5. Oktatási Hivatal – Digitális módszerek és eszközök használatának támogatása a Kárpát-medencében

2025 - Kiss Dávid, Dr. Tomolya Róbert PhD, Dr. Papp Gabriella, Ferencz-Salamon Alpár László, Besnyi Izabella, Árpás Attila, Časar Igor, Kontra-Csapó Györgyi – Digitalizáció a külhoni magyar oktatásban – helyzetkép és perspektívák

Moderátor:

Kiss Dávid főosztályvezető – Oktatási Hivatal Elnöki Kabinet

Résztvevők:

Árpás Attila pedagógus – Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete

Besnyi Izabella tanár, természettudományi szakcsoport felelős – Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete

Časar Igor tanár – Muravidéki Pedagógusok Egyesülete

Ferencz-Salamon Alpár László általános és szakmai alelnök – Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége

Dr. Gróf Annamária magyar és magyar mint idegen nyelv tanár, a nyelvtudományok doktora, szaktanácsadó, ügyviteli titkár – Muravidéki Pedagógusok Egyesülete

Kontra-Csapó Györgyi közgazdasági szaktantárgyak tanára – Horvátországi Magyar Pedagógusok Fóruma

Dr. Papp Gabriella adjunktus – II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem

Dr. Tomolya Róbert PhD középiskolai tanár, digitális koordinátor – Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége

Az alábbiakban a beszélgetésen elhangzottak szerkesztett változatát adjuk közre.

Tomolya Róbert: Szlovákiában a digitális átalakulás az oktatásban gyorsuló ütemben zajlik, ami egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy a tanulás hatékonyabbá, érdekesebbé és mindenki számára hozzáférhetőbbé váljon. A Szlovák Oktatási, Tudományos, Kutatási és Ifjúsági Minisztérium (MŠVVaM SR) átfogó támogatást nyújt az iskolák számára, amely magában foglalja az anyagi-technikai és szoftveres felszerelést, valamint a módszertani és technikai támogatást. Főbb sikerek és jelenlegi helyzet:

• A digitális szakadék csökkentése: A DigiEDU program keretében, amely Szlovákia történetének legnagyobb digitalizációs projektje, 224,6 millió eurós beruházás valósul meg a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (Plán obnovy a odolnosti SR) forrásaiból. A program célja, hogy megszüntesse a regionális digitális szakadékot és biztosítsa az egyenlő hozzáférést a minőségi oktatáshoz, függetlenül a gyermek szociális hátterétől vagy régiójától.
• Technikai felszereltség növelése: A projekt keretében tableteket, notebookokat biztosítanak a pedagógusoknak, számítógépeket az informatika tantermekbe, interaktív táblákat és nyomtatókat szállítanak az iskolákba. 2025 végéig a cél az, hogy az iskolák 90%-a elérje az alapvető digitális felszereltség szintjét, az európai „magasan felszerelt és összekapcsolt tanterem” (HECC) modell alapján. Kezdetben csak az iskolák 5%-a felelt meg az alapvető digitális standardoknak.
• Szoftverek és infrastruktúra: Az iskolák 95%-a, összesen 873 000 licencet kapott az Office 365 A3 szoftvercsomagra, amelyet diákok és tanárok egyaránt használhatnak otthon és az iskolában. Emellett a régi lokális hálózatokat nagy kapacitású LAN/WiFi megoldásokkal cserélik le minden osztályteremben.
• Pedagógusok támogatása: Több mint 50 000 pedagógus és szakember vett részt az „Učiteľ 21. storočia” (21. századi tanár) elnevezésű online tanfolyamon, amely segít a digitális kompetenciák fejlesztésében. A DiTEdu (Digitálna transformácia vzdelávania a školy) nemzeti projekt keretében pedig folyamatos módszertani és szakmai támogatást nyújtanak a digitális kiválóság felé vezető úton. A digitális átalakulás sikerének egyik záloga az Iskolai Digitális Koordinátor (ŠDK) pozíció.

