Marosi Katalin

„Mindig lehet jobban!” – Érték és mérték a szakértői munkában

Mindig lehet jobban?

A saját munkámmal, tevékenységeimmel kapcsolatban biztosan állíthatom, hogy az eredményesebb munkavégzés érdekében folyamatosan szükséges a (belső és külső) felülvizsgálat és visszajelzés, valamint az azok értékelését követő változtatás. A minőségbiztosítási folyamatok egyrészt az egyedi munkavégzés hatékonyságának növelését segítik, másrészt pedig hozzájárulnak a nagyobb rendszer biztonságos, kiegyensúlyozott működéséhez.

Nincs ez másként a tanfelügyeleti és pedagógusminősítési eljárások és eljárások lebonyolításában közreműködő szakértők esetében sem.

A pedagógiai-szakmai ellenőrzési és pedagógusminősítési szakértők kulcsszereplői – az ellenőrzési és értékelési feladatok végzőiként – a pedagógus életpálya eljárásainak. Színvonalas munkavégzésük nem csak a szabályos lebonyolítás alapfeltétele, hanem az egységes szempontrendszer alapján történő objektív értékelés, a kiemelkedő szakmai tudás, a támogató jellegű attitűd meghatározó az eljárások megítélése és eredményessége tekintetében is.

A tanfelügyeleti és pedagógusminősítési szakértői munkavégzés ellenőrzése több szinten valósul meg:

• az eljárásban érintettek visszajelzésével,
• a szakértői munka auditor szakértők által történő ellenőrzésével,
• a szakértői munkára vonatkozó szabályozók folyamatos frissítésével, a szakértők számára tájékoztatás adásával.

A szekcióban a szakértői munka minőségének mérésére szolgáló eszközök kerültek részletes bemutatásra, valamint rajtuk keresztül az, hogy

• a pedagógus előmeneteli rendszer bevezetésétől kezdődően hogyan változott a szakértői munka megítélése,
• melyek a fejlesztésre szoruló szakértői területek,
• milyen módszerekkel segítjük a munkavégzés minőségének változását.

A pedagógusminősítési eljárásokban részt vett minősülők a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény végrehajtásáról szóló 401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelet 77. § (1) bekezdése alapján a látogatás napját követő tizenöt napon belül értékelheti a minősítő bizottság tagjait az informatikai rendszerben elérhető értékelési lap felhasználásával. A tanfelügyeleti eljárásokra a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 147. § (11) bekezdése hasonlóan rendelkezik. A hivatal az értékelést negyedévente, azonosításra alkalmatlan módon továbbítja a minősítő, bíráló bizottság elnöke és tagjai számára. A kérdőív az eljárásrend betartására vonatkozó kérdések mellett a szakértői attitűdre, a szakértő szakmai tudására, megnyilvánulásaira vonatkozó kérdéseket is tartalmaz.

A 2015. évtől érkezett pedagógusi és intézményi visszajelzések elemzése alapján megállapítható, hogy mind a tanfelügyelet, mind a pedagógusminősítés esetében a szakértők munkájának színvonala évről évre emelkedett. Jelentősebb pozitív irányú változás a tanfelügyelet során végzett szakértői munka megítélésében történt.

A szekcióban résztvevők az előadásban látott példákon túl „ajándékként” választhattak a pozitív visszajelzések közül, amelyek jó példázták a szakértők szakmaiságát, emberi hozzáállását, az eljárásrend betartását.

A szakértői munka direkt ellenőrzése ún. auditor szakértők bevonásával történik. Az Oktatási Hivatal minőségbiztosítási tervében szereplő módon legalább ötévente minden szakértő munkájának ellenőrzésére sor kell kerüljön. A szakértői munka vizsgálata kisebb számban helyszíni ellenőrzésen, nagyobb számban – az informatikai felületeken végzett munka elemzésével – utólagos ellenőrzéssel történik.

A 282 db helyszíni audit megállapításai alapján nagyobb figyelmet kell fordítani a szakértői szerepek és hatáskörök tisztázására, a megfelelő kommunikációs stílus és szakmai nyelvezet használatára. Az egyeztetésig elvégzett utólagos auditok magas száma (4238 db) nagyobb általánosítást tesz lehetővé a szakértői munkavégzés minőségére vonatkozóan. A következőkben az utólagos auditon feltárt kritikus pontokra térek ki:

• pedagógusminősítés esetében
  • a leggyakoribb hibát az informatikai felületen történő előzetes értékelés hiányosságai jelentik – a szakértő felületen végzett munkája alapján nem látszik megalapozottnak a pedagógus értékelése (semmit, vagy csak a dokumentum címét jelöli ki; nem választ a kijelölt szöveghez indikátort vagy indikátorokat; az indikátor kiválasztása nem releváns a kijelölt szöveghez; nem tesz megjegyzést a felületen);
  • a rögzített kérdések nem következnek az előzetes értékelés eredményéből; túl általánosak (nem személyre szabottak);
  • jegyzőkönyv hiányos, pontatlan kitöltése;
  • a határidőre történő feladatvégzés hibái.
• tanfelügyelet esetében
  • a leggyakoribb hiba itt is a szakmai területen jelentkezik – az elvárások szöveges értékelése nagyon általános, szó szerinti ismétlődéseket tartalmaz;
  • az elvárások megfogalmazása és az arra adott értékelés, valamint a kiemelkedő és fejleszthető tevékenység nincs összhangban egymással;
  • az eljárás során keletkezett jegyzőkönyv hibás vagy hiányos kitöltése;
  • a határidőre történő feladatvégzés problémái.

Az Oktatási Hivatal folyamatosan vizsgálja az utólagos auditon gyenge eredményt elért szakértők munkáját. A hiányosságok pótlására külön képzésbe vonja be az érintett szakértőket, melynek végén online elméleti vizsgán kell számot adjanak a frissítő képzésen tanultakról. Az egyéni szakmai beszélgetés során azokat a tevékenységelemeket vizsgáljuk, amelyek esetében az elvárttól való eltérést tapasztaltunk. A szakértővel közösen állapítjuk meg a változtatás módját, szükség szerint egyéb támogatást biztosítva a minősítési munkavégzéshez.

A szekcióban résztvevők aktív közreműködése révén, az előadás végén lévő teszt egyéni kitöltése és közös kiértékelése segített a szakértői munkáról szóló teljes kép kialakításában.

A szakértői munkára vonatkozó elemzések elvégzése alapján megállapítottam, hogy a pedagógiai-szakmai ellenőrzési és pedagógusminősítési szakértőink jól végzik a számukra elrendelt feladatokat. Az egy-egy szakértői résztevékenység szakmai minőségének változtatása érdekében az Oktatási Hivatal részéről törekszünk olyan módszerek kialakítására, mellyel hatékonyan tudjuk segíteni az eljárásokban közreműködő szakértők munkáját a jövőben is.