Péterffy Balázs
A Digitális és egyéb fejlesztések,
innovációk – Klebelsberg Központ
szekció összefoglalója
A Klebelsberg Központ szekciójában négy előadás kapcsolódott egymáshoz. A témákat két csoportra lehetett bontani. A fejlesztésekkel kapcsolatos információkra, valamint az EFOP-3.2.4 kiemelt projekt zárása kapcsán bemutatott kutatásra és összegzésre, illetve az RRF-1.2.1. keretében megvalósuló fejlesztésre.
Ma már nem lehet a digitalizáció kapcsán a fejlesztéseket esetlegesen, egymástól szigetszerűen kezelni, meg kell mutatni azokat a kapcsolódási pontokat, amelyek a pedagógiai munkában, illetve annak back office részén, valamint a határterületein elősegítik a feladatok ellátásának hatékonyságát.
Péterffy Balázs: Fejlesztések fenntartói szemüvegen keresztül
Az előadás során az egyes szakmai és infrastrukturális fejlesztéseket vettük sorra a fenntartói szempontok alapján. A 2014–2020-as fejlesztési időszakban közel 1082 projekt keretében 271,031 milliárd forintnyi fejlesztési összeg került felhasználásra az állami fenntartású köznevelési intézményekben vagy hozzájuk, az ellátott feladatokhoz kapcsolódva. Ebből egyebek mellett infrastrukturális fejlesztésre 165,041 Mrd forintot, digitális fejlesztésre 53,949 Mrd forintot, módszertani fejlesztésre pedig 42,776 Mrd forintot költöttek a tankerületi központok és a Klebelsberg Központ. Ki kell emelni a későbbiek során részletesen, külön előadásokban is bemutatott EFOP-3.2.4-es projektet, valamint az EFOP-4.1.11. Okostanterem elnevezésű programot is, mind a kettő a digitális kompetenciák fejlesztését, a szükséges erőforrások biztosítását tűzte ki zászlajára, ez utóbbi pedig ezen felül egy kollaborációs tér létrehozását is vállalta 180 iskolában, ahol különféle tantárgyakhoz, műveltségterületekhez kapcsolódva lehet fejleszteni a tanulókat a legmodernebb IKT eszközök segítségével.
A deszegregáció kapcsán az előadás elsősorban a tankerületi tanácsok jogszabályban rögzített munkacsoportjainak, az antiszegregációs munkacsoportoknak az elmúlt, közel hat évben elvégzett tevékenységére koncentrált. Az elmúlt esztendők egyre több pozitív eredményt hoztak a deszegregációs tevékenységben. Ezek közé tartoznak a körzethatárok módosításai a szegregációs kockázat csökkentése érdekében, vagy éppen az új szakmai kapcsolatok kiépítése más fenntartókkal, felsőoktatási intézményekkel, szakmai szervezetekkel. Fontos eredmény, hogy a lemorzsolódás megelőzését szolgáló korai jelző- és támogató rendszer, valamint a korai iskolaelhagyás KRÉTA rendszer modulja adatai alapján a munkacsoportok intézményi és fenntartói szintű elemzéseket, javaslatokat fogalmaztak meg a korai iskolaelhagyás csökkentése érdekében.
Szó esett még az SNI ellátás kapcsán a pedagógiai szakszolgálatok működése során végrehajtott változásokról, valamint az alapfokú művészetoktatás helyzetéről, a fejlesztésével kapcsolatos fenntartói célokról.
Az előadásban az Iskolaőr Programmal kapcsolatos tapasztalatokról is volt szó. Folyamatosan nő a Programban résztvevő intézmények száma, a kezdeti negatív sajtóhírekkel ellentétben népszerű a lehetőség, folyamatosan jelentkeznek az iskolák, jelenleg is több, mint 100 intézmény várja, hogy beléphessen.
A Klebelsberg Képzési Ösztöndíj Program idén lett 10 éves, és egyre több, egykori ösztöndíjas dolgozik tankerületi, illetve most már egyéb fenntartású iskolákban is.
