2. szekció:

Dr. Gaskó Krisztina

Az EFOP-3.2.4 projekt eredményei
a kérdőíves felmérések tükrében

1.     A projekt céljai és célcsoportjai

A projekt átfogó célja a minőségi és méltányos köznevelési rendszer kialakítása és a munkaerőpiacon/felsőoktatásban/egész életen át tartó tanulásban való sikeres részvétel elősegítése a társadalom és a munkaerőpiac által elvárt digitális kompetenciák elsajátításának támogatásán keresztül.

A projekt részcéljai:

• korszerű informatikai infrastruktúra és eszközpark, valamint vezeték nélküli hálózat biztosítása a tankerületi központok által fenntartott köznevelési intézmények számára;
• a pedagógusok tanórai IKT eszközhasználatának támogatása IKT eszközök biztosításával;
• a tanulók digitális kompetenciáinak fejlesztése, különösen a matematikai, természettudományos, informatikai és műszaki pályákra való felkészüléshez szükséges keretek biztosítása;
• korszerű pedagógiai módszerek szerinti tanítási-tanulási folyamat támogatása a tankerületi központok által fenntartott valamennyi köznevelési intézmény WiFi lefedettségének biztosításával.

A projekt közvetlen célcsoportjai:

• a konvergencia régióban a tankerületi központok által fenntartott köznevelési intézmények /Nkt. 7. § (1) b)-k) pontja szerint/ és többcélú intézmények /Nkt. 20. § (1) c)–f) pont szerint/;
• az intézmények pedagógusai, tanulói.

2.    A projektet megvalósító konzorcium, a megvalósítás időtartama és keretösszege

Az EFOP-3.2.4-16-2016-00001 azonosítószámú „Digitális kompetencia fejlesztése” című kiemelt uniós projekt 2017. január elsején indult a Klebelsberg Központ, mint konzorciumvezető és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség, mint konzorciumi partner részvételével. A projekt 2023. december 15-én zárul.

A támogatás keretösszege 48,3 milliárd forint. Ebből a Klebelsberg Központ része 37,8 milliárd forint (eredetileg: 34,8 milliárd forint), a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség része 10,5 milliárd forint.

A Klebelsberg Központ feladatai tekintetében a keretösszeg emelkedését az a szakpolitikai elvárás alapozta meg, amelynek értelmében LEGO robotikai eszközöket, humanoid robotokat, drónokat és 3D nyomtatókat kellett biztosítani azoknak a köznevelési intézményeknek, amelyek a kedvezményezett települések besorolásáról szóló 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet kritériumainak megfelelnek. Ennek érdekében 2019 októberében egymilliárd forintos keretemelés valósult meg Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye köznevelési intézményeinek történő eszközbiztosítás céljából, majd 2020 májusában további kétmilliárd forinttal növekedett a keretösszeg annak érdekében, hogy Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna, Veszprém és Zala megye köznevelési intézményei is részesüljenek ezekből a korszerű eszközökből.

3.    IKT-eszközellátottság és eszközhasználat a projekt kezdete előtt

Az Európai Bizottság 2019-ben Magyarországról megjelent jelentése^[1] a 2017/2018-as tanévben megvalósult felmérés eredményeit összegezve árnyalt képet mutat be az akkori eszközellátottságról és eszközhasználatról a hazai köznevelési intézményekben.

1. ábra: Oktatási intézményekben tanulók aránya az intézmény digitális felszereltsége szerint (2017/2018-as tanév)

A felmérés eredményei azt jelzik, hogy Magyarországon a 2017/2018-as tanévben az alapfokú oktatásban részt vevőknek csak ötöde tanult digitálisan jól felszerelt iskolában. A középiskolás diákok körében magasabb volt ez az arány, de egyik szinten sem érte el az európai átlagot (European Commission, 2019).

2. ábra: Azon tanulók aránya, akik legalább hetente egyszer használnak tanulási céllal számítógépet/laptopot
az iskolában (2017/2018-as tanév)

Ahogy a fenti ábra is mutatja, Magyarországon a 2017/2018-as tanévben a felső tagozaton tanuló diákok közül többen használtak számítógépet vagy laptopot az iskolában, mint az Európai Unióban átlagosan, és az alsó tagozatosok aránya is megközelíti az uniós átlagot (European Commission, 2019). Mindez arra enged következtetni, hogy bár az intézményekben elérhető eszközök száma alacsonynak mondható, az intézmények és a pedagógusok törekednek a tanulói eszközhasználat növelésére.

3. ábra: Pedagógusok elégedettsége saját digitális kompetenciáikkal a DigComp kompetenciaterületei szerint
(2017/2018-as tanév)

A felmérés eredményei szerint Magyarországon a 2017/2018-as tanévben az alsó tagozaton tanító pedagógusok alacsonyabb, míg a felső tagozaton és középiskolában tanító tanárok közel azonos vagy magasabb szintű elégedettségről számolnak be (European Commission, 2019).

