Sándor Csilla
A középiskolás irodalom tantárgy
fejlesztési eredményei a NAT2020 szerint,
az EFOP-3.2.2-VEKOP-15-2016-00001 projektben
Az elmúlt időszakban – felmenő rendszerben – a középiskolai irodalom tantárgy tanításához új irodalomtankönyvek készültek az Oktatási Hivatal kiadásában. A kiadást az új jogszabályi változások (a 2020-ban kiadott Nemzeti alaptanterv és a hozzá tartozó kerettanterv) tették szükségessé.
A tankönyvek két tankönyvcsaládhoz tartoznak: az A jelzésű könyvek a kísérleti, újgenerációs tankönyvek átdolgozott kiadásai, a B jelzésű könyvek dr. Mohácsy Károly Színes irodalom című tankönyveinek a továbbfejlesztett változatai.
Az előadás bemutatja a legfontosabb jogszabályi változásokat, amelyek a tankönyvekben lévő tartalmakat is érintik, illetve kitér a tananyagfejlesztői munka módszertani kérdéseire.
A NAT2020 és az ehhez kapcsolódó új kerettanterv, a megváltozó kimeneti szintű érettségi követelmények változást jelentenek a tananyag szintjén is. A kerettanterv törzsanyagra és ajánlott anyagra bontja a tartalmakat: a törzsanyag konkrét műveket tartalmaz meghatározott százalékban (80%), amelyek az átjárhatóságot biztosítják a tanulók számára az intézmények között, míg a korábbi kerettanterv ajánlott műveket sorolt fel.
A NAT a magyar kulturális és pedagógiai örökség gyökereiből táplálkozik, a törzsanyagban szereplő témák (a tananyag 80%-a) lezárt életműveket tartalmaznak. A magyar irodalomra Kárpát-medencei magyar irodalomként tekint, ennek megfelelően nemcsak az anyaországi, hanem az erdélyi, a kárpátaljai, a felvidéki és a délvidéki alkotók is szerepelnek a kerettantervben.
Változás a korábbi évekhez képest az óraszám csökkenése is, a 9. évfolyamon heti 3 óra helyett 2 óra fordítható irodalomra. A tananyagcsökkenést teszi lehetővé, hogy megváltozott a világirodalom és a magyar irodalom aránya, kevesebb világirodalmi mű kapott helyet a tananyagban.
Változások az érettségi vizsga követelményeiben
Az írásbeli érettségi vizsga irodalmi feladatlapból és műértelmező szövegalkotási feladatból tevődik össze.
A szóbeli érettségi vizsga tételeinek száma is változott. Hat tétel helyett 10 tétel a kötelező. A kötelező szerzők között szerepel újként Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Herczeg Ferenc.
A tartalmi változásokon kívül módszertani kérdések is felmerülnek a tankönyvek összeállítása során. A következő ábrákon a fontosabb kulcsszavak láthatók.
Az alábbi képen a tankönyvek fotója és fontosabb jellemzőik láthatók. A szöveggyűjtemények mindkét tankönyvcsaládhoz használhatók.
Az előző képek a tankönyvi leckékről mindkét könyvsorozat esetében bemutatják, hogyan strukturálják a tananyagot a tankönyvek.
Kerettantervi változások
A 9. évfolyamon:
- Kevesebb óraszám: heti négy óra helyett heti három óra, amelyből kettő irodalom.
- Összes óraszám a 9–10. évfolyamon: 238 óra.
- Az új kerettanterv törzsanyagra (80%) és ajánlott olvasmányokra (20%) bontja a tananyagtartalmat.
- A törzsanyag néhány kivételtől eltekintve ugyanazokat az alkotókat, témákat tartalmazza, amelyek a korábbi években is szerepeltek (2012-es kerettanterv), azzal a változással, hogy konkrét műcímeket ad meg (ezek a törzsanyag részét képezik).
- A kerettanterv az irodalmi műveket műnemek szerint (líra, epika, dráma) tagolja.
- Új témakörök, témák
- Bevezetés az irodalomba.
- Mitológia – ősi magyar hitvilág.
- Választható az Íliász vagy az Odüsszeia (mindkettőből részletek).
- Antigoné (Oidipusz király csak ajánlott).
- Középkori irodalom kiegészült (Szent Ágoston, Anonymus, Himnusz a fájdalmas anyához, Vágánsköltészet, Carmina Burana, Walther von der Vogelweide).
- Nem törzsanyag: 10–16. századi színjátéktípusok.
- A reneszánsz irodalommal (Janus Pannonius, Petrarca, Bocaccio) ér véget a tananyag. Cervantes nem törzsanyag, csak ajánlott), Balassi Bálint, Shakespeare, Molière átkerül a következő évfolyamra.
A 10. évfolyamon:
- Csökkent a világirodalom, bővült a magyar irodalom.
- Nem törzsanyag: Shelley, Keats, E.T.A. Hoffmann, Austin, Schiller.
- Csak ajánlott téma: Bessenyei György, Batsányi János, Kármán József.
- Törzsanyag: új szerző: Burns (két lírai alkotással).
- Új téma: Byron, Walter Scott, Miczkiewicz.
- Új téma: bibliafordítások, zsoltárfordítások, Heltai Gáspár fabulái, históriás énekek, széphistóriák, Apáczai Csere János, Erdélyi János, Bajza József.
A 11–12. évfolyamon:
- A magyar nyelv és irodalom tantárgyak alapóraszáma: 256 óra.
- A 11. évfolyamon: magyar nyelv 1 óra, irodalom 3 óra.
- A 12. évfolyamon: magyar nyelv 1 óra, irodalom 3 óra.
- Legfontosabb változás: Herczeg Ferenc kötelező (új) szerzőként szerepel a tankönyvekben. Művek:
- Az élet kapuja,
- Fekete szüret a Badacsonyon;
- Bizánc;
- Kék róka.
- Új szerzőként szerepel:
- Tompa Mihály (A gólyához; A madár, fiaihoz; Népdal),
- Gárdonyi Géza: (Az én falum; A láthatatlan ember, Isten rabjai),
- Reviczky Gyula (Magamról, Schopenhauer olvasása közben).
- A kerettantervi struktúra a tanításban a 9–10. és a 11–12. évfolyamon szabadon változtatható a kerettantervi ajánlástól eltérően:
- Krúdy Gyula művei a 11. évfolyam tankönyveiben szerepelnek,
- Wass Albert művei a 12. évfolyam tankönyveiben szerepelnek.
- A NAT2020 előtt is tanított szerzők eddig nem tanított alkotásai megjelennek: például Arany János: Kozmopolita költészet; Fiamnak, Babits Mihály: Jobb és bal.
- A NAT2020 előtt tanított művek ajánlott irodalommá válnak: például Ady Endre Párizs-versei.
- Új fejezetek: Trianon/Történelem az irodalomban (12. évfolyamon).