Dr. Pajtókné Dr. habil. Tari Ilona

Felkészítés a pedagógus hivatásra – A gyakorlati fókuszú pedagógusképzés tapasztalatai

Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem és jogelőd intézményei évszázados múltra tekintenek vissza a pedagógusképzés vonatkozásában. Mindez a jelenben és a jövőben is felelősséget ró ránk. Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem nemzetstratégiai fontosságú célkitűzése a magas színvonalú pedagógusképzés biztosítása. Meggyőződésünk, hogy mi is hozzájárulhatunk a jövőhöz, az értékorientált, nyitott és kreatív – megfelelő elméleti és gyakorlati felkészültségű – szakemberek képzésével.

Egyetemünk stratégiájának részét képezi egy olyan pedagógusképzési modell (Eszterházy Pedagógusképzési Modell) működtetése, amelynek célja a pedagógusmesterség legteljesebb mértékű elsajátíttatása, a pedagógusjelöltek elméleti és gyakorlati felkészítése annak érdeké-ben, hogy a megszerzett ismereteket és készségeket hivatásuk során magabiztosan és tudatosan, professzionálisan tudják alkalmazni. Képzési rendszerünkben központi szerepet kap a tapasztalás és a jártasság megszerzése. Szent-Györgyi Albert közismert szavait magunkénak valljuk: „Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája.” Mindannyian tudjuk, hogy a jó iskola csak jó pedagógusok együttműködő munkája által lesz eredményes. Jó iskolában pedig öröm a tanítás, ahol boldog gyermekek és boldog pedagógusok alkotják az iskola közösségét.

A pedagógusképzés teljes képzési palettáját kínáljuk leendő hallgatóinknak. Elsősorban Egerben látjuk el az ehhez kapcsolódó oktatási feladatot, de alapképzésben Jászberényben is több száz hallgató tanul. A csecsemő és kisgyermeknevelő, az óvodapedagógus, a gyógypedagógia és tanító alapszakokon túlmenően tizenhét osztatlan közismereti tanárszak közel nyolcvanféle párosításban választható egyetemünkön a közgazdásztanár és a pedagógiatanár szakmai tanári szakjaink mellett. A tanári szakjainkat rövid ciklusú mesterképzésben is hirdetjük. A Neveléstudományi Doktori Iskolánknak két programja van:

• Iskolapedagógia és
• Műveltségterületek pedagógiája.

Tanárképzés az Egyetem öt karán folyik (1. táblázat.). A képzések összehangolását, a gyakorlati képzés és a pályaismereti és pályaszocializációs gyakorlatok szervezését a Pedagógusképző Központ végzi, amely karokon átívelő szervezeti egység.

1. táblázat: Tanárképzési szakok az EKKE-n

Bölcsészettudományi és Művészeti Kar

angol nyelv és kultúra tanára

ének-zene tanár

magyar nyelv és irodalom szakos tanár

mozgóképkultúra- és médiaismeret-tanár

német nyelv és kultúra tanára

történelemtanár

Gazdaság- és Társalomtudományi Kar

közgazdásztanár

etikatanár

Pedagógia Kar

pedagógiatanár

Informatikai Kar

informatikatanár (digitális kultúra tanára),

könyvtárostanár

matematikatanár

Természettudományi Kar

biológiatanár

fizikatanár

földrajztanár

kémiatanár

természettudomány-környezettan szakos tanár

testnevelő tanár

A Tanári szakmai modul megújítása

2018-ban kezdtük meg a tanárképzésben résztvevő szervezeti egységeket érintő, összehangolt munkát, amely a tanárképzés gyakorlati részét volt hivatott segíteni. A munka az egyetemünkön jelenleg működő osztatlan tanárszakok szakfelelőseinek véleményei, tapasztalatai, illetve javaslatai alapján folyt. Alapvetés volt, hogy az egyes szakok specialitásai (különös tekintettel a készségtárgyakra és a nyelvtanári szakokra), valamint a Nemzeti alaptantervben, a kerettantervekben és a vonatkozó képzési és kimeneti követelményekben foglaltak maradéktalanul teljesüljenek. A fentieken túl a diszciplináris tárgyak tartalmának kialakításában még prioritást kell kapjanak a köznevelésben használt tankönyvek, segédkönyvek, online köznevelési platformok és szoftverek.

