Dr. Köllő Zsófia, Tóth Gabriella,

Dr. Tratnyek Magdolna

Az OktOpusz projekt bemutatása

kiadvany2023_2-image395.png kiadvany2023_2-image396.png kiadvany2023_2-image397.png

A projekt előzményei (Dr. Köllő Zsófia, programigazgató – RMPSZ)

A projekt elnevezése, OktOpusz, kapcsolatokat, hálózatokat takar. Ugyanakkor egy szójáték is: előtagja az oktatásra utal, hiszen annak területén működik, míg az opusz utótag azt sugallja, hogy a résztvevők egy közös művet hoznak majd létre, azt az adatbázist, amely a Kárpát-medencei magyar anyanyelvi oktatást, a projekt partnereinek, résztvevőinek közös ügyét hivatott szolgálni.

A partnerek közötti együttműködés jó gyakorlatai már hosszú évek óta megvannak, az elmúlt időszakban számos olyan programra került sor, melyet a Kárpát-medencei magyar pedagógusszövetségek együtt koordináltak: oktatási programok, az államtitkárság tematikus évei, diákversenyek, diáktáborok, nyári akadémiák, szabadegyetemek. Megannyi olyan alkalom, melyek során a pedagógusok számára biztosított volt a kölcsönös részvétel, lehetőség adódott a beszélgetésre, tapasztalatcserére. Évente 150 Kárpát-medencei magyar pedagógus vesz részt magyarországi továbbképzéseken is, lehetőséget kapva arra, hogy megismerkedjen a más régiókból érkezett pedagógusokkal. Természetes következménye ennek a hosszú múltra visszatekintő gyümölcsöző együttműködésnek, hogy a pedagógusok egy szervezett hálózatba rendeződjenek.

A projekt anyaországi partnere, az Innovatív Pedagógiai Műhely, a főpályázó, a konzorcium vezetője, kitűnően illeszkedik ebbe a hálózatba, hiszen rendszeres vendége a határon túli magyar pedagógusok számára szervezett nyári akadémiáknak, Magyarországon is szervez és lebonyolít számukra képzéseket. Minden képzés, nyári akadémia találkozások sorozata is. Ezek a találkozások indítottak el egy olyan irányú együttgondolkodást, amely egy szakmai műhely megszervezéséhez vezetett, melyre 2019 őszén került sor Csíkszeredában. Ez a műhely a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és az Innovatív Pedagógiai Műhely képviselőinek jelenlétében zajlott és azt célozta meg, hogy keretbe foglalja a szakmai munkát, ami a szervezeten belül zajlik, körvonalazódjon egy életképes stratégia, felvázolja a közös munka lehetőségeit. A műhelymunka egyik következtetése az volt, hogy leginkább azt kell meghatározni, hogy mit jelent az oktatási szakértő megnevezés, melyek ennek a besorolásnak a kritériumai, illetve hogyan lelhetők fel azok a kapcsolódási pontok, melyek a Kárpát-medencei magyar oktatásra egészében jellemzőek.

Minden országban léteznek szakértői testületek, amelyekbe oktatási szakértőként be lehet kerülni, viszont úgy éreztük, hogy nekünk egy saját meghatározásra, kritériumrendszerre van szükségünk. Számunkra a fontos az, hogy az oktatási szakértőknek a kisebbségi magyar oktatás és az érdekvédelmét felvállaló pedagógusszövetségek iránt legyen elkötelezettsége, olyan helyzetspecifikus valós tapasztalata, ami nem biztos, hogy az állami szférában felállított kritériumok szerint mérhető. Ugyanakkor fontos az is, hogy a szakértő tudjon a helyi igényekhez illeszkedni, hiszen, bár nagyon szeretünk magyarországi képzőkkel dolgozni, sokszor van arra igény, hogy a helyi viszonyokat ismerők vezessenek egy-egy szakmai programot.

A projekt a résztvevők szemszögéből (Tóth Gabriella – ÉMPE)

Az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete volt a harmadik belépő partner ebbe a nagyszerű projektbe. Nagy örömmel vállaltuk a résztvevői státuszt, mert ezáltal egy aktív szakmai közösség része lehetünk, együtt könnyebben megvalósíthatjuk a kitűzött célokat, bár kezdetben – míg megismerjük egymást – egy kicsit nehezebben is indul a munka. Számunkra is nagyon fontos az, hogy a magyar nyelvű oktatás színvonala megmaradjon, sőt, ha lehet, tudjunk is rajta egy kicsit emelni, ezért úgy választottuk ki a projekt résztvevőit, hogy minden területet lefedjünk óvodától egészen a középiskoláig, ugyanakkor a résztvevők számára lehetőséget biztosítson a személyes és a szakmai fejlődésre, az aktívabb szerepvállalásra a közösség életében, saját szakértelmük fejlesztésében.

