5. szekció:

Takács Ádám

Okostérképek, okosperiódusos rendszer, gamification
megoldások, Magyarország nagytájai videóklip. A tanulástámogatás innovatív fejlesztései az új természettudományos okostankönyvekben, az EFOP-3.2.2-VEKOP-15-2016-00001 projektben

A természettudomány alapvetően arról szól, hogy megismerjük a környezetünket, megismerjük a világunkat, és ehhez kutatnunk, tapasztalnunk kell mind vizuálisan, mind egyéb módon. Alapvetően az volt a fejlesztés során a célunk, hogy ezek megvalósuljanak. A bemutatómban ízelítőt kapnak ebből, ahol az összes természettudományos tantárgyat és a matematikát mutatom be.

Az interaktív periódusos rendszert azon okból találtuk ki, hogy felhasználó igazából bármilyen helyzetben információhoz juthasson. Fontos, hogy ezek az információk könnyen, gyorsan elérhetők legyenek. A digitális interaktív periódusos rendszer az okostankönyvekbe beépítve jelenik meg. Indításkor ugyanúgy jelenik meg, mint a régi klasszikus periódusos rendszer, mindezzel együtt rengeteg olyan dolog van benne, amit hasznosítani tudunk akár pedagógusként, akár felfedező diákként. Maga a periódusos rendszer bármelyik részére rákattintok, azonnali információt kapok az egyes elemekről, illetve rengeteg dolgot tudok még az elemekkel kapcsolatban megnézni.

Kémiatanárként vagy diákként az adatokat folyamatosan egyénileg tudom változtatni, annak megfelelően, ahogy azt az adott tanulási rész igényli, vagy éppen amelyik tananyagelemnél vagyunk. Az oldalsó menüre kattintva információkat lehet szerezni az igényeinknek megfelelően.

Magát a periódusos rendszert minden egyes kémiatankönyv adott részénél elérhetővé tettük, onnantól kezdve, hogy a periódusos rendszer használata a kémiában már releváns az évfolyamon. A periódusos rendszerre kerültek interaktív játékok is. Rengeteg olyan információ van, amit kémiatanárként, illetve kémiával foglalkozó diákként hasznosíthatunk.

A 3D modellek fejlesztése során a cél a szemléltetés. Példán keresztül, ha pl. a kénsav molekulát megfogom, akkor meg lehet nézni, hogy milyen felépítése van, hol van a hidrogén, hol van az oxigén, hol van a kén és fel is tudom nagyítani. Ki tudom rakni teljes képernyőre, ha akarom a forgást be és ki tudom kapcsolni, amivel egy 3D-s képet kapok azzal kapcsolatban, hogy a kénsav molekula miként is néz ki. Ezekből számtalan van fönt a tankönyvekben, az adott releváns részeknél előhívhatók.

A kémia tankönyvi ábrák, mint olyanok, megmozdulnak, és egy-egy animációban be tudjuk mutatni az ipari folyamatot, ebből röviden gyorsan egy részletet mutatok meg.

Az előttem szólók már megemlítették azt, hogy milyen módon tudunk kémiával kapcsolatban ismereteket összegyűjteni, illetve ezeket rendszerezni. Ehhez applikációt készítettünk, illetve egy úgymond anyagismereti kártyát is létrehoztunk. Ennek a használatára egyébként egy külön videót készítettünk. Az anyagismereti kártya egy olyan táblázat, amely egységes szempontok alapján mutatja be egy kiválasztott elem vagy vegyület tulajdonságait.

A videó végigvezeti a diákokat azon a lépéssorozaton, aminek a segítségével a kémiatanulás során egy-egy anyagról hogyan és milyen módon kell a tulajdonságokat összegyűjteni. Ezeket az anyagismereti kártyákat később, ha esetleg visszakérdezés lenne, vagy bármilyen módon számonkérés, akkor elő fogják tudni venni.

A biológia oktatása során a megértést segítő anyagokkal olyan jellegű vegyes technikát alkalmaztunk, ahol a tankönyvi képek és az animált képek ötvözve vannak egy-egy ilyen rövidfilmben. Biológiában az animációkat hasonló módon, például a toboz felépítését mutatom be. A pontos megértést segítő fotókat is tartalmaznak a videóink, ami segít tanulásban és a megértésben. Eddig nem volt saját gyártású biológia kísérleti videóink. A kollégáink segítségével ezeket megpróbáltuk úgy létrehozni, hogy kifejezetten azok a lényeges dolgok látszódjanak rajta, amit a tanítás során szeretnék mindenképpen megmutatni.

Digitális transzformációra került sor több esetben a természettudományos területen, így a biológiánál is. Ez a következőképpen történt. A munkafüzeti feladatokat igyekeztünk feldolgozni úgy, hogy könnyen és gyorsan elérhetőek legyenek, illetve ne csak a munkafüzetben, hanem magában a tankönyvben böngészve is el lehessen ezeket érni. Nem kell külön elővenni a munkafüzetet, hanem akár az órai időszak alatt egy okostáblán néhány diákkal vagy diák segítségével ezt meg tudjuk oldani.

