Farmasi József

A duális szakképzés aktuális szakmai és adminisztratív kérdései

Bevezetés

2020-ban a hazai szakképzés és felnőttképzés rendszere jelentősen átalakult. A középfokú szakképzés a közoktatás – igazgatási és szabályozási tekintetben egyaránt – elkülönült, szerkezetében és tartalmában megújult alrendszerévé vált. Az átalakítás elsődleges célja egy adaptív, a rohamosan változó gazdasági kihívásokhoz, a munkaerőpiac igényeihez rugalmasan alkalmazkodó, egyúttal hatékony és magas színvonalú szakképzési rendszer megteremtése volt.

A „Szakképzés 4.0 – A szakképzés és felnőttképzés megújításának középtávú szakmapolitikai stratégiája, a szakképzési rendszer válasza a negyedik ipari forradalom kihívásaira” kormánystratégia 2023-ban aktualizált beavatkozásokkal módosított verziója[1] a fenti célrendszer mentén 11 kiemelt fejlesztési területet jelölt meg. Ezek egyike a magyar duális szakképzési rendszer továbbfejlesztése volt. A stratégia az öncélú képzések helyett a munkaerőpiaci keresleten alapuló, egyúttal a gazdasági szeplők bevonásával megvalósuló, valós jövőképet és elhelyezkedési/szakirányú továbbtanulási lehetőséget biztosító szakképzés igényét fogalmazta meg (vízió), a duális szakmai oktatásban résztvevő vállalatok, illetve diákok, továbbá a saját munkavállalóikat képző cégek számának jelentős növelése által (misszió).

A következőkben a duális szakképzés[2] megújult rendszerét, lényegi ismérveit, előnyeit, az előrehaladás minőségét és mértékét befolyásoló aktuális szakmai, pénzügyi, adminisztratív kihívásokat, a lehetséges beavatkozási-finomhangolási területeket tekintjük át.

A duális szakképzés megújult rendszere

Az átalakítás egyik kulcseleme a korábbi, tanulószerződéses rendszer szakképzési munkaszerződéssel történő felváltása volt: a szakmát tanuló diák/képzésben résztvevő személy és a duálisképző-hely között a szakirányú oktatás egészét vagy egy részét lefedően szakképzési munkaviszony jön létre, amelyre az Szkt.-ben foglalt eltérésekkel a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) munkaszerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

Ebben a – munka világához egyértelműen közelebb álló – modellben a tanuló/képzésben résztvevő személy mint munkavállaló, a duálisképző-hely mint munkáltató jelenik meg. A szakképzési munkaszerződés alanya munkavállalóként már 15. életévét betöltött tanuló is lehet, részére kizárólag a szakirányú oktatás feladatkörébe tartozó munkavégzés rendelhető el. Többek között a munka- és pihenőidő, a szabadságolás és a mentesülés szabályai, a munkabérre és egyéb juttatásokra vonatkozó előírások tekintetében az Szkt. az irányadó, a szakképzési munkaszerződés alapján foglalkoztatott tanuló/képzésben részt vevő személy esetében – az Szkt. 83. § (6) bekezdésében foglaltak szerint – az Mt. egyes rendelkezései nem alkalmazandók.[3]

Szakképzési munkaszerződést – az Szkt. 90/A. § (1) b) pontja szerinti eset kivételével – kizárólag a gazdasági kamara által duálisképző-helyként nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezet köthet.[4] Ennek feltétele, hogy a gazdálkodó az adott szakma ágazatához kapcsolódó tevékenységet végezzen és a szakirányú oktatás megszervezésének és folytatásának – személyi, tárgyi és dokumentációs – feltételei biztosítottak legyenek.[5]

