9. A mesterséges intelligencia támogató szerepe a szakértők, pedagógusok munkájában – Köznevelési Szakértők Országos Egyesülete

2025 - Jurecz Emil, Máté István, Marosi Katalin, Korényi Róbert, Bella Tibor, Boldizsár Bertalan Gyula, Virágné Nagy Éva – Fórum az elhangzott témákkal, valamint egyéb felmerülő kérdésekkel, felvetésekkel kapcsolatban

Moderátor:

Jurecz Emil általános alelnök – Köznevelési Szakértők Országos Egyesülete

Válaszadók:

Bella Tibor tiszteletbeli elnök – Köznevelési Szakértők Országos Egyesülete

Boldizsár Bertalan Gyula elnök – Köznevelési Szakértők Országos Egyesülete

Korényi Róbert pszichológus, tagintézmény-igazgató – Tápiószőlős–Újszilvás Református Általános Iskola és Óvoda Újszilvási Tagintézmény

Marosi Katalin osztályvezető – Oktatási Hivatal Pedagógusminősítési Osztály

Máté István Senior Service Designer és médiatervező, egyetemi oktató, felnőttképző – PixelSpecialista.hu; Oktatási Hivatal Média- és Sajtóosztály; Köznevelési Szakértők Országos Egyesülete

Virágné Nagy Éva alelnök – Köznevelési Szakértők Országos Egyesülete

Bevezetés

A megtartott Fórum célja az volt, hogy a mesterséges intelligencia hatékony felhasználásának lehetőségeit, előnyeit és esetleges buktatóit felvázoljuk a hallgatóság elé.

A szekció előadásait három fő irányvonalra építettük:

• A motiváció lehetőségei mesterséges intelligencia segítségével a különböző korosztályoknál; Máté István Senior Service Designer (SxD) – Oktatási Hivatal; oktatástervezési szakértő – Köznevelési Szakértők Országos Egyesülete; interdiszciplináris tervező, felnőttképző – Pixelspecialista.hu
• A MI hajnalán – pszichológiai kihívások és emberi dilemmák az oktatás világában; Korényi Róbert pszichológus, Tápiószőlős-Újszilvás Általános Iskola és Óvoda Újszilvási Tagintézmény; tagintézmény-igazgatója, református lelkész
• Veled vagy nélküled? – Mesterséges intelligencia a szakértői munkában; Marosi Katalin osztályvezető, Oktatási Hivatal

Az elhangzott előadások tapasztalatait, dilemmáit és a mesterséges intelligencia pedagógiai alkalmazásával kapcsolatos kérdéseket tártuk a résztvevők elé.

A szekció vezetőjeként arra kértem a résztvevőket, hogy az előadások tükrében fogalmazzák meg kérdéseiket és kételyeiket. Felhívtam a figyelmet arra, hogy a kérdésekről és válaszokról felvétel készül, a hordozható mikrofon használata a jegyzőkönyv hitelessége miatt fontos. A kezdeti csendet végül több tartalmas és gondolatébresztő hozzászólás törte meg, amelyek a minősítési rendszer, a portfólió-értékelés, az MI-használat, a pedagógusképzés jövője, valamint nemzetközi tapasztalatok kérdéseit feszegették, érintették.

A portfólió-ellenőrzés és az MI-használat dilemmái

Az első kérdés egy gyakorlati problémát vetett fel: mi történik akkor, ha a portfólió (tanfelügyelet/minősítés) egyes részeiben felmerül a mesterséges intelligenciával történő előállítás gyanúja, ám ez nem bizonyítható egyértelműen?

Marosi Katalin osztályvezető asszony válasza: Amennyiben egy dokumentum MI-eredete nem kizárható, és a gyanú fennáll, akkor az előzetes értékelésben nullázni kell, hiszen a valódi szakmai tevékenység nem igazolható. Ilyenkor a portfólióvédés és az óralátogatás során élő bemutatással kell bizonyítania a pedagógusnak, hogy a saját tervezési folyamatait érti és képes ismertetni. Ha több dokumentum érintett, akkor a túlzott számú kérdésfeltevés kerülendő, de a kritikus pontokra mindenképpen rá kell kérdezni.

A kérdező rámutatott, hogy bizonyos dokumentumok így akár értékelhetetlenné válhatnak, ami az előzetes értékelésben nulla pontot eredményez.

Marosi Katalin válasza egyértelművé tette továbbá: A portfólió hitelessége csak részben dokumentumalapú kérdés, egyre nagyobb szerepet kap a személyes találkozás és a tényleges szakmai gyakorlat feltárása.