Az ŠDK az iskola digitális transzformációjának kulcsfontosságú partnere. Fő feladata, hogy az iskola vezetésével együtt kidolgozza a digitális transzformáció vízióját és szisztematikus támogatást nyújtson a kollégáknak a digitális eszközök tanításba való integrálásában. Az ŠDK a technikai adminisztráció helyett a módszerek megváltoztatására összpontosít.

Az ŠDK támogatja a kurrikuláris változásokat, kíséri a tanárokat az új témák, mint például az MI bevezetésében, és segít, hogy a digitális technika valóban kihasznált legyen. A Národné centrum pre digitálnu transformáciu vzdelávania (NCDTV) szakmai támogatást, aktuális anyagokat, és hálózatépítési lehetőséget biztosít az ŠDK-knak, beleértve a képzési programok újabb fordulóit is (a 8. forduló 2025. szeptember 29-én indult).

Bár jelenleg mintegy 590 teljes munkaidős ŠDK álláshelyet finanszíroznak 900 iskolában az NP POP3 keretében, a hosszú távú cél az, hogy minden alap- és középiskolában legyen digitális koordinátor. A nemzeti projekt 2026-os lejárta után elengedhetetlen egy fenntartható, vonzó és kiszámítható finanszírozási modell kidolgozása a pozíció számára.

Kihívások a szlovákiai magyar oktatásban: míg a DigiEDU és DiTEdu programok rendszerszintű támogatást nyújtanak, a külhoni magyar oktatásban a fő kihívás az lehet, hogy a központi stratégiai anyagok és a támogatott tartalom megfelelő mértékben lokalizált és hozzáférhető legyen magyar nyelven. A minőségi oktatás fenntartása a digitális korszakban megköveteli, hogy a pedagógusok magyarul is hozzáférjenek a legújabb módszertani anyagokhoz, és a diákok számára is elérhető legyen.

A szlovák oktatási rendszer aktívan reagál a mesterséges intelligencia (MI/AI) kihívásaira. A minisztérium álláspontja szerint az MI nem fenyegetés, hanem a tanárok, a diákok és a hallgatók segítője. A cél, hogy minden iskola hozzáférjen a modern és biztonságos eszközökhöz. A szlovák oktatási minisztérium stratégiája: A MŠVVaM SR elfogadta a „Terv az MI felelősségteljes használatáról az oktatásban Szlovákiában 2025–2027” (Plán zodpovedného využívania AI vo vzdelávaní na Slovensku 2025–2027) című dokumentumot.

A terv öt fő kezdeményezésre épül:

• MI az iskolában: A cél, hogy minden diák megismerje az MI működését, és megtanulja azt biztonságosan és felelősségteljesen használni. Ez magában foglalja az MI kurrikulum bevezetését az alap- és középiskolák állami oktatási programjába (ŠVP), amelynek előkészítése 2025-ben zajlik, és a tanítás 2026-ban indul. A tanítás a felelősségteljes és etikus használatra, a kritikus gondolkodásra és az MI korlátainak megértésére fókuszál.
• MI mindenki számára: Minden iskola hozzáférést kap a modern MI eszközökhöz, hogy kezelni tudja a digitális korszak kihívásait.
• Személyre szabott tanulás és tanári támogatás: Az MI megkönnyíti a tanárok munkáját, csökkenti az adminisztrációt és támogatja a kreativitást. Az MI-t a tanítás individualizálására és a diákok igényeinek megfelelő támogatására használják.
• Oktatás jobb irányítása: Az MI segít az iskolavezetés modernizálásában, a folyamatok egyszerűsítésében és az adatok jobb felhasználásában.
• MI innovációk: Szlovákia teret teremt a kutatásnak és az új megoldásoknak az oktatás jövőjéért.