„Folyamatos építés a jó gyakorlatokra”

A korábbi átalakítások során a különböző szakokat gondozó intézetek számos lépést tettek a diszciplináris tárgyak megreformálására. Ezek a jó gyakorlatok jelentik az alapját azoknak az alapelveknek, amelyek mentén az Eszterházy Pedagógusképzési Modell formálódik.

„Együttműködésben a pedagógiai és szakmódszertani tengelyekkel”

A diszciplína a „mit” adja, a pedagógia pedig a „hogyant”, egyik sem lehet meg a másik nélkül. A diszciplináris modul a pedagógusképzés integráns része, amely szorosan kapcsolódik a pedagógiai-pszichológiai és szakmódszertani blokkokhoz, kiegészíti azokat. A diszciplináris ismeretek a tanárképzés alapját jelentik, hiszen szakmai tudás nélkül valódi tanárokat nem képezhetünk. A pedagógiai és szakmódszertani ismeretek egyedül nem helyettesítik a szakmai tudást.

„Koherens tantárgyi tartalmak”

Mivel a szakok nagyobb részében párhuzamosan folyik pedagógusképzés, illetve a munkaerőpiac egyéb szegmenseire, valamint a tudományos pályára történő felkészítés, a diszciplináris tárgyak által közölt ismereteket – az adott szakok specialitásainak tiszteletben tartása mellett – a munkaerőpiac sajátosságai szerint kell tagolni és átadni. A tárgyleírások kialakítása során figyelembe veszik a szakmódszertanosok javaslatait, azaz a célnak megfelelően az általános iskolai és a középiskolai tematikákra koncentrálnak.

„Innovatív módszerek”

Az egyes diszciplináris kurzusok esetében is törekedni kell a változatos módszerek és munkaformák alkalmazására. A frontális előadásokon túl a diszciplináris tárgyak esetében is javasolt sokféle módszer és munkaforma alkalmazása. A leendő pedagógusok így könnyebben elsajátíthatják azokat az eszközöket, amelyekkel nevelési-oktatási tevékenységüket sikeresen tudják végrehajtani.

„Kompetens egyetemi oktatók”

A komplex feladatok sikeres megvalósításához a tanári szakok diszciplináris tárgyait oktató kollégák érzékenyítése elengedhetetlen. Javasolható valamennyi szakon, hogy a szakmódszertanosokon kívül is a szakon tanító minden oktató hospitáljon tanórákon, illetve legalább megfigyelőként vegyen részt zárótanításokon.

„Kulcskompetenciák fejlesztése”

A komplex gondolkodású, a helyi viszonyokhoz alkalmazkodni képes pedagógusok képzése érdekében a diszciplináris modulnak is támogatnia kell a helyileg meghatározó, részvételen alapuló tanulásra és tanításra képes tanárképzést, amely a szaktárgyi tartalomra koncentrál, de figyelembe veszi a globális kihívásokat és ezek lokális megjelenését is.

A Tanári felkészítési modul megújítása

A Pedagógiai Kar intézetei felelnek a tanárképzés pedagógiai, pszichológiai elméleti és gyakorlati ismereteinek átadásáért, ennek értéke 28 kredit, valamint a pályaismereti és pályaszocializációs gyakorlatok megvalósításáért az 1–3. félévben hat kredit értékben.

A Bölcsészettudományi és Művészeti Kar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézete a Tanári kommunikáció és a Szóbeli és írásbeli kommunikáció című tanegységek (jogszabályban előírt kritériumkövetelmény) oktatását végzi.

Az Informatikai Kar Digitális Technológia Intézete valamennyi hallgató számára oktatja a Digitális pedagógia eszközei gyakorlati tárgyat, illetve szakonként, a szak jellegéhez igazodva kidolgozta az Oktatástechnológiai innovációk módszertana című tanegységet. A tárgy a kollaborációs térrel, oktatástechnikai innovációval, mesterséges intelligenciával kapcsolatos kötelező gyakorlat.

