Páva Lőrinc
Az Európai Űrügynökség ESERO Hungary oktatási programja. A STEAM tantárgyak népszerűsítése űripari példák segítségével. Robotépítés, rakétaindítás és Holdbázis-szimuláció a diákoknak, ingyenes képzések a tanároknak
Üdvözlök mindenkit, Páva Lőrinc, az ESERO Hungary projekt koordinátora vagyok, és a következő pár percben szeretném röviden bemutatni ezt a programot. Azt is kiemelném, hogy a programot nem egyedül, hanem partnereinkkel közösen hajtjuk végre. Partnereink
- a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem,
- az Eötvös Loránd Egyetem és
- a Magyar Asztronautikai Társaság. A MANT képviselői is itt vannak velünk a mai nap, így még hallhattuk az ő programjaikról bővebben is.
Mi is az az ESERO Program? Az Európai Űrügynökség hozta létre, észrevéve azt a negatív trendet, hogy a diákok között nemcsak itthon, hanem egész Európában, az egész világon egyre kevesebb gyereket foglalkoztatnak a STEM tantárgyak. A STEM tantárgyak felé egyre kevesebb diák fordul, ezáltal a mérnökökből, az igen fontos mérnökökből és a kapcsolódó tudományterületeken is egyre kevesebb szakember kerül képzésre. Ennek a trendnek a megfordítására hozták létre az ESERO programot, amelynek célja az, hogy a gyerekeket a STEM tantárgyak felé tereljék az űrt mint szemléltető és motiváló eszközt felhasználva. Űripari és űrkutatási példák, versenyek és programok segítségével mutatjuk meg a gyerekeknek, hogy a tudomány nemcsak a zseniknek való, hanem bárkit érdekelhet, bárki számára nyitott, bárki a részesévé válhat.
A program gerincét az ingyenes pedagógus-továbbképzés adja, amelyet az ELTE biztosít. A tananyagokat az ESERO tárházából választottuk ki a hazai igényeknek megfelelően. Ezek a tananyagok egy konkrét órai munkára, kísérletre adnak mintát. A résztvevő pedagógusok el tudják vinni magukkal a hallottakat és a saját tanulóiknak bemutatni, azaz egy kicsit izgalmasabbá tenni az adott tanórát, legyen az matek, fizika, kémia, történelem, társadalomismeret vagy bármi más. 2024-ben összesen 24 ilyen tananyagot készítettek el, és ezt fogjuk a jövőben kiegészíteni a magyar tananyagokkal, amelyek alapvetően matematika-fizika-kémia fókuszúak. Ezen belül is próbáljuk majd bevonni a hazai űrprogram sajátosságait és a magyar űrhajós programját.
A másik nagy egység, a tanórán kívüli tevékenységek kínálata. Itt egyik oldalról próbálunk olyan osztálykirándulásokat, élményeket nyújtani a diákok számára, ahol megismerkedhetnek különböző tudományágakkal, továbbá izgalmas élményekben lehet részük. Például a BME-nek köszönhetően tavasszal elvittünk egy diákcsoportot a kisműholdas laborjukba, ahol kézbe foghatták a magyar műholdaknak a makettjeit, majd fölmentek a tetőre, megnézhették az antennákat, amelyekkel kommunikálnak a műholdakkal. Idén még tervezünk elmenni a Svábhegyi Csillagvizsgálóba, a Csodák Palotájába is, tehát próbálunk minden korosztály számára egy érdekes programot összeállítani. Emellett pedig fontos számunkra a karrierorientáció, amelynek keretében a diákoknak megismerkedhetnek a hazai egyetemek által nyújtott programokkal, képzésekkel, és azon belül is nyilván egy kicsit komolyabb fókusszal az űripari képzésekkel. Emellett bevonjuk vállalatom a Design egyéb űripari programjait is. Cégünk alapvetően cégfejlesztéssel foglalkozik, és ezen belül vannak űripari inkubált cégeink, akiken keresztül azt mutatjuk meg a diákoknak, hogy milyen valós, kézzelfogható lehetőségeket rejt magában az űrkutatás és az űripar itthon, mire jó az, hogyha az ember kicsit tanul matematikát, fizikát és hasonló tananyagokat.
