Vigassyné Dr. Asztalos Anikó

Az álmoktól a pályaválasztásig
tehetségfejlesztés középiskolásoknak

Bevezetés: a Középiskolás Program célja, küldetése

A közel harmincéves Mathias Corvinus Collegium (MCC) az ország legnagyobb tehetséggondozó intézménye, amelynek Középiskolás Programja 2002 óta, Kárpát-medence-szerte kínál távoktatáson és szombati foglalkozásokon alapuló ingyenes képzést a középiskolás korosztály legtehetségesebb diákjai számára. A KP-nak jelenleg több, mint 3800 középiskolás tanuló a tagja. A Program célja, hogy a középiskolai tananyagot kiegészítve segítse a pályaválasztást, felkészítse a diákokat a sikeres továbbtanulásra, és támogatást nyújtson egy hosszabb távú karrierút tervezéséhez is. Biztosítva ezzel, hogy a középiskolás diákok, megfelelő támogatás mellett, eljuthassanak az álmaiktól ezek megvalósításáig. A tanulmány bemutatja, hogy a KP programelemeiben milyen típusú tehetséggondozási módszerek érvényesülnek, valamint szemlélteti, hogy az egyes programelemek hogyan épülnek fel és hogyan teszik lehetővé a diákok tehetségfejlesztését.

A tehetség és gondozásának módszerei a Középiskolás Programban

A tehetség fogalmak középpontjában olyan emberi képességterület azonosítható, amely az átlagos teljesítményszintet meghaladó teljesítményt jelenti, ezt további kritériumok egészíthetik ki:

• tükrözi a társadalom értékeit;
• kézzelfogható kimenetele van (főként felnőttkorban);
• területspecifikus;
• biológiai, pedagógiai, pszichológiai és pszichoszociális tényezők is meghatározzák a fejlődést;
• relatív, és nemcsak az átlaghoz mérve, hanem a zsenihez is (Subotnik et al. 2011, idézi Balogh–Révész 2019).

A tehetség több tulajdonság vagy komponens metszeteként értelmezhető, amelyek a következők:

• az átlagon felüli képességek,
• a feladat iránti elkötelezettség és
• a kreativitás (Renzulli 1978; Mönks 1985).

Az átlagon felüli képesség meghatározásában a pszichometriai és az intelligenciatesztek adhatnak segítséget, de ezek értékelése nem problémamentes feladat, hiszen az emberben többféle intelligencia létezik párhuzamosan, és ezek más és más fejlettségi szinten lehetnek. Gardner hétféle intelligenciát különít el:

• nyelvi,
• logikai-matematikai,
• testi-mozgási,
• téri,
• interperszonális,
• intraperszonális és
• zenei (Gardner 1999).

A felsorolt intelligenciatípusok egyénenként változnak.

A feladat iránti elkötelezettség, motiváció azt jelzi, hogy a tanuló lelkesedik a feladatért vagy témáért, ez vonzza őt. Ez egy olyan gyűjtőfogalom, amelynek kiemelt szerepe van a tanulási teljesítményben, és szoros kapcsolatban áll azzal, ahogy a diákok gondolkodnak, éreznek és cselekszenek az iskolában (Balogh–Révész 2019). A motiváció az a belső hajtóerő, amely a diák akaraterejét mutatja akár egy feladat elvégzésére vonatkozóan, akár arra, hogy képesnek érzi magát ennek elvégzésére és örömet is talál benne (Mönks–Ypenburg 1998, idézi Dávid–Dávid 2019).

A kreativitás olyan rendszerfolyamatként értelmezhető, amelyben három terület áll dinamikus kapcsolatban:

• az egyén, minden vonásával, személyiségével, motivációjával;
• a terület, amelyhez tartozik egy szimbólumrendszer, szabályok, technikák, gyakorlat, vezérparadigmák;
• a csoport, amelyhez a közös érdeklődésű egyének kapcsolódnak, és területspecifikus tudásuk megegyezik (Csíkszentmihályi 2008, idézi Balogh–Révész 2019).

A KP-ba kerülés a három komponens közül az egyéni motivációra épül, vagyis a diák akarjon és tudjon feladatokat vállalni, legyen célja egy aktív közösség részeseként működni, érdekeljék őt a kurzusok témái. A programba kerülés feltétele, hogy a tanuló egy filmről, könyvről vagy színházi darabról egy elemző típusú esszét írjon, amelyben a saját meglátásait, kritikai gondolkodását mutatja be. A kritikai gondolkodás fejlesztését a tehetségprogramokban legjobban az általános iskola felsőbb osztályaiban és a középiskolában lehet megvalósítani. Minél korábbi életkorban kerülnek a tehetségesnek vélt diákok a képességüknek megfelelő fejlesztő környezetbe, annál nagyobb esélyük van a tehetségük kibontakoztatására (Ranschburg 1988, Balogh 2019a).

