Szalay Sándor

A Lehetőségek – egy eredményesebb iskoláért
szekció összefoglalója

A konferencia – tematikáját, előadásait tekintve mindenképpen – legsokoldalúbb szekcióját hallgathatták végik, akik jelenlétükkel megtisztelték az előadók, illetve a szervezők munkáját. A szekcióban elhangzott négy előadás négy különböző területen – testmozgás, nyelvtanulás, fenntarthatóság és működtetés – járta körbe az intézményi aktivitást támogató lehetőségeket. Természetesen a lehetőségekkel élők, azokat kihasználók intézményei eredményesebbek is lesznek azoknál, akik nem, vagy a lehetőségek nem mindegyikét fordítják a saját javukra.

Szabóné dr. Kaj Mónika a Magyar Diáksport Szövetség által kidolgozott Aktív Iskola védjegyrendszer részleteibe segített betekinteni a hallgatóságnak. Az Aktív Iskola védjegyrendszer kidolgozását az is inspirálta, hogy Magyarországon minden harmadik gyermek túlsúlyos, illetve a tanulók kardiovaszkuláris fittségének átlagos értéke drasztikusan csökken ötödik évfolyamtól a középiskola befejezéséig.

A védjegyrendszer céljai:

• megállítani a negatív folyamatokat;
• segíteni az iskolákat a rendszeres testmozgás feltételeinek kialakításában;
• aktivizálni a gyerekeket;
• mozgást ösztönző környezetet, feltételeket kialakítani az iskolákban és
• támogató attitűdöt teremteni.

Különböző felmérések egyértelműen alátámasztják, hogy az aktív gyerekek jobban tanulnak, tehát a célok teljesülése a tanulás eredményességében is megmutatkozik.

A célok elérése érdekében több „fronton” folytatnak kezdeményezéseket az Aktív Iskola védjegyre pályázók:

• egészséges életmódot támogató, mozgásra ösztönző környezet kialakítása;
• minőségi diáksport lehetőségeinek bővítése;
• a testnevelők szakmai fejlesztése minőségi testnevelés érdekében;
• partnerség és kommunikáció az intézményekkel, a szülőkkel és az iskola környezetében található más partnerekkel;
• tanulók bevonása, bevonódásának ösztönzése az aktivitások szervezésbe is.

Miholics Zoltán az idegennyelv oktatásának egy minden diák és pedagógus számára ingyenesen és többféle szközön elérhető lehetőségét mutatta be. Az Idegennyelvi Felkészítő Modul a KRÉTA által használt azonosítóval vehető igénybe – önálló vagy tanári irányítás melletti nyelvtanulásra – az angol, illetve német nyelvtudás fejlesztésére.

Az előadás hallgatói bemutatót kaptak arra vonatkozóan, hogy az eszköz – a bejelentkezést követően – miként használható az angol és/vagy a német nyelv esetében

• a nyelvtudás fejlesztésére egyéni tanulásként, illetve iskolai keretek közt;
• a diákok önálló/tanár vezérelte nyelvtanulására;
• a nyelvtanárok számára feladatkiosztásra (begyűjtésre, ellenőrzésre), esetleg önálló nyelvtanulásra;
• a tanárok önálló nyelvtanulására.

Matolcsy Miklós előadása az ismeretek és a cselekedetek közötti összhangot vizsgáló fenntarthatósági kutatási eredmények kapcsán mutatta be a fenntarthatóságra nevelés magyar modelljének elemeit:

• NAT (Kerettantervek) – témahét – önálló tantárgy (Zöld Föld);
• ökoiskola hálózat;
• pedagógusértékelés esetében vizsgált kompetencia.

Az előadás keretében részletes információkat kaptunk a kárpát-medencei fenntarthatósági témahét – szervezési és lebonyolítási kérdései mellett – a várható tématerületekre, illetve a tervezett aktivitásokra vonatkozóan is.

Az előadó bemutatta a Zöld Föld néven akkreditált, az intézmények által szabadon választható tantárgy, illetve pedagógiai program elemeit. A program jelenleg a köznevelésben tanuló középiskolásokk számára készült el, de folyamatban van a szakképzési kiterjesztése, valamint indul az általános iskolai korosztály számára történő fejlesztés is.

Herczog Gábor arra tett kísérletet előadásában, hogy ötleteket adjon az oktatási eszközök beszerzése kapcsán az azok eredményességét jelentő szempontokra. Az eredményességet az oktatási intézmény oldaláról vizsgálva, de nem kizárólag az egyszeri anyagi vonzatból kiindulva foglalta össze, hogy

• milyen forrásokra érdemes figyelni (nem mindegyik áll folyamatosan rendelkezésre) általában, illetve aktuálisan;
• hogyan érdemes a forrásokat felhasználni (mire használhatók és mire van szükség);
• milyen közbeszerzési érdekességek (specifikáció, lebonyolító, eljárásrendi különbségek) tudják a közreműködők idegrendszerét összekuszálni, illetve esetenként a beszerzést ellehetetleníteni;
• milyen veszélyeket rejt magában, ha kizárólag a beszerzési ár alapján születik meg a döntés;
• milyen szerepe (értéke, jelentősége) van a garanciának, a referenciák ellenőrzésének, az előzetes kipróbálhatóságnak;
• melyek azok a jellemzők, amelyek gyakran vezetnek zsákutcába (például a szükségtelen tulajdonságok árfelhajtó szerepe);
• milyen előzetes tájékozódási lehetőségek állnak rendelkezésre, ha valaki el akar indulni egy beszerzéssel.

A szekció visszafogott érdeklődés mellett, de a jelenlévők elégedettségére folytatta munkáját. Az előadók – szakterületük elkötelezett képviselőiként – bemutatták, hogy a látszólag egymástól távol álló területeken folyó kezdeményezések összhatása miként járulhat hozzá egy-egy oktatási intézmény, ezáltal az egész magyar oktatás eredményességének javításához, hatékonyságának növeléséhez.

Köszönjük a szervezők támogatását, hogy a szekció megvalósulhatott, illetve köszönjük a résztvevőknek, hogy megerősítették az előadókat abban, hogy az oktatás eredményessége szempontjából fontos területen tevékenykednek.