Hajdú Zsolt

Az EFOP-3.1.7-16 Esélyteremtés a köznevelésben című
kiemelt projektben megvalósuló iskolarendszeren kívüli
programok szakmai céljai és tevékenységei

Hajdú zsolt.jpg

A tanoda szerepe a hátránycsökkentésben

A Tanoda civil vagy egyházi szervezet által működtetett, helyi sajátosságokra, a gyermekek, fiatalok önkéntes részvételére és egyéni szükségleteire építő, innovatív szemléletű, hátránykompenzáló kezdeményezés, amely a Tanoda fenntartója által autonóm módon használt közösségi színteret működtet. A Tanoda olyan, a személyiségfejlődés egészét szem előtt tartó komplex szolgáltatást nyújt, amelyet a köznevelési rendszerben kevésbé sikeres, a társadalmi perifériára szoruló gyermekek és fiatalok korlátozottan vagy egyáltalán nem érhetnek el.

Hajdu Zsolt_1.png

A Tanoda cél- és feladatrendszere az iskolák cél- és feladatrendszeréhez képest más prioritásokat képvisel és további szolgáltatások biztosítására törekszik. A Tanoda nemcsak oktatási feladatokat vállal fel, a szocializációval, életpálya-építéssel, kultúraközvetítéssel, közösségfejlesztéssel, szabadidő-szervezéssel, szociális támogatással kapcsolatos tevékenységét is hasonlóan hangsúlyosnak tekinti.

A hátrányos helyzetű fiatalok nevelési-képzési területén a tanodák fontos szerepet töltenek be. A felvállalt szakmai tevékenységek széleskörűek és komplexek. A tanodák érthetőbbé, feldolgozhatóbbá teszik a tananyagot, személyessé teszik a tanulást. A tanodák támogató közeget biztosítanak a tanuláshoz és az egyéni fejlődéshez.

A tanodák kiemelkedő szerepet játszanak a gyermekek pozitív „énképének” kialakulásában. A gyermekek kiemelt mértékű és minőségű figyelemben részesülnek, ezért önértékelési és motivációs rendszerük is pozitív irányban alakul, ami hozzájárul könnyebb beilleszkedésükhöz és tanulmányi felzárkózásukhoz. Az egyéni szinten gyakorolt pozitív hatások mellett (kreativitás, tanulás iránti szeretet, szabálykövetés) a tanodák komoly közösségépítő hatással is bírnak.

Sajátos, komplex felzárkóztató tevékenységeiknek a támogatója, a szakmai támogatás folytonosságának egyik új biztosítéka az Oktatási Hivatal. Jelenleg több pályázati felhívás keretei között közel 300 tanoda működik.

Hajdu Zsolt_2.png

Az EFOP-3.1.7-16 projekt keretei között 25 tanoda tanácsadó ad állandó támogatást a tanodáknak, az alábbi szolgáltatásokat nyújtva:

  • Tanácsadás a kezdőlépések kialakításában: toborzás, házirend, a családokkal való kapcsolatfelvétel elősegítése, a társadalmi környezettel (köztük az iskolával) való kapcsolat támogatása, iránymutatás. Ezen feladatok a tereplátogatások alkalmával valósulnak meg.
  • Műhelymunkák szervezése: Az ország különböző pontjain a tanodai munka témáihoz szorosan kapcsolódó szakmai műhelyek megvalósítása, ahol lehetőség adódik a tanodák egymással történő kapcsolatfelvételére (az egymástól való tanulás elősegítése a pozitív minták kiemelésével). Emellett új ismereteket is átadunk, például a romológia, a módszertan, a mentorálás vagy a közösségfejlesztés témaköreiben.

Hajdu Zsolt_3.png

  • Két képzés: A képzések célja, hogy a tanodákban dolgozó szakembereknek olyan ismereteket adjanak át interaktív és saját élményeken alapuló technikákon keresztül, amelyek segítségével egységes keretrendszer szerinti, a gyermekek egyedi igényeit maximálisan figyelembe vevő, komplex személyiségfejlesztő tevékenységet végezhetnek a tanodában dolgozó munkatársak az iskolai sikeresség növelése és a szociális hátrányok csökkentése érdekében.

Hajdu Zsolt_4.png

  • Mérés-értékelés: A tanodák hatékonyságának segítése érdekében a tanodás tanulók a tanodákban lebonyolított online mérésekben vesznek részt az eDia-platformon keresztül. A Szegedi Tudományegyetem Oktatáselméleti Kutatócsoportja által fejlesztett online elektronikus diagnosztikus rendszer használata számos új lehetőséget nyújt a tanodában dolgozóknak a bemeneti és kimeneti tesztek felvétele és kiértékelése, valamint az egyéni fejlesztési tervek kialakítása során.

Hajdu Zsolt_5.png

  • Egyéni fejlesztési terv: az általunk javasolt minta az egész tanoda programját magába foglalja. Az eDia-mérés eredményeire és a tanuló belső motivációs bázisaira épített feladatok révén segítünk tudatos fejlesztési irányokat adni a tanodába járó gyerekeknek.