A KP képzési tematikája azokra a témakörökre és készségekre helyezi a hangsúlyt, amelyek az érettségire való tudatos felkészülést támogathatják, valamint az egyetemi kurzusoknak már részét képezhetik. A program elemei a gyakorlati készségek és képességek elsajátítását ösztönzik, segítik továbbá a tudatosabb pályaválasztási döntés meghozatalát, egy hosszabb távú karrierút kibontakozását.

A tehetséggondozás a következő eszközök és módszerek alapján végezhető hatékonyan:

• gazdagítás,
• gyorsítás,
• differenciálás és
• tehetség-tanácsadás.

A legrégebben működő eszközrendszer a gazdagítás, dúsítás, amelynek célja a tehetség kibontakozásának kötelező tananyagon túllépő elősegítése. Míg a gyorsítás elsősorban a művészetekben és a sportban kerül előtérbe, az intellektuális jellegű fejlesztésekben kevésbé hangsúlyos. A leggyakrabban alkalmazott módszer a differenciálás, míg a legkisebb hagyománya a szülőket és a pedagógusokat támogató tehetség-tanácsadásnak van hazánkban (Balogh 2019ac). Ezek a módszerek akkor működnek optimálisan, ha összekapcsolódva, egységes rendszerben jelennek meg a tehetség keresésében és fejlesztésében. A sikeres tehetséggondozásnak a legfontosabb része a gazdagítás, amelynek négy fajtája különíthető el (Passow 1958; Páskuné Kiss 2000; Demeter 2012; Gordon Győri 2012, Lennex–Fletcher 2014, idézi Balogh 2019a):

• A tartalmi gazdagítás a tananyag olyan jellegű elrendezése, amelynek középpontjában a tanulók érdeklődése, szükségletei, mindezek fejlesztése áll.
• A feldolgozási képességek gazdagítása a kreatív és kritikus gondolkodás fejlesztését segíti a felfedező, interdiszciplináris tevékenységek ideje alatt.
• A mélységben történő gazdagításban a tehetséges diákok több lehetőséget kapnak a tudásuk és képességeik alkalmazására, mint általában.
• A tempóban történő gazdagítás a tehetséges tanulók átlagosnál gyorsabb munkáján alapul, vagyis ugyanannyi idő alatt több anyagot tudnak feldolgozni a társaiknál.

A Középiskolás Program programelemeiben a tehetségfejlesztés módszerei közül főként a gazdagítás jelenik meg. A KP a tartalmi gazdagítást támogatja azzal, hogy a tanulók a saját motivációiknak megfelelően választhatnak a programelemek közül. A diákok dönthetik el, hogy mikor és milyen témájú KP-szombatra vagy klubdélutánra szeretnének elmenni. Ezenkívül a tanulók az érdeklődési körüknek megfelelően választhatnak az e-learning kurzusok közül is. A programban lévő készségfejlesztő alkalmak egyik fő célja a kreatív és kritikus gondolkodás fejlesztése ‒ ezzel a tanulók feldolgozási képességei is gazdagodhatnak. A különböző alkalmak – klubdélutánok, workshopok, túrák – során a tehetséges diákok több lehetőséget kapnak a tudásuk és képességeik alkalmazására úgy, hogy közben az elsajátított ismeret is beépül.

A KP a tehetségfejlesztés módszerei közül a gazdagítás mellett a gyorsítással is él, ugyanis a KP-s diákok a középiskolás tanulmányokon túlmutató ismeretet is szerezhetnek, amely már az egyetemi tanulmányokat készíti elő. A KP programjai egyszerre biztosítják az integrációt és a differenciálást úgy, hogy közben a kooperatív munkát is ösztönzik. A kortárs kapcsolatok kialakítása, a társakkal való közös tevékenység pozitívan hat a motivációra. Már önmagában az is örömforrást jelent a diákok számára, hogy együtt dolgozhatnak egy workshopon, együtt vehetnek részt egy előadáson. A közös élmény, a közös munka során a hatékonyabb időbeosztás miatt lehetőség van a differenciálásra és a szóbeli megnyilvánulásra is (Slavin 1990, idézi Balogh 2019b; Dóra 2005; Beebe–Masterson 2006; Bentley 2007; Asztalos 2022). Emellett a KP az individualizáció szerepét is támogatja olyan programelemek biztosításával, amelyek az egyén célzott fejlődését szolgálják. Ilyenek például a KPrémium alkalmak, valamint a középiskolásoknak szóló ösztöndíjprogram is.