A duális szakirányú oktatásban a képzési programot a szakképző intézmény a duális képzőhellyel közösen alakítja ki úgy, hogy az tartalmazza a tananyagelemek oktatásának a szakképző intézmény és a duálisképző-hely közötti megosztását. Szakképző intézményben a szakirányú oktatás akkor teljesíthető, ha a tanuló/képzésben részt vevő személy duálisképző-helyen való részvétele a gazdasági kamara közreműködésével sem biztosítható. Ugyanakkor lehetséges az is, hogy a szakirányú oktatást, azaz a szakmai elméleti és gyakorlati jellegű foglalkozásokat egyaránt, teljes egészében – önállóan vagy közreműködő[6] igénybevételével – a duálisképző-hely valósítsa meg. Amennyiben erre nincs módja/szándéka a gazdálkodónak, megoszthatja a szakirányú oktatást a szakképző intézménnyel együttműködésben (ennek klasszikus modelljében a szakmai elméleti jellegű ismereteket a szakképző intézményben, a gyakorlatorientált tartalmakat a duálisképző-helyen sajátítja el a tanuló/képzésben résztvevő személy). Végül lehetséges évente legfeljebb két alkalommal, 2–12 hét egybefüggő időszakra, összesen legfeljebb 12 hét időtartamra rövid ciklusú szakképzési munkaszerződést kötni. Itt tehát nem a szakirányú oktatás teljes időtartamára szól a szakképzési munkaszerződés: jellemzően az egybefüggő szakmai gyakorlatot fedi le vagy egy adott évfolyamon a szakirányú oktatás tömbösített formában történő megszervezését teszi lehetővé.

A duális szakképzés előnyei

A szakképző intézmények és a duálisképző-helyek együttműködésén alapuló szakképzési rendszer mind a duálisképző-helyek, mind a tanulók/képzésben résztvevő személyek, valamint a szakképző intézmények számára is előnyös.

A vállalatok saját igényeik alapján képzett, vállalatspecifikus, releváns tudással rendelkező, a munkahelyi elvárásokat ismerő munkaerőhöz juthatnak – viszonylag hamar. A tanulók/képzésben résztvevő személyek tevékenységükkel hozzájárulhatnak a vállalati termeléshez. A duális szakirányú oktatás adókedvezménye révén pedig a szakmai oktatás rövidtávon anyagilag előnyös, kifizetődő a gazdálkodók számára.

A tanulók/képzésben résztvevő személyek korszerű szakmai ismereteket és gyakorlatot szerezhetnek valós munkahelyi körülmények között. Munkahelyi tapasztalataik révén tanulmányaik befejezését követően szinte azonnal teljes értékű munkavégzésre lesznek képesek. Megismerkedhetnek a vállalati kultúrával, a munkahelyi szervezettel, már tanulóéveik alatt egy vállalati csapat tagjaiként tevékenykedhetnek, jövőképet kapnak, így munkahelyi integrációjuk gördülékenyebbé és hatékonyabbá válik szakmai és kulturális szempontból egyaránt. Nem mellékesen a szakképzési munkaszerződéses foglalkoztatás magasabb juttatást jelent és nyugdíjra jogosító időként is számításba kerül.

A duális szakirányú oktatás a szakképző intézmények számára is előnyös, hiszen oktatóik megismerhetik a legmodernebb technológiákat, vállalatirányítási rendszereket, vállalati környezetben megvalósuló továbbképzéseken, tudásmegosztásban vehetnek részt. A duálisképző-helyek bekapcsolódhatnak a centrumok és szakképző intézmények pályaorientációs tevékenységébe, erősíthetik a beiskolázást és a karriertámogatást, általában véve értelmezési keretet adnak a szakképzésnek.

A duális szakképzés szakmai és adminisztratív kihívásai

A duálisképző-hely által igénybe vehető kedvezmények a szakmai oktatásban az Szkt. 3. § (1) a) pontja alapján ingyenesen részt vevő tanulók/képzésben résztvevő személyek esetében érvényesíthetők.[7] Ezek a szakirányú oktatás ideje alatt a következők:

• szocho-kedvezmény (visszaigénylés keretében is) a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (továbbiakban Szocho tv.) 17/A. §-a alapján;
• a szakképzési munkabér szocho-mentessége a Szocho tv. 5. § (1) ea) pontja alapján;
• a szakképzési munkabér szja-mentessége a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja. tv.) 1. sz. melléklet 4.11. pontja alapján;
• tao-kedvezmény a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao tv.) 7. § ia) pontja alapján;
• őstermelő vagy egyéni vállalkozó esetén szja-kedvezmény (meghatározott adóalapot csökkentő tétel révén) az Szja tv. 21. § (1) a), 49/B. § (6) a) pontja alapján.

