Virágné Nagy Éva
A pedagógus teljesítményértékelés intézményi gyakorlati lehetőségei, megoldások, évközi ellenőrzés
2024. szeptember 1-jével elindult a pedagógus teljesítményértékelési rendszere. Minden tanévben ettől az időponttól kell a tanév végéig befejezni valamennyi értékeltre vonatkozóan azt az értékelést, amelyet a
- 2023. évi LII. törvény a pedagógusok új életpályájáról (17. § (1), (5)–(6) 43 §, 98. § (3), (5) a), b), (8), 99. § (2), 127. § (1) és (3), 129. § (1), 160. § (6), (7), 4. sz. melléklet;
- Pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény végrehajtásáról szóló 401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelet;
- Köznevelésért felelős miniszter kompetencia- és teljesítményalapú értékelés 18/2024. (IV. 4.) BM rendelete.
- Szakmai Módszertani ajánlás a pedagógusok, vezetők teljesítményértékeléséhez (Oktatási Hivatal)
törvények, rendeletek szakmai ajánlások alapján végez minden oktatási és nevelési intézmény. Az intézmények teljesítményértékelésének előkészítése már augusztusban elkezdődik. Szeptember 1-jétől pedig a pedagógusok, az igazgatók folyamatos ellenőrzése, értékelésének nyomon követése, az intézmény típusnak megfelelő elvárásrendszer, értékelési szempontjai alapján.
Az ellenőrzés, értékelés 6 + 1 meghatározott szempont, valamint három, a pedagógus által kiválasztott és az intézmény igazgatójával egyeztetett, az intézmény profiljával, pedagógiai programjával összeegyeztethető személyes szakmai igény, összesen 10 szempont szerint zajlik.
A teljesítményértékelési rendszerben 1-1 elvárásnak meghatározott pontszámai vannak, melyeket az Oktatási Hivatal által kiadott szakmai módszertani ajánlás részletesen tartalmaz. Ezek az értékek nem módosíthatóak az egész teljesítményértékelési időszakban. A teljesítménycélok pontjainak összege (vezető és pedagógus esetében is) összesen 100 pont.
A teljesítményértékelési rendszer jelenleg 13 intézménytípusra van kidolgozva, melyeknek meghatározott szempontrendszere az egyes típusoknál általában azonos, de az alárendezett részterületek, mennyiségi és minőségi mutatók az intézménytípusnak megfelelően vannak meghatározva.
A teljesítményértékelés lényege, hogy a teljesítményév egészére kiterjedően, az értékelt pedagógus munkáját nyomon követik, s az értékelése ennek tapasztalatain alapszik.
A TÉR szerinti értékelés elvégzéséhez minden intézménynek szüksége lesz egy olyan szabályzatra/igazgatói rendelkezésre, amely meghatározza az intézményen belüli TÉR-rel kapcsolatos szabályokat, eljárásokat, értelmezéseket, időbeosztásokat, hiszen a teljesítményértékelési időszakban adatokat, információkat szükséges gyűjteni az adott pedagógus munkájával kapcsolatban. Ebben a szabályzatban célszerű leírni, hogy miként zajlik az adott intézményben a teljesítményértékelés.
Célszerű benne egy olyan időbeosztást is készíteni, mely az adott tanévre vonatkozóan a TÉR mérföldkövein kívül tartalmazza az ellenőrzés időbeosztását is. Ilyen beosztásra minta lehet:
- Augusztus 25.: Az igazgató meghatározza a következő nevelési évre az egyedi intézményi értékelési szempontot – 18/2024. (IV. 4.) BM rendelet BM rend. 4. § (4).
- Augusztus 26-tól: A nevelőtestület tájékoztatása a pedagógus teljesítményértékelési rendszer működéséről és az értékelendő személyekre váró feladatokról.
- Augusztus 28-tól: Az igazgató döntést hoz arról, hogy az egyes pedagógusok teljesítményértékelésében kiket bíz meg a közreműködői feladatokkal (igazgatóhelyettes, tagintézmény-vezető, munkaközösség-vezető stb.).
- Augusztus 31.: Az igazgató személyes teljesítménycéljai meghatározásának végső határideje.
- Szeptember 1-jétől: A pedagógus teljesítményértékelési rendszer elindítása, a teljesítményértékelési időszak kezdőnapja.
- Szeptember 16-tól: Az értékelendő személyek feltöltik a személyre szabott éves teljesítményértékelési céljaikra vonatkozó javaslatukat az oviKRÉTA, illetve az
eKRÉTA rendszerbe –18/2024. (IV. 4.) BM rendelet 5. § (1). - Szeptember 23-tól: A közreműködők áttekintik azoknak a pedagógusoknak az
eKRÉTA-ba feltöltött személyre szabott éves teljesítményértékelési céljait, akikhez közreműködőként megbízást kaptak, egyeztetik az igazgatóval, aki véglegesíti, vagy visszaküldi az értékeltnek módosításra. - Szeptember 30.: Az értékelt pedagógus személyes teljesítménycéljának véglegesítése az eKRÉTA TÉR felületén.