A program tehetség-tanácsadást is biztosít azzal, hogy a 9. évfolyamosoknak a fakultáció-választást, illetve a 12. évfolyamosoknak az egyetemválasztást megelőzően pályaorientációs beszélgetéseket tesz lehetővé. A pályaorientációs beszélgetés során a beszélgetésvezető segít a tanulónak abban, hogy a saját képességei és készségei, valamint a lehetséges foglalkozások közötti összefüggések világosabbak legyenek. A beszélgetés célja az életpálya-építés támogatása azáltal, hogy felkészíti a tanulót arra, hogy a pálya későbbi kiválasztása nem egy életre szóló egyszeri és megváltoztathatatlan esemény az életében, hanem olyan folyamat, amelyben döntések sora várható, ebben a diáknak változtatásra és megújulásra való képességgel kell részt vennie (Dávid 2007, 2019). A KP mindezeken túl a saját szakértői bázisa segítségével támogatja, hogy a diákok az általuk választott terület jeles képviselőivel megismerkedhessenek. Így még több információt szerezhetnek az adott szakmáról.

A Programban kiemelt figyelmet kap a visszajelzések, értékelések rendszere, így a vezető oktatók segítségével biztosított a folyamatos értékelés a rendezvényekre vonatkozóan mind a vidéki munkatársaktól, mind a tanulóktól - ezek alapján alakíthatók a további fejlesztések. A KP programelemei már 15 megyében érhetők el, mindemellett nyolc erdélyi és egy kárpátaljai központban is.

A Középiskolás Program számos partnerrel működik együtt mind a szakmai programok, rendezvények megtartása, mind a diákok képzési lehetőségeinek bővítése céljából. A programban jelenleg is több, mint 300 középiskolából vesznek részt diákok Kárpát-medence-szerte, így a középiskolákkal való kapcsolattartás és partneri együttműködői viszony kialakítása is állandó feladat. A KP együttműködő partnerei a teljesség igénye nélkül:

• Csányi Alapítvány a Gyermekekért,
• KJBK Infinity,
• Nemzeti Emlékezet Bizottsága,
• Nemzeti Hauszmann Program,
• Nemzeti Ifjúsági Tanács,
• Pénziránytű Alapítvány,
• Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem,
• Magyar Nemzeti Bank – Pénzmúzeum,
• Nemzeti Örökség Intézete.

A Középiskolás Program pillérei

A KP az iskola mellett végezhető, ingyenes, személyes, készségfejlesztő alkalmakat és e-learning kurzusokat biztosít a diákok számára. A Középiskolás Program pillérei a következők: szombati, intenzív képzési alkalmak (ún. KP-szombatok), KP-klubdélutánok, idegennyelvi kurzusok, tehetségtáborok, a KP⁺ túrák és egyéb pályázati lehetőségek, valamint az e-learning-kurzusok. A KP minden diákjának elérhetők a KP-szombatok, a klubdélutánok, valamint az e-learning kurzusok is.

A Középiskolás Program minimumkövetelményei

A KP minimumkövetelmény-rendszere alapján egy diák számára akkor lesz aktív egy félév, ha a következő szempontok teljesülnek:

• egy db e-learning kurzus sikeres teljesítése,
• két db KP-szombaton való részvétel,
• két db klubdélutánon való jelenlét.

Ezeket indokolt esetben a tanulók pótfeladat leadásával is kiválthatják. A tanulók a sikeres teljesítést követően jelentkezhetnek nyelvi kurzusokra, KP⁺ túrákra, országos pályázatokra, valamint nemzetközi tanulmányi utakra is.

 A KP személyes jelenlétű programkínálata

A személyes jelenlétű programok közül a legnépszerűbbek a KP-szombatok, amelyek havonta, szombatonként megrendezésre kerülő szakmai napok. A KP-szombatok témája mindig a diákok motivációjának, érdeklődési körének és az aktuális kérdéseknek megfelelően alakul ki.

A KP-szombatok tematikái

A KP csapata országos szinten hat városban (Budapest, Győr, Pécs, Szeged, Miskolc, Debrecen) rendezi meg a KP-szombatokat, amelyeken a diákok egy konferencia napjához hasonlóan, tudományos, ismeretterjesztő előadások és gyakorlatias, alkalmazható tudást nyújtó készségek, fejlesztő kiscsoportos workshopok közül választhatnak. Az egész napos program 10 órától 16 óráig tart, a programra előzetes regisztráció szükséges. Az országos KP-szombatot megelőzi egy ún. KPéntek, amely elsősorban azoknak a tanulóknak biztosít lehetőséget, akik messzebbről utaznak a KP-szombatra. A diákok ezen az alkalmon közösségépítő és szakmai programokon egyaránt részt vehetnek.

