3. Oktatási Hivatal – A digitális tartalomszolgáltatás újdonságai és a megújuló hagyományos taneszközkínálat eredményei
2025 - Kiss Gábor – Az Oktatási Hivatal állami tankönyvfejlesztésének sokszínűsége – Innovatív elemek a megújuló termékskálában
Szeretettel köszöntök mindenkit!
Előadásomban az állami tankönyvfejlesztésben készített kiadványaink innovatív elemeit szeretném összefoglalni, bemutatni néhány konkrét példán keresztül. Minden tankönyv szerzője és szerkesztője egyaránt törekedett arra, hogy a lehető legtöbb módszertani és tartalmi újítást belefoglalják a tananyagba – ezekre is szeretnék kitérni majd. Előadásom elején köszönöm Horváth Zoltán osztályvezető úr munkáját az előadás összeállításában.
A tankönyvfejlesztés szerepe az oktatási rendszerben
Azt, hogy mitől jó egy tankönyv, sokféleképpen lehet meghatározni. Figyelembe kell venni, hogy milyen tartalmi szabályozóknak felel meg, milyen tartalmat közvetít a tanulóknak. Fontos, hogy a tankönyv támogassa a pedagógusi munkát, a különböző korosztályok számára is megfelelően alkalmazható, módszertanilag sokszínű, átlátható és felhasználóbarát legyen. A tankönyvfejlesztés az oktatás minőségével hozzájárul a folyamatos fejlődéshez, a korszerű tananyagok biztosításához.
Jelenleg 1161 darab papíralapú és több mint 250 darab digitális kiadványból (okostankönyv) áll a portfóliónk. Egy ilyen széles portfólió esetében a tankönyvek biztosítását egy alapos előkészítési-fejlesztési folyamat előzi meg, valamint az ezt követő folyamatos utógondozási munka. Ezen munkafolyamatok együttesen biztosítják a tankönyvek megújulását, az innovációk beépítését a taneszközökbe.
Jelenleg a jegyzéken 735 darab, akkreditált, OH-kódú tankönyv szerepel, rendkívül széles célcsoportot lefedve: a közismereti tantárgyaktól kezdve az SNI-kiadványokon át egészen a nemzetiségi, illetve szakiskolai, szakképzési tankönyvekig.
Ezzel együtt a tankönyvfejlesztés folyamata és irányelve arrafelé terel bennünket, hogy a változó fejlődésnek, kutatási, tudományos eredményeknek megfelelően minél több innovatív elemet építsünk be a kiadványokba.
A tankönyvfejlesztési folyamat és irányelvei
A tankönyvfejlesztés minden esetben strukturált, többlépcsős minőségbiztosítási folyamat. Szorosan együtt dolgozunk a kerettantervi fejlesztőkkel, az akkreditációs eljárásba bevont szakértőkkel, a Belügyminisztérium szakmai szakértőivel, valamint a szerzőkkel, a szerkesztőkkel, a grafikai szerkesztőkkel, akik régóta a tankönyvi területen dolgoznak.
A minőség és a korszerű tananyagok a fejlesztés szempontjából egyszerű, hiteles tantervhez igazodó tankönyvek létrehozását jelenti a tanulók számára. A követelmények és a pedagógiai módszerek összehangolása céljából folyamatos visszajelzéseket gyűjtünk pedagógusoktól, szülőktől és intézményektől a tankönyvek, tartalmak, tananyagok kapcsán, melyekre igyekszünk folyamatosan válaszolni és jelezni, illetve a releváns visszajelzéseket minden évben igyekszünk integrálni a fejlesztésekbe, ezzel formálva a tankönyveket. Ez az utángondozási folyamat biztosítja, hogy a tankönyvek valóban naprakészek maradjanak – legyen szó például egy fogalom pontosításáról, vagy egy hibás ábra cseréjéről.
A pedagógiai napok keretében lehetőségünk van együttműködni iskolákkal, pedagógusokkal – a Pedagógiai Oktatási Központon keresztül – a pedagógus csoportokkal, ahol további visszajelzéseket kapunk közvetlenül a pedagógusoktól a kiadványokról, azok a használatával, hasznosíthatóságával, tartalmi gazdagságával kapcsolatban.
Tankönyvek sokszínűsége és tartalmi gazdagsága
Egy alsó tagozatos készségtantárgy, olvasás vagy matematika tankönyv esetében is fontos, hogy mindegyik tanulóközpontú legyen, a korosztálynak megfelelő feladatokkal legyen ellátva. Egyrészt játékos feladatokkal, ugyanakkor a világra kitekintő, problémamegoldó gondolkodással, különböző kompetenciák fejlesztésével gazdagítsa a gyerekeket.
