12. Művészetoktatás

2025 - Dr. habil. Kaposi József – Partnerközpontú dráma és színházismeret képzés a Pázmányon

Az indítás szakmai, személyi feltételei

A Dráma- és színházismeret-tanári szak indítását a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) a Bölcsészettudományi Karán (BTK) folyó különböző diszciplináris képzésben megjelenő kurzusok, valamint döntően a szakindítást kezdeményező és az akkreditációs anyagot összefogó Vitéz János Tanárképző Központ (VJTK) szakmai portfóliója, személyi feltételei és a különböző tanárszakokon tanuló hallgatók elméleti/gyakorlati felkészítését biztosító tanulásszervezési és koordinációs képességei tették lehetővé.

A szak egyetemi indításának szakmai-tudományos hátterét az is biztosította, hogy a VJTK koordinálásával – a Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet, a Történettudományi Intézet, a Kommunikáció- és Médiatudományi Intézet és az Angol-Amerikai Intézet bevonásával – többrétegű kooperációs és új szinergikus kapcsolatok jöttek létre. Mindegyik, a képzésben együttműködő egyetemi intézet külön-külön is rendelkezett a dráma- és színházismeret-tanári szak egy-egy területére utaló szakmai előzményekkel, tudományos teljesítményekkel és személyi feltételekkel, de önmagában egyik intézet sem rendelkezett az indításhoz szükséges minden szakmai-személyi feltétellel.

A képzés komplex jellege már a szakindítás akkreditációjától kezdődően indokolta, és azóta is elengedhetetlenül szükségessé teszi számos különböző szakmai területtel foglalkozó és szakirányú tudással rendelkező óraadó felkérését, akik a drámapedagógia sokszínű világát képviselik. A szak indításának egyik fontos elemeként értelmezhető, hogy az egyetem olyan egyedi szakmai programot tudott kínálni, amelyben a KKK adta lehetőségeken belül hangsúlyosan megjelent a vallási/egyházi ünnepekhez, a helyi közösségek szokásaihoz kapcsolódó hagyományápolás, közösség-építés továbbörökítése is. A szakon oktatók tanárok nagyobb része valamilyen drámapedagógusi előképzettséggel vagy végzettséggel is rendelkezik, így a képzés során legtöbb esetben nem lehet hagyományos előadásokról és szemináriumokról beszélni, hiszen legtöbb oktató gyakorlatokon és gyakorlatokkal dolgozik együtt a hallgatókkal bármely tanóra keretében.

A képzés 2020-ban nem a Piliscsabán lévő korábbi egyetemi campusban, hanem budapesti helyszínen indult. Az oktatás nappali, kétszakos osztatlan képzésben indult el 46 fővel, ahol a hallgatók másik szakjuktól függően 10 (média-, mozgókép- és kommunikációtanár, hittanár-nevelőtanár) vagy 11 féléves (magyartanár, történelemtanár, német nyelv és kultúra tanára, angol nyelv és kultúra tanára) oktatásban vesznek részt. Induláskor a drámaszakosok másik tanárszakja a következőképpen alakult: 12 fő angoltanár, 13 fő magyar nyelv és irodalom tanár, 15 fő kommunikációtanár, 6 fő történelemtanár.

Az egységes tanárképzés 2022-es bevezetését követően minden drámás hallgató, másik szakjától függetlenül, 10 féléves képzésben vesz részt. A szakra felvettek száma az évek során valamelyest változott, de a felvételi adatsorából az látszik, hogy a hallgatók másik szakként leginkább a magyar nyelv és irodalom tanárszakot választják.

A képzés szakmai és szervezeti jellemzői

A dráma- és színházismeret-tanár képzés komplex jellegéből kifolyólag eltérő szakterületeket ölel fel, speciális tanári felkészültséget, kompetenciákat igényel – és a hagyományostól eltérő tanulásszervezési megoldások (például színházi gyakorlat, szakmai projektek) és módszertan (például tréning, foglalkozásvezetés, drámajátékos technikák) alkalmazását várja el. Az eredményes működés ezért szervezeti értelemben nem képzelhető el rendszerben való gondolkodás, azaz sokoldalú intézményes és személyes kapcsolatrendszer működtetése nélkül, szakmai értelemben pedig az alkotó energiák felszabadítása, a személyes kiválóságok partnerközpontú menedzselése, illetve olyan csoportos feladat- és konfliktusmegoldó képességek folyamatos alkalmazása, fejlesztése nélkül, amelyek közös jövőképen és folyamatos hallgatói/tanári visszacsatolási rendszeren alapulnak.