A KP minden képzési helyszínén elérhetők a klubdélutánok, amelyeknek a célja a helyi diákközösségek kialakítása és megerősítése a minőségi szakmai és szabadidős tevékenységekkel. Ezeken a heti rendszerességgel szervezett alkalmakon minden központ több programlehetőséggel készül a tanulók számára, így például előadásokkal és tréningekkel, filmklubbal, kulturális programokkal, társasjátékozással vagy vitaesttel. A klubdélután egyedülálló műfaj a Középiskolás Programban, amely soha nem látott gyakorisággal (16 héten keresztül heti rendszerességgel) várja a tanulókat.

A legaktívabb diákok nyelvi kurzusokon mélyülhetnek el az idegen nyelvek ismeretében, fő céljuk a gyakorlatban használható nyelvtudás megszerzése. A nyelvi kurzusok minden képzési központban elérhetők angol és német nyelvből, heti rendszerességgel (2 × 90 perces időtartamban), kiscsoportokban való munkában. Mindkét nyelvből 2-2 kiscsoport indul minden szemeszterben, kezdő (középfok előtt), valamint haladó (középfok után) szinten. A diákok a nyelvi kurzusokon korlátozott létszámmal vesznek részt, a minőségi, személyre szabott oktatás megvalósítása érdekében, így ezekre is pályázati úton lehet jelentkezni.

A KP több táborozási alkalmat kínál a tanulók számára. A diákok minden évben egy országos és több regionális nyári tábor alkalmával személyesen is eltölthetnek néhány napot a KP-s diáktársaikkal. A 4–5 napos táborok csapatépítő játékokkal, versenyekkel, vitakörökkel, fejlesztő tréningekkel és szakmai programokkal várják a tanulókat. A táborok számtalan lehetőséget adnak arra, hogy a középiskolások új barátságokat köthessenek egymással a Kárpát-medence minden szegletéből. A diákok visszajelzései azt mutatják, hogy az országos nyári tábor feledhetetlen élményt ad a számukra:

„Remek volt a társaság, jó szakmai programokkal készültek a szervezők, pörgős és izgalmas volt, soha nem unatkoztam, közel volt a Balaton és összességében egy csodálatos élmény volt.”

„A nyári táborban rengeteg új emberrel találkozunk az ország minden részéről, sőt a határon túlról is, és viszontlátunk olyanokat, akiket csak az országos KP-s eseményeken, téli táborokon.”

„Szerintem a táborban a legjobb az volt, hogy rengeteg új és különböző emberrel ismerkedhettem meg, és utólag már tudom, hogy fölösleges azon stresszelni, hogy nem ismersz senkit, mert valószínűleg rajtad kívül még 100 másik gyerek érez ugyanígy.”

„A félelem és izgatottság, amit azért éreztem, mert nem ismertem senkit a csapatomból, rögtön elszállt, amint megkezdtük az ismerkedést. Éreztem, hogy nem fog senki elítélni, mert egy nagyon barátságos, elfogadó csapatba kerültem. Mindig meghallgattuk egymás véleményét és segítettünk egymásnak. Nem érezte senki elnyomva magát, mert mindenki kivette a részét a munkából a maga módján.”

Az országos nyári táborok mellett a téli táborok azért különlegesek, mert előkészítésükben KP-s tanulók is részt vesznek, így a projektcsapat tagjai fejleszthetik együttműködési és szervezőkészségüket, kreativitásukkal pedig egy diákoktól diákoknak szóló programot állíthatnak össze. A téli táborok elsődleges célja a helyi KP-s közösség erősítése, ezeken az alkalmakon különféle csapatépítő foglalkozások és programok érhetők el. A péntektől vasárnapig tartó, kétéjszakás hétvége során jó hangulatú beszélgetésekben, kreatív csapatjátékokban és szakmai programokon vehetnek részt a tanulók. A nyári és téli táborok mellett a KP⁺ túrák is népszerűek a diákok körében. A 20 fős tematikus kirándulások rendhagyó szakmai és kulturális programkínálattal várják a tanulókat, amelyek során különleges helyszínek, kutatók és művészek ismerhetők meg. A péntektől vasárnapig tartó hétvégén a közösségi és kulturális élményprogramok a régió sajátosságait mutatják be.

