Jurecz Emil – Virágné Nagy Éva

Tanfelügyelet a szakértő szemével

A szekció-előadás célja:  

A minősítés után a tanfelügyelet módszereinek, eszközeinek korrekciója a gyakorlati megvalósítás elősegítése, a szakértői vélemények összegyűjtése és továbbítása, valamint a tanfelügyelet jelentőségének tisztázása.

A téma fontosságát jelzi, hogy a szekció foglalkozáson részt vett az Oktatási Hivatal Tanügy-igazgatási és Köznevelési Hatósági Főosztály képviseletében Gerendás János főosztályvezető-helyettes úr, és Marosi Katalin osztályvezető asszony.

A felvetett problémák egy részére a helyszínen reagáltak. Megállapodásunk értelmében az előzetesen összegyűjtött és az itt elhangzott kérdéseket javaslatokat továbbítjuk az Oktatási Hivatalnak. A felvetésekre a későbbiekben közösen keresünk megoldást.

Miért fontos az egyesület számára a tanfelügyelet kérdésének kezelése?

Az egyesület 1640 tagjának többsége pedagógiai szakmai ellenőrzést és pedagógus minősítést végez. Jelenleg még nagy a bizonytalanság a szakértők részéről a tanfelügyeleti ellenőrzéssel kapcsolatban, ezért elindult a KÖSZOE által szervezett a szakértők igénye szerint a vezetői és intézményi tanfelügyelethez a képzés. Az igény erősségét, a képzés fontosságát jelzi, hogy 1462-en jelentkeztek a képzésre.

Az egyesület a szakértői munka támogatására és érdekvédelmére jött létre, ezért feladata, hogy az igényeknek megfelelően támogassa a tanfelügyeleti munkát is.

A támogatás két területen jelenik meg:

• Szakértőknek nyújtott segítség:
• Egységes látásmód kialakítása.
• Szakértői közös munka kialakítása.
• Előzetes felkészülés ütemezése.
• Dokumentumok tanulmányozásának jelentősége, lényege.
• Dokumentumok koherenciájának keresése, meglátása.
• Felmerülő jogos problémák továbbítása.
• Az Oktatási Hivatalnak nyújtott segítség:
• A tanfelügyeleti munkával kapcsolatos kérdések felvetése.
• Vélemények feldolgozása, átadása.
• Tapasztalatok összegyűjtése.
• Felmerülő jogos problémák tolmácsolása.
• Közös megoldások keresése.

Előzmények

A köznevelési intézmények külső ellenőrzése Európai Uniós elvárás, egész Európában működik külső ellenőrzési rendszer.

Magyarországon 1985-ig volt külső ellenőrzés, ezt a feladatot a szakfelügyelet látta el. Magyarországon 1985 óta nincs külső szakmai ellenőrzés a közoktatásban, az eddigi felmérések pedig csak „a végpontokról adnak szűk képet”. Európa 16 országában működik tanfelügyeleti rendszer.

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) célja a pedagógusok munkájának külső, egységes kritériumok szerinti ellenőrzése és értékelése a minőség javítása érdekében. Az ellenőrzés kiterjed fenntartótól függetlenül minden köznevelési intézményre.

„Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés a nevelési-oktatási intézmények szakmai tevékenységét a pedagógusok munkájának általános pedagógiai szempontok alapján történő értékelésére, az intézményvezetők általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok szerint történő értékelésére, az intézmények saját céljainak megvalósulására, továbbá az intézményi önértékelés eredményeire alapozva értékeli, és ezzel az intézmény szakmai fejlődéséhez támogatást ad.”^[1]

A tanfelügyelet célja a pedagógusok, intézményvezetők és intézmények pedagógiai-szakmai munkájának fejlesztése úgy, hogy az ellenőrzés a lehető legkevesebb terhet rója a folyamatban részt vevő kollégákra. Decemberben megjelent az Országos tanfelügyelet – „Kézikönyv általános iskolák számára” című összeállítás, amely a pedagógiai-szakmai ellenőrzés általános iskolára kidolgozott, az emberi erőforrások minisztere által jóváhagyott standardjait tartalmazza.

Az egyesületet 2012-ben kérte fel a tanfelügyeletet kidolgozó munkacsoportban való részvételre a Nemzeti Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára. A cél olyan, támogató jellegű külső ellenőrzés létrehozása, amelyik egységes elvek és egységes szempontok szerint vizsgálja az oktatási intézményeket.

A csoport három területre dolgozta ki a feladatot:

• a pedagógus tanfelügyelete;
• a vezető tanfelügyelete;
• az intézmény tanfelügyelete.