Szervezetileg a karok felett működő Pedagógusképző Központ biztosítja az egyetemen folyó pedagógusképzés szakmai, szervezeti és tudományos feladatainak összehangolását, továbbá ellátja az elméleti és gyakorlati képzés szervezését, valamint szakmódszertani alkotóműhelyt működtet.

A gyakorlati fókuszú modell pilot programja a 2019/20-as tanévben került bevezetésre a teljes idejű, nyolc és tíz féléves tanárképzés esetében nappali tagozaton, a törvény adta keretek között. A gyakorlatok lebonyolítására a gyakorlóiskolában került sor. A gyakorlatok akkor - a törvény adta lehetőségek között - nulla kreditértékkel meglévő kurzusokhoz kerültek hozzárendelésre, olyan kurzusokhoz, amelyek tartalmában kapcsolódtak az adott gyakorlathoz.

A program célja az volt, hogy a hallgatók minél hamarabb, minden félévben és minél több időt töltsenek iskolai környezetben. (Az akkori tanárképzés rendszerében kötelezően, a rendelet alapján csupán négy félév gyakorlatot kellett volna teljesíteniük a hallgatóknak: Közösségi gyakorlat, Tanítási gyakorlat, Összefüggő egyéves gyakorlat!)

2. táblázat: A gyakorlat fókuszú pilot program tantárgyai 2019.

Félév	Tantárgy neve
1.	Fókuszban az iskola
2.	Közösségi gyakorlat (Fókuszban az osztály)
3.	Fókuszban a pedagógus
4.	Fókuszban a tanuló
5.	Fókuszban a szakmódszertan 1.
6.	Fókuszban a szakmódszertan 2.
7–8.	Fókuszban a tanítás 1.
9–10.	Fókuszban a tanítás 2.
11–12.	Összefüggő egy éves gyakorlat

A pilotban részt vevő pedagógus kollégák tapasztalataik alapján az alábbi véleményeket osztották meg:

• „A tanárjelöltek a megbeszéléseken aktívan vettek részt. Rendszeresen, szorgalmasan jöttek és időre elkészítették a feladataikat.”
• „A feladatok, amelyeket az Egyetemen kaptak, alkalmasak arra a célra, hogy a hallgatókat közelebb vigye az iskolához.”
• „Folyamatosan próbáltak a hallgatók a tanárszereppel azonosulni.”
• „Mindenképpen jó, hogy a hallgatók már ilyen korán találkoznak a gyerekekkel, kicsit tanári oldalról is látják az osztályfőnöki órákat, a tanárt, az iskolát, mint intézményt, valamint annak környezetét.”
• „A hallgatók csupa pozitív visszajelzéssel zárták a kurzusokat. Megértették, elfogadták és köszönték a lehetőséget, hogy már most elkezdődik ez a munka a gyakorlóiskolában.”

Tapasztalat volt továbbá, hogy a hallgatók egy része már az első három félév alatt is jelentkezett önálló foglalkozás/órarészlet megtartására (például: „Voltak olyan hallgatók, akik rögtön az első félévekben már foglalkozást is tartottak. Osztályfőnöki órarészleteket vállaltak, illetve osztályrendezvényeken szerveztek tréfás, mozgásos vetélkedőt.”)

A 2022/23-as tanév szeptemberétől indult az egységes osztatlan tanárképzés új gyakorlati rendszere. Az új tanárképzés rendszerének kidolgozásánál figyelembe vettük a pilot program során szerzett tapasztalatokat, melyeknek köszönhetően olyan, minden elemében precízen kidolgozott, gyakorlatorientált tanárképzési programot tudtunk fejleszteni, amely segít a hallgatóknak abban, hogy a fokozatosság elve alapján teljeskörűen felkészüljenek a tanításra. A későbbiekben pedig sikeresebbek, elégedettebbek és magabiztosabbak legyenek a tanári pályájuk során. Megtartottuk és kiegészítettük a korábbi kurzusok tartalmát és már önálló kurzusnéven, kreditértékkel jelennek meg.

