Dallos Gyula

Lovaskultúra-oktatás, lovas- és lósport, a hagyományőrzés helye és szerepe a köznevelés rendszerében

Köszönöm a szót. Megkülönböztetett tisztelettel köszöntöm a konferencia szervezőit és a jelenlévőket. Változó világunkban a legnagyobb lehetőséggel és egyben a legnagyobb felelősséggel a pedagógustársadalom rendelkezik, mert rajtuk múlik, hogy merre, hogyan és milyen módszerekkel fejtik ki nevelő, oktató tevékenységüket a fiatal generáció körében, érdekében.

Mottóm: Jelenünket minden pillanatban befolyásolja a múltunk és minden a mában tett cselekedetünk hatást gyakorol a jövőnkre. A hagyományőrzés élteti a nemzetet.

Minden anyagi forrás, amelyet a kormány a kutatásra, oktatásra, képzésre, nevelésre fordít az garancia ősi értékeink megvédésére, illetve a fiatal generáció helyes irányba történő nevelésére és tájékoztatására. A pedagógusi pálya nem csak egy szép munka, annál sokkal több, de nem is csak egy gyönyörű hivatás, hanem pedagógusnak lenni az egy életforma. A szó legszorosabb, legnemesebb értelmében paidagogosszá kell válni!

„Válassz olyan foglalkozást, amit szeretsz, és soha többé nem kell dolgoznod” – Confucius

Hogy miért tartom fontosnak a ló általi nevelési ráhatásokat? Arra a következő a válaszom: a ló az a teremtett élőlény, amely a legsokoldalúbb szolgálatával tünteti ki az emberiséget a történelem során. A ló és az ember kapcsolata hatezer éves. Xenophon az ógörög tudós, hadvezér, író, polihisztor munkássága az első és meghatározó írott emlék a ló és lovas képzésről, melynek címe Peri hippikés (A lovak tudománya). A képzés filozófiája a dicséret és büntetés elvén alapult: amennyiben a ló a lovasa számára engedelmes, meg kell dicsérni, amennyiben nem, meg kell büntetni.

A reneszánsz korában szintet lépett, nagy minőségi változáson ment át az oktatás-képzés, melynek kimagasló egyénisége Grisone tábornok volt, aki Nápolyban 1532-ben megalapította a Lovas Akadémiát, ezzel akadémiai szintre emelte a ló és a lovas képzését. Olyan magas szintre fejlesztették a ló és lovas közötti kapcsolatot és feladat megoldást, amelyet a mai napig a lovas művészet nem tudott felülírni. 1901-ben Caprilli forradalmasította a lóval az ugratást, mivel az addigi időkig a lovas a ló hátában maradt az akadály felett is ezzel, mintegy gátolva a ló természetes mozdulatát az akadály fölött. A képen egyértelműen látszik a különbség a két stílus között, amikor a lovas ülve marad a ló hátában és az, amikor a lovas a lóval együtt mozdul, kikönnyíti a ló hátát.

A Jóisten a magyar embert és a lovat jókedvében teremtette és hogy kiteljesedjenek, egymáshoz is rendelte őket. A magyar ember számára a ló a szabadság és az együvétartozás jelképe. Őseink szomatikus kapcsolatban éltek lovaikkal. „Bölcs embernek ló való, mert lóvá tesz az ember, és emberré a ló.” – Jókai Mór. „A régi magyar vitézség a huszárban született újra!” – Szemere Bertalan.

I. Lipót magyar király, német–római császár 1688-ban huszárezredek felállításával bízta meg a kiváló katonát, Czobor Ádám tábornokot, ezért ezt a dátumot tekintjük a reguláris magyar huszárság születésének. Az 1955-ben megszüntetett huszárság 2020. július 1-én újjáéledt és Gróf Nádasdy Ferenc Huszár Osztály néven tölti be kitüntető szolgálatát a Magyar Honvédség kötelékében. A huszárság 2017 óta Hungarikum.

A lovaskultúra fiatalok körében való terjesztésére a Kincsem Nemzeti Lovas Program adja meg a lehetőséget, amely 2012. március 12-e óta kormányprogram, melynek ötletgazdája vagyok.

A Programnak hét prioritási pontja van:

• infrastrukturális beruházás,
• lótenyésztés,
• a lovaskultúra iskolai oktatásba való integrálása,
• ló- és lovas sportok,
• a lóval szolgálatot teljesítő hivatásos és önkéntes intézmények,
• lovas turizmus,
• terápiás lovaglás.

