Dr. Barlai Róbertné – Tóth Géza

Vezetők szakértői szakmai támogatása
új képzési formában – vezetői klubok működtetése

Honnan kap szakmai segítséget a vezető a folyamatos fejlődéséhez?  

A fenntartó rendszeres vezetői értekezletet tart annak érdekében, hogy az intézmények törvényes működését támogassa. Ilyenkor sor kerül például a legfontosabb jogszabályváltozások közvetítésére, arra, hogy az intézmények hogyan járulnak hozzá a különböző fenntartói adatszolgáltatásokhoz, a bemeneti adatok felméréséhez, a felmerült ad hoc problémák megbeszélésére, valamint az anyagi erőforrások intézményi lehetőségeire, kezelésére.

De ki foglalkozik a vezető kompetenciáival?

Az országosan javasolt Önértékelési rendszer vezetőre vonatkozó elvárás rendszere felvázolja az ideális vezető jellemzőit – egy európai vezetői keretrendszer, a Central 5 alapján – és az értékelés során a vezető önmagát hasonlítja ehhez a rendszerhez, a külső visszajelzéseket is felhasználva.

Centrál 5 = Közép-Európai Kompetencia Keretrendszer alapján készült a Vezetői önértékelési és tanfelügyeleti rendszer.

Vezetői kompetenciaterületek:

• A tanulás-tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása
• A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása
• Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása
• Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása
• Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása

Az öt vezetői kompetenciaterületen a 62 elvárás egyike-másika komoly kihívást jelent a vezetőnek, hogyan tud megfelelni ezeknek az elvárásoknak. Ebben nem lehet magára hagyni a vezetőt.

Néhány példa az elvárásokra az oly fontos területen, mint a belső tudásmegosztás irányítása az intézményben:

• Aktívan működteti a munkaközösségeket, az egyéb csoportokat (projektcsoport például intézményi önértékelésre), szakjának és vezetői jelenléte fontosságának tükrében részt vesz a teammunkában.
• Kezdeményezi, szervezi és ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket.
• Szorgalmazza a belső tudásmegosztás különböző formáit.

A Független Pedagógus Fórum (FPF) pedagógus szakmai civil szervezet. Ebből a szervezetből indult el az a kezdeményezés, hogy a vezetők számára egy-egy tanévben 5-6 alkalommal tegyük lehetővé a továbbképzésnek egy irányítottan kötetlenebb formáját, a vezetői klubok néven elindított képzési formát, ahol az egymástól való tanulás, a tapasztalatcsere is beépül az elméleti ismeretek mellé, sőt nagyobb hangsúlyt kap.

A vezetői klubok elindításánál célként fogalmazódott meg a közös gondolkodás műhelyének biztosítása néhány órára, melyben felkészült klubvezető-páros irányításával együttműködő tanulás valósul meg a közös problémák megoldásának és jó gyakorlatok megosztása érdekében. Ezek az alkalmak a vezetői önértékelési rendszer elvárásainak való minőségi megfelelés felé való elmozdulást is hivatottak szolgálni.

Számos nemzetközi tapasztalat (kutatások, sikeres oktatási rendszerek gyakorlata) és az OFI-ban lezajlott TÁMOP 3.1.1 projekt 2. alprojektjének 2. témájában tapasztaltak azt mutatják, hogy létezik a pedagógusok együttműködésének olyan formája, amely biztosíthatja folyamatos szakmai fejlődésüket és ezen keresztül a gyerekek tanulásban való sikerességének növelését. Ez a forma a tanuló szakmai közösség (TSZK). Ez adta az ötletet, hogy ezt a kidolgozott módszertant alkalmazzuk a tervezett vezetői klubokra.

A Vezetői Klub irányító csapata

Az FPF keretében kilenc szakértő összefogásával született meg a Vezetői Klub koncepciója. A csoport tagjai jelenleg is működő, vagy korábban hosszú ideig intézményvezetői feladatokat ellátó és/vagy szakértőként tevékenykedő szakemberek.[1]. A csoportnak összesen 138 év vezetői gyakorlat van a háta mögött.

