Petránné Képes Gizella
Az Óvodai nevelés az elmúlt 25 év tükrében – aktualitások
és jövőkép a megújult jogszabályi környezetben
szekció összefoglalója
Az Óvodai Nevelés Szekció munkájában nagy számú érdeklődő vett részt. Különösen nagy öröm volt számunkra, hogy a konferencia résztvevőin túl nagy számban jelentek meg óvodapedagógus jelöltek, óvodapedagógus hallgatók.
A XXV. jubileumi konferencia témájával koherensen szekciónk szakmai tartalma az „Óvodai nevelés az elmúlt 25 év tükrében – aktualitások és jövőkép a megújult jogszabályi környezetben” tárgykörre épült.
Az első előadás témája: „Rövid történeti visszatekintés az elmúlt 25 év óvodai szekcióinak témáira”. Az előadó jómagam voltam. Az Országos Konferenciák témái, ezen belül is az óvodai szekció előadásai hűen tükrözik az elmúlt 25 év magyar óvodai nevelésének történéseit úgy a szakmai, mint a jogszabályi változásokat követő intézményi folyamatok oldaláról. Igazi szakmai történelmi időutazás tárult a résztvevők elé a diasor bemutatásával. A diasorban felsorolt előadók és témáik bemutatásával koherensen fogalmazódott meg, hogy a bemutatott időszakok szakmai innovációi, „Jó gyakorlatai” hová tűntek el, beépültek-e a köznevelési rendszerünkbe:
- a helyi pedagógiai programok bevizsgálása;
- a partnerközpontú intézményi működés (COMENIUS I. és II.);
- a gyermeki fejlődés mérési módszerei;
- a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése, esélyteremtés;
- a kompetencia alapú nevelés;
- a tehetséggondozás az óvodás gyermek életkori sajátosságoknak megfelelve (csoportban, csoporton kívüli);
- a digitalizáció, IKT eszközök helye az óvodai nevelésben;
- az idegennyelvi nevelés lehetőségei az óvodában;
- a minősítés és tanfelügyelet.
Az előadás elején és a végén is megemlítésre került, hogy a bemutatott 25 év óvodai szekcióinak előadásai bárki számára hozzáférhetőek a Suliszerviz honlapján[1] és kiválóan hasznosíthatók azok számára, akik elkötelezettek szakmai munkájuk folyamatos fejlesztésében, szakdolgozati forrásanyagként.
Második előadónk, Dr. Pálfi Sándor a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar Gyermeknevelési Tanszék főiskolai tanára, tanszékvezetője, szakfelelőse volt. Előadásában „A magyar óvodai nevelés kulcskérdései”-t tárta elénk.
„… Nos, egy erősnek tűnő címet adtam az előadásomnak, és lehet, hogy erős is lesz, amit fogok mondani …” – vezette be témáját előadónk, hangsúlyozva, nagy felelősségünk van abban, hogy a mai magyar óvodai nevelés helyzetét objektíven, reálisan lássuk: „… a magyar óvoda pedig jelenleg egyhelyben jár … 26 éve van óvodai alapprogramunk, van, aki közülünk még meg sem született ekkor. És mégsem jutottunk el odáig, hogy az alapprogram szerint történne a gyermekek óvodai nevelése-fejlesztése …”. Természetesen vannak „Jó gyakorlatok”, de érdekes módon az óvodák nem ezt veszik át, hanem „valamilyen más igazodási pontok kezdtek kialakulni az elmúlt évtizedekben – hangzott el a prezentációban. Ezen a szálon elindulva az előadás további részében az 1996 előtti időszak és az azt követő, az Óvodai nevelés országos alapprogamjára épülő óvodai rendszer céljait, alapelveit, módszereit elemezve megállapítást nyert, hogy „Az ONEP (1971–89) és az Alapprogram (1996–) párhuzamosan megy az óvodákban. Tetszés és kedv szerint.”. Erre a megállapításra helyezve az előadó kilenc pontban jelölte meg a mai magyar óvodai rendszerünk kulcskérdéseit, melyekben rendkívül felelősségteljesen, egységes szakmai összefogással kell a jövőben lépnünk. Az előadás végén elhangzott a kérdés, „… tulajdonképpen melyik évben is vagyunk?”, az 1957-es elvárás rendszerében vagy a 2019-től érvényben levő köznevelésről szóló törvényben megfogalmazott elvárás rendszerében? Az előadó végül hangsúlyozta a szakértők, és az óvodavezetők felelősségét abban, hogy valamennyi óvodának meg kell felelnie az Alapprogramban megfogalmazott alapelveknek, gyermek- és óvodaképnek, nevelési feladatrendszernek, az óvodai élet megszervezésének, elveinek, az óvodai élet tevékenységi formáinak és az óvodapedagógus feladatainak.
