Kóródi Bence Gábor
A tanulás eredményességének fokozása
tanulásmódszertani támogatásokkal és élménypedagógiai megoldásokkal
Oktatási Hivatal - EFOP–3.2.2–VEKOP–15–2016–00001 szekció összefoglalója
Az EFOP 3.2.2-VEKOP-15-2016-00001 azonosító számú projektből megvalósuló új digitális fejlesztések forrása – a Nat 2020 szerint készített print taneszközök bemutatása című előadásban Kóródi Bence elmondta, hogy a főosztály által fejlesztett print tankönyvek – vagyis a Nat 2020 szerint aktualizált taneszközök – fölértek a 4-8-12-es évfolyamra, és szeptembertől az iskolákban a gyerekek és a pedagógus kollégák már ezeket tudják használni, ami ennek az évnek az egyik nagy dicsősége és eredménye. Ez a munka folytatódott a digitális tananyagfejlesztések vonatkozásában is, amely a gerincét képezi a szekciónak, egy kicsit az oktatás jövőjét láttatva már itt, a jelenben.
Ez az állítás nemcsak a hozzáadott értékek tekintetében, hanem tanulásmódszertani értelemben, a feltörekvőben lévő digitális pedagógia eredményeinek felmutatásával is igaz. Akkreditált, papír alapú termékek lettek digitális transzformáció alá vonva a Tananyagfejlesztési Főosztály munkatársainak segítségével, amelynek során egy olyan módszer- és szemléletváltásnak lehetünk a tanúi, ami gyerekközpontú és élményközpontú, ami a tanulás eredményességének fokozását jelenti. Ez a szemlélet a megszerzendő tudást aktualizálva adja át, megváltoztatva a tudásátadás mértékét és módját, a tanulnivalót a ma felnövekvő generáció számára érdekessé, változatossá és legfőképpen tanulhatóvá teszi. A főosztályvezető kiemelte, hogy ne feledkezzünk el a print alapú taneszközök előnyeiről és értékeiről, a minőségbiztosított, kerettantervileg is akkreditált valóságáról sem, hiszen ez volt az alapja annak, amire ezek a hozzáadott értékek, az audiovizuális támogatás, az animációk-szimulációk, az okos/interaktív feladatok és az újszerű digitális megoldások meg tudtak születni. Két látszólag eltérő világ, a Gutenberg- és a Neumann-galaxis egyre inkább megvalósuló együttműködése zajlik a tananyagfejlesztés során.
Az, hogy a papírból okoskönyv készül, nyilvánvaló hiányt pótol, hiszen a gyerekek világa – ha úgy tetszik, a pedagógusok módszertani kultúrája is – igényli már azt, hogy a diák digitális platformon tudjon közlekedni, a pedagógus digitális hozzáadott értékekkel is tudjon tanítani. A főosztályvezető kiemelte, hogy ez mára már visszafelé is tud valamennyire működni, és ezt ráadásul jogilag is, meg technológiailag is meg lehetett valósítani saját fejlesztésű QR-kódok segítségével. A QR-kód, ha úgy tetszik, megzenésíti, szólásra bírja és meg is mozgatja a papíralapú tankönyvet.
Amellett, hogy a digitális fejlesztés is nagyon komoly erőforrásokat igényelt, a jogosítás, az esztétikai és a tartalmi javítás is oda-vissza mozgatta, javította ezt a két világot. Tehát ha az okosításban résztvevő szakemberek észrevettek akár valami nyomdai vagy tartalmi hibát, akár jogilag még rendezetlen ügyet, képjogokat, egyéb problémát a már print alapon megjelent könyvekben a digitális transzformáció, az okosítás során, azt visszajelezték a printes kollégák számára, így tehát egymást erősítették a rokon taneszközök – zárta mondandóját a főosztályvezető.