Végül, de nem utolsósorban van öt iskolán kívüli projektünk, amelyek mind-mind egy külön aspektusára fókuszálnak a tananyagoknak, a gyerekek készségeinek.
Ebből az első a Cansat Project, amely a Magyar Asztronautikai Társaság szervezésében valósul meg itthon. Ez egy műholdszimulációs verseny, ahol a diákok csapatokba szerveződve egy igazi műholdat építenek meg, ami belefér egy ilyen kis szódás dobozba, innen ered a verseny neve is. Ezt a verseny során felbocsájtják egy rakétával egy kilométer magasra, majd onnan leereszkedve adatokat gyűjt. Ebből van egy magyar forduló, és a legjobb csapatok, a győztesek bekerültek az európai nagydöntőbe.
A második, az AstroPi, ami egy nagyon jó projekt, teljes mértékben a programozásról szól, két korosztályra van bontva. A célja, hogy a gyerekeknek megtanuljanak programozni. Az első lépést egy órán belül lehet abszolválni. A cél az, hogy a diákok programozzanak egy kis pixel képet, ami megjelenik a Nemzetközi Űrállomáson az űrhajósoknak. Arról a résztvevők oklevelet kapnak, hogy a programjuk az űrben futott. Aki egy kicsit nagyobb kihívásra vágyik, annak ugyanez a program kínál egy olyan lehetőséget, hogy a diákok tudományos kísérleteket futtassanak le a Nemzetközi Űrállomáson. Ezt már csapatban kell megcsinálni az idei kihívás például az, hogy az űrállomáson található RaspberryPi számítógépek segítségével kiszámolják az ISS keringési sebességét.
A harmadik a Klímadetektívek, amelynek az a célja, hogy tudatosítsa a diákokban azt, hogy hogyan lehet aktívan segíteni a bolygónkat. A résztvevő csapatoknak azonosítania kell egy éghajlati problémát – például aszály az Alföldön vagy az árvizek –, majd ezeket műholdképek segítségével, adatok vizsgálatával monitorozniuk kell, illetve a program végén javaslatot tenni arra, hogyan lehetne ezt még jobban megfigyelni, vagy enyhíteni az adott problémát. Ennek a kisebb korosztályt érintő szintje, az egyszerűbb, ott rövid kísérleteket, gyakorlatokat kell végrehajtani, például gyűjtsön esővizet és azzal öntözzön, szelektíven gyűjtsön, komposztáljon és így tovább. A részvételért ugyanúgy oklevelet kapnak a csapatok.
A negyedik az X-küldetés, azaz eddz úgy, mint egy űrhajós, alapvetően kisebb gyermekeknek szól, ennek a célja a test és a szellem edzése. Ahogy maga a név is mondja, olyan edzésgyakorlatokat vagy kísérleteket hajthatnak végre a diákok, amelyeket az űrhajósok képzése során is alkalmaznak. Az egyszerű gyakorlatoktól kezdve (például a biciklizés, a futás) a bonyolultabb szem-kéz koordinációt igénylő feladatokig terjed a skála. A gyerekek választják ki azt, hogy melyiken szeretnének részt venni, a közös cél az, hogy minden egyes kísérlet elvégzését átkonvertálják lépésekké, így juttatva el a két kabalafigurát, Dunát és Leót a Holdra.
Ötödikként, de nem utolsósorban A Holdbázis, ez egy igen tág projekt. Igazából arról szól, hogy a gyerekek tervezzenek egy bázist bárhol a Naprendszerben a jövő űrhajósai számára. Az alapvető feladat, hogy bármilyen módon tervezzenek a gyerekek egy űrbázist, tehát lehet projektet beadni, egy makettet építeni, modelleket készíteni, tudományos kísérletet végrehajtani, és így tovább.
Röviden ennyit szerettem volna mondani az ESERO programról.