A helyi oktatási rendszer válaszai és a pedagógusok támogatása:

• Kompetencia keretrendszer és képzés: A minisztérium 2025 végéig kidolgozza az MI kompetencia keretrendszert a tanárok számára (Rámec AI kompetencií pre učiteľov), amely orientációs pontot ad a képző intézményeknek. Az MI-vel kapcsolatos képzéseknek legkésőbb 2026 első negyedévében el kell kezdődniük.
• Iskolai digitális koordinátor (ŠDK): Az ŠDK pozíciójának fenntarthatósága kulcsfontosságú a digitális transzformációban, mivel ők segítik a tanárokat a digitális eszközök tanításba történő integrálásában.
• Lokalizáció és inklúzió: Különösen fontos a szlovákiai magyar pedagógusok szempontjából, hogy az MI terv kiemelt hangsúlyt fektet az MI eszközök lokalizációjára – beleértve a nyelvi adaptációt is, „prípadne jazyku národnostných menšín” (esetleg a nemzeti kisebbségek nyelvére). Ezzel a stratégia kifejezetten támogatja a magyar nyelvű oktatást is.

Az MI stratégia átfogó és ambiciózus, nagy hangsúlyt fektetve a felelősségteljes használatra és a pedagógusok támogatására. A magyar oktatás számára kiemelkedő jelentőséggel bír az a törekvés, hogy a digitális szakadékot csökkentsék, és a pedagógusokat felkészítsék arra, hogy az MI-t ne a tanulás megkerülésének eszközeként, hanem a kritikus és kreatív gondolkodás fejlesztésének lehetőségként használják. Kulcsfontosságú lesz a jövőben, hogy a gyakorlati megvalósítás során a magyar nyelvű módszertani anyagok, képzések és az MI eszközök nyelvi lokalizációja ténylegesen megtörténjen, összhangban a kurrikuláris reform céljaival.

Az Oktatási Hivatallal közös Erasmus+ projekt témái rendkívül relevánsak a szlovákiai magyar oktatás, különösen a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) számára, mivel szorosan illeszkednek a pedagógusok digitális és módszertani kompetenciáinak fejlesztésére irányuló szakmai célkitűzésekhez.

Papp Gabriella: Az ukrán állam által biztosított digitális eszközök támogatása korlátozott. 2018-ban bevezetett intézkedés kezdetben az 1–4. osztályokat igyekezett felszerelni eszközökkel, de a támogatás idővel csökkent. Bár az új tanterv szerint a mostani nyolcadikos osztályokban már elvárás a digitális eszközök használata, és a könyvek is fel vannak erre készítve, a QR-kódokon elérhető tartalmak szinte kivétel nélkül ukrán nyelvű oldalakra vezetnek, ami megnehezíti a magyar oktatásban való használatukat. Emiatt a kárpátaljai magyar tanárok leginkább a magyarországi oldalakon és eszközökön boldogulnak, köszönhetően a szövetség által végzett felmérésnek és a rendelkezésre álló anyaországi forrásoknak, amelyek gyakorlatilag először biztosítanak magyar nyelvű digitális támogatást.

A kárpátaljai magyar oktatásban az Erasmus+ projektünk külhoni magyar kompetenciamérését egy meglévő, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetséggel és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemmel (korábban főiskolával) közös együttműködés keretében valósítjuk meg. A tavaly megkezdett munka mintául szolgált a mostani online kompetenciamérés Kárpát-medencei szintű kiterjesztéséhez is. Bár az első körben volt némi ellenállás az iskolák részéről, mostanra nőtt a részvételi hajlandóság, jelenleg 39 iskola vesz részt a mérésben. A 6. osztályban több mint 700, a 8. osztályban pedig közel 700 diákot mérnek fel. A kompetenciamérés már kétnapos formában zajlik, az első napon matematikát és szövegértést, a másodikon pedig angol és ukrán nyelvet mérnek. Az ukrán nyelvi méréshez a magyarországi fél a szakmai-eljárásbeli tudást biztosította.