3. táblázat: A tízféléves osztatlan tanári szak gyakorlati képzési rendszere

Félévek	Iskolai/tanítási gyakorlatok kreditértéke	A gyakorlat megnevezése	Szint	Gyakorlati helyszín – segítő szakember
1.	2	Fókuszban az iskola		gyakorlóiskola – nem szakos mentor
2.	2	Fókuszban a diák		partnerintézmény – nem szakos mentor
3.	2	Fókuszban a pedagógus		partnerintézmény – nem szakos mentor
4.	2	Fókuszban az osztály		partnerintézmény - nem szakos mentor (+ speciális iskola)
5.	2	Fókuszban a tanítás		partnerintézmény – nem szakos mentor (+KAP iskola)
6.	1+1	Fókuszban a szaktárgy I.	középiskola	gyakorlóiskola/partnerintézmény – szakvezető/szakos mentor
7.	1+1	Fókuszban a szaktárgy II.	általános iskola	gyakorlóiskola/partnerintézmény – szakvezető/szakos mentor
8.	1+1	Tanítási gyakorlat I.	általános iskola	gyakorlóiskola/partnerintézmény – szakvezető/szakos mentor
9.	1+1	Tanítási gyakorlat II.	középiskola	gyakorlóiskola/partnerintézmény – szakvezető/szakos mentor
10.	20	Féléves összefüggő egyéni gyakorlat		külső gyakorlóhely (KAPOCS iskolahálózat)

 

A rövid ciklusú képzések gyakorlati rendszerének kidolgozásánál és felépítésénél a fenti 10 féléves képzés gyakorlatait vettük alapul, figyelembevéve, hogy az adott rövid ciklusú képzésbe milyen típusú előismeretekkel léphetnek be a hallgatóink. Az egyetemen, a PKK által működtetett Szakmódszertani alkotóműhelyen a szakmódszertanos kollektíva és a Pedagógiai Kar képzésben érintett oktatói dolgozták ki a 10 féléves gyakorlati rendszert és a hozzá kapcsolódó dokumentumokat a gyakorlóiskola delegált szakvezetőinek bevonásával. A gyakorlati képzés átdolgozása a következő lépésekből állt.

Szakonkénti összehangolás: A szakmódszertani kurzusok a 6. félévtől indulnak. A szakmódszertanosok (17 közismereti és 2 szakmai tanárszak) a műhelyen egységesítették az adott félévek követelményrendszerét. Ez azért volt fontos, mert eltérések voltak tapasztalhatók egyes szakok esetében, illetve a gyakorlatok tartalmát csak egységesített módszertani kurzusok mellé lehetett beilleszteni. A gyakorlatok során a szakmód­szertani kurzusokkal párhuzamosan olyan témakörökkel, feladatokkal találkozik a hallgató a gyakorlóhelyén, amelyekről abban a félévben a szakmódszertani kurzus során is tanul (3. táblázat). Minden kurzushoz – a hallgatók és a szakvezetők/mentorok által is – jól használható követelményrendszer készült, amelyet a részletes kurzusleírások tartalmazzák.

A portfólió elektronikus felületének és eljárásrendjének megújítása: Az eljárásrend tartalmazza, hogy félévente a hallgatónak pontosan milyen típusú és mennyiségű dokumentumot kell feltöltenie a portfóliójába. A hallgatók az új portfóliós felületen félévente, folyamatosan töltik fel a munkájukat meghatározó dokumentumokat. Ezáltal lehetővé válik, hogy a portfóliót értékelő szakmódszertanos kolléga - a hallgató tanulmányai végén - a fejlődési ívet értékelje a portfólióba feltöltött dokumentumok alapján.