A szakképzési munkaszerződés megszűntét követően:

• sikeres szakmai vizsga esetén, legalább hat hónapos egybefüggő időtartamban fennálló szakképzési munkaszerződésre tekintettel a duálisképző-helyet a Szocho tv. 17/A. § (1) b) pontja alapján „sikerdíj” illeti meg;
• továbbfoglalkoztatás esetén a Tao tv. 7.§ (1) ib) pontja szerinti kedvezmény;
• őstermelő vagy egyéni vállalkozó esetén szja-kedvezmény érvényesíthető az Szja tv. 21. § (2) bekezdése, illetve az Szja tv. 49/B. § (6) b) pontja alapján.

A szocho-kedvezmény 2023 augusztusától kizárólag a duálisképző-helyen folytatott szakirányú oktatással érintett napokra (továbbá a beosztás szerinti napokra eső szabadság, betegszabadság napjaira) és a szakirányú oktatás időtartamának a teljes napi munkaidőhöz (fiatalkorú munkavállaló esetén napi hét, nagykorú esetén a napi nyolc óra) viszonyított arányában[8] számolható el.[9] Ebből következik, hogy amennyiben a tanuló/képzésben résztvevő személy az Szkr. 252/B. §-a alapján mentesül a rendelkezésreállási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól (iskolai oktatási nap, verseny/versenyfelkészítés, iskolai rendezvény, szakmai vizsga, érettségi vizsga, Mt. 55. § szerinti okból) a duálisképző-hely szocho-kedvezményt nem érvényesíthet, de a tanuló/képzésben résztvevő személy távolléti díjra jogosult. Igaz ez az Mt. 55. § (1) k) pontja szerinti különös méltánylást érdemlő okokra is.[10] A szocho-kedvezmény teljes napi munkaidőhöz viszonyítása – a tanulói jogviszonyban szervezett szakmai oktatásban – „munkáltatási dilemmát” eredményezhet: a nagykorú tanuló esetén vagy nyolcadik órás foglalkoztatást rendel el a duálisképző-hely, vagy a napi adókedvezmény 1/8-áról lemond. Az adminisztrációban pedig mindez azt jelenti, hogy a nagykorúvá váló tanulót a 18. életéve betöltésekor heti 40 órás munkaviszonyba szükséges átjelenteni és számára a nyolcadik órák megszervezéséről és KRÉTA-adminisztrációjáról is gondoskodni szükséges.

A szakképzési munkaszerződés munkaviszony jellegéből – kvázi annak „ellenhatásaként” – következik, hogy:

• a Szocho tv. 11. §-a alapján megállapított munkaerőpiacra lépők szocho-kedvezménye három évébe a szakképzési munkaszerződéses foglalkoztatás időszaka is beszámít, így az igénybevétel ideje rövidül;
• csak részmunkaidős szakképzési munkaszerződés megkötésére (felnőttképzési jogviszonyban) van lehetőség főállású anyaként (GYET); gyermekek otthongondozási díjában (GYOD) részesülők esetén;
• a közfoglalkoztatási jogviszonyban állók, az álláskeresést ösztönző juttatásban részesülők, a CSED-en lévők nem köthetnek szakképzési munkaszerződést.

A szakképzési munkaszerződés a szakmai oktatás befejezésével és a szakmai vizsgával összefüggésben tanulói jogviszonyban a tanítási év utolsó tanítási napján, felnőttképzési jogviszonyban a felnőttképzési jogviszony megszűnése[11] hónapjának utolsó napján szűnik meg. Mindez azt is jelenti, hogy duálisképző-helyen szakmai vizsgafelkészítésre a korábbi gyakorlatnak megfelelően[12] nincs mód, az a szakképző intézmény és a duálisképző-hely közötti Ptk. szerinti megállapodással biztosítható. Minisztérium álláspont szerint, amennyiben az Szkt. 87. § (3) bekezdése alapján a duálisképző-hely és a tanuló július 1-jei hatállyal megállapodnak a szakképzési munkaszerződés alapján létrejött munkaviszony határozatlan idejű munkaviszonnyá történő alakításáról, a szakképzési munkaszerződés nem szűnik meg a törvény erejénél fogva a tanítási év utolsó tanítási napján: Ptk. szerint szándéknyilatkozattal meghosszabbítható a szakképzési munkaszerződés hatálya a tanulói jogviszony megszűnéséig, azaz június 30. napjáig.