Ferencz-Salamon Alpár: Románia oktatási rendszere a hosszú távú strukturális kihívások és a felgyorsult digitális átalakulások összetett metszéspontjában helyezkedik el. Ellentétben olyan országokkal, mint Észtország, ahol a digitális innováció két évtizede strukturálisan beépült az oktatásba, Románia oktatástechnológiai integrációja egy reaktív, válságvezérelt pályát követ, amely a COVID–19-pandémia idején gyorsult fel. Az online oktatásra való hirtelen átállás mély egyenlőtlenségeket tárt fel – technológiai, pedagógiai és infrastrukturális értelemben –, ugyanakkor példátlan mértékű kísérletezést is elindított a digitális eszközökkel, felgyorsította az innovációt, és tartós digitális gyakorlatok alapjait rakta le. Ellenben az innováció elsősorban nem egy koherens oktatáspolitikai erőfeszítés eredményeként mutatkozik meg, hanem elsősorban civil és edtech szervezetek vagy egyes egyetemek és kutatócsoportok erőfeszítéseként, illetve a pedagógusok online (és nem csak) tanuló pedagógusi közösségszervező és tudásmegosztó erőfeszítéseiként.

A járványt követően Románia olyan szakaszba lépett, amelyet leginkább ambiciózus, de széttagolt megvalósítású szakpolitikai törekvések jellemeznek. Az oktatás digitalizációjára vonatkozó SMART-Edu stratégia (2021–2023-as tervezet) az MI-t a pedagógusok digitális kompetenciája jövőbeli fontos elemének tekinti, ám hivatalosan nem került elfogadásra, így csupán iránymutató jellegű. Ezzel párhuzamosan a PNRR – Helyreállítási és Reziliencia Alap (C15 – Oktatás) a rendszerszintű modernizációt támogatja – digitális infrastruktúra fejlesztését, pedagógusok DigCompEdu-alapú képzését, felhőalapú rendszereket –, azonban nem tartalmaz például külön a MI-ra fókuszáló fejlesztési ágat.

Ebben a kontextusban létezik és igyekszik boldogulni a romániai magyar pedagógus közösség is. Az intézményesített továbbképzési rendszer magyar érdekeltségű intézményei (a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza, a sepsiszentgyörgyi Csutak Vilmos Pedagógusok Háza vagy a nagyváradi Országos Magyar Továbbképző Központ) jól meghatározott és a többségi intézményekhez képest kiemelkedőbb szakmai színvonalú digitáliskompetencia-fejlesztési képzési programjait kiegészítik a magyarországi szakmai kapcsolatokból történő ihletődést, inspirációt és fejlődési lehetőséget elérhetővé tevő kezdeményezések és programok. Úgy értékeljük, hogy a civil kezdeményezések és az önszerveződő tanuló pedagógusi közösségek által hangsúlyosan dinamizált digitalizálódási/képzési folyamatokban – az RMPSZ programszerű kezdeményezéseinek, programjainak és projektjeinek köszönhetően is – a magyar pedagógusok szakmai támogatási lehetőségei a digitalizáció terén is változatosabbak, mint a többségi kollégáiké. Ebben rendkívüli nagy szerep jut a panelbeszélgetés témáját képező Erasmus+ projekthez hasonló programok vagy más szakmai partnerségek eredményeként megvalósuló fejlődési lehetőségeknek is, amelyeket az RMPSZ koordinál vagy facilitál. Ezek a partnerségek kollégáink számára lehetőségek a szakmai fejlődésre, inspirációt nyújtanak a szakmai fejlesztési, fejlődési munkához és motivációt képeznek az innovációhoz. Úgy gondoljuk, hogy az Oktatási Hivatal által kezdeményezett és irányított projekt elsődleges hozadéka a fentiek szellemében az lesz, hogy egyrészt pozitív hatást gyakorol a magyarországi oktatási innovációs kezdeményezések friss energiákkal történő feltöltéséhez, illetve önbizalmat, lendületet ad a külhoni magyar oktatási innovációk megvalósulásának és egy Kárpát-medencei magyar szakmai közösség kiala kulásának.