A kompetencialapú és differenciált tanulást segítő taneszközök készítése nem egyszerű feladat, ideértve a kiadványok szerkesztésével, megjelenésével járó munkát, a műszaki szerkesztést is. A kiadványok nagy része a Nemzeti Köznevelési Portál[1] platformján is megjelenik okostankönyv formájában. Ezzel együtt a digitális taneszközök már más, digitális pedagógiai módszereket is előtérbe helyeznek. Elsősorban az interaktív tanulási élményt, a digitális tankönyvek sokszínűségét, a kiegészítő tartalmakat, az interaktív elemeket emelném ki, illetve azt, hogy az aktív tanulás támogatásával a papír és az okostankönyvek, digitális tartal mak együttes használatát biztosítja ez a portfólió a pedagógusok számára.
A továbbiakban a már említett széleskörű és gazdag portfóliónkból igyekszem példákat mutatni az innováció területére fókuszálva. A tankönyvi sorozatok tartalmi és módszertani innovációjával kapcsolatban a tartalmi frissítés mindegyik kiadvány kidolgozásánál, átdolgozásánál elsődleges szempont volt.
A Nat2020 bevezetése új tartalmakat, tantárgyakat, új szemléletet és új módszertani elvárásokat hozott magával, ezek a kiadványokban is megjelennek.
A tankönyvek szerkesztésével kapcsolatban is másfajta szempontok jelentek meg, mint a hagyományos tankönyvek folyószövegének és néhány illusztrációnak a beemelése során. A pedagógusok munkája könnyebbedett azzal, hogy a taneszközök nagyon sok módszertani lehetőséget biztosítanak, egyrészt a QR-kódok, másrészt a vizuális elemek kapcsán, a kiadványok feldolgozásával, tanórai feldolgozásával kapcsolatban.
Az Állampolgári ismeretek kiadványunkban már olyan témák is tananyagként szerepelnek, mint a szeretetnyelvek – amely rendkívül fontos a családi élet szempontjából a kapcsolatok építése miatt – a kockázatkezelés vagy a pénzügyi tudatosság – további témaként előkerülnek például a választási joggal kapcsolatos ismeretek – aktív/passzív választás stb. – is.
Ezekkel a fogalmakkal, folyamatokkal a tanulók már 8. osztályban találkoznak.
Az átdolgozott matematika tankönyvekben egyre több hétköznapi, olvasmányos feladat található, amelyek segítik a gyakorlati megértést. Ezek mind olyan tartalmi innovációk, amelyek a hétköznapi életből vett példák tudományhoz, tudományos ismeretekhez való közelítését jelentik.
A tankönyvek szerkesztési módja is megújult a formai elemekkel együtt – a fogalmak magyarázatai, a definíciók jól elhatároltak –, ez valamennyi természettudományos tankönyvünkre jellemző. Ezen tankönyvek a digitális generációhoz igazodva modern, háromdimenziós ábrákkal, korszerű vizuális megoldásokkal egészültek ki, így a diákok jobban el tudják képzelni – a médiatartalmakban megjelenő ábrákhoz hasonlóan – a tartalmi elemeket. A képek és illusztrációk minden esetben gazdagon alátámasztják, színesítik, kiegészítik a tartalmat.
A tankönyvi sorozatok tartalmi és módszertani innovációi
A korszerű pedagógiai módszerek és módszertani innovációk azt mutatják, hogy amennyiben a tanulást valósághű, életszerű megközelítéssel, problémaközpontúsággal, sokrétű értelmezéssel, feldolgozással és játékos ismeretszerzéssel fedeztetjük fel a tanulókkal, akkor hatékonyabb lesz maga a tanulási-tanítási folyamat. A taneszközeink erre lehetőséget adnak, hiszen mind a módszertan, mind a tevékenységtípusok nagyon gazdag tárházát lelhetjük fel bennük.
A projektmódszer nem csupán a felsőbb évfolyamokban jelenik meg, hanem már egészen a kisiskolás, az általános iskolás korban, az alsó tagozatban is hatékonyan alkalmazható. Több tankönyvünk is tudatosan épít erre a szemléletre. Vannak olyan kiadványaink is, ahol egy-egy leckén belül többféle módszertani javaslatot adunk a pedagógusoknak, mindezt azért, hogy a tanár válogatni tudjon közülük a saját módszertani erősségeihez, a tanulók nyitottságához, motivációjához mérten. Erre jó példa az Állampolgári ismeretek tankönyv, amelyben egyetlen feladathoz három különböző módszertani javaslatot is a pedagógusok elé tárunk. (Ezek nem kötelező elemek, hanem lehetőségek, különböző megoldások ugyanazon tananyag feldolgozására.) Ugyanez megjelenik az alsó tagozatos Technika és tervezés tankönyvünkben, kiegészülve a projektnapok, projektmunkák javaslataival.