2022 nyarától a diákok az MCC Cholnoky Jenő Gyermek- és Ifjúsági Kikötőben több vitorlástáborban is részt vehetnek. Ezekbe a táborokba több diákcsapat is eljutott a vidéki KP-s központjainkból. A táborok tematikája szorosan a Balaton köré szerveződik, így a diákok nemcsak a vitorlázás rejtelmeibe kapnak betekintést, de a Balatonról is több tudást szerezhetnek. A vitorlástáborokban szakmai programok, előadások, készségfejlesztő foglalkozások és strand programok várják a diákokat.

Egyedi lehetőségek a KP-ban

A legaktívabb diákok pályázati úton jelentkezhetnek egészhetes belföldi és külföldi tematikus tanulmányi utazásokra. A pályázatok elbírálásába a KP-ban elért eredmények is beleszámítanak. A nemzetközi utak alkalmasak arra, hogy a tanulók szakmai és idegen nyelvi tudása fejlődjön, valamint elmélyülhetnek egy-egy szakterület rejtelmeiben is. A diákok az utakon felkeresett helyszínekhez kapcsolódóan egy-egy előre megadott című kiselőadással készülnek, amelyek az adott történelmi emlék közelében hangzottak el. A tanulók 2022 szeptemberében két turnusban látogattak Görögországba. Az egyhetes szakmai út tematikája az európai civilizáció alapjai, a retorika, a filozófia és a mitológia köré rendeződött, a helyszín Athén és környéke volt. 2022 őszén egy kisebb diákcsoportnak a Balkánra is volt lehetősége ellátogatni. Az út tematikája az I. világháború történelmi helyszíneire épült, fókuszba állítva a magyar vonatkozásokat. A csoport a magyar középkor eseményeire, valamint a délszláv háborúra is kitekintést tett, mindeközben a muszlim vallással is megismerkedett. A tanulók megfigyelhették a balkáni népek sajátos együttélését, járhattak az I. világháború frontjain is. A körút a következő helyszíneken valósult meg: Szarajevó, Mostar, Blagaj, Jajca, Fiume, Abbázia, Monte San Michele, Redipuglia, postojnai barlang, Lendva.

A KP-ban több együttműködési lehetőség biztosítja azt, hogy a tanulók több nemzetközi eseményen is részt vehessenek. Így például 2022 őszén egy előzetes válogatót követően négy KP-s tanuló tagja volt a Hágában megrendezésre kerülő 18. ECHA Nemzetközi Konferenciának, amely augusztus 31. és szeptember 3. között zajlott az ETSN Youth Summit közreműködésével. A kapcsolatépítésen kívül ezen a rendezvényen a diákok több olyan előadást is meghallgathattak, amely a tehetséggondozásról szólt.

A KP-ban 2022 őszén olyan új projektek is megjelentek, amelyek nem tartoznak szervesen az MCC fő képzési tematikái közé, viszont kiemelt elemei lehet a középiskolás diákok érdeklődési körének. Az egyik ilyen terület a robotika, a programozás. Így az MCC négy diák felkészítését támogatta a First Global Challenge rendezvényre, amely egy különleges robotverseny, ahol 3-3 ország csapata méri össze tudását egyszerre a pályán. Emiatt nem elég jó robotot tervezni, építeni, majd programozni, a versenyen ugyanilyen fontos az együttműködés a szövetséges országok csapataival. A résztvevő diákok nemcsak szorgalmukról, technikai tudásukról adnak bizonyságot, hanem a kitartásukról, és kommunikációs, valamint együttműködési kompetenciáikról is. Ez a rendkívül összetett verseny három napon át zajlott Genfben, Svájcban, ahová 162 országból érkeztek a csapatok a világ minden tájáról. A résztvevők kiválasztása az MCC közel négyezer KP-s diákja közül történt. A diákok felkészítését a KJBK Infinity végezte, az MCC volt a verseny főtámogatója az idei évben. A világ 162 országa közül a magyar diákok bronzérmet szereztek.

A KP a legmotiváltabb diákok számára pályázat útján új képzési elemet, a KPrémium alkalmat biztosítja. Ez egy olyan kétnapos minikurzus, amelyet egy fókuszált témában szerveződik, kb. 20–30 KP-s vesz részt rajta. Ezeknek az alkalmaknak a végén a tanulók tesztet írnak, és ha sikerül nekik, akkor egy MCC bizonyítványt kapnak. A diákoknak egy félévben 3–6 ilyen KPrémium napon van lehetőségük részt venni a vezető oktatóink aktív közreműködésével. Az eddig megvalósult alkalmak nagyon változatos témák köré szerveződtek: Háború a hadtudósítók szemszögéből, Csöbörből vödörbe, avagy a klímaválságból energiaválságba, Álhírek nyomában, Növények és állatok szerepe az emberi kultúrában, Állatlét és embervilág határán – mit tanít önmagunkról az evolúciós pszichológia és az etológia.