Hajnal Gabriella: A KRÉTA szerepe a fenntartói munkában
Elnök asszony előadásában kiemelte, hogy a digitalizáció, ahogy fentebb is szó esett róla, ma már nem egyszerűen egy lehetőség, hanem mind a pedagógiai, mind a fenntartói munka elengedhetetlen része. Az igazi kihívást ma már nem is az információk beszerzése, hanem azok kezelése, strukturálása jelenti egy szervezet számára. Mivel az online térbe tevődtek át egyes fenntartói feladatok, ez egyre nagyobb felelősséget – adatvédelem, adatok kezelése –-, ugyanakkor még több lehetőséget is jelent a hatékonyság szempontjából.
A KRÉTA-rendszer használata az idei tanévtől minden köznevelési intézményben bevezetésre kerül a jogszabályi változások következtében, megjelent ezért az óvodai modul is. A tankerületi fenntartású iskolákban a HR és a gazdálkodási feladatok már a KRÉTA-rendszeren keresztül történnek, az intézményi oldalon pedig a tanügyigazgatási feladatok, a kapcsolattartás elektronikussá tétele támogatja és egyszerűsíti az igazgatási feladatok elvégzését. Megkerülhetetlen szerepe van az információbiztonságnak is, ezért bevezettük az idei esztendőben a kétfaktoros azonosítást is, amelyet az adminisztrátori jogosultsággal rendelkezők esetében kötelezővé is tettünk, a többi felhasználónak pedig erősen ajánljuk a használatát.
Ki kell emelni a lehetőségek közül – a „Befizetendők” menüpontból is elérhető – a Simple Pay alkalmazás használatát is, egyszerűsítve például a tandíj vagy térítési díjak befizetését.
Változtatások voltak a testnevelés tantárggyal kapcsolatos beállítási lehetőségekben, egyszerűbbé és átláthatóbbá váltak az egyes kategóriák annak érdekében, hogy csökkenjen az adminisztráció az adatszolgáltatások kapcsán. Az integráltan nevelhető–oktatható SNI és BTMN tanulók kapcsán a fejlesztők egyszerűsítették a szakvéleményben foglalt fejlesztési javaslatok megtekintését a KRÉTA-rendszeren belül az órát tartó pedagógusok részére. Az adminisztrációs rendszer figyelmeztetéseinek eszköztára is bővült, részletesen látható az admin számára a Dashboard csempén, hogy mely tanulók esetében van probléma a megadott azonosítókkal. Fontos változás még, hogy az alapfokú művészetoktatás 2022/2023-as tanévtől hatályos alapprogramjában foglaltaknak megfelelően, módosították az AMI modulban a művészeti ág, a műfaj, a tanszak és a tantervi jellemző értékeket. Az adatrögzítési folyamat egyszerűsítése és a téves rögzítések elkerülése érdekében az egyes adatszótárak csak azokat az elemeket tartalmazzák, amelyek az adott művészeti ág/műfaj/tanszak esetén relevánsak. Emellett a szeptembertől hatályba lépő jogszabályi változás értelmében a fejlesztők lehetővé teszik, hogy bizonyos információkat azon szülők is láthassanak, akik nem rendelkeznek felügyeleti joggal gyermekük felett. Ki kell emelni, hogy a KRÉTA-rendszer mind a fenntartó, mind pedig az intézmény számára biztosítja a szakmai munka egyszerű megtervezésének kereteit, biztosítja a gyors és hatékony kapcsolattartást és információáramlást a szülő és az iskola között.
Dr. Gaskó Krisztina: Az EFOP-3.2.4 projekt eredményei a kérdőíves felmérések tükrében
Dr. Gaskó Krisztina, az EFOP-3.2.4 projekt szakmai vezetője előadásában a 2023. december 15-én záruló projekt eredményeiről a kérdőíves felmérések tükrében számolt be.
Prezentációjában hangsúlyt fektetett annak az oktatási környezetnek a bemutatására, amelyben a projekt fejlesztései 2017-ben elindulhattak, így kitért a digitális eszközök szempontjából jól felszereltnek mondható intézményekben tanuló, illetve az iskolákban tanulási céllal számítógépet vagy laptopot használó diákok arányára, továbbá a pedagógusok saját digitális kompetenciáikkal kapcsolatos elégedettségére és a digitális eszközök alkalmazására irányuló továbbképzéseken való részvételük arányára is.
