Földi Viktória - Kádár Gáborné

Nyílt emlékezetpedagógiai foglalkozás az Egri várban

A Nemzeti Emlékezetpedagógiai Program lehetőséget biztosít a köznevelésben tanuló diákok számára Magyarország nemzeti és történelmi emlékhelyeinek megismerésére. A program célja a nemzeti identitás, a hazához való kötődés erősítése, egy érdeklődő történelemszemlélet kialakítása. Az Egri vár az 1552-es ostrom során tanúsított sikeres ellenállás jelképeként vált nemzeti emlékhellyé. A diákok szervezett keretek között egynapos kirándulást tehetnek intézményünkbe, hogy a nemzeti emlékhely kultuszához igazodva egy élményalapú múzeumpedagógiai foglalkozáson tudjanak részt venni.

A Dobó István Vármúzeum a 2024/2025-ös tanévre hat kora újkori történelmet bemutató múzeumpedagógiai foglalkozást kínált ki. A foglalkozások kialakítása során a komplex, élményszerűségen alapuló, a múzeumi sajátosságokat figyelembe vevő tudás átadására törekedtünk. A foglalkozások célja, hogy a történelmi emlékhelyhez kapcsolódó múzeumi tárgyi és szellemi ismereteket közvetítsük a formális oktatásban részt vevő gyermek és ifjúsági korosztály számára. A múzeumpedagógiai óráink az életkori sajátosságoknak megfelelő módszerekre épültek. Nem mutatják be a teljes 1552-es ostromot, hanem a kora újkor időszakát egy-egy kiemelt témával szemlélteti a diákoknak. Célunk az érzékenyítés, az elmélyítés és az elgondolkodtatás. Az egyes órákon való részvétel hozzájárul a társadalom műveléséhez, ismerteti a nemzeti kulturális örökséget.

A Nemzeti Emlékezetpedagógiai Programban választható múzeumpedagógiai foglalkozásaink:

• A „Kereszténység Herkulese” – Az Egri vár 1552-es ostroma hős várkapitányának élete, mint katona és magánember ismerhető meg a foglalkozás során.

• „Ebben a várban van most a maradék ország sorsa.” – Az egri ostrom 38 napját társasjáték formájában ismerteti meg a diákokkal, Gárdonyi Géza: Egri csillagok című regényéhez kapcsolódó kvízkérdések segítségével.

• Házam, ruhám, lakomám. – A foglalkozás során a gyermekek bepillantást nyerhetnek a kora újkori emberek mindennapjaiba az állandó kiállítás tárgyi világának felidézésével.

• Boszorkányperek tanúságai. – A foglalkozás során Heves megyei példákon keresztül vizsgáljuk meg a boszorkányüldözések társadalmi és lélektani oldalát. A diákok egy 1727-es egri pert játszhatnak el. A korszak erkölcsi életét ismerhetik meg.

• Talányok Gárdonyi naplójában. – Gárdonyi Géza mint író kerül bemutatásra titkosírása alapján. Felfedezhetik a Gárdonyi közelében című kiállítást és műtárgymásolatok segítségével Gárdonyi Géza regényes életét, majd „megfejthetik” a szerző titkait és titkosírását.

• A szép fehér művészet. – Az egri püspöki vár a középkori kultúra és műveltség kialakulásában nagy szerepet kapott. A vár hiteleshelyként működött, olyan pecsétes okiratok készültek itt, amelyet az egész királyságban elismertek. Ezen dokumentumok alapja a merített papír, melynek készítési technikáját próbálhatják ki.

A konferencia résztvevői egy nyílt emlékezetpedagógiai foglalkozáson vehettek részt. Ez a „Kereszténység Herkulese” Dobó István, az egri vár kapitánya múzeumpedagógiai foglalkozás volt.

A „Kereszténység Herkulese” foglalkozás a történelem- és irodalomórákon, valamint Gárdonyi Géza: Egri csillagok című kötelező olvasmánya kapcsán megismert dicsőséges végvári harcok hőseit, közülük is leginkább Dobó István alakját mutatja be interaktív módon a gyerekeknek. A bátor várkapitány életének kevésbé ismert részleteibe enged betekintést a résztvevőknek. Ez egy múzeumi óra, amely a tananyaghoz kötődik, ugyanakkor a műtárgyakkal – jelen esetben a korabeli fegyverzet másolataival – való kapcsolódást is lehetővé teszi.

A hős témakörét járja körül, megközelítése egyrészt irodalmi, másrészt történelmi alapú. Olyan kérdéseket feszeget, minthogy „Milyen tulajdonságok jellemzik a hősöket, illetve, hogy tökéletesek-e a hősök?” Előtérbe helyezi az énképet, az egyéni képességek és lehetőségek határainak feltérképezését, biztatva a gyerekeket a nagy kihívásokkal való szembenézés pozitív megközelítésére.

A foglalkozás célja a nemzeti identitás erősítése. Az óra eredményeként a gyerekek képesek a megismert történelmi szereplőkről és eseményekről önálló véleményt megfogalmazni, valamint ok-okozati összefüggéseket feltárni. A játékos óra során matematikai, anyanyelvi,természettudományos kompetenciákra épülő, valamint egyéb ügyességet igénylő feladatokkal találkozhattak a diákok.

Az óra elsődleges célja, hogy történelmünk kiemelkedő alakjai közelebb kerüljenek a mai kor fiataljaihoz, hősiességük ösztönzőleg hasson rájuk. Ők is érezzenek késztetést szűkebb és tágabb közösségük érdekében való együttműködésre és cselekvésre.