A Digitális kultúra 3. című tankönyvben a robotika kap hangsúlyos szerepet az év végi projektfeladatok mellett, a Környezetismeret 3. című kiadványunkat pedig a vizsgálódások, megfigyelések mellett játékos feladatok színesítik.
A felsőbb évfolyamok tankönyvei a kooperatív, a páros- és a csoportmunkára, valamint a digitális eszközök bevonására is számos lehetőséget kínálnak. A 7–8. évfolyamos fizika munkafüzetben a kooperatív készségeket fejlesztő, illetve a különböző mérési, elemzési, kísérlettel járó feladatokat külön piktogramok jelölik.
A 10. évfolyamos matematika tankönyvben megjelennek egyrészt szemléltető és magyarázó, másrészt játékos, kreatív feladatok, rejtvények is, amelyek csoportmunkára, illetve páros munkára is lehetőséget adnak, mindezek mellett digitális alkalmazások is megjelennek. A biológia tankönyv pedig megújult ábrákkal mutatja be az élővilággal kapcsolatos legfontosabb ismereteket.
Fontos célunk, hogy a taneszközök a mindennapi életben valóban hasznos gyakorlati ismereteket közvetítsenek, így például helyet kapott a tananyagban az önéletrajz és motivációs levél készítése, állásinterjúra való felkészülés, valamint az elektronikus ügyintézés (Ügyfélkapu használata) alapjai is.
Különböző tantárgyakra és korosztályokra szabott tankönyvek
A különböző tantárgyakra és korosztályokra szabott tankönyvekhez készült tantárgyi specifikációk, a korosztályhoz igazított tartalmak, illetve a Nat2020-hoz, a kerettantervekhez való megfeleltetés, ami elsődleges szempont a fejlesztésben.
A tankönyvfejlesztés folyamata
A kompetencialapú fejlesztés lényege, hogy a taneszközöket a tanulói igényekhez igazítjuk, és olyan gyermekközpontú, játékos feladatokkal dolgozunk, amelyek támogatják a készségek fejlődését. Amint ez tartalmi szempontból összeáll a kéziratban, akkor következik a szerkesztő munkája, aki egységbe rendezi, áttekinthetővé teszi és pedagógiailag jól használhatóvá alakítja a tartalmat.
Ezt követi a műszaki szerkesztés és kivitelezés folyamata, amikor mindez nyomdakész – szerkesztett – formában is megjelenik és végül tankönyvként kerül a tanulók asztalára.
Fontos kiemelni azt a különbséget, amely a szerző által írt nyers kézirat és a szerkesztett kiadvány között van jelen. Mindkét anyag rendkívül tartalmas, azonban a vizuális élmény, az áttekinthetőség és a használhatóság számítanak olyan döntő tényezőknek, amelyek végül meghatározzák, hogy egy tananyag mennyire támogatja a tanulást.
Az előző ábrán ez egyszerű folyamatként került ábrázolásra, azonban a valóságban egy rendkívül összetett munkafolyamatról van szó. Folyamatosan figyelni kell a kutatási eredményeket, ezek alapján átdolgozni a tartalmakat, közben be kell építeni az új módszertani és digitális innovációkat, fel kell készíteni a pedagógusokat az új taneszközök használatára, támogatni kell a tudásmegosztást. Ezek mind rendkívül fontos alapok ahhoz, hogy minél jobb taneszközök készülhessenek.
Műszaki szerkesztés
A műszaki szerkesztők munkája szintén kiemelendő a tankönyvfejlesztés folyamatában. A szerkesztett kézirat, illetve az abból készült végleges tankönyvi oldal nagyon jól megmutatja, mekkora hozzáadott értéket képvisel ez a szakmai terület. A műszaki szerkesztők formálnak taneszközt a kéziratokból egységes megjelenéssel, átgondolt szerkezettel, korosztálynak megfelelő vizuális környezettel.
A műszaki szerkesztőnek kulcsfontosságú a szerepe abban, hogy a szerző mondanivalója érthető, áttekinthető legyen a közlés során.
A műszaki szerkesztéshez tartozik a terjedelem meghatározása, a formátum kiválasztása, a „tipográfiai terv” elkészítése, a műszaki paraméterek rögzítése, illetve a tördelési és a nyomdai munkák ellenőrzése. A kivitelezés során minden részletet véglegesíteni kell, majd a gyártási folyamat koordinálása is hozzájuk tartozik, hiszen a tankönyv innentől már nem tartalomfejlesztési, hanem gyártási feladat.