Kiss Gábor osztályvezető azzal kezdte előadását: ahogy változik az oktatás, a taneszközök is úgy változnak, a vizualitással a tankönyv az ábrákon, a képeken keresztül tud plusz információt a szöveg mellett még közvetíteni a tanulóknak. Az okosított digitális eszközök ezt sokkal szélesebb körben tudják a gyerekek elé tárni. A tanítás és a tanulás ma már egy gyorsan változó, kiszámíthatatlan, bonyolult, ellentmondásosabb világban zajlik. A digitális tartalmak nem csak a szemléltetést szolgálják, hanem médiumként is meghatározzák a tartalmi elemeket. A hangsúly tehát az eszközhasználaton, a kapcsolódó módszertanon és az egyensúlyon van. A tanítás folyamata során az egyes módszertanok használatával szükséges csökkenteni a bizonytalanságot a tanulókban, az ellentmondásokat, különben a megszerzett tudás színvonala is csökkenhet.
A papír alapú tankönyvek vizuális elemeinek a megújítására törekedett a munkatársi kör az új sorozatok kialakításakor: vizuális magyarázatok, feliratok, tablók segítik a tanulók szemléletének alakítását, a képek a megértést, a memóriát, az ábrák a vázlatírást is támogatják, illetve a különböző eszközökkel, mindennapi életből vett projektfeladatokkal, társasjáték vagy csoportos játékhoz szolgáló kártyajátékokkal is rendelkeznek az egyes tankönyvek.
A módszertani szemléletváltással a tankönyvi elemek egyrészt a szakábrák megújulásával, másrészt a magyarázó ábrák megújításával, a folyamatábrák beépítésével, különböző képregény elemeknek megjelenítésével színesítik a tartalmat, ami a gamifikációt alapozza meg. Ezt aztán az okostankönyvek még jobban ki tudják bontani.
A Nat 2020 lehetővé tette a szaktárgyak mellett az integrált tanulásszervezés lehetőségét (Természettudomány 7., 8. és 11.). Mindent ismétlés nélkül közvetítenek ezek a könyvek, kiegészítik és komplexen kezelik a tantárgyi tartalmakat. A jelenségek, a kísérletek fotókkal, ábrákkal illusztrálva jelennek meg, az okoskönyvben ezek megmozdulnak és videókká, kísérleti animációkká alakulnak át. Mint tartalmi alap nagyon jó, hogy a szöveg, az akkreditált tartalom átkerül az okoskönyvbe, és az összes kiegészítő multimédiás elemként gazdagítja a tanulók szemléletét.
A biológia 7. és 8., illetve 9. és 10. TB sorozatú könyvek között tematikában kis különbségek vannak az A sorozatú könyvekhez képest. Inkább az arányokban van eltérés, a különböző fejezetek más arányban szerepelnek a B sorozatú könyvekben. A fizika 7–8., illetve 9–10. TB sorozatnál a tudományos szemlélet már megjelenik a természettudomány tanításakor. A leckékben nagyon sok infografika, problémafeladat, nyílt végű kérdés található, amit a munkafüzeti feladatok kiegészítenek kísérletekkel, mérésekkel, ellenőrző, gondolkodtató feladatokkal. A földrajz tankönyvek átdolgozásával szintén az elemző feladatok, az információgyűjtő, érdekességeket összefoglaló részek kerültek előtérbe a tananyagtartalmak mellett. A kémia tankönyvek alapvetően a hétköznapi kémiához kapcsolódó kérdéseket foglalják össze. A felső tagozatos okosított matematika könyvek feladatainak egyhangú gyakorlását változatos feladatmotorokkal, feladattípusokkal okosították a kollégák.
A könyv az, ami ablakot nyit nekünk a világra. A közelmúlt eddig a papírverziójú tankönyvekkel segítette az oktatást (nyisd ki a könyvet és olvasd el, nézd meg, húzd alá), a módszerek a jelenre egy kissé átalakultak: ezekkel a kiegészítő elemekkel az okoskönyvekkel a digitális világra is neveljük a tanulókat. Hiszen a körülötte lévő digitálisan fejlődő világban is ezzel találkozik, a digitális tudás nagy érték lesz hamarosan, tehát az oktatás is kell, hogy erre mozduljon – fejezte be előadását az osztályvezető.