A „Kilencek csoportja” egy éven keresztül önkéntes munkában elkészítette a Vezetői klub (VK) koncepcióját, tárgyaltak döntéshozókkal, megkeresték a lehetőséget a koncepció kipróbálására. A Klebelsberg Központ adott szabad utat ahhoz, hogy nyolc tankerület igazgatói közössége számára meghirdethessük a vezetői klubokat. A pilot program keretében a nyolc Tankerületi Központ 12 helyszínén, összesen 26 klubfoglalkozást tartottunk. A műhelyfoglalkozásokon összesen 520 intézményvezető kollégát tudtunk bevonni a munkába a „kilencek”, azaz a kilencfős fejlesztő szakértői csapat irányítása mellett.

Nagyon nagy hitünk volt végig ennek a szakmai fejlődési formának a beválásában és hasznosságában.

Részletek a koncepcióból

„A Vezetői Klubok működtetésének kettős fókusza van:

• egyrészt a vezetőkkel szemben támasztott elvárás rendszernek való megfelelés szakmai támogatása,
• másrészt a TSZK építésének megkezdése és terjesztése a vezetői körben különféle csoportmódszerek, technikák alkalmazásával.

A klub tehát nem klasszikus vezetői továbbképzés, hanem a tapasztalatcsere, a tudásmegosztás, az egymástól való tanulás, illetve a közös tudáskonstruálás fóruma. Ez a tanulási folyamat példaként szolgálhat arra is, hogyan lehet a vezetőknek a tanárokkal együttműködni az intézményi tanuló szervezet építéséért.”

A kitűzött alapelvek:

• nyitottság,
• önkéntesség,
• nyilvánosság,
• hasznosság.

Az elképzelés szerint a tagok az általuk birtokolt ismeretek, tapasztalatok megosztására törekszenek, azzal segítik a tanulást. Valódi vita zajlik az eltérő megoldások, gondolkodási módok mentén. A tagok nem minősítik a gyakorlati tapasztalatok ismertetőjét, és alapvető feltétel a nyitottság.

A vezetői műhelyeken a részvétel nem kötelező, és a tanulás különböző formáinak felhasználásával az önfejlesztés része. Az intézményi gyakorlatok, problémák megosztása önkéntes alapon történik. A résztvevők tanulási eredményessége elsősorban maguktól a résztvevőktől, de a klubfoglalkozást vezető személyétől is függ. A nyilvánosság úgy érvényesülhet, hogy a foglalkozás szakmai megállapításai, az ott szerzett tapasztalatok felhasználhatók az egyes intézményi gyakorlatokban. A hasznosság azt jelenti, hogy a problémaközpontúság helyett a megoldás-fókusz a meghatározó. A saját szervezet működésének elemzése lehetőséget ad az intézményi szervezet fejlesztésére, és egyben lehetőséget nyújt a vezetői képességek fejlesztésére.

A koncepciót alakító csoport saját belső fejlesztő munkája ennek a közös alapnak a kialakításával és elfogadásával kezdődött, hiszen köztudott, hogy ha az alapok szilárdan állnak, ha szemléletében és szándékaiban egységes a fejlesztő csoport, akkor az erre épülő tevékenységek szükségszerűen időtállóvá, maradandóvá válnak. A megalapozás során a csoport fontosnak tartotta ennek a formának az eddig ismertektől való lehatárolását:

Ahogyan azt fentebb jeleztük, nagyon nagy hitünk volt végig ennek a szakmai fejlődési formának a beválásában és hasznosságában. A hitünk nem csökkent, ellenkezőleg, nőttön-nőtt, mert folyamatosan láttuk és tapasztaltuk munkánk hasznát, eredményességét, és a vezetők részéről megnyilvánuló töretlen igényt.

Ennek megfelelően a foglalkozási témák körét is bővítettük a felmerült igények összegyűjtése alapján:

Témafelvetések a vezetői klubfoglalkozásokhoz

• Változás-változtatás.
• A vezetői önértékelés, önfejlesztés gyakorlata.
• Az intézményi önértékelés, fejlesztés gyakorlata.
• A tanulási folyamatok támogatása, fejlesztési lehetőségek a vezetői munkában – tanulási eredmény-alapú megközelítés.
• A tantestület/nevelőtestület, mint csoportfejlesztési lehetőségei – belső tudásmegosztás, intézményen belüli együttműködések.
• Időgazdálkodás, munkamegosztás, delegálás.
• Döntés-előkészítés, döntéshozatal, a döntések megvalósítása.
• Szervezeti és vezetői belső és külső kommunikáció – hatékony értekezlet vezetése, szülőkkel való kapcsolat.
• A pedagógussal való egyéni bánásmód és a hatékony vezetési stílus: erősségek a fókuszban, fejlesztő értékelés, motiváció, kreativitás fejlesztése.
• Tanuló szakmai közösség kialakításának, működtetésének vezetői támogatás.