Értékelési rendszer kidolgozása: Minden iskolai/tanítási gyakorlathoz készült értékelőlap, amely alapján a szakvezető/mentortanár értékeli a hallgatót. Az értékelőlap megfigyelési szempontjai természetesen összhangban vannak az adott gyakorlathoz tartozó kurzusleírás követelményeivel.

A munkatapasztalat-beszámítási eljárásrend kidolgozása: A már diplomával rendelkező hallgatóink számára kidolgozott munkatapasztalat-beszámítási eljárásrend tartalmazza, hogy bizonyos kurzusoknál – a korábbi tanulmányok alapján – milyen kedvezmény kapható, ehhez milyen igazolható munkatapasztalat szükséges (például a Tanítsunk Magyarországért programban való minimum egy féléves mentorálás).

A félév során heti két órában gyakorlóiskolában/partnerintézményben csoportos gyakorlaton vesznek részt a hallgatók. Félévente hat, a saját szakjának megfelelő tanítási órát látogatnak, amelyet elemző-megbeszélő órák követnek. A látogatott tanítási órákon a szakvezető irányításával így bevonódnak a tanítási tevékenységbe.

A hospitálások során alkalmazott megfigyelési szempontok: a tananyag felépítése, elhelyezkedése a tanmenetben; a tanórán alkalmazott források, eszközök; órai motiváció; külső és belső koncentráció; kompetenciafejlesztés. A megfigyeléseken túl szaktárgyra adaptálva megismerik a köznevelés tartalmát szabályozó dokumentumokat (NAT, kerettantervek, helyi tantervek).

Az iskolai és a tanítási gyakorlatokra a gyakorlóiskolánkban és a partnerintézményekben kerül sor. A gyakorlatok minden félévben hallgatói tájékoztatóval kezdődnek. A tájékoztatót minden félév elején az egyetemen, az egyetemi oktató tartja, amelynek során:

• sor kerül az adott kurzusleírás bemutatására;
• megbeszélik:
• a gyakorlati kurzus teljesítésének menetét;
• a követelményeket, az elkészítendő dokumentumokat;
• az értékelés menetét és szempontrendszerét;
• a félév során a portfólióba feltöltendő dokumentumok listáját.

Értékelés: A tanárjelöltek iskolai gyakorlatok során, az iskolában nyújtott teljesítménye A pedagógusjelölt átfogó értékelőlapja (gyakorlatonként), a Tanítási gyakorlat II. és az Összefüggő tanítási gyakorlathoz kapcsolódó Kompetenciaalapú értékelőlap alapján kerül értékelésre. A szakvezetők/mentortanárok egységesen használják az adott gyakorlatokhoz kapcsolódó értékelőlapokat. A kompetenciaalapú értékelésre a gyakorlóiskolai Tanítási gyakorlat I., illetve az Összefüggő tanítási gyakorlatot követően kerül sor.

Az összefüggő tanítási gyakorlat a választott intézményben zajlik. A hallgató a Tanítási gyakorlat II. végén bemutatja a gyakorlóiskolai szakvezetője által készített kompetenciaalapú értékelést a választott intézmény mentortanárának.

A hallgatók minden félév végén az adott félévben elkészített dokumentumokat és a gyakorlathoz kapcsolódó értékelőlapot feltöltik a portfólió felületére. A feltöltött dokumentumok értékelési szempontjai és a javasolt érdemjegy megállapítása minden szak esetében egységes.

4. táblázat: Szakmódszertani kurzus – Iskolai/tanítási gyakorlat – Portfólió tartalmi szinkronja

A gyakorlatok fő helyszíne az egyetem gyakorlóiskolája (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Gyakorló Általános Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Technikum). A hallgatók a képzésük során az első félévben és a 6–9. félévben teljesítik a gyakorlatokat.

Partneriskolák bevonásának jogszabályi kereteit a 8/2013. (I. 30.), a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló EMMI rendelet határozza meg. A gyakorlatok helyszínéül kiválasztott partnerintézményeket felkértük a mentori feladatok ellátására, valamint együttműködési megállapodást kötöttünk az intézményekkel és a fenntartóikkal. A partneriskolák az egyetemünktől kapott tanúsítvánnyal igazolják, hogy az egyetem partnerintézményei. A partneriskolákban a hallgatók a 2., 3., 4. és az 5. félév gyakorlatát teljesítik.