Rendszerben gondolkodás

A rendszerben gondolkodás egyik alapfeltétele a tágabb (regionális, országos) horizont megjelenése. A széleskörű személyes kapcsolatrendszer már az akkreditációs folyamatban is megjelent, hiszen a szak alapítói – Kaposi József és Eck Júlia – több országos hatású, a drámatanítást támogató jogszabály létrehozásában, program megszervezésében és megvalósításában vettek részt. Többek között az ő munkájuk eredménye, hogy 2005-től a dráma választható érettségi tárgy lett közép- és emelt szinten, így azóta is aktív tagjai a tételkészítő bizottságnak és emelt szintű szóbeli érettségi vizsgabizottságoknak. Az ő szervezőmunkájuk eredményeként jött létre az első Országos Dráma Tanulmányi Verseny (ODTV) a 9–10. évfolyamos diákok számára, mely máig működik (határon túli merítéssel is). Szintén az ő érdemük, hogy a dráma 2010-ben az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (OKTV) tantárgyai közé is bekerült. Kaposi József az OTDK Tanulástechnológiai és módszertani szekció elnöke és az Új Pedagógiai Szemle főszerkesztőjeként is tevékenykedik, Eck Júlia szakmai kapcsolatrendszerét az is bővíti, hogy a Magyar Táncművészeti Egyetemen is tart kurzusokat, és mindketten drámapedagógiai témát kutató doktorandusz hallgatók témavezetőjeként is dolgoznak.

A rendszerben való gondolkodás egyik fontos mérföldkővének tekinthető, hogy – az Oktatási Hivatal felkérésére – a Dráma és színház tankönyvsorozat elkészítésében a szak oktatói közül többen közreműködtek, emellett Eck Júlia és Golden Dániel megbízást kaptak a Belügyminisztériumtól, hogy részt vegyenek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem koordinálásában zajló, a Nat 2020-ra épülő pedagógus-továbbképzés anyagának szakmai kidolgozásában Dráma és színház tantárgyból.

A drámatanári képzés fontos területe – a hallgatói gyakorlatok szervezése miatt és a szakmai beágyazottság érdekében – a partner középiskolákkal, azon belül is a drámatagozatos gimnáziumokkal és színész szakmai oktatást folytató középiskolákkal való folyamatos kapcsolattartás. Ezért is alakult ki folyamatos munkakapcsolat a szak oktatói és a drámás képzést folytató Vörösmarty Mihály Gimnázium, valamint a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium és a KIMI tantestületeivel, amely csoportos iskolalátogatásokban, hospitálásokban és egyéb szakmai beszélgetésekben érhető tetten.

A szak országos beágyazottságát a középiskolák mellett kiemelten szolgálják a színházakkal való kapcsolatok, amelyek a hallgatók féléves színházi, színházpedagógiai gyakorlata megszervezése miatt is a meghatározó jelentőségűek. 2024 tavaszán elsőként a kezdő évfolyam hallgatói teljesítették ezt, többségében fővárosi hivatásos színházakban (például Katona József, Kolibri, Örkény, Radnóti és Vígszínház), de többen alternatív társulatoknál is végeztek gyakorlatot (például Szkéné, Jurányi) és színházi nevelési társulatokkal (például Káva, Kerekasztal) is megismerkedhettek.

Az országos elismertség érdekében széleskörű együttműködést alakított ki a képzés a szakterületen tevékenykedő tudományos műhelyekkel, felsőoktatási intézményekkel. A szak oktatói szorosan együttműködnek a Magyar Drámapedagógiai Társasággal (MDPT) és az MTA Pedagógia Bizottsága keretében működő Drámapedagógiai albizottsággal. Folyamatos szakmai kapcsolat alakult ki az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tárával, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézettel, valamint a Petőfi Irodalmi Múzeummal és a Mesemúzeummal.