A szakképzési munkaszerződés hatálya alatt a tanuló a duális képzőhellyel munkaviszonyba kerül, a teljes napi munkaidős foglalkoztatásból következik, hogy számára mindazon munkanapokon, amelyeken az Szkr. 252/B. §-a alapján nem mentesül a rendelkezésreállási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól (vagy nincs fizetett szabadságon) napi nyolc óra (ha a tanuló fiatal munkavállaló, napi hét óra) szakirányú oktatás rendehető el. A szakirányú oktatás ezáltal túlterjeszkedik a KKK szerinti, illetve a képzési programban foglalt óraszámon.

A szakképzési munkabér ugyanakkor független a duálisképző-helyen töltött „munkaóráktól” (a munkabér havi mértékét az Szkr. 253. § (1) bekezdése rögzíti: jelenleg 100–168 ezer Ft),[13] az egyéb juttatások pedig fixen – de a ledolgozott napokkal arányosan – meghatározottak. Így a teljesítményalapú differenciálás lehetőségei korlátozottak.

A duális szakirányú oktatás – szakmai – adminisztrációs felülete a KRÉTA Duális képzési modulja. A tanulói/felnőttképzési jogviszony és a munkaviszony párhuzamos jellegéből adódóan elsődlegesen a mulasztások nyilvántartása és kezelése, a tanulók/képzésben résztvevő személyek értékelése és minősítése jelent kihívást mind a duálisképző-helyek, mind a szakképző intézmények számára.

Az Szkr. 226. § (1) bekezdése alapján a tanuló (!) mulasztását annál a szakirányú oktatást folytató szervezetnél (amely az Szkt. 80. § (1) bekezdése alapján egyaránt lehet a szakképző intézmény és a duálisképző-hely is) igazolja, amelynél a szakirányú oktatását teljesíti. (A közismereti oktatási napokról történő mulasztások igazolásáról a szakképzési munkaszerződés hatálya alatt az Szkr. nem rendelkezik.) A gyakorlatban[14] ez azt jelenti, hogy a tanuló szakképző intézményi oktatási napokról, a szakképző intézményi rendezvények napjáról (amelyen valamennyi tanuló, képzésben résztvevő személy részvétele kötelező), a tanulmányi versenyekre történő iskolai felkészítés és a verseny alkalmáról történt távolmaradást, mulasztást a szakképző intézmény felé, a duálisképző-helyi napokról a duálisképző-hely felé igazolja. A szakképző intézményi napokra vonatkozó igazolás tekintetében az általános szabályok szerint kell eljárni, azzal a különbséggel, hogy betegség esetén a mulasztás igazolására kizárólag a keresőképtelenségről jogszabályban meghatározottak szerint kiállított igazolással („táppénzes papír”) van mód. A táppénzes papír eredeti példányát a duálisképző-helynél szükséges leadni, másolati példánya a szakképző intézményben bemutatandó. A házirendben szabályozott módon igazoltnak tekintett iskolai mulasztásokat a duálisképző-hely igazolt, – az Szkt. 84. § (6) bekezdése alapján – fizetett távollétként kezelheti. A fentiekből következően betegség esetén orvosi igazolás nem elfogadható, sem intézményi, sem duálisképző-helyi napokról, minden esetben táppénzes papír kiállítása szükséges. A keresőképtelenség tényét a tanuló a lehető legrövidebb időn belül köteles a duálisképző-hely felé jelezni. (A háziorvos, gyermekorvos által a KRÉTA – EESZT-n keresztül rögzített és az intézménynek megküldött – elektronikus orvosi igazolása éppen ezért nem megfelelő. A keresőképtelenségről szóló igazolásokat a szakképzési munkaszerződéses tanulók esetén továbbra is a KRÉTÁ-n kívül kell a tanulónak a duálisképző-helyhez eljuttatnia.)