A KP-n belül több középiskolásoknak szóló verseny érhető el. A diákok a történelem-, vita- és problémamegoldó versenyeken lehetőséget kapnak arra, hogy a szakma legkiválóbb képviselőitől tanulhassanak, valamint megismerkedhessenek az MCC Egyetemi Programjának diákjaival is. A versenyek a prezentációs készségek, a csapatmunka, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztését segítik, a nyertes csapatok értékes ajándékokkal és egyedülálló szakmai tapasztalatokkal gazdagodhatnak. A Középiskolás Program munkatársai által támogatott és az MCC-s egyetemisták által szervezett versenyek és projektek a következők: Bonus Intra Országos Történelemverseny, Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny (OKPV), MCChess Jótékonysági Sakkverseny, Kárpátaljai Középiskolai Mentorprogram, a korábbi MCC Debate, jelenleg Vitázz! nevű verseny támogatását a Vitaakadémia vette át.

A KP-s diákok többször is saját ötlettel állnak elő arra vonatkozóan, ha valamilyen projektben szeretnének kiteljesedni, ezekből sikeres diákprojektek valósulnak meg. Így az MCC Középiskolás Program diákprojektje keretében adják ki a KárPit negyedéves irodalmi és művészeti folyóiratot, amelynek főszerkesztője az irodalom és kultúra modulért felelős KP-s vezető oktató.

A KárPit 1. számának borítója

A folyóirat elnevezése is egyfajta szójáték, többletjelentést hordoz, a kárpit kifejezés a latin eredetű text szóra utal, amely egyszerre jelent szöveget (textúra) és szövetet (textília). A magát irodalmi, művészeti folyóiratként definiáló folyóirat ezért is kapta a „Szöveg a szöveten” alcímet. Az MCC-s diákok nemcsak szerkesztik a lapot, hanem írnak is bele: interjúkat készítenek, kritikát, esszét fogalmaznak meg és nem utolsósorban a szépirodalomban is megcsillogtatják tudásukat. A diákok több szerkesztőségi kiránduláson vesznek részt, erősítve ezzel a folyóirat köré épülő közösséget.

A KP új lehetősége a 2022 őszén indult középiskolásoknak szóló Ösztöndíjprogram. Az Ösztöndíjprogram célja, a kiemelkedő tanulmányi, sport, művészeti, közösségépítő és közéleti tevékenységet végző és példás szorgalommal rendelkező középiskolás diákok támogatása 10 hónapon keresztül, Kárpát-medence szinten, egy önálló projektmunka elkészítésében. A diákok egy mentortanár támogatásával végzik a tevékenységüket. A program számos lehetőséget és alkalmat nyújt a szakmai kapcsolatok építésére, a tanulók képességeinek széleskörű fejlesztésére, a későbbi tudományos, egyetemi törekvéseik kibontakoztatására.

Az online tanulás lehetősége: az e-learning kurzusok

A KP a XXI. század kihívásaihoz alkalmazkodva támogatja az önálló, online tanulást is. A Középiskolás Programban jelenleg tíz e-learning kurzus érhető el a tanulók számára:

• Academic Writing: a kurzus fő célja az angol nyelvű íráskészség fejlesztése az önéletrajz, valamint a motivációs levél megírása által.
• Íráskészség: a kurzus elvégzése hozzásegíti a tanulókat ahhoz, hogy hatékonyabban és szakszerűbben készíthessék el az írásos szövegeiket. Megismerhetők a mindennapi hivatalos kommunikáció leggyakoribb szövegfajtái, így például az önéletrajz, a hivatalos levél, valamint az esszé. A kurzus az ezek megírásához kapcsolódó érvelési technikákat is fejleszti.
• Irodalom másképp: a diákok a kurzus tartalma által megismerhetik a versek formai és tartalmi rejtélyeit több kortárs, napjainkban is alkotó költő/író művein keresztül. A tanulók a kurzus végén a dalszöveggé váló versek elméleti és gyakorlati kérdéseivel gazdagodhatnak
• Jog: a kurzus általános képet ad a jogról, mint komplex, mindennapi társadalmi jelenségről, és bemutatja a legfontosabb jellemzőit, hasznát és területeit. A kurzus során megismerhetők a magyar jogi gondolkodás jellemzői és a jogtól elválaszthatatlan szakmai terminológia használata. Mindemellett a tanulók képet kapnak a magyar jogászi munkák területeiről, amelyeket a heti kurzusanyagok tematizálnak.
• Közgazdaságtan: a kurzus támogatja, hogy a diákok megismerjék a közgazdaságtan alapfogalmait, alapmodelljeit, a közgazdasági gondolkodásmódot, valamint, hogy a közgazdaságtan eszköztára hogyan alkalmazható a társadalmi folyamatok elemzésére.
• Modern kori történelem: a kurzusfeladatok által megismerhetők és értelmezhetők a XX. század magyar és egyetemes történelmének meghatározó eseményei és eszméi. Olvasmányos szövegek, korabeli kommentárok, vagy éppen tényszerűnek tetsző híradórészletek segítségével több szempontból tanulmányozhatók a korszak jellegzetességei.
• Nemzetközi kapcsolatok: a diákok a legfontosabb alapfogalmakat és témákat a problémaközpontú megközelítés segítségével ismerhetik meg. Így a tanulók a nemzetközi kapcsolatokat, mint tudományágat, illetve egyes szakpolitikák és globális társadalmi kihívások széles spektrumát is tanulmányozhatják.
• Pszichológia: a kurzus bemutatja a pszichológia tudományos eszköztárát, vizsgálati módszereit, de ezek mellett külön foglalkozik a középiskolásokat is érintő jelenségekkel, így például a pályaválasztás, a stressz vagy az online veszélyek témakörével.
• Társadalmi tanulmányok: a társadalomtudományok az emberrel, mint társadalmi lénnyel foglalkoznak. Ebbe a vizsgálati körbe tartoznak a következő tudományterületek: a szociológia, a filozófia, a politikatudomány, a jogtudomány, a közgazdaságtan, a pszichológia, a történettudomány, a művészettörténet, a vallástudomány, a néprajz és a kulturális antropológia, az irodalomtudomány és a nyelvészet. A diákok a kurzus elvégzése során foglalkoznak az ember és társadalom viszonyával, valamint a tudományterületek különböző megközelítési módjait is megismerhetik.
• Történelem/Írás: a kurzus célzottan az OKTV dolgozat vagy egy később leadandó szemináriumi dolgozat megírását készíti elő. A diákok a kurzus során lépésről lépésre haladva állítják össze a dolgozatot, reflektálva a jó téma kritériumaira és a témafelvetés fontosságára, elmélyedve az irodalomgyűjtés és hivatkozás szabályaiban. A kurzus témája a magyarországi választójog és választások története a 19–20. században.

A kurzusok elvégzését kurzusvezető oktatók koordinálják, akik folyamatosan, heti rendszerességgel visszajeleznek a tanulók számára. Emellett pedig találkozókat is szerveznek a diákokkal, ahol a kurzushoz kapcsolódó kérdéseket meg tudják vitatni.

Zárlat: a KP-s diák életútja

A diákoknak a Középiskolás Programban lehetőségük van a társadalomtudományos területek alapos megismerésére mind a személyes, mind az online alkalmakon úgy, hogy közben egy motivált diákokból álló közösség részesei lehetnek. A KP-s diákok életútja ideális esetben az MCC Fiatal Tehetségprogramjában kezdődik 5. évfolyamon, és a KP-t követően a Juniorképzésben folytatódik, amelybe azok a középiskolai tanulmányaikat az adott évben befejező diákok jelentkezhetnek, akik a budapesti, debreceni, győri, miskolci, pécsi és szegedi egyetemek nappali tagozatos hallgatóiként kívánják tanulmányaikat megkezdeni. A program kiemelt figyelmet fordít az elsőéves hallgatók társadalmi hátteréből adódó tudásbeli különbségeinek kiegyenlítésére, valamint idegennyelvi készségeik és tudásuk fejlesztésére. A képzés a hatékony és nyitott gondolkodásmód kialakítása, valamint az írásbeli és szóbeli készségek fejlesztésére törekszik. Az első tanév végére minden diáknak felsőfokú angol nyelvtudással kell rendelkeznie, amelyhez ingyenes nyelvórák által biztosított a felkészülés. Az első tanév kurzusai: formális és informális logika, politikai filozófia, mikro- és makroökonómia, érveléstechnika, vitakultúra. Az MCC-s életút bejárásával megvalósítható egy felkészült, kritikusan gondolkodó generáció nevelése, amely képes a kor problémáihoz, kihívásaihoz felelős módon viszonyulni.

Felhasznált irodalom

Asztalos Anikó 2022. A tanulói beszéd az osztálytermi diskurzusban. Akadémiai Kiadó. Budapest.

Balogh László 2019a. Gazdagítás, dúsítás. In: A tehetség kézikönyve. Szabó Zsuzsa (szerk.) Géniusz Könyvek. Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége. 235–250.