A személyes jelenlét növekvő szerepe

Bíró Edit örömét fejezte ki amiatt, hogy a minősítésben a személyes tapasztalatszerzés és a tanórákon való jelenlét nagyobb hangsúlyt kap.

Jurecz Emil válaszában hangsúlyozta, hogy az egyesület régóta képviseli azt az álláspontot, miszerint a pedagógus valós szakmai tevékenysége leginkább, legmarkánsabban csak a személyes megfigyeléssel ítélhető meg hitelesen. A mesterséges intelligencia elterjedése paradox módon erősíti ezt a tendenciát: minél több dokumentum készülhet automatikusan, annál fontosabbá válik az élő, emberi minőség mérése.

Bella Tibor provokatív kérdésköre: MI-hozzáférés, TEKLA, finn és svéd minták

Bella Tibor több, mélyebb gondolkodásra késztető kérdést tett fel.

MI-hozzáférés és a „tokenek[1]” kérdése

Rámutatott arra, hogy a pedagógusok többsége fizetős MI-rendszerekhez csak korlátozottan fér hozzá. Fontosnak tartaná, hogy hosszú távon intézményi vagy országos előfizetés biztosítsa a pedagógusok számára az ezekhez való hozzáférést, mert az ingyenes hozzáférés csak korlátozott számú promptot engedélyez.

A TEKLA rendszere mint átmeneti megoldás

Bella Tibor felvetette emellett: a TEKLA pedagógiai asszisztens, amely az NKP[2] tartalmaira épül, rövid időn belül működőképessé válhat, és akár hidat képezhet a fizetős MI-szolgáltatások és a pedagógusok valós igényei között, egyben a zárt rendszere miatt biztonságos a tanulók és szülők számára.

Nemzetközi példák

Bella Tibor személyes tapasztalataira hivatkozva ismertette:

• a finn oktatás projektalapú szemléletét;
• a pedagógusok közös tervezési gyakorlatát;
• és az intézményi autonómiát.

Hangsúlyozta, hogy a külföldi rendszerek sikerei mögött sokkal több pedagógusi együttműködés, tervezés és intézményi szabadság áll, mint amit a magyar rendszer lehetővé tesz.

Máté István válaszai: TEKLA, MI-használat és hallucináció elkerülése

Máté István válaszában jelezte, hogy most két szerepben nyilatkozik: OH-munkatársként, illetve vállalkozóként.

TEKLA – hivatalos álláspont:

• öt tantárgyban zajlik a tesztelése;
• a modell nem hallucinál, mert zárt, szakértői tartalomra épül;
• a bevezetés hamarosan várható.

A hallucinációk megelőzése:

Máté István elmagyarázta a prompt-engineering[3] pedagógiai jelentőségét:

• a tananyagot (PDF-et, tankönyvet, szövegeket) fel kell tölteni az MI számára;
• a modellnek utasítást kell adni, hogy csak abból dolgozzon, amit a program felajánl, illetve amit a pedagógus biztosít;
• így a hallucináció gyakorlatilag kizárható.

Felhozta példaként a helyi (Touristas appbudapesti) turisztikai MI-asszisztenst („Janka”), amely kizárólag a feltöltött dokumentumokra épít.

A finn rendszer részletesebb bemutatása – Korényi Róbert válasza

Hangsúlyozta, hogy finn tapasztalatai szerint:

• magas a pedagógusok társadalmi megbecsültsége;
• a képzésbe való bekerülés követelményei rendkívül szigorúak;
• a tanárok autonómiája nagyfokú;
• a diákok és a tanárok is természetesen működnek együtt projektalapú környezetben.

A generatív MI azonban a látogatás idején (két évvel ezelőtt) még kevéssé volt jelen, így arról nincsenek közvetlen finn tapasztalatai.

Kovács Enikő (Miskolci Egyetem): társadalmi és pedagógiai prognózisok

Kovács Enikő komplex, rendszerszintű kérdésfelvetése a következő témákra irányult:

• az MI használatának társadalmi hatásai;
• a COVID utóhatásai a tanulói teljesítményre;
• az MI által létrejövő „hideg interakciók” szerepe;
• a gyermekvédelem és a digitális monitoring európai szabályozási tervei;
• a pedagógusokra nehezedő növekvő érzelmi stressz;
• a jövő generációira leselkedő veszélyek a valós és virtuális világ határán.

