Fieszlné Ancsák Jolán

A köznevelés keretrendszeréhez kapcsolódó fejlesztések
az EFOP-3.2.15–VEKOP-17 kiemelt projektben

Fieszlné Ancsák Jolán.jpg

 

Az EFOP-3.2.15–VEKOP-17 „A köznevelés keretrendszeréhez kapcsolódó mérési-értékelési és digitális fejlesztések, innovatív oktatásszervezési eljárások kialakítása, megújítása” elnevezésű kiemelt projekt konzorciumvezetője az Oktatási Hivatal, a konzorcium további tagjai az Eszterházy Károly Egyetem és a Digitális Jólét Nonprofit Kft.

A megvalósítási időszak 2017.06.01-től 2020.10.31-ig tart, a támogatás 10 560 M Ft-os keretösszege a tevékenységekkel arányosan oszlik meg a megvalósítók között.

A projekt általános céljai:

  • a végzettség nélküli és a korai iskolaelhagyás csökkentésének támogatása;
  • az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása;
  • a tanulási egyenlőtlenségek csökkentése;
  • a köznevelési intézmények társadalmi, gazdasági, munkaerő-piaci elvárásokhoz való alkalmazkodásának segítése; a versenyképes oktatás és értékalapú köznevelési rendszer megteremtése;
  • a köznevelés minőségének javítása, minőségi megújítása

az egyén, a tanuló, a köznevelési intézmények és a köznevelési rendszer komplex fejlesztésére irányulnak.

A fejlesztési célok és konkrét tevékenységek – nyolc alprojektbe szerveződve – a köznevelés teljes rendszerét átszövik. Az egyes alprojektek vertikális és horizontális kötőelemei a digitális fejlesztések. 

A köznevelési mérési-értékelési és vizsgarendszer fejlesztésének keretein belül digitális felületre költözik az országos első idegen nyelvi mérés, a kompetenciamérés új mérési területtel egészül ki, és lezajlik az elektronikus érettségi pilotja.

Az eDia diagnosztikus értékelési rendszert a fejlesztők felkészítik az óvodások iskolakészültségi mérésének lebonyolítására, valamint kidolgozzák a nehéz feltételek között működő iskolák kiemelt szakmai, pedagógiai célú támogatásának módszereit és lehetőségét.

A köznevelési tematikus hetek, tematikus napok fejlesztése során a mindennapi élethez kapcsolódó, gyakorlati problémákra fókuszáló, tanulói együttműködésre, aktivitásra épülő tanulási szituációk épülnek be az új tartalmi elemekkel bővülő programkínálatba, melyek hatékonyságát szakmai, módszertani, illusztrációs és egyéb kiegészítő segédanyagok kidolgozása és a pedagógusokat felkészítő képzések fogják segíteni.

A digitális pedagógiai fejlesztések egységes kezelése gondoskodik arról, hogy az új médium számára minden szinten adott legyen a lehetőség az iskolák mindennapjaiba való beépülésre. Fejlesztésre kerül az IKER digitális követelmény-keretrendszere, amely ugyanúgy meghatározza a tanulók előmenetele során a képzési szintek közötti átlépéskor kötelezően elvárt szinteket, mint ahogy alapjául szolgál a pedagógusok digitális pedagógiai kompetenciaszintjei és önértékelési rendszere kidolgozásának, valamint megteremti a statisztikai rendszerek számára a digitális oktatással kapcsolatos adatszolgáltatás kereteit.

Az élményalapú tanulás informális és nem formális alkalmainak módszertani megalapozása során 8 témamodul és 352 programsablon készül el az 1–11. évfolyamra. Lezajlik a szálláshelyek és a programszolgáltatások minősítése, egy komplex támogató internetes portál és applikáció fejlesztése, a tematikus bentlakásos és napközis programok pilotja. A pedagógusok, mentorok és animátorok munkáját felkészítő képzések, tanulmányok és kiadványok támogatják, valamint megvalósul a projektben a pedagógusok mentorálása. Az élményalapú tanulási alkalmak köznevelési rendszerbe való beépülését a NAT fejlesztői számára készülő javaslatcsomag segíti.

A fejlesztésekben érintett célcsoportok mellett ismertetésre kerültek a várható szakmai eredmények, és a projekt indulása óta elvégzett feladatok.

A szekciófoglalkozás a továbbiakban azoknak a tevékenységeknek a bemutatására fókuszált, amelyeket az Oktatási Hivatal valósít meg. Ezek közül az iskolák és a tanulók mindennapjaira legjelentősebb hatással lévő projektfeladatokról volt részletesen is szó, a köznevelési mérési-értékelési és vizsgarendszer fejlesztéséről és a tematikus informális és nem formális tanulási alkalmakhoz kapcsolódó tanulási formák módszertani megalapozásáról