A fizikában igyekeztünk minél több olyan animációt és kísérleti videót létrehozni, amivel a megértést tudjuk segíteni. Számtalan szimuláció van fönt a virtuális kísérletezés segítségére. Egyes feladatok esetében megpróbáltuk a levezetéseket és megoldási lehetőségeket is felvinni. A Härtlein Károly-féle kísérletekből mutatok egyet. Itt most nem csodálhatjuk meg, ha szabad így mondanom, a tanár úr lehengerlő stílusát, mert ez egy narrációs videó. Kétféle stílus készült és most olyan verziót hoztam, ami narrációt tartalmaz, de Károlyt látni fogjuk magában a videóban.

A fizika 7–8. évfolyamos tankönyv tartalmi feldolgozása történt meg egy animáción keresztül. Így néz ki maga a tankönyvi rész, és maga az animációs feldolgozás pedig így néz ki. Akiket esetleg a fizika talán kevésbé köt le, azoknál a vizuális élmény és a benne lévő információk, amik elhangzanak és folyamatosan láthatók is, remélhetőleg valamilyen módon felkelti az érdeklődést. Így a videót végig nézve eljutnak hozzá az alapfogalmak és alapinformációk.

A digitális transzformációra még egy példa, ahol az áram élettani hatásait tettük be egy animációba. Az elektromossággal kapcsolatban olyan alapinformációkat mutatunk be egy fizika tankönyvben, amit az otthoni használat során nagyon fontos, hogy tudjunk. Ezentúl egyébként a videóban benne van az, hogy kifejezetten szakember szükséges ahhoz például, hogy az ilyen jellegű eszközöket, vagy bármilyen jellegű elektromos berendezést javíttassunk. A legfőbb cél az volt, hogy az otthoni elektromos rendszernek az alapvető részeivel tisztában legyen egy tanuló, és a későbbiekben, hogy ha otthon találkozik bármivel, akkor ne az legyen, hogy bármi olyanhoz hozzányúl, amihez nem szabad.

Áttérünk egy kicsit a matematikára. Sokan azt gondolják, hogy a matematika rettenetesen száraz tananyag. Ezt próbáltuk meg a fejlesztés során színesebbé és könnyebben befogadhatóvá tenni. Ennek okán a kollégáink belevittek egy kis játékosságot az ötödikes matematika tankönyvbe, ahol a bannerekben elrejtettek bizonyos információkat, amiknek segítségével egy rejtvényben végig navigáljuk a tankönyvön a diákokat, a felhasználókat. Egy játékos tanulási útvonalat építettünk fel, amin végighaladva lehet a tanyagot feldolgozni. Motivációs kerettörténet van benne, és a matematikai rejtelmek, a matematikai problémák megoldásával tudunk előrébb jutni, és ezt a portál felületén található okosfeladatokkal hoztuk létre. Mindegyik tananyagrészhez olyan összefoglaló feladatsorokat tettek be, aminek a végén 45 perces záróteszt van. A fejlesztésben az emelt szintű matematika gyűjtemény 11–12. évfolyamos tankönyvet is feldolgoztuk, ami az emelt szintű érettségire készülő diákokat segíti. Leckékbe integrált a Geogebrás tartalmakat tartalmaznak a B sorozat könyvei. Ezért nem kell külön kinavigálni az internetre, megkeresni akár cím alapján, vagy bármi alapján, vagy vizuális élmény alapján, hogy ezt a feladatot szeretném megoldani. Hanem itt, amit a portálon belül meg tudják ezt tenni, és ezek a megfelelő tananyagrészekhez be vannak kötve. A felhasználó ott fogja látni és ott fog vele találkozni, ahol relevánsan az adott feladatnak ténylegesen helye van.

A Földrajz digitális fejlesztései. A földrajzi fejlesztésben nagyon fontos volt a kollégák számára az, hogy a földrajz tanulása során alkalmazható módszereket mindenképpen szerették volna bemutatni, és ezeket a módszereket rövid animációkon keresztül mutatják be. Azon túl, hogy módszertani segítséget adunk a diákoknak egy-egy rövid videó segítségével, a humort sem mellőzik ezek az anyagok, amivel talán közelebb tudjuk lopni a földrajz tantárgyat a diákjaink szívéhez is.

Az egyik legérdekesebb része a földrajz fejlesztéseknek azok az interaktív térképek, amiket az okostankönyvek tankönyvi leckéibe integráltunk. Létrehoztunk egy online atlaszt, amit elérhetünk bármikor az adott tankönyvből. Végül, de nem utolsósorban szeretném megemlíteni a földrajzi fejlesztésben készült nagytájak videoklipet.