Az első nyolc téma foglalkozási terve kidolgozásra került, a további felvetések befogadására és azok kidolgozására a fejlesztő munkacsoport továbbra is nyitott.

Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogyan tovább Vezetői Klub?

Erre vonatkozóan úgy gondoljuk, hogy egy átfogó, a vezetők képzését, továbbképzését komplex módon kezelő, központi támogatást igénylő felsővezetői döntésen alapuló koncepció elfogadására van szükség.

Javaslatunk arra vonatkozik, hogy a Vezetői Klub mellett több más továbbképzési, fejlesztési lehetőség is rendelkezésre álljon, amelyeket egységes keretben kezelve kínáljunk vezetőink számára.

Nevezzük ezt a komplex megoldást: Vezetői Kosárnak.

A Vezetői Kosár egy olyan kínálat, amelynek feltöltése a mindenkori oktatási kormányzat feladata, a kosárban található „termékek” kiválasztása pedig a vezetők számára egyszerre lehetőség és kötelezettség. A vezetők munkájának tudatos és folyamatos támogatásához, a Vezetői Kosár kialakítása és használata érdekében az alábbiakat javasoljuk:

• Legyen 120 kredit/év igazolt, kötelező önfejlesztési, képzési programokon való részvétel a kezdő vezetők számára (az első és a második vezetői ciklus idejére).
• Legyen legalább 60 kredit/év igazolt, kötelező önfejlesztési, képzési programokon való részvétel minden vezető számára.
• Legyenek minden vezető számára elérhetőek a fenntartó által jóváhagyott és támogatott önfejlesztési, képzési programok (az anyagi támogatás fenntartói, vagy intézményi költségvetésből valósuljon meg).
• Legyen a vezetői munka eredményességének és hatékonyságának tervezett és folyamatos fenntartói vizsgálata.
• Legyen egy évente frissülő, nyilvános, a fenntartó által felkínált, lehetőségekkel teli Vezetői Kosár minden vezető számára felkínálva.

A Vezetői Kosár tartalmára vonatkozóan pedig az alábbiakat javasoljuk:

• évente kerüljenek frissítésre a kínálati elemek (a gyakorlati tapasztalatok, igények és szükségszerűségek vizsgálata alapján);
• legyenek az egyes tartalmi elemek „beárazva” (a kredit pontok egységes „piaci” elvárások alapján legyenek megállapítva);
• legyen nyilvános minden vezető számára elérhető módon;
• a fenntartó által történő szakmai jóváhagyás mindig előzze meg az egyes tartalmi elemek kosárba történő megjelenését (pl. stratégiához illesztés);
• az igénybe vevő vezetők egymás közti rendszeres és kötelező tudásmegosztása feltételét képezze a „kosárból” történő választásnak.

Javasoljuk, hogy a Vezetői Kosár tartalommal való feltöltése, a kínálati elemek összeállítása és „beárazása” az alábbi példa szerint valósuljanak meg:

• Mesterpedagógusok Sonkádi Szabadegyetemén való részvétel – 30 kredit (3 nap)
• Országos Közoktatási Szakértői Konferencia – 30 kredit (3 nap)
• Szakmai konferencia – 20 kredit (2 nap)
• Szakmai konferencia – 10 kredit (1 nap)
• Akkreditált pedagógus továbbképzés – 30 kredit (30 óra)
• Vezetői Klub – 5 kredit/alkalom (6 alkalom/év = 30 kredit)

A fentiek alapján, ha egy vezető részt vesz a két fenti országos konferencián, továbbá egy 30 órás akkreditált pedagógus továbbképzésen, valamint éves szinten hat Vezetői klub foglakozáson, akkor évi 120 kredit pontot teljesített.

A javaslat lehetőséget ad a fenntartók számára a Kosár tartalmának folyamatos felülvizsgálatára, a kínálat bővítésére, a vezetők munkájának szakmai segítésére, a vezetői kompetenciák fejlesztésére, az ellenőrzések tervezett megvalósítására, a tanfelügyeleti ellenőrzések tapasztalatainak értékelésére.