Jubilemi ünnepség

Brassói Sándor

Köszöntő

Kedves Vendégek, Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Kedves Igazgató Asszony és Ügyvezető Úr, Kedves Suliszerviz csapat!

A köszöntőmet rövid visszaemlékezéssel kezdeném. 1998-at írunk. 25 éve volt. Ekkor jött létre az Oktatási Minisztérium a Szalay utcában, egy tárcánál volt így végre az összes oktatási terület. Abban az időben, akik akkor a tárcánál dolgoztak itt van néhány volt kollégám. Látom Benedek András professzor urat, akkor szakképzési helyettes államtitkárt, látom Aáry-Tamás Lajos biztos urat, Bogdány Zoltán akkori kabinetfőnök helyettest, Pósfai Péter akkor főosztályvezető urat. Vagyunk néhányan, akik akkor ott dolgoztunk a tárcánál és emlékezhetünk arra is, hogy akkor a politikai vezetés azt jelezte, nincs olyan konferencia megjelenési lehetősége az oktatásnak az országban, ahol számos szakmai területen meg tudna jelenni a minisztérium előadásokkal, szakembereivel.

Az indulás éveiben voltak megyei pedagógiai intézeti konferenciák, de azok jellemzően lokális, jellemzően megyei szinten szerveződtek. Így előállt egy szerencsés csillagzat, mert – ahogy azt már többen elmondták – Debrecenben volt egy jól felkészült vállalkozói csapat, akik lelkesen segítettek ebben a helyzetben a tárcának. Ügyvezető Asszony és Ügyvezető Úr akkor kerültek a tárca látóterébe. Mi, szakterületi vezetők láttuk akkor, hogy a tárcavezetés örömmel támogatja a Suliszerviz csapatát országos szakértői konferencia megszervezésében. A köznevelési helyettes államtitkárság pedig segített aktuális szakpolitikai témák megtalálásában. Ilyen témák voltak többek között a Comenius 2000 Program, az OKÉV, illetve a régiós igazgatóságainak indulása, a középiskolai felvételi eljárás központi támogatása (a KIFIR), az Arany János Program. Jó volt látni, hogy lesz olyan országos konferencia, ahol a tárca részéről lesz lehetőség a szakpolitikai változásokat elmondani, kerekasztalok vagy workshopok keretében megvitatni. Volt lehetőség a jogszabályi változásokat, a szakpolitikai irányváltást bemutatni.

Úgy látom, ez a sokrétegű konferenciaprofil azóta is megvan, fennmaradt. Hatalmas eredménye a 25 éves történetnek, hogy maradt évente egy olyan alkalom, amikor az országos szakpolitika fel tud vonulni és el tudja mondani, hogy mit tervez az elkövetkező egy vagy több évben. Ezeken a programelemeken előjön sok helyes meglátás, a szakemberek, a szakértők, az intézményvezetők, a fenntartók tágas köre véleményt tud formálni ezekről, a tudást föl tudja szívni és el tudja vinni haza, a saját intézményébe.

A Suliszerviz csapata mindezt egy átlátható szerkezetbe is foglalja a konferencia három napja alatt. A konferencián szakmai, szolgáltatói, idegenforgalmi „csomagokat” kapnak az emberek, kiadványt kapnak, választhatnak többféle magas színvonalú párhuzamos tartalom között. Ez a maga nemében páratlan. Az a tény, hogy három napig a konferencia minden jóval szolgál – most már az MTA szakemberei és a pedagógusképzés szakpolitika vezetői és a szakmai gyakorlat szakemberei is részt vesznek –, az Európai Uniós programok tervezésének és megvalósításának illetékesei is információt osztanak meg, kulturális rendezvények folynak, igazán előremutató gyakorlattá tette a konferenciát.

Ezt így mind összeszervezni, ehhez komoly tudás kell, olyan szakmai érdeklődés, ami ezt a nagyszerű sikert eredményezte. Ezt 25 éven keresztül vinni, megszervezni az igazán nagyszerű, embert próbáló dolog. Ehhez igazi elköteleződés kell. Az időszak alatt nyolc miniszter váltotta egymást – Pokorni Zoltántól Pintér Sándorig, vagy akár mondhatom Csák miniszter urat is és akkor már kilencről van szó. Sokszor változott a tárca, mára különböző területekhez tartozik az oktatás több ága, de itt nagyon ügyesen tervezik a szervezők a programot és a célcsoportot (például a közoktatásiból közoktatási és szakképzésire nevezték át magát a konferenciát), azaz sikerült megcélozniuk azt a szakértői kört, aki egyébként nem hagyta el a konferenciát, sőt növekedett. Nemcsak az előadások és a programok, hanem a jelenlevő szakértők, szakemberek is olyan kvalitások, akik hozzá tudtak tenni ehhez az egész rendezvénysorozathoz, úgyhogy én nagyon köszönöm nektek ezt a nagyon hosszú, kitartó munkát.

A nehéz a kormányváltások után mindig újrakezdeni. Jön egy új miniszter, neki kell bemutatni ezt a konferenciát és megnyerni a támogatását. Nem egyszerű feladat, de sikerült. Mára a 25 év már bizony kötelez – titeket szervezőket és a szakpolitikát is – a folytatásban. A 25 évnyi kitartó munka és a minőségi javulás jól látszik a programokon, a szervezésen. Óriási eredménye a konferenciának még a kiváló dokumentáltsága. Ha pl. szeretne mondjuk valaki egy szakpolitikai kurzust tartani valamelyik egyetemen, mondjuk oktatáspolitikai változásokról az utóbbi huszonöt évben, akkor ezt fejből kevesen tudnák összerakni. Ha valaki felmegy a Suliszerviz honlapra és elkezdi megnézni a kiadványokat visszamenőleg, akkor vissza lehet keresgetni, hogy miről volt szó 1999-ben, 2002-ben, 2010-ben, mikor jött a suliNova, mikor jött az integráció/szegregáció témakör, a kerettantervek, az új Nat, a köznevelési törvény, a pedagógusminősítés és így tovább. Tehát leképeződött a konferenciák programjaiban az egész 25 évnyi kormányzati szakpolitikai intézkedéscsomag.

A 25 éves államigazgatási távlatból nézve is nagyon szépen köszönöm a munkátokat, és további jó erőt, sok sikert kívánok nektek és a kollégáknak, hogy még sok ilyen hasznos konferencia szerveződhessen!