A digitális transzformáció hozzáadott értékei: pedagógiai innovációk az új okostankönyvekben. Az EFOP 3.2.2-VEKOP-15-2016-00001 projekt záró mérföldkövének szakmai eredményei című előadásában Farkas Andrea szakmai vezető elmondta, hogy az egyéni tanulási teljesítmény növelésére alkalmas, motiváló, személyre szabható digitális kiegészítő elemek fejlesztésével új okostankönyvek érhetők el 2023. decemberétől a megújult Nemzeti Köznevelési Portálon az Oktatási Hivatal most záruló projektjének köszönhetően.
A 2023 áprilisától megvalósuló fejlesztési időszakban olyan okostankönyvek készültek, amelyek – a tankönyvi és a munkafüzeti feladatok egy részét is digitalizálva – összesen több, mint hétezer új interaktív feladatot tartalmaznak. Emellett közel 600 digitális kiegészítő tartalom: animációk, oktatóvideók, szimulációk, 3D ábrák, „gamification” megoldások, zenés feldolgozások is segítik a tananyag hatékonyabb elsajátítását.
Decembertől már 161 komplex digitális tananyagcsomag, azaz okostankönyv válik ingyenesen hozzáférhetővé a pedagógusok és a tanulók számára. Az új fejlesztésnek köszönhetően elérhető lesz az „A” sorozaton alapuló állampolgári ismeretek 8. és 12., valamint a természettudomány 7., 8., 11. okostankönyv, illetve a „B” sorozatú magyar irodalom, magyar nyelv és történelem 5., 6., 9., 10., valamint a biológia, a földrajz, a fizika, a kémia 7., 8., 9., 10. és a természettudomány 7., 8., 11. évfolyam számára készült digitális tananyag is.
A szakmai vezető azzal folytatta, hogy a magyar irodalomhoz kapcsolódóan kreatív pedagógiai eszközkínálattal találkozhatnak a pedagógusok és a diákok: a kötelezőket megzenésítették, és a lyrics videók stílusában animálták, a János vitéz feldolgozásához interaktív térkép és vázlatírási segédlet is született. A digitális történetmesélés modern köntösbe öltözteti a klasszikus irodalmi műveket. A műalkotások jobb megértését, az elemzési készség fejlesztését egy applikációval támogatják. A magyar nyelvtanhoz kapcsolódva pedig 15 darab nyelvi készségfejlesztő játékot fejlesztettek három nehézségi szinten.
„A Nemzeti Köznevelési Portál újratervezése a választható kínálat bővítésével – A „B” sorozat okostankönyvei és az NKP rejtett szolgáltatásai” című előadásában Pintér Gergely osztályvezető rámutatott, hogy az EFOP322 projekt 10. mérföldkövében szereplő „B” sorozat digitális transzformációja a portál megújulását is magával hozta. Ugyanis az nkp.hu portál eddig alapvetően az „A” sorozatba tartozó okostankönyvek megjelenítésére adott lehetőséget. A felület átalakításához a felhasználói körben végzett kutatással láttak hozzá. Az általános és a középiskolákban végzett felhasználói interjúkon kívül tanórai megfigyeléseket végeztek minden vármegyében, illetve a hagyományos adatalapú szabványos megoldásokra is támaszkodtak.
A tananyagok digitális felületen történő közzétételével kezdődött a digitális tartalomszolgáltatás. A digitális pedagógiai azonban egy másfajta megközelítést, más fejlesztői munkát vár el. Más a tanár szerepe, a tanítás-tanulás folyamata is. Ezért a digitális környezettel támogatott tanulás során új lehetőségeket kívántak kialakítani. A projekt igényeinek és egyéb ágazati elvárásoknak megfelelően a visszajelzések figyelembevételével egy új felületét alakították ki a Nemzeti Köznevelési Portálnak. Mindennek köszönhetően valóban megújult és egy virtuális szintet tudott lépni az Oktatási Hivatal tartalomfejlesztése, amelyet a portál új felületén láthatnak viszont a kedves felhasználók – zárta előadását az osztályvezető.