Személyes kiválóság támogatása

A képzéshez kötődő innovációs elemek folyamatos működtetése, az alkotó energiák fel-szabadítása a tanulási-tanítási folyamat résztvevőiben mind az oktatók, mind a hallgatók tekintetében meghatározó jelentőségű, hiszen ezek az alapjai és mozgatórugói a személyes kiválóságok fejlesztésének, támogatásának. Az oktatók tekintetében az e területen végzett munka eredményessége önálló kötetek, szakmai tanulmányok megjelenésében, tudományos konferenciákon való részvételekkel igazolhatók. A hallgatók vonatkozásában pedig a hallgatói tehetséggondozás, különösen a tudományos diákköri munkák és az önállóan készített projektek/produkciók jelzik a szakmai fejlesztés eredményeit.

A képzés szakmai megalapozását és az itt dolgozó reflexiós tevékenységeket szemléletesen tükrözik az egyetemi kötetekben megjelenő intézményi tanulmányok – amelyek többek között ezen írás alapvető forrásaként is funkcionálnak –, illetve a szak speciális területeit bemutató írások. A szak tudományos elismertségét, a drámaképzés országos elismertetését jól szolgálják az oktatók által készített önálló kötetek, tanulmányok és szerkesztett kiadványok. Az itt folyó képzés tudásmegosztását szolgálják a jelentősebb konferenciákon való részvételek. Ezek közül említésre érdemes, hogy a szak oktatói az Országos Neveléstudományi Konferencián és a nemzetközi művészetpedagógiai konferenciákon folyamatosan részt vesznek.

A hallgatói személyes kiválóság fejlesztése szempontjából meghatározó jelentőségű a diákköri munka. Ezen a területen mindenképpen figyelemre méltó, hogy a 2023. évi Tudományos Diákköri Konferencia Tanulásmódszertani Szekciójában Jaczkó Zalán második díjat nyert. 2025-ben pedig ugyanezen a szekcióban Komesz Fruzsina első, Bujdos Rozália és Kruzseczky Dóra pedig második helyezést ért el. A bemutatott dolgozatok szakmaiságát az is jelezte, hogy – az elméleti alapozás és a saját gyakorlat bemutatása mellett – különféle módszertannal, céllal és eszköztárral rendelkező kutatásokat is tartalmaztak.

Komoly szakmai eredményként értékelhető, hogy a szakon az elmúlt két esztendőben készült két hallgatói öntevékenységen alapuló, önálló színházi előadás. Elsőként hallgatói irányítással és részvétellel készülő, és 2022 júniusában a Keleti István Művészeti Iskola színháztermében bemutatott Jevgenyij Svarc: A sárkány című drámájának előadása, Raschek Zsófia másodéves hallgató szervezésében és rendezésében. A hallgatói öntevékenység másik jó példája Orbán Laura szerkesztésében és rendezésében az „Izgága Jézusok” című, Latinovits Zoltánról szóló előadás, melyet a Veszprémi Petőfi Színház 2023 júniusában tűzött műsorára. Az előadásban a szak további hallgatói is felléptek: Kunszabó András, Szabó Bence és Borka Zsombor.

A hallgatói tehetségfejlesztés fontos terepe a hallgatók sokirányú elméleti és gyakorlati képzése során készített anyagok, feladatmegoldások, például a beadandók, óratervek, improvizációk, jelenetek és egyéb prezentációk, beszámolók.

Csoportos tanulás

A szak eredményes működése szempontjából kiemelt jelentősége van az oktatók közötti tudásmegosztásnak, csoportos tanulásnak. Ezért is nagy jelentőségű Drámapedagógiai Tudományos Kutatóműhely megalakulása. A kutatócsoport általános célkitűzése az, hogy a PPKE keretében folyó dráma- és színházismeret-tanár képzés szakmai színvonalát hazai és nemzetközi mércével is a lehető legmagasabb szintre emelje. A kutatócsoport keretében belső továbbképzési rendszer működik, hogy mind szélesebb körben ismertté váljanak az oktatók által elért nemzetközi és hazai szakmai fórumokon bemutatott innovációs eredmények. A kutatócsoport széleskörű szakmai kapcsolatrendszert alakított ki az különféle hazai és külföldi felsőoktatási intézményekkel, színházakkal és egyéb, drámapedagógiához kötődő szakmai szervezetekkel.