Az összefüggő gyakorlathoz a hallgatóknak egy iskolahálózat-rendszert biztosítunk abból a célból, hogy akár a lakóhelyéhez legközelebbi iskolát választhassa. Az iskolahálózatba új iskolák is bevonhatóak, amennyiben a hallgató ragaszkodik valamelyik iskolához, és az még nem tagja a hálózatnak.

Partneriskolák – mentorképzés

A leendő mentoroknak - a mentorálási tevékenység ellátásához - az alábbi 30 órás ingyenes, akkreditált képzések közül a mentorálási szintnek megfelelőt kell elvégezniük:

• Pályaismereti és pályaszocializációs gyakorlatok mentorálása (Fókuszban az iskola, Fókuszban a pedagógus, Fókuszban a diák).
• A tanári tevékenységek és az osztályközösségi folyamatok mentorálása (Fókuszban az osztály, Fókuszban a tanítás).
• A szaktárgyi tanítási gyakorlatok mentorálása (Fókuszban a szaktárgy I., Fókuszban a szaktárgy II., Tanítási gyakorlat I., Tanítási gyakorlat II.).
• Összefüggő egyéni gyakorlatok mentorálása.

Az akkreditált mentorképzések – a későbbiekben – a mentorszakvizsgába beszámításra kerülnek.

A Komplex Alapprogram (KAP) integrálása a pedagógusképzésbe

Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem módszertani és iskolafejlesztési innovációja a Komplex Alapprogram[1], amelyet bevezettünk az Intézményünk pedagógusképzésébe. A tanítóképzésben és a tanárképzésben tanulók számára kötelezően választandó a Komplex Alapprogram Koncepciója (KAK) és a Differenciált Fejlesztés Heterogén Tanulócsoportokban (DFHT). Az alprogramok közül minimum kettő szabadon választható (2. ábra).

A Fókuszban a tanítás gyakorlat során a hallgatók KAP-ot működtető iskolában is teljesíthetik a gyakorlatukat. Az összefüggő egyéni tanítási gyakorlathoz választható iskolák partnerhálózata a KAP-ot működtető iskolákat, a KAPOCS-iskolákat is tartalmazza.

Összegzés

Célunk, hogy tanárjelöltek képzési idejük alatt megtapasztalják a tanári pálya kihívásait és örömeit, megismerjék, hogy milyen az iskola, milyen egy osztályban tanítani. A gyakorlati fókuszú pedagógusképzési program során a pedagógusjelölt hallgatók már tanulmányaik kezdetén bekapcsolódjanak az iskolai foglalkozásokba. A hallgatók a gyakorlataik során a tanulmányaik előrehaladtával fokozatosan bővülő iskolai, tanítási tapasztalatokkal gazdagodnak.

A mentorok segítő munkájával biztosítanunk kell, hogy a pedagógusjelöltek képesek legyenek alkalmazni a képzés során megszerzett korszerű ismereteket és módszereket iskolai munkájuk során.

A Pedagógusképző Központ Szakmódszertani munkacsoportja által működtetett támogató rendszer a gyakorlati fókuszú képzés során folyamatosan segít a tanárjelölteknek abban, hogy jobban megértsék a tanítási folyamatot és a tanulók igényeit. A gyakorlati képzés során a pedagógusjelöltek megtanulják, hogyan alkalmazkodjanak a különböző tanulói csoportokhoz és tanítási környezetekhez.

Eddigi tapasztalataink alapján a gyakorlati fókuszú pedagógusképzési program a pedagógusképzés minden szereplője vonatkozásában elismert.

A pedagógusjelöltek a gyakorlat során megerősödnek abban, hogy képesek a tanításra, amely során növekedni fog az önbizalmuk és ezáltal magabiztosabban, sikeresebben kezdik meg a tanári pályájukat.

[1] https://www.komplexalapprogram.hu/