Korényi Róbert szociálpszichológiai elemzése

Korényi Róbert válaszában:

• rámutatott az automatizált működés emberi hajlamára („ha lehet, spórolunk a gondolkodási energiával”);
• felvázolta az MI túlhasználatából fakadó kognitív deficitek veszélyét;
• kiemelte az érzelmi kapcsolódás gyengülését;
• és figyelmeztetett a kreativitás visszaszorulására.

Hangsúlyozta: a pedagógus feladata lesz, hogy a jövőben a lexikális tudás helyett képesség- és személyiségfejlesztésre tegye a fókuszt.

Ráczné Váradi Éva reflexiója – hazai és svéd tapasztalatok

Ráczné Váradi Éva hozzászólásában három témát emelt ki:

• TEKLA – pozitív élményként: megerősítette, hogy az egyetemen tartott előadás alapján a TEKLA biztonságosan működik, hiszen kizárólag az NKP tartalmaiból dolgozik.
• Minősítési tapasztalatok: intézményvezetőként több tucat kollégát kísért végig a minősítésen. Úgy véli:
• a portfólió és a valós szakmai tudás gyakran nincs összhangban;
• a helyszíni megfigyelés sokkal hitelesebb képet ad;
• örül annak, hogy a rendszer ebbe az irányba mozdul el.
• Svéd oktatási tapasztalatok: az Erasmus-program kapcsán:
• a tanárok teamben dolgoznak;
• rugalmas az óraszervezés;
• naponta hosszú közös tervezési idő áll rendelkezésre;
• az intézményi autonómia erős.

Ugyanakkor megfogalmazta félelmét is a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, kiemelve az emberi kapcsolatok veszélyeztetettségét.

A fórum zárása – szekcióvezetői üzenet

Bár a mesterséges intelligencia gyors ütemű fejlődése sok bizonytalanságot kelt, az előadások alátámasztották, hogy a felkészülés és a tudatos használat elengedhetetlen. Fontos, hogy az egyesület célja nem az MI-problémák megoldása, hanem a pedagógusok felkészítése és támogatása. Felhívtam a figyelmet a másnapi plenáris előadásra, amely az MI pedagógiai alkalmazásának újabb aspektusait mutatja be. Megköszöntem a résztvevők figyelmét, hozzájárulásukat a szekció eredményességéhez.

Összegzés

A Fórum intenzív és tartalmas diskurzust eredményezett, amely egyszerre mutatta meg az oktatás előtt álló kihívásokat és lehetőségeket. A résztvevők kérdései és reflexiói alapján a mesterséges intelligencia pedagógiai alkalmazása:

• értékelési, etikai, szakmai dilemmákat vet fel;
• gyakorlati megoldásokat is hordoz (TEKLA, zárt modellek, prompt-engineering);
• rávilágított arra, hogy az emberi kapcsolódás, a személyes jelenlét, az autonóm pedagógiai munka továbbra is pótolhatatlan, a pedagógusok számára pedig elengedhetetlen a mesterséges intelligencia megismerése, felhasználása, alkalmazása.

A pedagógusokat és egyben a tanulókat is meg kell tanitani az MI etikus használatára.

A szekció záró fóruma méltó lezárása volt az egész napos munkának, és értékes iránymutatást hagyott maga után a jövőre nézve.

 

[1] Forrás: ChatGPT. A token szó jelentése attól függ, milyen területen használjuk. A leggyakoribb jelentések:

Informatika/programozás: Jelszerű azonosító, amely igazolja, hogy valaki jogosult valamire. Példák: belépési token (például egy weboldal azonosít); API-token (programoknál „kulcs”, amely engedélyt ad egy szolgáltatás használatához).

Kriptovaluta/blokklánc: egy digitális eszköz, ami egy blokkláncon létezik (NFT vagy egy adott kriptovaluta „érme”).

Nyelvészet/szövegfeldolgozás: A szöveg egy legkisebb egysége, amit egy rendszer külön kezel. Lehet szó, írásjel, vagy akár szótag. (A ChatGPT is tokenekre bontja a szöveget.)

Általános jelentés (angol): „Jelvény, bónt, utalványt” is jelenthet. Példák: buszjegy jellegű „token”; kaszinó zseton; apró ajándék (a token of appreciation = a hála jele).

[2] NKP: Nemzeti Köznevelési Portál; https://www.oktatas.hu/kapcsolat/nemzeti_koznevelesi_portal

[3] Forrás: ChatGPT. A prompt-engineering (magyarul: prompt-tervezés vagy utasítás-tervezés) azt jelenti, hogy tudatosan, módszeresen megfogalmazzuk azokat az utasításokat, amelyekkel egy mesterséges intelligenciát – például ChatGPT-t – irányítunk.