Minden résztvevőnk többéves tapasztalattal rendelkezik egy-egy területen, abban bízunk, hogy a közös munka során ez meg tud sokszorozódni. Nagyon szeretnénk megismerni nemcsak egymás jó gyakorlatait, hanem a többi résztvevő jó gyakorlatait is, hiszen az egymástól tanulás erősítheti a motivációt, ami jelen pillanatban nagyon fontos a gyerekekkel való munkában.

Miután a kiválasztott pedagógusok részt vettek az első, márciusban megtartott képzésen, megkértem őket, írják le néhány mondatban, mi az, ami nekik pozitív visszacsatolás volt. A válaszok nagyon sokféle oldalról közelítették meg a lényeget, de a lendület, a kreativitás, a közös hullámhossz megléte nagyon sok kolléga számára fontos volt. A tapasztalatcsere lehetőségét is sokan kiemelték. A képzés kiemelkedő szakmai élménynek bizonyult, főleg amiatt, hogy nemcsak elméleti ismereteket nyújtott, a gyakorlatban tanulhattuk meg, mit jelent az együttműködés.

A második képzés személyiségfejlesztő tréning volt, melynek során egy önismereti ösvényt jártunk végig, megismerve az épület gyönyörűbbnél gyönyörűbb termeit. Ha akartunk, beszélgettünk, ha akartunk, elvonultunk, és egyedül, csöndesen végiggondoltuk azt, hogy hol is tartunk, és mi is az, amit szeretnénk. Közben számos eszközt használtunk, elsősorban különböző kártyákat. Egyik résztvevő azt jelezte vissza, hogy élete egyik legjobb, legminőségibb képzésén vett részt. Ha azt nézzük, hogy minden résztvevő már több éves tapasztalattal rendelkezik, rengeteg továbbképzésen vett részt, egy ilyen visszajelzés nagyon sokatmondó. A legtöbb résztvevő felüdülten, más szemlélettel tért haza és várja a folytatást.

Pozitívan értékelték a résztvevők a csapatépítő programokat is. Ezek összekovácsolták a csoportot, hiszen azóta többször keresik egymást, és arról is beszámoltak, hogy együtt dolgoztak ki tanórai terveket, mindez azt jelzi, hogy megindult a közreműködés.

Nagyon várjuk a folytatást, hogy elkészüljön az adatbázis, illetve, hogy vajdasági és az erdélyi résztvevők találkozhassanak egymással és elindulhasson az együtt gondolkodás.

A projekt megvalósításai, jövőbeni lépései
(Dr. Tratnyek Magdolna, szakmai vezető – IPM)

A projekt célja olyan szakmai műhelyek megalapozása, melyhez csatlakozva a már helyben meglévő szakértelem képes lesz a szakmai fejlődés előmozdítására. Szellemi terméke egy szakértői adatbázis, de az eddigi tapasztalatok fényében már szívesebben gondolkodunk műhelyben, mint adatbázisban, mert jobban kifejezi azt a tevékenységet, ahogyan most működünk. Az eddig teljesített szakaszok során végig azt éreztük, hogy a menetközben hozzáadódó rengeteg érték által ez a projekt él és fejlődik.

Lényegét tekintve a projekt egyrészt a bekapcsolódó szakértők képzését foglalja magába: hetvenöt fő képzését vállaltuk fel, ötvenet Erdélyből és huszonötöt a Vajdaságból. A projekt ismertetését és a kiválasztási folyamatokat a partnerszervezetek végezték. Másrészt egy adatbázis létrehozására törekszünk, amely egy informatikai és egy tartalmi fejlesztést is jelent.

A projektnek három fő szakasz van:

  • előkészítő szakasz (2021. 11. 01–2022. 06. 30.);
  • fejlesztési szakasz (2022. 07. 30–2023. 06. 31.);
  • multiplikáció (2023. 07. 01–2023. 11. 01.).

Most a második szakasznál tartunk, az adatbázis fejlesztése zajlik. 