Gyártáselőkészítés, gyártás
Amint elkészül a nyomdakész kézirat, további hosszú és összetett munkafázisokon keresztül a műszaki koordináció segítségével jut el végül a könyv a nyomdába, illetve digitális kiadvány esetén az NKP-ra, okostankönyvi alapanyagként publikációra.
Ezek a folyamatok a különböző szakmai területek folyamatos visszacsatolása miatt tartanak hosszabb ideig. A különböző területek mind hatnak egymásra egészen addig, amíg össze nem áll a végleges, teljes értékű szerkesztett állomány.
A végleges, jóváhagyott mű átkerül a nyomdába, ahol elindul a gyártási folyamat, így lesz a kéziratból kézzel fogható kiadvány.
A szerzői és felhasználói jogokkal kapcsolatban felmerülő feladatok
Egy tankönyv megújítása is hasonlóan összetett folyamattal jár, legyen szó akár tartalmi cseréről, amely adódhat egy versidézet megváltozásából, akár képcseréről, amennyiben a jogtulajdonos nem kívánja a továbbiakban biztosítani az adott képet, vagy örökösként a szerző művét. Ilyen esetekben szintén műszaki szerkesztésen esnek át a tankönyvek, ugyanazon ellenőrzési és szerkesztési körök általi véglegesítés történik annak érdekében, hogy a kiadvány újra a nyomdába kerülhessen.
A tankönyvekben lévő képek, irodalmi művek szerzői-jogi területével kapcsolatban felmerülő feladatok érintik a képek, zenei művek, filmművészeti alkotások beszerzését, felhasználását és jogszerű módon történő publikálását. Számos jogszabály szabályozza ezt a tevékenységet és ez a terület folyamatosan fejlődik. Mindez kiemelt fontosságú a tankönyvkiadásban és a tananyagfejlesztésben, mivel kizárólag így lehet garantálni, hogy jogtiszta legyen a beszerzett alkotások, művek, képek felhasználása. A beszerzési folyamat egy szerző esetén egyszerűbb, azonban annak elhalálozása után további 70 évig az örökösökkel folytatódik a jogátadási procedúra, a szerződéskötés és annak véglegesítése. Ez egy örökös esetén nem okoz különösebb nehézséget, több örökös esetén azonban a felsorolt folyamatok tovább hosszabbodhatnak.
2024-ben 14 396 darab kép/ábra került beszerzésre különböző képügynökségektől, 870 darab kép ingyenes állami képgyűjteményektől, múzeumoktól, galériáktól, és 2024-ig 7107 darab egyedi beszerzést bonyolított le a Hivatal, ideértve a szerződéskötést, nyilatkozatkérést stb.
Kiemelt feladatunk tehát a beszerzett képek, művek stb. évenkénti folyamatos ellenőrzése, a lejárt engedélyek megújítása, esetleg cseréje – ez 735 darab papírkiadvány és a több mint 250 okostankönyv esetén jelentős mértékű munkát jelent.
A tankönyvkiadás kapcsán további kockázatot jelenthet, ha nyomdahibás a tankönyv, ugyanis hiába bizonyul megfelelőnek, hiába tartalmaz számos pedagógiai innovációt, ha –az egymásra kerülő vonalak/rácsok elcsúszása, a passzerhiba, a rippelési hiba, a festékterhelés, a papírhiba vagy egy technológiai hiba – bármelyike csökkentheti az adott kiadvány értékét, használhatóságát. Amennyiben akár egy kisebb mértékű porszem is beakad a tankönyvkiadás és -fejlesztés gépezetébe, kiemelten fontos előkészületi és fejlesztési munkafolyamatok veszhetnek kárba.
Zárásként összegezném az elhangzottakat.
A viszonylag nagy portfólión elvégzett munka, vagyis a kerettantervekhez való tartalmi illeszkedés, az új kerettantervi tartalmak előállítása, az újonnan megjelenő tantárgyakhoz történő tankönyvfejlesztés és az új műfajok, átlátható sorozatok és vizuális elemek frissítése rendkívül sok innovációt hozott magával akár tartalmi, akár formai szempontból az állami tankönyvportfólió kialakításában.
Így szeretném Önöket biztatni a Tankönyvkatalógus[2] oldalának látogatására, használatára, mivel így Önök is könnyen megtekinthetik, hogy melyik tankönyv mennyiféle innovációt és új tartalmat közvetít a tanulók felé.
Köszönöm szépen a figyelmet!
[1] www.nkp.hu
[2] www.tankonyvkatalogus.hu
