Pongrácz László – Ostorics László – Szepesi Ildikó

A mérési-értékelési és a vizsgarendszer fejlesztése

Pongracz-Laszlo.jpg Ostorics_laszlo.jpg szepesi-ildiko.jpg

 

Mi várható az érettségi vizsgarendszer fejlesztésében? 

Az első elem, amelyről itt szólnunk kell, az írásbeli érettségi feladatlapokkal kapcsolatos. A kétszintű érettségi vizsgarendszer 2005. évi bevezetése óta minden vizsgaidőszak során nyilvánosságra hozzuk az érettségi írásbeli feladatlapokat és javítási-értékelési útmutatóikat. Így az érettségi vizsgára felkészítő pedagógusoknak minden vizsgatárgyból egy rendkívüli gazdagságú „feladatlapvagyon” áll rendelkezésére, amelyet beépíthetnek felkészítő munkájukba.

A feladatlapokat azonban jelenleg csak – vizsgaidőszakonként vagy vizsgatárgyanként csoportosítva –egységes egészként lehet elérni a honlapon. Minden bizonnyal nagy örömmel veszik majd a tanárok azt a fejlesztést, amelynek során a feladatlapokat feladatokra bontjuk, a feladatokat a szakemberek tantárgyspecifikus paraméterekkel látják el, és mindezt behelyezzük egy keresőrendszerbe. Így az eddigi „feladatlapbank” helyett egy igazi érettségi feladatbankot hozunk létre, amelyben a kollégák saját vizsgatárgyuk összes eddigi érettségi feladata között a szaktárgyi paraméterek szerint kereshetnek, válogathatnak. Az új rendszer, az új szolgáltatás az eddigieknél lényegesen jobban tudja majd segíteni az érettségire való felkészítő munkát.

A kétszintű érettségi vizsgarendszer 2005. évi bevezetése óta különösen a mérési szakembereket foglalkoztatja az a kérdés, hogy milyen az írásbeli érettségi feladatlapok mint mérőeszközök mérésmetodikai minősége. Mindannyian tudjuk, hogy a pedagógiai mérőeszközök készítésének módszertana lényegesen eltér az érettségi feladatlapokétól. Ennek oka, hogy a készítés bizonyos fázisai – mint például a próbamérés vagy a végleges egyéni adatoknak a teljes mérési adatbázis alapján, minden adat együttes elemzése alapján történő előállítása – az érettségi esetében, annak nagy egyéni tétje és következményei miatt elképzelhetetlenek. Ezért már a TÁMOP-3.1.8. projekt részeként készítettünk egy olyan elemzéssorozatot, amelyben elvégeztük az öt „nagy” érettségi vizsgatárgy (magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, angol és német nyelv) összes írásbeli feladatlapjának részletes mérésmetodikai elemzését. Az eredmények akkor megnyugtatók voltak, gyakorlatilag az összes feladatlap reliabilitási mutatója jónak bizonyult. Jelen projektben ezt a vizsgálatot megismételjük.

Végezetül essék szó az érettségi vizsgarendszer digitális alapokra helyezésével kapcsolatos projektelemekről. Az érettségi vizsga – ellentétben a pedagógiai mérésekkel – a résztvevők számára rendkívül nagy téttel bír. A vizsgáztatás módszertanának meghatározásakor tehát a legalapvetőbb szempont, hogy a vizsgázók a lehető legnagyobb mértékben képesek legyenek beszámolni arról a „tudásról”, amelyre tanulmányaik során szert tettek. Azaz vizsgázni is olyan módon kelljen, ahogy az a felkészülés során is megszokott volt. Ezért a vizsgarendszer mindig is igazodott az iskolarendszer, azaz a felkészítés közegéhez. A vizsgarendszer digitális médiumra való átállításának éppen ezért alapvető feltétele, hogy

  • alakuljon ki és terjedjen el a digitális környezetben való oktatás felkészítési, pedagógiai módszertana, legyen meg az ehhez szükséges támogatás;
  • a digitális technológia „itassa át” a tanárok és a tanulók mindennapi tanítási, tanulási gyakorlatát helytől és tanulói körtől függetlenül;
  • egyenszilárdságú és biztonságos szoftver és hardver infrastruktúra álljon minden iskola és tanuló rendelkezésére;
  • a digitális mérési technológia terjedjen el az oktatás minden szintjén.

Ezek a folyamatok a köznevelési rendszerben éppen most indulnak el. A digitális mérési technológiák kidolgozása, fejlesztése és bevezetése is e projekt egyik terméke lesz. Bár a vizsgarendszer digitális médiumra való átállításának feltételei még nem állnak fenn, a jelen projekt érettségi szegmensében is elindulnak a kísérleti folyamatok, digitális mérési pilotok. Ezek keretében a digitális technológiára legkönnyebben adaptálható érettségi feladattípusok esetében megvizsgáljuk, hogy a médiumváltásnak milyen hatása van a tanulói teljesítményekre. Így világossá válik, hogy a tanulói teljesítményekben milyen olyan változások várhatóak, amelyek kizárólag a digitalizációra való átállásnak tulajdoníthatók.