A Szkr. 223/A. §-a alapján a szakképző intézmény és a duálisképző-hely általi közös értékelés és minősítés szempontjait szintén a képzési programban kell rögzíteni. Az oktatott szakmától, a tananyagelemek oktatásának a szakképző intézmény és a duálisképző-hely közötti megosztásától, valamint az oktatásszervezés módjától (tantárgyalapú vagy projektalapú) függetlenül a KRÉTA Duális képzési modulban a szakmai tevékenységek és időtartamuk, a mulasztások és a tanuló/képzésben résztvevő személy értékelésének, minősítésének rögzítése egyetlen „szupertantárgy”, a Szakirányú ismeretek alá történik. Amennyiben a duálisképző-hely félévi és év végi minősítést is rögzít, a Szakirányú ismeretek osztályzata megjelenik az iskolai naplóban és a törzslapban is. Így egy adott évfolyamon, osztályon belül a szakirányú oktatás megszervezése szerint változhat a tanügyi dokumentumok tar-talma.[15] Amennyiben nem történik „visszatantárgyasítás”,[16] rögzíteni szükséges a szakképző intézmény és a duálisképző-hely közötti megállapodásban vagy a képzési programban a továbbhaladás feltételeit: egy adott tananyagrész (kvázi-tantárgy) nem teljesítése hogyan befolyásolja a tanuló/képzésben résztvevő személy sikerességét, osztályzatát, a tanulók esetén hogyan érvényesíthető a Szkr. 164. §-ában rögzített 30%-os mulasztási szabály.

A fenti példákból is nyilvánvaló: a szakirányú oktatás duálisképző-helyi igényekhez, lehetőségekhez igazodó megszervezése, a szakirányú oktatás különböző módozatai, időbeli ütemezése, az intézményi keretek, a tanügyi adminisztráció, az órarendkészítés, az osztály- és csoportszervezés, és általában a tervezhetőség hagyományos formáinak újragondolását, -alkotását kívánják meg a szakképző intézményektől. Így ebben a folyamatban lényeges a szakképző intézmények és a duálisképző-helyek közötti rendszeres kommunikáció, a szimmetrikus partneri viszony kialakítása, az együttműködési keretek rögzítése.

A duális szakirányú oktatás sajátos esetét jelenti a saját munkavállalók szakmai oktatása, melynek elősegítése szintén a Szakképzés 4.0 stratégiában megfogalmazott célokhoz igazodik, ugyanakkor a 2023. júliusi jogszabály-módosítások jelentősen átszabták annak kereteit. Az Szkt. módosítása törvényi szintre emelte (Szkt. 90/A. §) a saját munkavállaló duális szakirányú oktatásának szabályozását, amely két formában történhet (kizárólag felnőttképzési jogviszonyban):

• külön szakképzési munkaszerződés megkötésével,
• meglévő munkaszerződés módosításával.

A saját munkavállalóval megkötött szakképzési munkaszerződés egy tekintet alá esik az Szkt. XII. fejezete szerinti szakirányú oktatás duálisképző-helyen történő megvalósításával a felnőttképzési jogviszonyra megállapított eltérésekkel, továbbá az oktatási időre, a munkaidőre, a pihenő- és munkaszüneti napokon végzett munkára, a munkaidőkeretre és a szabadság kiadására vonatkozó – Szkt. 78. §, 84. § (1)-(3) és a 84. § (5) bek. szerinti – rendelkezések nem alkalmazhatók, illetve a megköthető szakképzési munkaszerződések számára vonatkozó korlátozást sem kell figyelembe venni (Szkr. 247. § (1a) c) pont).[17]

A hatályosult és a tervezett módosítások (adminisztráció, finanszírozási keretek) a saját foglalkoztatónál megvalósuló szakirányú oktatás színvonalának emelését, üzleti modell-jellegének háttérbe szorítását és munkaerőpiaci szerepének erősítését célozták, célozzák.

Összefoglalás

A szakképzési rendszer megújítása, a duális szakirányú oktatás továbbfejlesztése folyamatjellegű, hiszen maga a gazdasági környezet – amelyben a szakképzés működik – sem statikus. A megvalósítás monitorozása, az előrehaladás minőségének és mértékének áttekintése – a stratégiai által kijelölt irányok és alapelvek megtartása mellett – lehetőséget ad a rendszer egyes elemeinek finomhangolására, a szükséges beavatkozások megtételére. A szakmapolitikai célok elérése csak úgy lehetséges, ha minden érintettet érdekeltté teszünk a folyamatban, illetve a Szakképzés 4.0 stratégia által rögzített alapértékekre egyaránt tekintettel leszünk (duális, megtartó, karriert kínáló, átlátható és átjárható szakképzés).

