7. „A tanulás jövője” – Nemzetköziesítés lépésről lépésre – Tempus Közalapítvány

2025 - Várszegi Dóra, Barta Rita, Hegedűs Beáta, Jung Lilla, Kiss-Bauer Szilvia – Intézményed útja a fejlődés felé – Nemzetköziesítés az oktatás világában – szakképzési fókusszal

Moderátor:

Várszegi Dóra stratégiai és fejlesztési igazgatóhelyettes – Tempus Közalapítvány Erasmus+ és Felsőoktatási Nemzetköziesítési Igazgatóság

Résztvevők:

Braun Péter igazgató – Pétervásárai Tamási Áron Általános Iskola

Rozmán Éva igazgató, mentor – Andrássy György Katolikus Közgazdasági Technikum, Gimnázium és Kollégium, Eger

Szeles Beáta pedagógus, mentor – Újpesti Károlyi István Általános Iskola és Gimnázium

Tóthmátyásné Zuggó Tünde főigazgató – Pasaréti Szabó Lőrinc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium

A kerekasztal-beszélgetésen résztvevő szakértők által elhangzottak összefoglalóját adjuk közre az alábbiakban.

Braun Péter: Nemzetköziesítési gyakorlatunk több évtizedes együttműködésekből alakult ki: testvériskolai kapcsolataink és a „Határtalanul!” program élményei alapozták meg azt a szemléletet, amely ma Erasmus+ projektjeinket is áthatja. Iskolánk 2019-ben lépett be az Erasmus+ világába, rögtön egy koordinátori szerepű, KA2-es projekttel, amelyben diákjainknak és pedagógusainknak is új távlatokat nyitottunk. Azóta számos pályázat követte: a fenntarthatóság, az örökségvédelem és a módszertani megújulás lett munkánk fő iránya, miközben különösen fontos számunkra, hogy tanulóink – köztük hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, illetve sajátos nevelési igényű gyerekek – olyan lehetőségekhez jussanak, amelyek helyben is versenyképes alternatívát kínálnak.

Fenntartónk, a Hatvani Tankerületi Központ első alkalommal önálló pályázóként jelent meg az Erasmus+ programban. A projekt hiánypótló területre fókuszál: a kommunikáció, a konfliktuskezelés és a digitális kompetenciák fejlesztésére, valamint a vezetők és pedagógusok hálózati támogatására. A tankerület példamutató módon nemcsak irányít, hanem maga is részt vesz a tanulási folyamatban, tapasztalatait pedig azonnal továbbadja az intézményeknek.

Számunkra fontos érték, hogy az iskolai és fenntartói szint egymást erősítve működik: saját Erasmus-projektjeink és a tankerület innovatív kezdeményezése együtt olyan fejlődési ívet rajzolnak ki, amelyből tanulóink, kollégáink és a térség egész közössége profitál.

Tóthmátyásné Zuggó Tünde: 2015 óta veszünk részt az Erasmus+ programjaiban. Egy kósza ötlettől jutottunk el oda, hogy mára szinte minden európai országgal volt/van valamilyen szintű kapcsolatunk. Közel negyedezer tanári mobilitással, 190 kurzussal, félszáz job shadowinggal, 40 diákcsoportos utazással, 340 diákutazással, 8 szakértő fogadásával a nemzetköziesítés stratégiai, lassanként inkubátori szinten jelenik meg az intézmény életében. A gimnáziumi tagozat képzésének, vonzerejének az egyik meghatározó pillére. Megtanított bennünket a közös pályázatírásra, a pedagógusoknak és a tanulóknak egyaránt multikulturális, széleskörű gondolkodásmódot adott. Betekintést nyertünk az európai országok oktatási rendszerébe, közelről tanulmányozhattuk a finn és az észt oktatást, a diákok önképviseletének típusait, szintjeit. Elmondható, hogy a szakmai innovációnak az indikátora, a kiégésnek az ellenszere. A diákprojektek kapcsán a tanulók transzverzális kompetenciái (kommunikáció, kritikus gondolkodás, kreativitás, együttműködési készség, problémamegoldási képesség, önálló tanulás, digitális kompetenciák) fejlődtek, melyek elengedhetetlenek lesznek a jövő munkaerőpiacán. Mindezek mellett erősíti a nemzeti és az iskolai identitástudatot. Évente két szakmai napot szervezünk, melyre az ország különböző részéről érkeznek érdeklődők.