Hajdu Zsolt_6.png

Tanoda-mottónk: sokszínűen, de átláthatóan

Az első tanodák a ’90-es évek második felében indultak jellegzetes, alulról jövő, civil kezdeményezésként. Szinte szó szerint az utcákról szedték össze a csellengő gyerekeket, próbáltak értelmes szabadidős tevékenységet biztosítani nekik. A jellegük nem hasonlított számos új tanodára, amelyek elsősorban a gyerekek iskolai eredményeinek javulását segítik. Inkább azokat a lehetőségeket próbálták a szegényebb családi hátterű gyerekeknek megadni, amelyeket a középosztálybeli családoknál a szülők képesek biztosítani. Kirándulásokat, különböző művészeti foglalkozásokat, programokat szerveztek a gyerekeknek. Kiemelt fontosságot kapott a nem megszokott módszerekkel történő motiválás, a „középosztálybeli” gyerekeknél, fiataloknál ismert megközelítéstől eltérő hozzáállás, módszerek. Emellett a tanodák létrehozásában alapvető szerepet játszott az a feltételezés, hogy a hagyományos iskola a hátrányos helyzetű, illetve a roma tanulók sajátos szükségleteihez nem alkalmazkodik megfelelően, így lehetőség szerint egy eltérő szemléletű intézmény ellensúlyozó tevékenységére van szükség. A tanodákra jellemző bizalmi légkört nehéz ugyanannak az iskolának megteremteni, amely délelőtt nagy létszámú osztályokban foglalkozik a gyerekekkel. A tanoda ráadásul kiemelt szerepet adott a szülőkkel, a család más tagjaival való munkának is. Fontos, hogy a fent leírtak a mozgalom kialakulásának alapvetései voltak, ezek mentén szerveződtek a tanodák.

Az első európai uniós források idején, 2003 körül került be a tanodamozgalom a pályázati rendszerek közé. Ekkor kialakult a tanodapályázatok minőségbiztosítási, értékelési rendszere, ami a gyerekek iskolai eredményeinek javulását, konkrét tantárgyi kompetenciák fejlesztését is számon kéri a támogatott tanodákon. Ettől a pillanattól kezdve óhatatlan az összehasonlítás az iskolákkal: milyen teljesítménymérési módszerek vannak itt és ott, milyen módszertannal dolgoznak az iskolában és a tanodában, mely konkrét fejlesztendő kompetenciákat helyezik előtérbe a két helyen – és mindezt hogy teszik sztenderddé és áttekinthetővé.

Fontos megemlíteni, hogy a legújabb pályázati körben jelentős számú civil fenntartású tanoda iskolán belül működik. Ezeket a tanodamozgalom időleges próbálkozásainak tekintjük: maga a fent vázolt helyzet teszi lehetetlenné, hogy ezek a tanodák a pályázat mellékleteként is szereplő tanodasztenderdnek megfelelően működjenek. Az iskola nem tanoda, ezt axiómaként leszögezhetjük.

A sztenderdizáció igénye jogos, de önmérsékletet kíván. A tanodamozgalom – éppen a fent vázolt evolúciójából következően – sosem lehet az iskolához hasonló sztenderdek mentén épülő, ahhoz hasonlóan egységes. A civil kiindulópont, kezdeményezés mellett például a tanodákat megalapító személyek szakmai sokszínűsége is ezt predesztinálja, hiszen szociális munkás, szociológus, lelkész, diplomás végzettség nélküli lelkes magánember, kulturális antropológus, tanár, kulturális szakember és mások is alapítottak tanodát, más-más szakmai alapelvek mentén.

Az EFOP-3.1.7-16 projekt tanoda-tanácsadói csapata a fentiek figyelembevételével a tanodák sokszínűségét tisztelve, ezt alapértéknek és fundamentumnak tartva igyekszik az átláthatóság, összehasonlíthatóság felé segíteni a tanodamozgalmat. Mindennek szellemisége a tanácsadói terepmunkát, a képzéseket, a műhelymunkákat is érinti. Szemléletünk markáns megjelenése az ajánlott egyéni fejlesztési terv (EFT) mintájában érhető tetten (szerencsésebb elnevezés lenne az egyéni fejlesztési program, ám a pályázati kiírásban az előbbi fogalom szerepel).

Az EFT első része egy anamnézis, amely tág teret ad a gyermek, fiatal szociális helyzetének, társas környezetének feltérképezéséhez. A másik fontos elem az eDia mérési rendszer tanodára adaptált változatának használatával kapott, sztenderdizáció felé mutató bemeneti és kimeneti mérések értékelése, illetve az ezekre alapozott fejlesztési feladat. Végül az EFT része a motivációs mátrix, amely a tanodamozgalom alapelvei közé tartozó, a gyermekeket, fiatalokat alapvető motivációik felől megközelítő, egyedi módszertanú munkát tesz lehetővé.

Úgy véljük, hogy az egyéni fejlesztési terv mintája alkalmas arra, hogy a sokszínűség megőrzése és a módszertani szabadság mellett az átláthatóság és az összehasonlíthatóság felé segítse a tanodamozgalmat. A modern kori Magyarország történetének egyik legsikeresebb alulról jövő kezdeményezése megérdemli ezt a kiemelt figyelmet.