Felhasznált irodalom, hivatkozások jegyzéke

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről

2018. évi LII. törvény a szociális hozzájárulási adóról szóló

2019. évi LXXX. törvény a szakképzésről

2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról

11/2020. (II. 7.) Korm. rendelet a felnőttképzésről szóló törvény végrehajtásáról

12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról

Magyarország Kormánya (2023): Szakképzés 4.0 – A szakképzés és a felnőttképzés megújításának középtávú szakmapolitikai stratégiája. A szakképzési rendszer válasza a negyedik ipari forradalom kihívásaira.

Dr. Kaibás Gábor Márk (2022): A szakképzési jogszabályok magyarázata. Budapest: a Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum. In: https://api.ikk.hu/storage/uploads/files/szkt_kezikonyv20220316pdf-1651582395740.pdf

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szakmai anyagai. In: https://dualis.mkik.hu/szakmai-anyagok

 

[1] A stratégiát Magyarország Kormánya a 1168/2019. (III. 28.) Korm. határozattal fogadta el, a 1499/2023. (XI. 16) Korm. határozattal módosította. A módosított dokumentum elérhető: https://kormany.hu/dokumentumtar/hatalyos-szakkepzes-4-0-strategia-es-cselekvesi-terv

[2] Dolgozatunkban szándékosan kerüljük az általánosan használt „duális képzés” megnevezést. A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Szkt.) és a kapcsolódó ágazatközi szabályozók a „duálisképző-helyen folytatott szakirányú oktatást” nevesítik, egyúttal a duális szakirányú oktatás/szakmai oktatás/szakképzés, szakképzési munkaszerződéssel történő foglalkoztatás kifejezés is helyes és egyértelmű. Jogi terminusként kizárólag a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (továbbiakban: Nftv.) szerinti duális képzést értjük a kifejezés alatt, így annak a szakképzési rendszerre történő alkalmazása zavaró lehet: nem mindegy például, hogy a szociális hozzájárulási adó kedvezményét a duálisképző-hely a 2408 jelű bevallás 2408A-01-01-es lapján a 29. soron (szakirányú oktatás arányosított önköltsége alapján számított összeg, azaz az Szkt. szerinti „duális képzés”) vagy a 30. soron (duális képzés arányosított alapnormatívája alapján számított összeg, azaz az Nftv. szerinti duális képzés) érvényesíti.

[3] Szakképzési munkaszerződés hatálya alatt nem alkalmazható például távmunka, egyszerűsített foglalkoztatás, munkaerő-kölcsönzés, tanulmányi szerződés. A távmunkavégzés problémája korábban a saját munkavállalók duális szakirányú oktatása kapcsán, az egyes cégek duálisképző-helyek részére kínált távoktatási platformjai vonatkozásában is felmerült. A jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé a duálisképző-helyen megvalósuló szakirányú oktatásban a személyes jelenlétet nem igénylő kontaktórás vagy nem kontaktórás foglalkozások megtartását. A KRÉTA Duális képzési modulja is ennek megfelelően került kialakításra. Ld. a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet (továbbiakban: Szkr.) 237. § „A szakirányú oktatást tanteremben, tanműhelyben vagy munkahelyi körülmények között kell megszervezni.” Az Szkr. 238–239. §-ai a duálisképző-helyek vonatkozásában (duális tanműhely, munkahelyi körülmény) egyértelműen fizikai környezethez és személyes jelentléthez rendeli a szakirányú oktatást. Az Szkr. 244. §-a szerinti duálisképző-helyi nyilvántartás adott székhelyre, telephelyre szól, meghatározva az egyidőben fogadható tanulók, illetve képzésében résztvevő személyek maximális létszámát. Az Szkt. 83. § (6) bekezdése alapján a szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott tanulóra, képzésben résztvevő személyre nem alkalmazható az Mt. távmunkavégzésről rendelkező 193. §-a.