Besnyi Izabella: Szerbiában az utóbbi években látványosan fejlődött a digitalizáció az oktatásban – elég, ha csak az „Az én középiskolám” portálra gondolunk, ahol a diákok online intézhetik a jelentkezésüket, a rendszer pedig automatikusan rangsorol és értesít. Ez a fajta adatvezérelt működés ma már a tanulói utak követésében és a pályaorientációban is megjelenik.

A digitalizáció azonban nemcsak az adminisztrációról szól. A magyar tannyelvű iskolákban egyre több figyelmet kap a tehetséggondozás és a pályaorientáció digitális támogatása is. Online mérések, portfóliók, interaktív feladatok és játékosított tanulási környezetek segítik a tanulók erősségeinek feltárását és fejlesztését. A kihívás továbbra is az, hogy a jó gyakorlatokat minden régióban, a kisebb magyar iskolákban is elérhetővé tegyük. Látszik, hogy a pedagógusok nyitottak, és egyre többen használják a digitális eszközöket nemcsak tanításra, hanem a diákok személyes fejlődésének támogatására is.

Szerbia stratégiai dokumentumot fogadott el a 2025-től 2030-ig időszakra, amely magába foglalja az oktatási szektort is – azaz az MI-fejlesztés, az infrastruktúra, az oktatás és a szabályozás integrálása stratégiai célként szerepel. Az oktatásban az MI alkalmazásáról is zajlanak konferenciák., ahol a tanulási folyamatok személyre szabásáról, értékelésről, adatvédelemről tárgyalnak.

A tanárok felkészültsége az MI alkalmazására még korlátozott: nem minden intézményben van meg a szükséges tudás, eszköz és módszer. Úgy gondolom, hogy Szerbiában az MI-oktatásban jelentős potenciál van, de a siker kulcsa nemcsak technológia, hanem pedagógiai kultúraváltozás, tanári szerep átalakulása.

Árpás Attila: Fontos kiemelni, hogy Vajdaság északi tömbmagyarsága és a déli szórványrégió között jelentős gazdasági és infrastrukturális szakadék húzódik. Ez a területi egyenlőtlenség alapvetően határozza meg az oktatási intézmények eszközellátottságát és a magyar nyelvű oktatásban részt vevő diákok lehetőségeit.

A szórványvidéken tapasztalható infrastrukturális hiányosságok sok esetben elemi szintűek: egyes helyszíneken nem csupán a digitális eszközök hiánya, hanem az alapvető elektromos hálózat instabilitása is problémát jelent. Mivel érdemi állami forrásbővítésre nem számíthatunk, az iskolák gyakran elavult, lassú eszközparkkal kénytelenek dolgozni, amelyek karbantartása és üzemeltetése aránytalan terhet ró a pedagógusokra. A „digitalizáció” fogalma a gyakorlatban sokszor egyetlen tantermi laptopra és kivetítőre korlátozódik. Bár ez lehetőséget ad az adminisztráció (e-napló) elvégzésére és prezentációk bemutatására, távol áll a valódi, interaktív digitális pedagógiától. Ugyanakkor léteznek – bár elszigetelten – pozitív példák is: intézmények, ahol adaptív tanulási szoftverekkel, interaktív módon, tesztek és szoftveres segédanyagok bevonásával zajlik az oktatás. Ezek a „szigetek” modellértékűek lehetnének a rendszer egészére nézve.