A csoportos tanulás nagy fontosságú eleme a Drámatanári Mentorműhely, amely 2022 novemberében került először megrendezésre. A szakmai összejövetelre a szak hallgatói és oktatói mellett a potenciális mentorok, azaz általános és a középiskolákban dolgozó drámatanárok is meghívást kaptak. A rendszeres találkozási és továbbképzési alkalmakat nyújtó mentorműhely célja az is, hogy a rendszerint elszigetelten dolgozó drámatanárok számára a tapasztalatcserét, a jó gyakorlatok átadását, és ezen keresztül a nálunk végzettek későbbi munkájának, karrier-alakulásának folyamatát a végzés után nyomon tudjuk kísérni.

A hallgatói csoportos tanulás egyik fontos eseményének tekinthető – az évenkénti Pázmány Nap keretében – a hivatásos színházakban tett közös látogatások, amelynek első állomása a Nemzeti Színház volt, majd az Örkény Színház és a Vígszínház. E programsorozat keretében a hallgatók, különféle színházpedagógiai programokon vettek részt és beszélgethettek a színház vezető művészeivel.

A csoportos tanulás egyik fontos terepe az ún. Szakmai nap, amelyen a hallgatók színházi körülmények között próbálhattak és mutathatták be egymásnak is a félév során elkészült projektjeiket, a drámatanári képzés ezer arcát. A programban helyet kapnak hallgatók által készített színpadi mozgásgyakorlatok, dramatikus zenei gyakorlatok, színházi nevelési előadások, színházpedagógiai foglalkozások, dramatizált művek és rendezett jelenetek is.

Közös jövőkép

A dráma- és színházismeret-tanári képzés jellegéből, a drámapedagógia szemléletmódjából adódóan nagy hangsúlyt fektet a hallgatókkal való partneri kapcsolat kialakítására, a lehetőség szerinti egyéni segítségadásra, konzultációra és a hallgatói öntevékenység támogatására. A szak indulásától az itt oktatók kiemelt célja a hallgatókkal való sokszálú partneri kapcsolat kiépítése és működtetése. A hallgatókkal való kapcsolatépítés sok tekintetben a diákok középiskolás tanulmányai során már megkezdődik, hiszen a szak oktatói részvételével folyó versenyeken (például ODTV, OKTV), vizsgákon (például emelt szintű dráma érettségi, OKJ színész vizsga) és rendezvényeken (például ODE fesztivál) mindig szóba kerül a VJTK keretében folyó tanárképzés mint lehetséges továbbtanulási irány. Ráadásul az OKTV versenyek eredményes hallgatóinak, a drámából érettségi vizsgát tett középiskolásoknak, illetve a gyakorlatos színész vizsgát tett fiataloknak a szak könnyített bemeneti feltételeket biztosít, ezzel is elősegítve a drámatanári továbbtanulást.

Már a szak indulásakor megfogalmazódott a hallgatók felé, hogy visszajelzéseikre, tanácsaikra, észrevételeikre szükség van ahhoz, hogy a képzés még jobban illeszkedjen a hallgatói igényekhez, és az indítást kezdeményező munkacsoport által elérni kívánt magas szakmai színvonalhoz. Ezért folyamatos az offline és online kapcsolat az oktatók és a hallgatók között, így minden félévben alkalmat kapnak a hallgatók a képzéssel kapcsolatos visszajelzések, javaslatok megtételére. Ezt igazolják az új KKK miatt átdolgozásra került mintatantervi változások (például a beszédtechnikai képzések időtartamának növelése a Pódiumi kommunikációs gyakorlatok kurzussal, összművészeti nézőpontú kurzus meghirdetése, vagy a szakmódszertani tárgyak közé bekerülő IKT keretében megjelenő Színpadtechnikai eszközök használata a dráma-, színjáték- és színházismeret-tanításban témakör) is.

Üzenetértéke van annak, hogy az egyetem drámapedagógus hallgatói és oktatói részvételével egy Facebook-csoport alakult, mely a járvány idején extra tartalmakat, színházi előadások felvételeit, színházi, színházi nevelési programokat ajánlott a tagoknak. Jelenleg folyik egy hallgatói kezdeményezésre alakuló diákműhelynek az előkészítése, amely a különböző évfolyamok közötti jobb együttműködést, egymás jobb megismerését és az egyetemi kulturális élet felpezsdítését tűzte ki célul.