Szeles Beáta: Intézményük 2014-ben indult a nemzetköziesítés útján, két sikertelen Comenius pályázat tanulságai után. Az Erasmus+ program megjelenésével az idegen nyelvi munkaközösség szűk köre kezdeményezte az első projektet, amely mára az egész tantestület támogatását élvezi. A sikeres nemzetköziesítéshez elengedhetetlen a tudatos stratégiaalkotás, fontosságát Alice csoda-országbeli útkeresését idézve: „ha nincs célod, akkor mindegy, melyik úton mész”. Az intézménynek tehát világos stratégiára van szüksége, amelyhez először fel kell mérni a kiindulási helyzetet. Intézményünk SWOT-analízissel feltérképezte erősségeit és fejlesztendő területeit, figyelembe véve a négy EU-prioritást: befogadó közösségek kialakítása, digitális eszközök korszerű használata, szélesebb európai kapcsolatrendszer kiépítése és környezettudatos intézménnyé válás. A pályázatkészítés 2–3 hónapos gondolkodási-, alkotó- és tanuló folyamat, amely során az intézményünk megismerte a program eszköztárát és szakzsargonját is. Mentorként olyan stratégiát javaslok, ahol például a fenntartók tudatosan koordinálják a tudásmegosztást és támogatják azokat az intézményeket, akik még nem rendelkeznek nemzetközi tapasztalattal.

Rozmán Éva: 2008-ban kezdtem nemzetközi projektekkel foglalkozni, először tanárként, majd 2010-től intézményvezetőként. Az indulás nehéz volt: több, mint száz partnerkereső e-mailből egy válasz érkezett. Mára elmondhatjuk, hogy sikeresen bővítettük partneri hálózatunkat, szinte minden európai országban van iskolai vagy vállalati partnerünk.

Hiszem, hogy az iskola akkor teljesíti küldetését, ha hozzáadott értéket ad a gyerekek életéhez – nem a tananyag miatt szeretnek minket, hanem azért, amit személyiségük és gondolkodásuk fejlődéséért teszünk. A nemzetközi programok kezdetben élményt adnak, növelik az iskola hírnevét és a szülők bizalmát, de idővel tudatos stratégiára van szükség. Nem elég utazni; célokat kell kitűzni, minőségi tartalmat biztosítani, és olyan területeket fejleszteni, mint például a digitális módszertan, a szakmai képzés, a gyakorlat központú élmény alapú tanítás.

A stratégia nem lehet csak az én álmom: csapatmunka, közös akarat kell, SWOT-elemzéssel és reális célokkal, indikátorokkal. Egy iskola, mint egy nagy hajó, lassan fordul. Ezért türelmesnek kell lenni, egyszerre „csak” 2–3 problémára koncentráljunk, amelyek nemzetközi pályázatokkal is megoldhatók. Majd lépésről-lépésre jön a fordulat!

Az elmúlt években KA1 és KA2 projektekben dolgoztunk, hosszú távú mobilitásokkal és közös európai kerettanterv-fejlesztéssel. Most Jean Monnet pályázaton is dolgozunk, hogy diákjainkat minél inkább felkészítsük az európai állampolgárrá válásra. Hiszem, hogy a nemzetköziesítés kovászként hat a szervezetre: új ötleteket hoz, megújítja az iskolát, és valódi értéket teremt.

Várszegi Dóra: Most jött ki frissen egy könyv – amit mindenkinek szeretettel ajánlok – arról, hogy a nemzetköziesítés hogy tud egy intézmény mindennapjaiba beépülni. Nem mondom tankönyvnek, mert hivatalosan nem mondhatjuk, de valójában a nemzetköziesítésről szól, tehát mindenkinek nagy szeretettel ajánlom, el is lehet vinni. Ez a könyv abban segít, hogy hogyan tudtok végigmenni ezen az úton, milyen kisebb kihívások vannak, hogyan kell a stratégiákba belegondolni, hogyan érdemes hozzányúlni ehhez az egészhez, utána pedig hogyan érdemes továbbmenni. A képzések tovább fogják bővíteni ezt a tudást, utána pedig a pályáztatási csoportok által szervezett workshopokra – ami már konkrétan a pályázatról, meg a pályázat megvalósításáról szól – is érdemes eljönni. Nagyon szépen köszönöm, hogy itt voltatok.