Jurecz Emil, Marosi Katalin, Virágné Nagy Éva, Máté István

Fórum az elhangzott témákkal, valamint egyéb felmerülő kérdésekkel, felvetésekkel kapcsolatban

Válaszadók:

Marosi Katalin osztályvezető – Oktatási Hivatal Pedagógusminősítési Osztály

Virágné Nagy Éva alelnök – Köznevelési Szakértők Országos Egyesülete

Máté István Senior Service Designer és médiatervező, felnőttképző – PixelSpecia-lista.hu

Moderátor:

Jurecz Emil általános alelnök – Köznevelési Szakértők Országos Egyesülete

Marosi Katalin (OH) „Mindig lehet jobban!” címmel a szakértői munkáról, Virágné Nagy Éva (KÖSZOE) a pedagógus teljesítményértékelés intézményi és gyakorlati lehetőségeiről, Máté István (OH) pedig a köznevelésben alkalmazható mesterséges intelligencia használatáról beszélt. Mind a három témakör érdekfeszítő volt, annyira, hogy több esetben még az előadások alatt is tettek fel kérdést, vagy kértek értelmezést a résztvevők. Az előadások után, a fórumon megnyílt a lehetőség, hogy a hallgatók kérdéseket tegyenek fel az elhangzott előadásokkal kapcsolatban.

Mivel Máté Istvánnak korábban el kellett mennie, így a kérdéseket először hozzá intézték a résztvevők. Meg kell jegyezni, hogy a mesterséges intelligenciával (AI) kapcsolatos előadás rendkívül izgalmas volt, hiszen konkrét alkalmazásokat mutatott be az előadó, így sok olyan kérdés merült fel, hogy mit és hol lehet megtalálni, hogyan tudnak az érdeklődők tájékozódni, hogyan tudnak a megfelelő szoftverekhez hozzájutni.

Máté István válaszában különféle ingyenes szoftverlehetőségeket mutatott be, mint pld. az iPhone-os készülékekhez a Sketchfab AR Quick Look nevű ingyenes alkalmazást, illetve az internetes felülete[1].

A bemutatott alkalmazások konkrét iskolai felhasználásával kapcsolatban merültek fel még kérdések, valamint arról, hogyan lehet ellenőrizni azt, ha a gyermek úgy „puskázik”, hogy az AI-t alkalmazza a dolgozatához. A válaszokból kiderült, hogy az órán az AI-t úgy lehet alkalmazni, mint egy pedagógiai asszisztenst, mert az alkalmazás nem helyettünk, hanem mellettünk dolgozik, illetve azt is be lehet határolni, mit használhat fel a segítésben. Például a PDF-ben feltöltött tankönyvet, amely így kizár az egyéb internetes forrásokat. Ami az ellenőrzést illeti, Boldizsár Bertalan Gyula megjegyezte, hogy a gyermek nagyon gyorsan halad a technika elsajátításában, így a pedagógusoknak erre fel kell készülniük. Máté István példával támasztotta alá, hogy a fejlett technika alkalmazásában a tanulók mindig elöl járnak. Ez ugyanaz a harc, mint az információbiztonságban. Előbb a hackerek lépnek, majd a kiberbiztonság felzárkózik, és a kör kezdődik elölről.

Bella Tibor megjegyezte, hogy a biztonság kérdése fontos, meg a kiszűrés. Például az egyetemeknél, ahol akár a diplomája múlhat egy gyereknek, ha ezek a szűrőprogramok hamisnak ítélik meg a tevékenységét. Ennek az a veszélye, hogy akár az egyetemről is kizárhatják, sőt Amerikában akár az egész egyetemi hálózatról kitiltják a gyereket, mert csalt. Tehát ennek a másik oldalról, a diákok odaláról is óriási veszélyei vannak.

Nagyon oda kell figyelnünk arra is, hogy milyen az adott anyag validáltsága. Ma az információ valódisága, illetve a valódiságának bizonyítása is probléma, sőt ez még saját kollégáink esetében is sokszor nagyon nagy gond. Sokan nem is tudják megoldani ezt a problémát. Hát még a gyerekeinknek mekkora probléma ez! Őket meg kellene tanítanunk arra, hogy nem minden információt fogadhat el, hanem nézzen utána több helyen, hogy az, amit talált, honnan származik, mi az eredeti forrás.