A 4. ábra tanúsága szerint 2017/2018-as tanévben minden képzési szinten elmaradt a magyar pedagógusok részvételi aránya az uniós átlagtól, különösen nagy eltérés mutatkozik a középfokú oktatásban részt vevő tanárok esetében (European Commission, 2019).

4. ábra: Az elmúlt két évben megkezdett, digitális eszközökkel kapcsolatos
pedagógus-továbbképzéseken való részvétel aránya (2017/2018-as tanév)

4.    A fejlesztések eredményei

Az alábbi táblázat bemutatja, hogy a projekt keretében 2018 és 2022 között milyen eszközök kerültek kiosztásra. Érdemes kiemelni, hogy az eszközök jelentős része a pedagógusok, intézményvezetők és helyetteseik személyes használatába került, az eszközök többségét pedig az intézményekben helyezték el annak érdekében, hogy a korszerű eszközök segítségével hatékonyan tudják támogatni a tanulási-tanítási folyamatokat.

1. táblázat: Eszközkiosztások az EFOP-3.2.4 projekt keretében 2018–2022 között

Kiosztás időpontja	Eszköz megnevezése	Eszköz darabszáma	Érintett feladatellátási helyek száma	Ráfordított összeg
2018. tavasz	Notebook pedagógusoknak és intézményvezetőknek, -helyetteseknek	40 000 db 5630 db	2203	18,6 Mrd Ft
2018. nyár	Tanulói tablet és tablet-tárolószekrény	24 000 db 800 db	800	1,765 Mrd Ft
2019. nyár	Interaktív panel	3000 db	2203	5,5 Mrd Ft
2020. december	LEGO robotikai készlet LEGO robotikai eszközökhöz használható tanulói tablet	15 955 db 15 955 db	772	1,9 Mrd Ft 567 millió Ft
2020. december	Tanulói notebook	3200 db	893	670 millió Ft
2021. január	Tanulói PC	6145 db	976	985 millió Ft
2021. február	Notebook pedagógusoknak (pedagógiai szakszolgálatok, EGYMI-k)	1565 db	205	328 millió Ft
2021. augusztus – november	Humanoid robot	842 db	420	215 millió Ft
2021. augusztus – november	3D nyomtató és nyomtatószál	842 db	420	126 millió Ft
2021. augusztus – november	Drón	842 db	420	297 millió Ft
2021. december	10 db-os tablet-tárolószekrény	706 db	481	68 millió Ft
2022. március – április	30 db-os tablet-tárolószekrény	398 db	361	94 millió Ft
2022. április – július	Projektor	6490 db	45 tankerületi központ	1,381 Mrd Ft

A projekt keretében megvalósult fejlesztések másik jelentős csoportját a kiosztott notebookokat személyes használatra átvevő és ezzel a továbbképzési kötelezettség teljesítését vállaló pedagógusok számára szervezett továbbképzések megvalósítása jelentette. A projekt keretében 2018 és 2021 között szervezett továbbképzéseken több, mint 42 ezer pedagógus vett részt és teljesítette a képzések követelményeit. A továbbképzések időbeli alakulását az alábbi ábra szemlélteti.

5. ábra: A továbbképzések ütemezése a projektben

Az alábbi táblázatok részletesen mutatják az egyes továbbképzésekre beiratkozott és a sikeres teljesítés okán tanúsítványt szerző pedagógusok számát. Az adatok azt mutatják, hogy a továbbképzések mindegyikén öt százalék alatt volt a lemorzsolódott (tanúsítványt nem szerző) pedagógusok aránya.

2. táblázat: Az Alapozó továbbképzés résztvevői

	Beiratkozottak száma	Tanúsítványt szerzők száma
Összesen	40 593	38 719

3.táblázat: A Kezdő szintű (tanfolyami) továbbképzés résztvevői

Régió	Beiratkozottak száma	Tanúsítványt szerzők száma
Dél-Alföld	640	633
Dél-Dunántúl	552	549
Észak-Alföld	897	888
Észak-Magyarország	712	709
Közép-Dunántúl	755	749
Nyugat-Dunántúl	351	346
Összesen:	3907	3874

4. táblázat: A Középhaladó szintű (távoktatási) továbbképzés résztvevői

Régió	Beiratkozottak száma	Tanúsítványt szerzők száma
Dél-Alföld	5720	5667
Dél-Dunántúl	5263	597
Észak-Alföld	8018	7 841
Észak-Magyarország	6001	5863
Közép-Dunántúl	5833	5767
Nyugat-Dunántúl	5269	5218
Összesen:	36 104	35 553

5. táblázat: A Haladó szintű (távoktatási) továbbképzés résztvevői

Régió	Beiratkozottak száma	Tanúsítványt szerzők száma
Közép-Dunántúl	357	345
Nyugat-Dunántúl	107	100
Összesen:	464	445

5.    A fejlesztések eredményeinek vizsgálata, nyomon követése

A projekt céljai megvalósításának támogatása érdekében online kérdőíves felméréseket bonyolítottunk le, amelyekkel a pedagógusok, intézményvezetők (és helyetteseik), valamint a tanulók digitális pedagógiai módszerekkel és eszközhasználattal kapcsolatos attitűdjeiben, tapasztalataiban bekövetkező változások nyomon követésére törekedtünk. A felmérések időpontját és a résztvevők számát az alábbi táblázat mutatja.