Mára az országban már több ezer fiatal részesül intézményesen – az összevont testnevelési órák keretein belül – a ló általi nevelésben. A Nemzeti Lovaskultúra Oktató és Képzési Központját Kecskeméten működteti a Testnevelési és Sporttudományi Egyetem.

A lóversenyzést gróf Széchenyi István alapította meg 1827-ben. 1825-ben egyéves jövedelmét ajánlotta föl a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására: „És egy kicsinyt több tudományt és ügyes fényes végrehajtást”. A legnagyobb magyar azt vallotta, hogy „Magyarországnál jobb hely nemes ló tenyésztésére és felnevelésére nincs a világon”. És ennek a gondolatnak ékes bizonyítéka Kincsem (1874.03.17–1887.03.17.), aki máig a világ legyőzhetetlen versenylova. A magyar rög a mában is felkínálja a lehetőséget, feladatunk, hogy éljünk vele. Az első galoppversenyt az üllői úti gyepen 1827-ben, az első Ügető Derbyt pedig 1884-ben rendezték meg.

A lovaglást csakis a ló szeretetére, tiszteletére szabad választani! Mi a lovassport? A ló által a lovaglás egy viselkedési forma, eszköz az ember nevelésében, amely a tevékenység által megérinti a testet és a lelket, továbbá nemzetet összetartó, nemzetet felemelő és nemzetet egészségben tartó erő, manapság a versenysport a béke zászlóvivője is. A lovassportnak hivatalosan nyolc szakága van, ebből három olimpiai szakág, a díjugratás, a díjlovaglás és a military lovaglás vagy lovastusa.

A lóval való képzés az életre nevelés szerves része. Milyen eredményt tudunk elérni a ló jelenléte által a nevelésben? Ebben a liberális, értéket vesztett világban, ahol a teremtett világ keletkezését, értékeit és erejét egyes körök megkérdőjelezik, a legfontosabb, hogy a ló általi nevelési ráhatásokkal a fiatal nemzedéket visszavezessük a természetközeli helyzethez, a teremtett világ értékeihez. Azt a gyereket, akit megérint a lónak az illata, ő azt már soha életében nem fogja elfelejteni. A ló általi nevelésnek a jelentőségét az adja meg, hogy a nevelési „eszköz” egy teremtett élőlény, akinek van lelkülete, érzései, karaktere, akaratereje, tulajdonsága és nagyon tisztelhető, szerethető. Akinek, ha a szemébe belenéz, megsimítja a sörényét, szőrzetét, átéli a mozgását, mindezek olyan gátakat szabadítanak fel, amelyek által átalakul a gyermek gondolkodása, viselkedése és jelleme. Ahhoz, hogy lovassá válhassunk először nagybetűs emberré kell válni, az után sportolóvá, az után lovas emberré és csakis utána válhatunk lovassá.

Mi a lényege, a célja a ló általi nevelésnek? Az, hogy olyan fiatalokat neveljünk, akik imádják az Istenüket, rajongásig szeretik hazájukat, az anyanyelvüket, a családjukat és tudják, hogy az emberi életet igazán a munka teszi értelmessé. Olyan fiatal nemzedéket nevelünk ezáltal, akiknek szeme tiszta és nézése egyenes, kimondott szava igaz és tetteiért felelősséget vállal. A fiatalok megtanulják, hogy a hitnek van a legnagyobb ereje, amely kijelöli az utat és elvisz a célig, továbbá tudatosul bennük, hogy a cselekvő akarat nélkül a hit halott.

A legcsodálatosabb, legszebb emberi tulajdonság a szeretet! Amennyiben egymás szemébe nézünk, egymás szívéig látunk. A szeretet meghatározza az emberi kapcsolatok minőségét és megtanít arra, hogy embertársainkban a jót lássuk meg. Egy mondatban kifejezve a lovaglás egy intézményesített, koncentrált fegyelem. Fegyelem nélkül nem lehet igazán értelmes, eredményes életet élni, és sajnálatos az a tény, hogy a hitből és a fegyelemből van a legnagyobb hiányosság a ma emberében. Hittel, szeretettel, fegyelemmel és békességgel sokkal többé válnánk. Hitelesnek kell lennünk! Hiteles ember az, aki adott foglalkozásában ismereteit diplomával igazolja, majd mindezen ismereteit alkotó tudásával magas szinten a gyakorlatban megmutatja. Az elmondottak megerősítésére egy rövid videóval szolgálok.

Az Isten óvja, segítse és éltesse a konferenciát és a magyar lovaskultúrát. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.