A sikeres digitális átállás kulcsa a pedagógus, ám ezen a téren aggasztó tendenciák figyelhetők meg. A magas színvonalú, innovatív oktatás jelenleg nem rendszerszintű, hanem egyéni áldozatvállaláson alapul: azon kevés kolléga érdeme, akik hivatástudatból, szabadidejüket nem kímélve dolgoznak. A vajdasági magyar pedagógustársadalom jelentős része azonban küzd a kiégéssel (burnout). Megfelelő anyagi és erkölcsi elismerés, valamint teljesítményalapú jutalmazási rendszer hiányában a bérezés kizárólag a végzettségtől függ, nem a befektetett munka minőségétől. Ez a struktúra nem ösztönöz sem az innovációra, sem a szakmai továbbképzéseken való részvételre. A cél sok esetben csupán a tanév teljesítése, a „túlélés” lett. Egy szűk réteg azonban a nehézségek ellenére aktív résztvevője hazai és nemzetközi projekteknek (például Erasmus+). A nemzetközi tapasztalatcsere szemléletformáló ereje ezeknél a pedagógusoknál kézzelfogható: nyitottabbak, motiváltabbak és képesek új módszertanokat adaptálni.

A közelmúltban végzett kompetenciamérések rávilágítottak a szerbiai oktatási rendszer egyik legsúlyosabb hiányosságára. A diákok idegenkedve fogadták a gyakorlatorientált, problémamegoldást igénylő feladatokat, mivel a mindennapi oktatás még mindig a lexikális tudás átadására (frontális oktatás) és visszakérésére fókuszál. A kisérettségi rendszere mutat némi elmozdulást, de a rendszerszintű szemléletváltás még várat magára.

Bár léteznek országos stratégiák a 2025–2030-as időszakra, ezek megvalósulása lassú, így a technológiai fejlődés rendre lehagyja a szabályozást. A 40–65 éves pedagóguskorosztály (pedagógusok átlagéletkora 50 év felett van) jelentős része tart az MI alkalmazásától; bár felismerik a benne rejlő potenciált, a digitális kompetenciahiány miatt nem merik beépíteni a munkájukba. Ezzel szemben a fiatalabb, pályakezdő generáció nyitottabb, de létszámuk elenyésző ahhoz, hogy a teljes 7–19 éves korosztály számára biztosítsák a tudatos és etikus MI-használatra való felkészítést.

A megoldás nem kizárólag az eszközbeszerzésben rejlik, hanem a pedagógusok mentálhigiénés támogatásában, anyagi megbecsülésében és egy olyan gyakorlatorientált továbbképzési rendszerben, amely a valós tantermi kihívásokra (például az MI használata) válaszol.

Kontra-Csapó Györgyi: A Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ az oktatásfejlesztés élére állt azáltal, hogy egyik általános iskolájában kísérleti jelleggel bevezette az egész napos iskola modellt, ami egy négyéves projekt keretében valósul meg. Ezzel a kezdeményezéssel az intézmény az egyetlen nemzetiségi iskola a programban, és máris számos olyan kihívás megoldásában jár elöl, amelyekre a többségi oktatás nem számított. A magyar nyelvű oktatás kiemelt szerepet kap: a magyar anyanyelvi óraszám heti hat órára emelkedett, ami megegyezik a megnövelt horvát nyelvi óraszámmal, és ez a magas terhelés időnként valóban egész napos foglalkoztatást igényel a diákoktól.

A tankönyvellátás is komoly kihívás, mivel az általános tantárgyak könyveit többnyire maguk a kollégák fordítják. A középiskolákban a helyzetet tovább bonyolítja, hogy egész Horvátországban bevezették a moduláris oktatást. Ez a rendszer felváltja a hagyományos, tanéves tantárgyakat: a tananyagot intenzív, kéthónapos modulokban oktatják. Ez gyökeresen átalakítja a tanárok munkaterhelését is, mivel előfordulhatnak olyan hetek, amikor az órarendben akár heti 30 óra is szerepel. A közgazdaságtan területén dolgozó tanár például évek óta a hivatalos tankönyvek fordítása helyett saját magyar nyelvű tananyagot készít a gyors változások és a fordítás nehézségei miatt. Ez a saját anyag most hatalmas előnyt jelent a tankönyv nélküli moduláris rendszerben.