6. táblázat: A projekt keretében megvalósított online kérdőíves felmérések és a kérdőíveket kitöltők számának alakulása

Felmérés időszaka	Célcsoport	Résztvevők száma
2020. február–március	Pedagógusok (1. mérés)	12 657
2021. június	Pedagógusok (2. mérés)	9 754
2021. június	Tanulók szülei	4 473
2021. július	Intézményvezetők és helyetteseik	1 447

A kérdőíves felmérések néhány érdekesebb eredményét a következő ábrák mutatják be (6–17. ábra).

6. ábra: „A kollégák elégedettek az EFOP-3.2.4 projektben kiosztott eszközök minőségével.”
(Pedagógusok, 2020-as felmérés)

7. ábra: „A digitális eszközök és tartalmak használatával a tanulókat könnyebb bevonni a tanulási-tanítási folyamatba.”
(Pedagógusok, 2020-as felmérés)

8. ábra: „A digitális feladatokkal növelni lehet a diákok tanulás iránti motivációját.”
(Pedagógusok, 2020-as felmérés)

9. ábra: „Kérjük, jelölje meg, hogy az alábbiak közül Ön melyeket tartja a legfontosabbnak az EFOP-3.2.4 projekt céljai közül!
Kérjük, válassza ki az 5 legfontosabbat!” (Pedagógusok, 2020-as felmérés)

10. ábra: A digitális eszközökkel támogatott tanítás iránti attitűdkérdésekre adott pozitív válaszok
százalékos megoszlása az összes válasz százalékában (Pedagógusok, 2020-as és 2021-es felmérés)

11. ábra: A digitális eszközök tantárgycsoportok szerinti alkalmazásával kapcsolatos kérdésére adott válaszok
százalékos megoszlása (Pedagógusok, 2021-es felmérés)

12. ábra: „Használ az Ön által tartott órákon, foglalkozásokon interaktív panelt?”
(Pedagógusok, 2020-as és 2021-es felmérés)

13. ábra: „Kérjük, jelölje meg, hogy Ön szerint melyik az interaktív panel alkalmazásának három legelőnyösebb tulajdonsága
az alábbiak közül?” (Pedagógusok, 2020-as felmérés)

14. ábra: „Kérjük, jelölje meg, hogy Ön szerint melyik az interaktív panel alkalmazásának három legnagyobb hátránya
az alábbiak közül?” (Pedagógusok, 2020-as felmérés)

15. ábra: „Kérjük, jelölje meg, hogy milyen gyakran alkalmazza az interaktív panelt az alábbi tevékenységek megvalósításához
az Ön által tarott tanórákon, foglalkozásokon!” (Pedagógusok, 2020-as felmérés)

16. „Kérjük, jelölje meg, hogy milyen gyakran használja az interaktív panel alábbi funkcióit az Ön által tartott tanórákon,
foglalkozásokon!” (Pedagógusok, 2021-es felmérés)

17. ábra: Az iskolai és otthoni számítógépek felhasználási céljainak négyfokú skálán mért gyakorisága
(Szülők, 2021-es felmérés)

6.    Tanulságok és továbblépési lehetőségek

Az EFOP-3.2.4 projektben megvalósított feladatok, valamint az online kérdőíves felmérések tapasztalatai alapján számos tanulság levonására nyílt lehetőség. A legfontosabb következtetések közül néhányat kiemelve:

• A pedagógusok fontosnak tartják és szükségesnek érzik az iskolák digitális eszközparkjának fejlesztését.
• A pedagógusok szerint a digitális eszközöknek elsősorban a tanulók motiválásában, a tanulási-tanítási folyamatba történő fokozottabb bevonásában van kiemelkedő szerepe.
• Az interaktív megjelenítők használatában bekövetkező minőségi változás csak hosszabb távon várható. Ugyanakkor az eszköz használatával kapcsolatos félelmek miatt fontos lenne, hogy minél több ilyen interaktív megjelenítő kerüljön a köznevelési intézményekbe – hogy minél több pedagógusnak legyen lehetősége használni.
• A tanulók digitáliseszköz-használata a szülők tapasztalatai szerint egyelőre kevésbé épül be a tanulási-tanítási folyamatba.

Az EFOP-3.2.4 projekt megvalósításával kapcsolatos tapasztalatok értékelése jelentős mértékben járult hozzá ahhoz, hogy további fejlesztési célokat tudtunk azonosítani a 2021 végén elindult, immár országos hatókörrel bíró és bármely köznevelési intézményfenntartó bevonását lehetővé tevő, RRF-1.2.1-2021-2021-00001 azonosítószámú „Digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása a tanulók és a pedagógusok számára” projekt keretében.

 

[1] European Commission (2019): 2nd Survey of Schools: ICT in Education. Hungary Country Report. URL: https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/431c23de-46ea-11e9-a8ed-01aa75ed71a1/language-en Utolsó letöltés: 2024. 01. 02.