- Október 1-jétől: A konkrét teljesítményértékelések megindítása. A teljesítménycélok folyamatos nyomon követése, megvalósulásának ellenőrzése, pontozása, értékelés.
- Február utolsó munkanapjáig: Személyes teljesítménycélok módosítása jelentős munkaköri változás esetén – 18/2024. (IV. 4.) BM rendelet 5. § (1) bekezdés.
- Április 1-jétől: Szülők esetleges bevonása a TÉR értékeléshez, kérdőívek elérhetősége – 18/2024. (IV. 4.) BM rendelet 5. § (8) bekezdés.
- 2025. május 31.: A teljesítményértékelések befejezése.
- Június 30-ig: A teljesítményértékelési időszak lezárása:
- előzetes értékelési javaslat;
- értékelő megbeszélés lefolytatása;
- elért pontszámok véglegesítése.
Ebben az ellenőrzési/étékelési munkában kiemelt szerepe van az igazgatónak, akinek feladata az általa vezetett intézményben dolgozó és az értékelésben résztvevő pedagógus/pedagógiai munkát közvetlenül segítő dolgozó munkájának objektív megítélése. Ehhez a felelőségteljes értékelő munkához közreműködőket kérhet fel a vezető (vezetőtársakat, munkaközösség-vezetőket), akik az értékeltek objektív teljesítményének megítélésében lehetnek a segítségére.
A közreműködők személyének kiválasztásában nagyon fontos szempont, hogy a közreműködő vezető rálátással bírjon az értékelt pedagógus tevékenységére, munkájára. Az értékelési folyamat során szem előtt kell tartani, hogy teljesítményértékelésnek fontos feladata és célja, hogy
- visszajelzést adjon az érintettnek munkavégzése színvonaláról;
- ösztönözze, támogassa a belső intézményi szervezetfejlesztést;
- a meglévő értékelési módokat egyszerűsítése, a különböző külső és belső értékelési formák eredményeinek becsatornázásával;
- rendszerszintű, évente ismétlődő belső teljesítményértékelés legyen;
- teremtsen lehetőséget a legkiválóbb pedagógus kollégák erkölcsi, anyagi elismerésére.
A teljesítményértékelésben résztvevőknek, értékelteknek pontosan ismernie kell az értékelés szempontjait, a pontozás súlyozásának lehetőségeit, módját, módszereit, és azokat a vezetőket, akik pedagógiai munkájuk megítélésében közreműködőként segítik az igazgató objektív megítélési tevékenységét.
Az értékeléshez rendelkezésre álló adatok, információk forrásai (a teljesség igénye nélkül):
- Tanulói mérési adatok (kompetenciamérések, tantárgyi mérések, kimeneti mérések, DIFER-mérés stb.) 1/1A; 1/2.
- A tervezés dokumentumai (tanmenetek, nevelési tervek, munkatervek stb.) 2/1; 2/3; 2/4.
- Fejlesztési tevékenységeket tartalmazó naplók adatai, feljegyzései (1/1B; 2/1; 3/2, 5/1; 5/2; 5/3.
- E-napló, intézményi adminisztráció adatai (hiányzások, késések száma, a helyi tanterv elvárásainak megfelelő érdemjegyek, osztályzatok alakulása, dicséretek, figyelmeztetések, közlemények, naprakészség stb.) 3/1; 3/2; 3/3.
- Kapcsolatok szülőkkel, (szülői értekezletek, fogadó órák, nyílt napok, rendezvények, egyéb programok stb.) – szülői kérdőíves értékelés eredményei 4/2; 5/4; 6/2; 6/3.
- Gyermekekkel való kapcsolat, órákon, foglalkozásokon, szabadidőben 1/2; 1/3; 2/1; 2/2; 2/3; 2/4; 5/1; 5/2; 5/3; 5/4.
- Együttműködés kollégákkal, szakmai partnerekkel 2/2; 2/3; 2/4; 4/1; 5/3; 6/1; 6/2.
- Továbbtanulási adatok (OH és intézményi adatgyűjtés) 1/2; 5/4.
- Lemorzsolódási adatok, lemorzsolódással veszélyeztetettek korai jelzőrendszerének adatai (OH) 1/2; 5/3.
A teljesítményértékelés célja, hogy az értékelési rendszerrel lehetővé váljon – egységes intézményi belső teljesítményértékelési rendszer kialakításával – a saját intézményi környezetben elvégzett munka alapján értékelni a pedagógusok, a vezetők teljesítményét, amely lehetővé teszi a valós teljesítmény alapján történő differenciálást. A helyi sajátosságok értékelése súlyozottan realizálódjon, az iskolák/óvodák hosszú távon feleljenek meg a szülői és társadalmi elvárásoknak, erősödjön az értékeltek motivációja. Hiszen minden értékelési rendszer annyi értéket termel, amennyit beleteszünk.