A csoport által elkészített tervezet kipróbálását és korrekcióját a szegedi Qualitas T&G Tanácsadó és Szolgáltató Kft. nyerte meg a Kodolányi János Főiskolával konzorciumban. A pilotban egyszerre folytattuk le mindhárom terület próbáját, s a megkezdése előtt három napos képzést tartottunk a pilotban résztvevő szakértők részére. A tanfelügyeleti ellenőrzés standardjainak tesztelése 50 intézmény pedagógusainak, vezetőinek bevonásával történt meg 2013 március és június között. Decemberben megjelent az Országos tanfelügyelet – Kézikönyv általános iskolák számára című összeállítás, amely a pedagógiai-szakmai ellenőrzés általános iskolára kidolgozott, az emberi erőforrások minisztere által jóváhagyott standardjait tartalmazza. A tapasztalatok alapján a Qualitas javaslatot tett a tanfelügyeleti rendszer módosítására, ennek alapján lett a végleges tanfelügyelet kialakítva, s ennek alapján lett a kézikönyv első változata kiadva.

A tanfelügyeleti rendszer kidolgozását követően elkészült az önértékelés is, amely szorosan a tanfelügyeletre épült. 2015-ben az EMMI kiadta az önértékelési kézikönyvet is. 2016-ban elkezdődött a tanfelügyelet. Először a pedagógus, majd ezt követően a vezetői is. Az első gyakorlati tapasztalatok alapján, 2016 nyarán elkészült a tanfelügyelet korrekciója. 2017 szeptemberétől pedig elkezdődött az intézményi tanfelügyelet is.

A KÖSZOE segítsége a tanfelügyeletben érintett szakértőknek, intézményvezetőknek

Az első tanfelügyeleteket követően azonnal megjelent a szakértők részéről az igény a segítségre. A zárt Facebook csoportokban folyamatosan tárgyalták a feladatokat. Ezekben a csoportokban ösztönösen próbáltak egymásnak a szakértők segítséget nyújtani. A megyei vezetők jelezték, hogy sajnos egyre több félretájékoztatás is történik a zárt csoportokban, ezért fontos lenne a szakértők számára egy olyan fórum, amelyen az egyesület vezetői, a tanfelügyeletet fejlesztő csoport munkatársai közvetlenül tudnának reagálni a felmerült problémákra.

Az egyesület – szolnoki és pécsi kezdeményezésre – létrehozta a „Mesterklub” hálózatot, amelynek első foglalkozása 2016 februárjában volt Pécsett, vele szinte egy időben Szolnokon. Ezt követően sorra szerveződtek a megyei mesterklubok. Ennek lényege, hogy a tanfelügyeletben érintett szakértők időszakonként összejönnek egy megbeszélésre, ahol konkrétan értékelik a tapasztalatokat, és a kritikus problémákra megoldásokat keresnek. Amelyik problémára nem találtak megoldást, azt továbbították az egyesületnek. Ha a probléma jellege megigényelte, akkor az egyesület továbbította az Oktatási Hivatalnak, és a fejlesztőknek, akiktől megoldást vártak, és kaptak. Az egyesület vezetése sok ilyen mesterklub foglalkozáson részt vett, és volt olyan eset is, amikor az elnökség tagjai nem tudtak jelen lenni, azonban Skype-on bekapcsolódtak a munkába, és Skype-on bekapcsolódtak a fejlesztő szakértők is. A mesterklubok hatására gyorsan rendeződtek a problémák.

Közben az egyesület együttműködési szerződést kötött az Oktatási Hivatallal. Felvettük a kapcsolatot az országos POK hálózattal, a szaktanácsadók egyesületével, és – a tapasztalatok összegyűjtésével, továbbításával – részt vettünk a minősítés és a tanfelügyelet módosításának előkészítésében is.

2016 őszén nyilvánossá vált, hogy 2017 szeptemberétől elindul az intézményi tanfelügyelet. Az egyesület Fejér megyei csoportja Perkátán tartott mesterklubján merült fel az igény arra, hogy a vezetői és intézményi tanfelügyelettel kapcsolatban tartsunk olyan képzést, amely a gyakorlatban vezeti végig a feladatokat. Az elnökség decemberben felkérte a tanfelügyelet fejlesztőit arra, hogy készítsék el a képzés szakmai anyagát. A képzés tematikája 2017 februárjára készült el, márciustól beindultak a tréningek, júniusig 34 képzés történt, továbbá júliusban és szeptemberben 1-1. A 36 képzésre 1462-en jelentkeztek.

A tréning:

• Az intézményi tanfelügyelet eljárásrendje szerint épült fel, a 4. kompetenciaterületet vizsgáltuk. A tréning két részből állt
• Előzetes felkészülés (otthoni feladatok):
• Online kérdőívek gyakorlása, legalább 80%-os megoldásig.
• Az intézményi dokumentumok vizsgálata.
• Helyszíni feladatok:
• Teszt kitöltése az intézményi tanfelügyelet folyamatának ismerete.
• A szakértői csoport közös munkavégzése, munkamódszerének kialakítása.
• Intézményi tanfelügyelet lefolytatása a 4. kompetenciaterület mentén:
  • Adatgyűjtés – dokumentumelemzés.
  • Intézménybejárás.
  • Csoportos interjúkészítés.
  • Adatok alapján értékelés.
• Az intézményi tanfelügyelet során a szakértői munka lehetséges nehézségei.

