Kalóné Szűcs Erzsébet
Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem pedagógusképzésének fejlesztési irányai
Az elmúlt két és fél évtizedben a tanárképzésben számtalan változás következett be. 1998-tól léptek életbe a kormányrendeletben meghatározott első képzési és kimeneti követelmények, a nyelvvizsga követelményekkel együtt. 2005-től a Bologna-rendszerű képzésben az alapszakokon megszűnt a tanári szakképzettség megszerzésének lehetősége, arra csak 2009-től, az első alapszakos diplomák kiadása után, osztott mesterképzésben nyílt lehetőség, öt félév alatt. 2013-ban ismét bevezetésre került az osztatlan, azaz az érettségire épülő tanárképzés, melynek legfőbb újdonsága az egyéves összefüggő tanítási gyakorlat volt. A hallgatók az 5. félév után, 150 kredit teljesítését követően választhattak, hogy általános iskolai vagy középiskolai tanári végzettséget szereznek. 2022-től egységes osztatlan tanárképzés indult országosan, melynek során az összefüggő tanítási gyakorlat egy félévre csökkent, de az ennek következtében felszabadult gyakorlati időt a hallgatók már az első félévben megkezdhetik a gyakorló iskolákban.
Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem 2019-ben egy új modellt vezetett be azért, hogy a hallgatók félévről félévre jelenjenek meg a gyakorló iskolában, a partnerintézményekben. Mivel a jogszabály ekkor még nem adott erre lehetőséget, a képzési és kimeneti követelményekkel összhangban nulla kreditért, azaz kritériumkövetelményként teljesítették az első nyolc félévben a hallgatók az előírt gyakorlatokat.
2024 januárjától a három magyarországi felsőoktatási intézmény, a Debreceni Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem és az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem azt a feladatot kapta a kormányzat részéről, hogy – pilot jelleggel – történjen meg a gyakorlatorientált tanárképzésnek, illetve ezzel párhuzamosan a tanítóképzésnek is a tartalmi megújítása. Az eddigiekben a diszciplináris képzés kapta a fő hangsúlyt a tanárképzésben. A pilot programmal a szándék az, hogy minél inkább a pedagóguspályára készüljenek fel a hallgatók, azaz a diszciplináris oktatás területén is szőjük át az órákat módszertani témákkal. Ezen túl a köznevelésben oktató pedagógusok is vegyenek részt a diszciplináris tárgyak oktatásában, a nemzeti alaptantervnek, a kerettanterveknek megfelelő tartalmakkal egészítsék azt ki. Nagyobb hangsúlyt kap a gyakorlati képzés, az összesen megszerzendő 300 kreditből legalább 75 kreditet a gyakorlati képzés fed le.
Újdonság, hogy a pedagógiai-pszichológiai tartalmak a diszciplínákban is megjelennek, ezért a tanárszakos hallgatók oktatása elkülönül az alapszakos hallgatók oktatásától.
A hagyományos pedagógiai-pszichológiai tartalmat felváltja a pedagógus kompetenciák fejlesztése 20 kredit értékben, ami a jogszabályban nevesített kilenc pedagógus kompetencia kialakítására, fejlesztésére szolgáló kurzusokat tartalmaz.
A gyakorlati felkészítés részei az iskolai pályaismereti, pályaszocializációs gyakorlatok. Ezeken a foglalkozásokon a hallgatók az első félévben a gyakorlóiskolában, a további félévekben partnerintézményekben jelennek meg, ahol az iskolai környezet, az osztály, a tanulók megfigyelésével foglalkoznak.
A pedagógusképzésben az egyetemek térségi szerepvállalása ilyen módon megnőtt, partneriskolai hálózatot fejlesztenek. Fontos, hogy minimum egy, de inkább kettő félévet a hallgatók speciális iskolákban is töltenek, tehát megismerkednek azon feladatokkal, ami az SNI-s tanulóknak a tanításával, nevelésével összefügg. A partnerintézmények kiválasztásához szükséges a fenntartók ajánlása. A partneriskolává válás feltételeit az egyetemek határozzák meg.
Több 30 órás tanfolyamot dolgozott ki az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Pedagógusképző Központja köznevelésben tanító pedagógusok számára az egyes félévekben zajló feladatok mentorálására. Meg kell reformálni a felsőoktatásban oktatók szemléletét is, ezért számukra is képzések zajlottak. Az egyetemi oktatóknak meg kell ismerniük a köznevelést szabályozó dokumentumokat, tartalmi szabályozókat.