Máté István szerint az AI-val egy-egy differenciálási helyzetet kiválóan meg lehet oldani. Amíg egy csoporttal foglalkozunk, addig a másik csoportot az AI ellenőrzi. És ha egy feltöltött tananyagból dolgozik, akkor nem fogja az eszköz az internetről szedni az adatokat. Általános iskolai szinten gondolkodva, két területet jelölt meg, amelynél igaziból óriási haszna lehetne ennek az alkalmazásnak. Az egyik a felzárkóztatási terület, a másik pedig az egyénre szabott előrehaladásban segít. Összegezve, az AI egy eszköz, ha eszközként tekintünk rá, így használjuk fel, akkor egy nagyon hasznos eszközt kapunk. Viszont a kapott információkat mindig ellenőrizni kell.

Máté István elmondta, hogy ezért ad az Oktatási Hivatal információkat az AI hírlevéllel. Vannak olyan lehetőségek, amelyek megszűrik az AI-t, tehát kiszűrik, hogy mely tartalom készült AI-val. Ismerünk már vagy „ötven” ilyen eszközt. Ha egy dolgozatban 70–80 százalék fölötti az egyezőség, ott azért már gyanítani kell, hogy az AI-t használták. Azt is megjegyezte, hogy őt megdöbbentette az, hogy a fejlődés gyorsasága annyira megváltozott a korábbiakhoz képest, hogy egy-egy új megoldás elérése már nem 10 években mérhető, pl. 2032-re fogjuk elérni, hanem mondjuk két hét múlva, vagy két nap múlva.

István után volt lehetőség, hogy kérdezzenek Évától és Katitól.

Megjegyeztem, hogy ahogy megígértük itt tavaly, megcsináltunk egy konferenciasorozatot a pedagógus teljesítményértékelés témájában. Ezen a sorozaton sok kérdés merült fel a gyakorlati megvalósítás szempontjából, és mi minden ilyen kérdésnek utána néztünk, s a kapott válaszokat visszacsatoltuk. Így próbáltuk segíteni a vezetőket abban, hogy az elkövetkező év egyik legnagyobb feladatát elvégezzék.

A továbbiakban már csak néhány kérdést tettek fel a jelenlevők. A TÉR-rel kapcsolatosan megjegyezték, hogy ez nagyon nagy feladatot és felelősséget ró a vezetőre, ugyanakkor nem látják a pedagógusok juttatásának anyagi fedezetét. Úgy látják, hogy ennek a nagy feladatnak akkor van értelme, ha megfelelő juttatás is párosul hozzá.

A tanfelügyelettel kapcsolatban elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogyan alakul az OH és az intézmények közötti kommunikáció, ha nincs egy hónapban kirendelése a szakértőnek.

Azt is jelezték, hogy a gyakornokok és a mesterek fizetése közel azonos lesz. Így miért lenne motiváló, hogy valaki mester, vagy vezető legyen, ha szinte nincs különbség a jövedelem között, viszont feladatban, felelősségben óriási a különbség. Ezért úgy érzik, hogy a bevezetésre kerülő TÉR nem lesz motiváló. Talán ezért is adják vissza többen a mester kinevezést, és nem igazán jelentkeznek mesterpedagógusnak sem.

A további részben arról beszéltek, hogy a mesterpedagógusoknak, ha nincs kirendelésük, attól még van munkájuk a saját intézményükben, illetve arról, hogy az általa tapasztalt dolgokat átadja, adaptálja a nevelőtestületnek, belső fejlesztést hajtson végre. Ez nem jelenik meg az Oktatási Hivatalnál, így ilyenkor elvész a mesterpedagógus úgynevezett szabadnapja, pedig feladata továbbra is van.

Erre a felvetésre Marosi Katalin osztályvezető elmagyarázta, hogyan számítják be azt, ha valakinek nincs egy hónapban kirendelése. Tehát a látogatás előtti és utáni áthúzódó feladatokat is beleszámolják, így csak akkor érinti a szakértőt a „szabadnap” kiesés, ha valóban jelentősen lecsökken a kirendelése. Továbbá, ha valaki képzésben vesz részt, vagy vizsgáztat, ezeket tudják, hogy ezek az idők felkészüléssel is járnak. Ha valaki előad, akkor a POK-ok ezt jelzik, s rögzítik a rendszerben. Tehát van ilyen – amit nyilván az OH koordinál – s azok a feladatok berögzülnek a rendszerbe és ott vannak, mint plusz tevékenység, és ez csökkenti a kirendelhetőséget.

A továbbiakban még néhány kérdés merült fel az audittal kapcsolatban, majd a szekció ülését bezártuk.

[1] www.skechfab.com