A közös jövőkép és a képzés minőségfejlesztése szempontjából – 2022 őszétől kezdődően – évenkénti hallgatói kérdőíves felmérés segítségével is vizsgálja az alapító a dráma- és színházismeret-tanár képzés tapasztalatait. A tapasztalatok, a visszajelzések összegyűjtése, a kérdőívek készítése és alkalmazása, a hallgatóktól felvett adatok jó kiindulást teremtenek az oktatók számára közös elemzési feladatok és kutatási tevékenységek megvalósításához. A kérdőíves forma alkalmazását megkönnyítette, hogy folyamatos e-mail kapcsolatban állunk a hallgatókkal, illetve a Google-kérdőív használata, amely viszonylag gyors adatfelvételt és értékelést tesz lehetővé.

A kérdőíves felmérések a képzés egészére utaló visszajelzések mellett különösen a hallgatók tanulási motivációjával és a pályaidentitással kapcsolatos kérdéseket állították középpontba. A publikálásra került elemzések jól mutatják azokat a mintázatokat, amelyek a képzésben részt vevő hallgatók társadalmi-szociokulturális helyzetét, az elsajátítandó ismeretek iránti motivációjukat, illetve pályaidentitásuk alakulását jellemzik. Sokakat aggodalommal tölt el jövendőbeli pedagógiai gyakorlatuk, s az, hogy a képzés mennyire készíti fel őket arra a munkára, amit majd igazi iskolai környezetben, igazi tanulási helyzetekben kell kipróbálniuk. A színházi munkával kapcsolatos tervek erős jelenléte mellett fontos és elsődleges cél még mindig a közoktatás a képzésben, ebből kiemelkedik a középiskolai tanárság, de jelen van a pedagógia számos más területe is a színházi neveléstől a gyógypedagógiáig.

A hallgatói visszajelzések arra is rámutatnak, hogy nagyon erős a képzésben résztvevők azon igénye, hogy minél hamarabb olyan gyakorlati tárgyakat ismerjenek meg, amelyek közvetlenül segíteni tudják a fejlődésüket. Ezért átgondolandó a képzés továbbfejlesztésénél egy olyan strukturális átalakítás, amely a jelenlegi képzésben elméleti alapozást segítő tárgyakként megjelenő kurzusokat nem az egyetemi képzés első szakaszába, hanem a későbbi évekre helyezi, és helyükre több, jelenleg a felsőbb évfolyamokon megjelenő gyakorlati kurzus kerülhetne.

Összegzés

Az írásból kitetszik, hogy a PPKE BTK VJTK keretében 2020 szeptemberében elinduló dráma- és színházismeret-tanár szak akkreditációját, indulását és működését a rendszerben való gondolkodás és a partnerközpontúság határozza meg, amely szervesen összekapcsolódik a személyes kiválóság középpontba állításával, a csoportos fejlesztés hangsúlyos megjelenésével, valamint a közös jövőkép keresésével. Mindez azt mutatja, hogy a dráma- és színházismeret-tanár képzés a Pázmány egyetem keretein belül – a Peter M. Senge nevéhez köthető – tanulószervezeti modellben valósul meg, elősegítve az innovációs energiák felszabadítását és szervezeten belüli önkorrekciós mechanizmusok működését.

Irodalom

Kaposi József, Eck Júlia, Golden Dániel, Hernádi Krisztina, Tóth Zsuzsanna, Körömi Gábor, Pap Gábor, Perényi Balázs, Uray Péter (2022): Dráma és színház – tankönyv 15–18 éveseknek

Bujtor Anna, Eck Júlia, Golden Dániel, Körömi Gábor, Szabó Zsófia és Uray Péter (2021): Dráma és színház – tankönyv 10–14 éveseknek

Eck Júlia: Színház- és drámaismeret az oktatásban (2020) PPKE BTK

Eck Júlia (szerk.) (2023): Változatok irodalom és dráma találkozására

Peter Senge: A tanuló szervezet kialakításának elmélete és gyakorlata