Az előkészítő szakaszban került sor a projektben résztvevő pedagógusok kiválasztására és képzésére. A 30 órás képzéseket a magyarországi akkreditációs rendszerben akkreditáltattuk, egyet kötelezőként határoztunk meg a partnereinkkel, egy képzés témáját pedig a pedagógusok választhatták ki a felajánlott témakörökből. A kötelező képzés a szakértői kompetenciák kialakításáról, fejlesztéséről szólt:

  • hogyan szervezzünk szakértői műhelyeket,
  • hogyan működjünk, mint szakértők,
  • mit jelent a felnőttképzés.

A kollégák által választott képzés a szakmai és személyiségfejlesztő tréning volt. Azt tapasztaltuk, hogy a pedagógus-továbbképzések esetében a jövő arról szól, hogy azonnal használható ismereteket nyújtsanak. Ezek a képzések ilyen elemeket is tartalmaztak, rövidebb, akadémikus jellegű vagy frontális előadásokat, de leginkább a saját élményű tanulásra, interaktivitásra épültek. A helyszínt az MTA Pécsi Székháza szolgáltatta. Természetesen a képzések különböző szabadidős tevékenységekkel is kiegészültek. Nagyon sok asszociatív kártyacsomagot használtunk, gyakran használjuk az OH kártyákat, és jó érzéssel tölt el, hogy olyan kapcsolatot sikerült kialakítani a kollégákkal, hogy megosztják velem, hogyan használják fel a képzésen megismert gyakorlatokat a mindennapi munkájuk során, egy osztályfőnöki órán, vagy a szülőkkel való kapcsolattartásban, a szülői értekezleten, tehát ezek élő gyakorlattá válnak.

Egy képző munkájának, egy képzési programnak a hatékonyságát a visszajelzések mutatják meg, erre megvannak a platformjaink:

  • a szakmai tartalmakat Padleten osztjuk meg egymással, és mert erre nagyon erős igény mutatkozott,
  • a jelenléti alkalmak között Zoomon tartjuk a kapcsolatot egymással.

Szintén a visszajelzések lehetővé tételére alkalmaztuk a kilépőkártya módszerét is, a jobbítás szándékával megfogalmazott megjegyzésekkel kapcsolatos lehetséges újabb elemeket beépítettük a következő találkozás képzési anyagába.

Ezeket a továbbképzéseket is inkább szakmai műhelynek tekintettük, a módszertannal is ezt a műfajt támogattuk. A résztvevők megfogalmazták, hogy miben várnak további segítséget, megfogalmazhatták személyes érzéseiket, tapasztalataikat, és körülhatárolták azokat a területeket, amiben még úgy érzik, hogy a továbbiakban is el kellene mélyedni.

Az egyik ilyen terület az identitás kérdésköre, a másik pedig a motiváció, hogy hogyan lehetne motiválni a mindennapokban a kollégákat. További témák is felmerültek:

  • a vezető-fejlesztés,
  • a programszervezés,
  • a felnőttképzési módszertan.

Mivel a projekt második szakaszában tartunk, azt is látjuk, hogy eddig milyen eredményeket értünk el. Egyrészt nagyon jó az együttműködés a partnerek között. Ezt maguk a partnerek is visszajelzik, más projektekkel való összehasonlításban is, de ezt mutatja a Tempus Közalapítványhoz benyújtott beszámolóink elfogadása is. Új munkakapcsolatok, új szakmai kapcsolatok alakultak ki, megvalósult az online kapcsolattartás, nagyon jó a disszeminációs tevékenységünk, minden nyári akadémián részt vettünk, de a kollégák a saját kisebb közösségeikben is megosztják a képzéseken megismert gyakorlatokat, eredményeket.

Most megtörtént már az adatbázis tartalmi elemeinek a kidolgozása, és tervezzük a további építkezést.

Jelenlegi legfontosabb feladataink:

  • az informatikai fejlesztés,
  • a szakértői portfólió kidolgozása.

A projekt fenntarthatóságát egy erre a célra fejlesztett honlap fogja biztosítani, ami a létrehozott adatbázis működését is lehetővé teszi. Ebbe az adatbázisba szakértőként az összeállított egyéni portfólió alapján, a helyi partnerszervezetek jóváhagyásával lehet bekerülni, hiszen ez egy minősített adatbázis lesz. A minősített szakértők kereshetővé válnak a különböző szakterületek, földrajzi elhelyezkedés, munkatapasztalat alapján.

Arra törekszünk, hogy valamennyi határon túli magyar pedagógusszervezet tudjon erről a munkáról, hogy további szakértői találkozók jöhessenek létre, hiszen erre nagy igény van.