Az eredmény

Az 1462 jelentkező önmagában mutatja az eredményességet. A résztvevők által kiállított elégedettségi kérdőív „leggyengébbre értékelt” területe (az adatok alapján az értékelés) 4,57 osztályzatot kapott. A tréning folyamán számos gyakorlati problémára derült fény, s ezeket továbbítottuk az Oktatási Hivatalnak. Sok levelet kaptunk a tréningen résztvevőktől, ezekből néhány:

• Csatolva küldöm a kiadott házi feladatot! Köszönöm a mai képzést. Sok sikert kívánok a további munkátokra! O. A. (2017-03-22.)
• Küldöm a mai munkanapunkon elhangzottak alapján az S8 általam kitöltött verzióját. Köszönöm a délutáni munkátokat, a tanultakat és a nyugodt tanulási légkört! B. B. V.
• 2017. március 25-én részt vettem a vezetői és az intézményi tanfelügyeleti továbbképzésen. Köszönöm az előadók felkészítő segítségét! U. S. (2017-03-27.)
• Köszönjük fáradhatatlan munkátokat:) M. L. (2017-04-09.)
• Köszönjük szépen a filmklipet, és a jó hangulatú továbbképzést! Sokat tanultunk! J Sz. I.
• Köszönet a kisfilmért és a sok hasznos anyagért. További jó munkát! Üdvözlettel: J. A. Zs. (2017-04-10.)
• Szeretném még egyszer megköszönni a pénteki képzést! Hasznos volt, Ti pedig nagyon felkészültek. Nagyon rendben volt! Minden jót kívánok! T. I. (2017-05-22.)
• Köszönöm a színvonalas és tartalmas délutáni oktatást! V. Gy. (2017-05-24.)
• Köszönöm szépen a gyors segítséget. Igazából nem a papír számít, hanem az a hasznos info, amit kaptam. C. K. I. (2017-05-28.)

A szakértői tapasztalatok:

• Elkezdődik az egyesület egyeztetése, 2017 március (minden megyei vezető).
• Mesterklubok jelzései alapján levél az OH-nak.
• Egyeztetés az OH-val a hajdúszoboszlói konferenciáról.
• Véleménykérő körlevél a szakértőknek a tanfelügyeletről (több, mint 10 oldalnyi véleményt kaptunk a megyéktől).

A szakértői tapasztalatok közül a többség által jelzettek:

• „Javasoljuk a felület helyszíni látogatás előtti hosszabb nyitva tartását. (A tanfelügyelet előtt legalább egy hónappal nyíljon meg a felület)”.
• „Javasoljuk a szülői interjúhoz reprezentatív minta, vagy a véletlenszerű választás alkalmazását”.
• „Kérjük az intézményi ellenőrzés szakértői kirendelés gyakoriságának átgondolását, és az éves programba bizonyos számú intézményi tanfelügyeleti munka maximálását”.
• „A szöveges értékelés helyett jobb lenne a minősítéshez hasonló pontozás”.
• „Szeptemberre, októberre kijelölt tanfelügyeletnél, az intézményi önértékelési felületen augusztus hónapban már jogosultságokat, feladatokat kell kijelölni, elindítani. Ez összeegyeztethetetlen a kollégák idejével”.
• „Az intézményi ellenőrzésnél az egy nap helyszíni látogatás nem elegendő. A szakértők az előzetes dokumentumelemzést nem oszthatják meg, így a helyszínen kell megosztani a feladatokat. Erre a helyszínen nincs elegendő idő. Javasoljuk, az intézményi tanfelügyelet több napban történő lebonyolítását”.
• „A dokumentumok a felületen nagyon rosszul olvashatók, pdf-ként jobban lehetne elolvasni”.
• „A helyszíni dokumentumelemzéshez többnyire kevés a kiadott forgatókönyv-sablonban leírt idő”.
• „Fel kellene tenni az e-felületre az intézményi önértékelés jegyzőkönyvét, nagyon megkönnyítené a szakértők előzetes munkáját”.
• „Az intézményi tanfelügyelet esetében jó lenne, ha a vezető tanfelügyelő maga is intézményvezető lenne (a látogatott intézménnyel megegyező típusú intézményben)”.
• „A nem állami intézmények esetében nem kötelező érvényű a vezetői pályázat. Nincs a vezetőnek programja. A helyszíni interjú során tér ki a szakértő e területre. Javasoljuk, hogy a jogszabály egységesítsen a programkészítés terén”.
• „Intézményi tanfelügyeletnél a szülői interjút lehessen e-mailben is megkérni előre, mert sok szülőt nem engednek el a munkahelyéről”.
• „Bonyolultabb lett az útiköltség-elszámolás, pedig könnyebbé akarták tenni. Sokkal jobb lenne visszatérni a 10 000 Ft-os elszámoláshoz”.
• Az informatikai felületről nem lehet szöveget kimásolni az értékeléshez, pedig sok esetben könnyítés lenne. Pl. a hivatkozáshoz, plágiumvizsgálathoz.
• „A tanfelügyelethez tartozó indikátorlista nagyon hosszú, átfedések is vannak benne, célszerű lenne rövidíteni, csökkenteni”.