Az országos mérési rendszer továbbfejlesztése – Országos kompetenciamérés

Az országos mérési rendszernek reagálnia kell a nemzetközi mérési kultúrában és általában a világban történő változásokra is. Jelenleg nincsen országos szinten rendszeres adatunk a magyar tanulók természettudományi teljesítményéről, emellett a magyar államilag üzemeltetett mérési rendszernek nincsenek digitális elemei – akkor sem, ha megemlékezünk az SZTE által fejlesztett és üzemeltetett eDia diagnosztikus mérésekről. Ennek megfelelően az OH folytatja a TÁMOP-3.1.8-ban megkezdett fejlesztéseket. A projekt során az Országos kompetenciamérés kiegészül a természettudományi területtel, azaz a 2020-as évtől kezdve ezen a mérési területen is rendszeresen jelentés fog készülni tanulói, iskolai és országos szinten. A természettudomány mérése nemcsak a hagyományos tartalmi területekről, hanem a tanulók megismeréssel és a tudományos vizsgálatokkal kapcsolatos ismereteiről és képességeiről is számot fog adni. A következő három év feladata megtalálni annak a módját, hogy az új terület hogyan váljon az országos rendszer állandó részévé – ennek megfelelően a projekt során az új terület első főmérése is reprezentatív mintán fog lebonyolódni 2019 tavaszán.

Emellett megkezdődik a mérési rendszer felkészítése a digitális médiumon történő tesztelésre. Ez hazánkban nem újdonság: a PISA 2009 óta lebonyolított digitális mérései rávilágítottak arra, hogy Magyarországon lehetséges a digitális mérések rendszeres megszervezése, ugyanakkor arra is, hogy az új médiumon elért eredmények elmaradnak a hagyományos, nyomtatott mérések eredményeitől. Az új médium használata számos előnye mellett egyértelműen kockázatokkal is jár. Egy olyan, hosszú idő óta működő rendszer esetében, mint az Országos kompetenciamérés, fokozott óvatosságra van szükség a „digitális átállás” során, hiszen nem szeretnénk elveszíteni a 2008 óta felhalmozott összehasonlítható adatok érvényességét. Ennek megfelelően a digitális médium bevezetése a projekt során még a kísérleti fázisban marad, egy kis létszámú tanulói mintán zajlik majd az új eszköz használatának vizsgálata.

Az országos mérési rendszer továbbfejlesztése – nyelvi kompetenciamérés

A nyelvi mérés mindössze 2015 óta része az országos rendszernek, szolgáltatásai még nem olyan sokrétűek, mint az Országos kompetenciaméréséi. Így a digitális médiumra való „költöztetés” nem jár akkora visszamenőleges adatveszteséggel, és egyúttal megteremti a lehetőséget a mérés visszajelző rendszerének fejlesztésére is.

A magyar oktatási rendszer nincsen fölkészülve egy teljes körű digitális mérésre. Egy olyan mérés, amely során egy évfolyam minden tanulóját országszerte ugyanabban az időpontban számítógépek elé ültetik, nem képzelhető el, hiszen az iskolák gépparkjai nagyon különböző méretűek és állapotúak. Ezt a Hivatal úgynevezett adaptív tesztelés bevezetésével fogja megoldani. Az adaptív mérések fontos tulajdonsága ebből a szempontból, hogy gyakorlatilag nem kerülhet ugyanaz a teszt a tanulók elé, azaz a kiszivárgás veszélye nélkül lebonyolítható a mérés különböző iskolákban, különböző időpontokban. Ez egyrészt pontosabb lesz, mint a jelenlegi mérés, másrészt nem hárítja a rögzítés munkáját az iskolára, mert azonnal visszajelez. A projekt során 27 000 6-8. évfolyamos tanuló fog részt venni a próbaméréseken, emellett az országos bevezetést tanári műhelymunkák készítik majd elő 2020 első félévében.

Tudomást kell venni arról a helyzetről, hogy egyfelől öt külön digitális mérési program tervei szerepelnek csak ebben a projektben, emellett három másik külön is jelentős digitális mérési rendszer felépítése a célja egyéb fejlesztéseknek.

Ezért szükség van a digitális adatfelvételt igénylő szoftverfejlesztések összehangolására, melynek során egy olyan „termékcsalád”-nak kell megszületnie, amely egyrészt lehetővé teszi helyi mérések összeállítását és támogatja a kompetenciafejlesztést, gyakorlást is – azaz rendelkezik intézményi modullal –, másrészt, kezeli az innovatív feladatformákat, képes több projektet, mérést kezelni; képes azonnali visszajelzést adni, ha erre van szükség, és természetesen a mérési azonosító használatán alapul.