Az előadásban áttekintést kaptunk arról, hogy a projekt keretében milyen típusú IKT-eszközök, milyen darabszámban és összegben kerültek beszerzésre és azok a konvergencia régió tankerületi fenntartásban álló köznevelési intézményeinek hány feladatellátási helyén hasznosulhatnak.
A projekt szakmai vezetője bemutatta továbbá a projekt keretében megvalósult pedagógus-továbbképzések rendszerét, azok ütemezését, valamint a résztvevők régiónkénti arányát. Kiemelte, hogy a továbbképzések esetében a lemorzsolódás rendkívül alacsony, öt százalék alatti volt, ennek köszönhetően összesen több, mint 42 000 pedagógus szerzett legalább egy tanúsítványt és az ezzel járó kreditpontokat a továbbképzések során.
Az előadás második felében azok közül a kutatási eredmények közül ismerhettünk meg néhányat, amelyek a pedagógusok, szülők és intézményvezetők körében lebonyolított online kérdőíves felmérésekből származtak. Ezek szerint a projektben részt vevő pedagógusok túlnyomórészt elégedettek a projektben beszerzett eszközök minőségével, fontosnak tartják azoknak a tanulók motivációjára gyakorolt pozitív hatását, és szükségesnek érzik az iskolák digitális eszközparkjának fejlesztését. A bemutatott eredmények egy része az interaktív megjelenítők használatával kapcsolatos attitűdökre fókuszált, amelyek jól tükrözik az iskolákban új eszköznek számító interaktív megjelenítők alkalmazásával kapcsolatos kezdeti félelmeket és az idő előrehaladtával egyre növekvő, az eszköz kipróbálására, az ahhoz való hozzáférésre irányuló igényeket is.
Az előadás végén megfogalmazott következtetéseket a projekt szakmai vezetője tanulságként és továbblépési lehetőségként azonosította, amelyek az EFOP-3.2.4 projekt tapasztalataira épülő RRF-1.2.1 projekt számára jelentenek további fejlesztési lehetőségeket.
Dr. Lángi Alajos: Az EFOP-3.2.4 projekt tapasztalatainak értékelése, a tapasztalatok felhasználása digitális oktatási projekt tervezéséhez és megvalósításához
Dr. Lángi Alajos, mint az EFOP-3.2.4 és a 2021 végén indult RRF-1.2.1 projekt vezetője előadásában az EFOP-3.2.4 projekttel kapcsolatos tapasztalatokat értékelte abból a szempontból, hogy azok hogyan használhatók fel digitális oktatási projektek tervezéséhez és megvalósításához.
Kiemelte, hogy a köznevelési intézményekben továbbra is jelentős igény van a digitális eszközöket tartalmazó eszközpark fejlesztésére, korszerűsítésére, illetve az EFOP-3.2.4 projekt eszközbeszerzéseinek tervezése óta új, a köznevelési intézményekben használható digitális eszközök is elérhetővé váltak. Hangsúlyozta, hogy a pedagógusok és a tanulók is örömmel fogadták, azóta is szívesen használják az IKT-eszközöket a tanórai és tanórán kívüli tevékenységeik során.
Fejlesztési lehetőségként értékelte, hogy mivel a köznevelési intézményekben még csak kis számban érhetőek el az interaktív megjelenítők, nem minden pedagógusnak van lehetősége kipróbálnia azokat és gyakorlatra tennie szert az eszköz által kínált interaktív funkciók használatában.
Kiemelte továbbá, hogy a tanulók digitáliseszköz-használatának fejlődése a robotikai és a problémamegoldó gondolkodást fejlesztő eszközökön túl elsősorban a személyes használatra szolgáló notebookok kiosztásától várható, amire nem volt lehetőség az EFOP-3.2.4 projektben, de az RRF-1.2.1 projekt keretében már megkezdődött a személyes használatra szolgáló tanulói notebookok beszerzése és kiosztása.