[4] Az Szkt. és az Szkr. 2023. júliusi módosításáig a saját munkavállalók duális szakirányú oktatása duálisképző-helyi nyilvántartásba vétel nélkül is megvalósulhatott, ezen esetkört szűkítette az Szkt. 2023. július 1-től hatályos 90/A. §-a: amennyiben a saját foglalkoztatónál megvalósuló szakirányú oktatában a képzésben részt vevő személy meglévő munkaszerződését, illetve kinevezését módosítják, nem szükséges kamrai nyilvántartásba vétel, de az így módosított szerződés, illetve kinevezés nem számít szakképzési munkaszerződésnek, azaz a duális szakirányú oktatás kedvezményei sem a munkáltató, sem a munkavállaló irányába nem érvényesíthetők.

[5] Szintén az Szkt. 2023. júliusi módosításában jelent meg a végzett tevékenység és „folytatási feltételek” biztosításának kritériuma, amely a duális szakirányú oktatás valóságosságát hivatott erősíteni. A személyi feltételeknek való megfelelés az Szkr. 242. §-a szerinti duálisképző-helyi oktató foglalkoztatását, a tárgyi követelmény az adott szakma képzési és kimeneti követelményeiben (KKK) a szakirányú oktatás megszervezéséhez szükséges eszköz- és felszerelésjegyzéket jelenti. Dokumentációs feltétel alatt az Szkt. 19. § (3) bekezdése szerinti minőségirányítási rendszer működtetését vagy legalább a gazdasági kamara által kidolgozott szempontrendszerben meghatározott minőségi követelményeknek (KAMSZER) megfelelést, továbbá a szakirányú oktatás Szkr. 223/A. § (2) bekezdése szerinti, a szakképző intézménnyel közösen elfogadott képzési programot értjük. Emellett a duálisképző-helynek a szakirányú oktatással összefüggésben az Szkr. 224. §-a által előírt KRÉTA-adminisztrációs kötelezettségnek is eleget kell tennie.

[6] Közreműködő igénybevétele – az Mt. rendelkezéseitől eltérően – a szakképzési munkaszerződés alapján létrejött munkaviszony időtartamának 49%-áig lehetséges. Közreműködő igénybevétele mellett az együttműködések további formája a képzőközpontok (ágazati/vállalati képzőközpont, tudásközpont) létrehozása.

[7] Kamarai és minisztérium álláspont alapján az ingyenes részvételre nem jogosult tanuló/képzésben résztvevő személy és/vagy együttműködési megállapodással nem rendelkező fenntartó által fenntartott szakképző intézményben tanuló ugyan köthet szakképzési munkaszerződést, de adó- és járulék-kedvezményt nem érvényesíthet a képzőhely, mivel a kedvezmények az Szkt. 3. § (1) a) pontja szerinti állami vállaláshoz kapcsolódnak.

[8] A megváltozott munkaképességű munkavállalók kivételével.

[9] A Szocho tv. 2023. augusztus 1-i módosításáig a duálisképző-hely minden olyan munkanapra adókedvezményt érvényesíthetett (a napi munkaidőtől függetlenül), amelyre a tanuló/képzésben résztvevő személy munkabérre volt jogosult és az oktatást nem szakképző intézményben/által szervezték.

[10] A Szkt. 84. § (6) bekezdése alapján – az Mt.-től eltérően – valamennyi mentesítési esetre távolléti díj jár (a mentesség teljes munkanapra jár). A szakképzési munkaszerződés hatálya alatt így nem beszélhetünk igazolt, fizetetlen távollétről. (Itt kell megjegyeznünk, hogy a szakképzési munkaszerződés hatálya alatt fizetés nélküli szabadság sincs, mivel nem valósul meg szakirányú oktatás, ami a szakképzési munkaszerződés megkötésének alapja.)

[11] Az Szkt. csak a tanulói jogviszony kapcsán – 56. § b) – nevesíti a szakmai oktatás befejezéséhez kötötten a jogviszony végdátumát. A felnőttképzési jogviszony a szakmai oktatás – a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (továbbiakban: Fktv.) 2. § 6. és 6a. pontja szerinti – megkezdésének időpontjában jön létre és legkésőbb a szakmai oktatás befejezésének időpontjával szűnik meg; azaz nem a szakmai vizsgaidőszak utolsó napján szűnik meg a felnőttképzési jogviszony, hanem a szakmai oktatás befejezését igazoló bizonyítvány kiállítása napján.