„Megzenésített memoriterek, papírszínház, interaktív térkép, verselemzés-támogatás. Egyéni tanulói teljesítményt támogató megoldások az irodalom okostankönyvekben” címmel adott elő Dani-Pallósi Ágnes. A senior témavezető elmondta, hogy az okostankönyvek felépítése során számos kulcsfontosságú elemre kellett odafigyelni annak érdekében, hogy a tartalom informatív, könnyen érthető és interaktív legyen. Az akkreditált papírtankönyvek tartalmát HTML-transzformációnak vetették alá, ez adta az okostankönyvek alapját.
A tartalom szabványos HTML-formátumban való megjelenítése biztosítja a jól strukturáltságot, a könnyű kezelhetőséget, a reszponzivitást: a különböző eszközökön (okostelefonokon, táblagépeken és számítógépeken) való megfelelő megjelenítést. A minőségi és releváns grafikák megalkotása nagyban növeli az okostankönyvek vonzerejét. A papírtankönyvben megjelenő tananyag feldolgozását az okostankönyvekben számos interaktív feladat segíti. 5. évfolyamra 507, 6. évfolyamra 530, 9. évfolyamra 260, 10. évfolyamra 310 új okosfeladat készült.
A témavezető részletesen beszámolt az innovatív fejlesztésekről, ilyen a Digitális papírszínház, a János vitéz interaktív mesetérképe, a Vázlatírási támogatás, az Irodalom másKépp, amely különös figyelmet fordít a vizuális „story telling” eszközeire vagy az Életrajzi böngésző, amely fejlesztés infografikus megközelítést alkalmaz a szerzők életútjának bemutatására.
A Korstílus animációk című sorozat az antikvitástól a felvilágosodásig mutatja be a 9. és 10. évfolyamon tanult korstílusokat. A Megzenésített memoriterek sorozat a kötelező és ajánlott memoriterek zenei feldolgozását rejti. A Hírek anno című blokk egyes részei a 9. és 10. évfolyam tankönyveiben, a fejezetnyitó leckékben találhatók meg a Nemzeti Köznevelési Portál felületén. A fejlesztés kreatív, humoros megközelítést alkalmaz az oktatásban egy fiktív rádiós hírműsor formájában. A Preparált verselemzés fantázianevű fejlesztés pedig innovatív és interaktív megközelítést kínál a verselemzés tanulásában-tanításában – fejezte be előadását a témavezető.
„Okostérképek, okosperiódusos rendszer, gamification megoldások, Magyarország nagytájai videóklip. A tanulástámogatás innovatív fejlesztései az új természettudományos okostankönyvekben” címmel adott elő Takács Ádám senior témavezető. A szakember kiemelte, hogy a természettudomány alapvetően arról szól, hogy megismerjük a környezetünket, megismerjük a világunkat, de ehhez kutatnunk, tapasztalnunk kell mind vizuálisan, mind egyéb módon. Alapvetően az volt a fejlesztés során a cél, hogy ezek megvalósuljanak. Ezek közé tartozik a digitális interaktív periódusos rendszer, amely az okostankönyvekbe beépítve jelenik meg. A rendszer bármelyik részére rákattintva azonnali információt kapni az egyes elemekről. A videók végigvezetik a diákokat azokon a lépéssorozatokon, amelyek segítségével a kémiatanulás során egy-egy anyagról hogyan és milyen módon kell a tulajdonságokat összegyűjteni. A fizikában igyekeztek minél több olyan animációt és kísérleti videót létrehozni, amivel a megértést tudják segíteni. Számtalan szimulációt töltöttek fel a virtuális kísérletezés segítségére. A földrajzi fejlesztésben nagyon fontos volt az, hogy a földrajz tanulása során alkalmazható módszereket rövid animációkon keresztül mutathassák be. Az egyik legérdekesebb része a földrajz fejlesztéseknek azok az interaktív térképek, amiket az okostankönyvek tankönyvi leckéibe integráltak. Létrehoztak továbbá egy online atlaszt, amit el lehet érni bármikor az adott tankönyvből – fejezte be mondandóját a témavezető.