A három egyetem – a nemzeti alaptantervnek megfelelően – átdolgozta a képzési és kimeneti követelményeket. Frissültek a tantervek és a tantárgyleírások, majd a 2024. augusztus 22-én megjelent törvénymódosítás alapján, megújult tartalommal indult el a tanár- és tanítóképzés ezen a három egyetemen a 2024/2025-ös tanév őszi félévében.
Az oktatásszervezésben és a tartalom összehangolásában az egyetemek tanulmányi osztályai együtt kell dolgozzanak a Pedagógusképző Központokkal. Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Pedagógusképző Központjának három csoportja működik. Az egyik a gyakorlati képzési csoport, ahol a partneriskolai hálózat fejlesztésével, a hallgatóknak az egyes gyakorlóhelyekre történő irányításával foglalkoznak. A módszertani innovációs csoportban a szakmódszertanos kollégák minden héten négy órában tanácskoznak, a jó gyakorlatokat megosztják, a felmerülő problémákat megbeszélik. Jogszabály alapján a Pedagógusképző Központ munkáját segíti és egyben felügyeli is a Tanárképzési Tanács. Ők azok, akik áttekintették a mintatanterveket, a tantárgyleírásokat, megvizsgálták, hogy megfelelnek-e a köznevelés tartalmi szabályozó dokumentumainak. A jövőben is az ő feladatuk a mérés és ellenőrzés: megfelel-e a mintatanterv, a képzési program a KKK-nak, megjelenik-e benne a nemzeti alaptanterv, a kerettantervek követelménye, a pedagóguskompetenciák megjelenítése a képzésben milyen módon történik, az alapképzés és a tanárképzés szétválik-e egymástól, milyen arányú a gyakorlati képzés, illetve milyen arányban vonják be az egyetemek a köznevelésből vagy szakképzésből a pedagógusokat, oktatókat. A Pedagógusképző Központnak hallgatói támogatói feladata is van. Pályaorientációs napokat szerveznek a tanárszakos hallgatók számára, segítik őket a külső összefüggő tanítási gyakorlat kapcsán a gyakorlati helyszín megtalálásában, pedagógus állásbörzét működtetnek elektronikusan és koordinálják a Tanítsunk Magyarországért mentorprogramot is.
Az Oktatási Igazgatóságon belül négy osztály működik:
- a Felvételi és Képzésszervezési Osztály,
- a Felnőttképzési és Gyakorlatszervezési Osztály,
- a Hallgatói Támogató és Szolgáltató Központ,
- a Tanulmányi és Oktatásszervezési Osztály.
Ezen kívül az oktatásszervezésbe bekapcsolódnak a karok dékáni hivatalai is.
A Tanulmányi és Oktatásszervezési Osztály szorosan együttműködik a Pedagógusképző Központtal, a központi órarendet ez az osztály készíti el. Ők rögzítik a kreditátviteleket, a Tanárképzési Tanács által elfogadott mintatanterveket webes felületen, konzultációkat szerveznek, a gyakorlati képzést adminisztrálják.
A Felvételi és Képzésszervezési Osztály egyrészt akkreditációs folyamatokat lát el, másrészt a felvételi eljárás teljes körű szervezését és adminisztrálását végzi, ilyen módon kapcsolódik a tanárképzéshez is.
A Hallgatói Támogató és Szolgáltató Központ többek között a tanárszakos hallgatóknak nyújt életvezetési, tanulmányi és egyéb tanácsadást, a beiskolázást segíti, karrier- és pályatervezést, mentálhigiénés tanácsadást folytat. A diplomás pályakövetés, illetve alumni tevékenység is ehhez a központhoz tartozó feladat. A kari dékáni hivatalokba futnak be a tagozatváltoztatási, a szakváltoztatási, a kreditelismerési és kedvezményes tanulmányi rend iránti kérelmek, illetve a vendéghallgatói jogviszony létesítésére, részismereti képzés fogadására vonatkozó kérelem is.
Ahhoz, hogy a bevezetésre került gyakorlatorientált, értékteremtő pedagógusképzés a jövőben eredményes legyen, szükséges ezen szervezetek szoros együttműködése a mindennapokban.