Az előadás végén jövőképként fogalmazta meg az előadó: „Igenis van esély a helyi pedagógiai programok átírásával arra, hogy óvodáinkban valóban érvényesüljön a gyermekközpontú gyakorlat, csak helyi szinten kell elkezdeni. Most nem tudom elképzelni, hogy rendszerszinten átalakíthatjuk, de azt igenis tudom, hogy szigetek már most is vannak, csak több ilyen szigetnek kellene lennie, amiből hálózatot tudnánk létrehozni. És még akkor is két részre szakadna az óvodai hálózat, lenne egy iskolaelőkészítői, meg egy gyermekközpontú óvodai rendszerünk.”
A szünetet követően örömmel üdvözöltük körünkben Dr. Balatoni Katalint, a Belügyminisztérium Köznevelésért felelős helyettes államtitkárát, néptáncpedagógust, neveléstudományi kutatót, címzetes egyetemi docenst, aki megtisztelte szekciónk második részét.
Harmadik előadónk Bertók Zoltánné köznevelési szakértő volt, aki részletesen tájékoztatta a szekció résztvevőit a 2023/2024-es nevelési évet érintő jogszabályi változásokról, előadásának címe: „Óvodai nevelés a megújult jogszabályi változások tükrében”. Az előadó elmondta, nagyon nehéz egy órában összefoglalni azt a nagy mennyiségű jogszabályi változást, ami az óvodák működésében is megjelent. Nagyon-nagyon sok változás történt. A jogszabályi változások ismertetésével koherensen a diákon bemutatásra kerültek azok az intézményekre váró feladatok, melyek a helyi szabályozó dokumentumok – Helyi nevelési program, Szervezeti és működési szabályzat, Házirend – módosításával kapcsolatosak. Az előadó külön felhívta a figyelmet arra, hogy ezeknek a helyi szabályozóknak a legitimálási eljárásrendje is megváltozott. Az előadás felépítésének külön értéke volt, hogy a 2023 nyarán és őszén életbe lépett jogszabályi módosítások ismertetése során minden esetben a gyakorlati alkalmazást támogató értelmezésre került sor.
Az előadó 116 diából álló prezentációját mindenki számára ajánlom újbóli áttekintésre, mindnyájunk számára nagyon fontos és betartandó, az óvoda működési folyamatait szabályozó aktuális és a megváltozott hatályos jogszabályi környezetet gyakorlatorientált szemlélettel foglalja össze.
A záró szekcióbeszélgetés megkezdésére már csak 10 perc maradt a rendelkezésre álló időből, azonban közel egy órával tovább maradtunk még együtt.
A szekcióban élénk szakmai beszélgetés alakult ki a következő területekről:
- Az oviKRÉTA jogszabályban meghatározott határidőre történő bevezetését a szekció résztvevői nem látják biztosítottnak a humán és tárgyi feltételek hiánya okán. Reményüket fejezték ki, hogy a 2024. 09. 01-jére kitűzött bevezetési határidő módosításra kerül majd annak érdekében, hogy az intézmények megfelelően tudjanak felkészülni az eszköz használatára.
- Nagyon indokolt lenne a magyar óvodai rendszer számára egy olyan szakmai hálózat, amely megfelelő alapot nyújtana a „Jó gyakorlatok” megosztására. A jelenleg működő „Bázis intézmény”-rendszer egyik fejlesztendő területeként fogalmazták meg, hogy a jó gyakorlataikat megosztó intézmények semmilyen anyagi támogatásban nem részesülnek.
- Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának minőségi megvalósítása kulcsproblémaként jelentkezik a magyarországi óvodák mindennapi nevelő-fejlesztő munkájában. Nagyon nagy szükség lenne óvodai mesterszakértői képzésre, amely alapot biztosítana – egy országos óvodai szakértői hálózat kiépítésével – az Alapprogram országos szintű minőségi megvalósítására.
- A résztvevők megerősítették a pályakezdő óvodapedagógusok mentori segítésének fontosságát, mely területen szintén sok-sok probléma áll fenn.
Az óvodai szekció munkáját eredményesnek értékelem, valamennyi előadó anyaga a konferencia témájával koherensen, a magyar óvodai nevelés elmúlt 25 évének tükrében elemezte az aktuális feladatokat és vázolt fel jövőképet a megújult jogszabályi környezetben.
A szekció résztvevői aktívan és őszintén mondták el véleményüket a szekció előadói által felvetett, a magyar óvodai hálózatot érintő kulcskérdésekkel és a megújult jogszabályi környezetből adódó sokrétű, rendkívüli felelősséggel bíró feladatokkal kapcsolatban.