[12] Az Szkt. 2023. július 1-i módosításáig a szakképzési munkaszerződés a szakmai vizsga sikeres letétel hónapjának utolsó napján szűnt meg. Mindez a Szocho tv. 2023. augusztusi módosításával együtt „kieső” igénybe vehető szocho-kedvezményt is jelent a duálisképző-helyeknek.

[13] Az Szkr. által meghatározott 168 ezer forintos munkabérplafonba minden bérjellegű kifizetés (bérpótlék, pénzbeli jutalom stb.) beleértendő.

[14] Az az elv miszerint a szakképzési munkaszerződés esetén a tanulónak valamennyi mulasztását a duálisképző-helyen, azaz a munkáltatójánál kell igazolnia és kizárólag keresőképtelenségről szóló igazolás fogadható el – akkor is, ha a mulasztás a szakképző intézményi foglalkozásokat érinti, sem a jogszabályi előírásokkal, sem a mulasztások jelenlegi adminisztratív kezelési (mulasztások bejegyzése, nyilvántartása, igazolása az iskolai és a duális KRÉTÁ-ban) lehetőségeivel nem áll összhangban. A tanuló az iskolai napokon az Szkr. 252/B. §-a alapján már eleve mentesül a rendelkezésreállási és munkavégzési kötelezettsége alól a duálisképző-helyen, igazolt mulasztásával legfeljebb a távollét jogcíme változik, és az Szkt. 84. § (6) bekezdése alapján mindenképp távolléti díjra jogosult. Igazolatlan mulasztás esetén (akár iskolai napon) nem jár a szakmát tanulónak munkabér, illetve távolléti díj, egész napos igazolatlan mulasztás esetén a biztosítási jogviszonya is szünetel.

[15] Egy kizárólag szakmai vizsgára felkészítő évfolyamon lehetséges, hogy: 1. a naplóban, törzslapban, bizonyítványban csak a Szakirányú ismeretek osztályzata szerepel (a teljes szakirányú oktatás duálisképző-helyen), 2. a Szakirányú ismeretek mellett megjelennek az iskolában oktatott tantárgyak (a szakirányú oktatás megosztása a duálisképző-hely és az szakképző intézmény között), 3. valamennyi tantárgyat tartalmazzák a tanügyi dokumentumok (szakirányú oktatás kizárólag szakképző intézményben).

[16] Az Szkr. 224. § b) pontja az értékelést kéri (a minősítést nem) rögzíteni a duális modulban, azaz lehetséges, hogy a tanuló/képzésben résztvevő személy vonatkozásában a duálisképző-hely félévi, illetve év végi minősítést (osztályzatot) ne rögzítsen. Ez esetben a Szakirányú ismeretek „tantárgy” nem jelenik meg a törzslapban (a naplóban az év végi minősítés nem jelenik meg a „Szakirányú ismeretek” tantárgynál). A képzési programban meghatározott tantárgyak, tananyagegységek tanügyi dokumentumokban való megjelenítése céljából a „visszatantárgyasítás” folyamatát rögzíteni szükséges a képzési programban. A tantárgyankénti/tananyagegységenkénti minősítést a duálisképző-hely a helyben kialakított rend szerint elektronikus vagy papíralapú formában közli a szakképző intézménnyel a félév végét, a tanítási év végét, illetve a tananyagegységek lezárásaként a szakmai programban előzetesen meghatározott időszak végét megelőzően. A „visszatantárgyasítás” érdekében a naplót záradékolni, az egyéni törzslapot szerkeszteni szükséges.

[17] A saját munkavállalók duális szakirányú oktatásával a 2023. évi XXV. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencia Ld. erről: https://kiadvany.suliszerviz.com/kiadvanyok/34-kiadvany-2023/1644-2023-4-fvsz-oszi-szakmai-nap-a-felnottkepzes-lehetosegei-a-felnottoktatas-felnottkepzes-lehetosegei-a-szakkepzes-es-a-felnottkepzes-megujult-rendszereben