A digitalizáció jelentősen megkönnyíti a nagymennyiségű, saját fejlesztésű tananyag kezelését. A kompetenciamérés terén, bár az iskola kis mérete miatt az iskolák közötti összehasonlítás nem mutatkozna meg, az országos teszteket lefordítják a kisebbségek anyanyelvére. A magyar iskola ezen az országos szinten is nagyon szép eredményeket ért el horvátországi viszonylatban, bizonyítva a kisebbségi oktatás sikerességét.

Časar Igor és Gróf Annamária: Szlovéniában a digitalizációval és a mesterséges intelligenciával kapcsolatban pilot-projekteket indítottak. Az országban átfogó tantervmegújítás zajlott, amely az oktatás teljes vertikumát érinti és az összes tantárgyat. Szlovéniában nincs külön informatikaóra, de az új tantervek szerves része a digitális kompetenciák fejlesztése, ez az egyike a négy közös célcsoportnak, amelyek kiemelt jelentőséggel bírnak, és minden tantárgyi célba beleszőve megvalósítandók. A magyar mint anyanyelvi és második nyelvi tantervekbe beépítettük elérendő célként például a mesterséges intelligencia etikus használatát, illetve az aktuálisan legjobb fordítóprogramok ismeretét, valamint a digitális eszközök használatát a kapcsolattartásra.

A Muravidéki Pedagógusok Egyesülete szervezte tanévkezdő szakmai napon, 2025 augusztusában az OH munkatársai bemutatták az NKP-t. A portál nyújtotta lehetőségekkel minden pedagógus a saját tárgyát érintve ismerkedhetett meg. A visszajelzés nagyon pozitív volt. Különösen a középiskolában reál tantárgyakat tanító pedagógusoknak volt hatalmas segítség, hogy megismerkedtek ezekkel a tananyagokkal, mivel egy részüknek gondot okoznak a magyar szaknyelvi kifejezések, valamint a kész, jó nyelvi minőségű, komplex anyagok által biztosítható a diákoknak a magyar nyelv használatára vonatkozó külön jogok, illetve a nyelvi kifejezőkészségük fejlesztése a kétnyelvű középiskolában.

Szlovéniában, különösen a Muravidéken a kétnyelvű oktatási intézményekben igen jó a felszereltség a digitális eszközök tekintetében, minden tanteremben van számítógép, kivetítő, internetkapcsolat. A tanárok nagyon igyekeznek, a pandémia alatt sokat fejlődtek a digitális anyagok elkészítésében, hiszen közel másfél évig távoktatás zajlott, a tanórák 80%-át pedig valóban meg kellett tartani a Zoom alkalmazáson keresztül. Az akkor készült anyagok jó részét ma is használják.

A kétnyelvű oktatásban kisebb nehézség, hogy a szlovéniai tankönyveket fordítják le magyarra – kivéve a magyar mint anyanyelvet és a második nyelvet –, a tananyagok így kétnyelvűek, azaz egy munkafüzet vagy tankönyv egyik oldala szlovénul, a másik magyarul van. Ugyanakkor a digitális anyagokat, amelyekhez a tankönyvben szereplő QR-kód vezet, nem fordítják le magyarra, tehát a pedagóguson múlik, vannak-e magyar digitális anyagok is az órán. Ehhez nyújtott nagy segítséget az NKP bemutatása, használata.

Kompetenciamérés nem zajlott Szlovéniában objektív okokból. A Szlovén Köztársaság Oktatási Hivatala végezhet kompetenciamérést. Ezt a 3., 6. és 9. osztály végén megteszik anyanyelvből, matematikából és egy általuk választott harmadik tantárgyból.

Kiss Dávid:Mint 100%-os digitális koordinátor ebben a szekcióban, nagyon szépen köszönöm a felszólalásokat és ezeket az értékes információkat. Napestig tudnánk erről még beszélgetni.