Balogh László 2019b. Gyorsítás. In: A tehetség kézikönyve. Szabó Zsuzsa (szerk.) Géniusz Könyvek. Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége. 251–257.

Balogh László 2019c. A differenciált fejlesztés eszközrendszere. In: A tehetség kézikönyve. Szabó Zsuzsa (szerk.) Géniusz Könyvek. Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége. 258–278.

Balogh László–Révész György 2019. A tehetségfogalom mint a tehetségelméletek alapjai. 44-79. In: A tehetség kézikönyve. Szabó Zsuzsa (szerk.) Géniusz Könyvek. Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége. 44–79.

Beebe, A. Steven – Masterson, T. John 2006. Communicating in Small Groups Principles and Practices. Pearson Education. Inc. Boston.

Bentley, Kay 2007. STT: Student Talking Time. How Can Teachers Develop Learners Communication Skills in a Secondary School CLIL programme. In: Revista Española de Lingüística Aplicada. Models and Practise in CLIL. Francisco Lorenzo – Sonia Casal Madinabeitia – Virginia de Alba Quiñones – Pat Moore (eds.) Reproestudio, S.A. Logroño. 129–139.

Csíkszentmihályi Mihály 2008. Kreativitás. A flow és a felfedezés, avagy a találékonyság pszichológiája. Akadémiai Kiadó. Budapest.

Dávid Mária 2007. Elmélet és módszertan a mestertanár-képzésben – felkészítés a tanulói kompetenciák fejlesztésére. Eszterházy Károly Főiskola. Eger. http://www.hefop.ektf.hu/anyagok/elmelet_es_modszertan.htm (2022. április 1.)

Dávid Mária 2019. Tanácsadás, módszertani segítségnyújtás. In: A tehetség kézikönyve. Szabó Zsuzsa (szerk.) Géniusz Könyvek. Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége. 279–304.

Dávid Mária – Dávid Imre 2019. A tehetségígéretek keresése, azonosítása. In: A tehetség kézikönyve. Szabó Zsuzsa (szerk.) Géniusz Könyvek. Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége. 95–153.

Demeter József 2012. Kárpát-medencei tehetséggondozás jó gyakorlatai. Géniusz Könyvtár. Matehetsz. Budapest. http://tehetseg.hu/sites/default/files/26_kotet_net.pdf (2022. december 14.)

Dóra László 2005. 3 és 5 – a problémamegoldás hatékonyságának csoportlétszáma. Iskolakultúra. 25. évfolyam. 1. szám.

Gardner, Howard 1999. Intelligence Reframed. Basic Books. New York.

Gordon Győri János 2004. Tehetségpedagógiai módszerek. Oktatásmódszertani Kiskönyvtár VII. kötet. Gondolat Kiadó. Budapest.

Lennex L. – Fletcher, Nettleton K. 2014. Cases on Instructional Technology in Gifted and Talented Education. Global, Hrshey. Pennsylvania.

Mönks, F. J. – Boxtel, H. W. 1985. Gifted Adolescents: A Developmental Perspective. In: Freeman, J. (ed.) The Psychology of Gifted Children: An International Collection of Studies. Wiley. London. 275–295.

Mönks, F. J. – Ypenburg, I. H. 1998. A nagyon tehetséges gyerekek. Akkord Kiadó. Budapest.

Passow, A. H. 1958. Enrichment of education for the gifted. In: Education for the gifted. Fifty-seventh yearbook of the National Society for the Study of Education. Henry, N. B. (ed.) University of Chicago Press. Chicago.

Páskuné Kiss Judit 2000. A másodoktatás szerepe a képességek fejlesztésében – különös tekintettel a tehetséggondozásra. PhD-értekezés. Debreceni Egyetem Pedagógiai-Pszichológiai Tanszéke. Debrecen.

Ranschburg Jenő 1988. A tehetséges tanulók speciális képzésének elméleti és gyakorlati kérdései. Pszichológia. 8(1), 61, 84.

Renzulli, J. S. 1978. What Makes Giftedness? Reexamining a Definition. Phi Delta Kappan. 60, 180–184.

Slavin, R. E. 1990. Ability Grouping, Cooperative Learning, and the Gifted. Journal for the Education of the Gifted. 14, 3–8.

Subotnik, R. F. – Olszewski–Kubilius, P. – Worrell, F.C. 2011. Rethinking Giftedness and Gifted Education: A Proposed Direction Forward Based on Psychological Science. Psychological Science in the Public Interest. 12(1), 3–54.

A Középiskolás Program honlapja https://kp.mcc.hu/ (2022. december 14.)

A Juniorképzés honlapja: https://mcc.hu/juniorkepzes (2022. december 16.)