Digitális iskola – Digitális iskola?

Interaktív beszélgetés digitális iskolai kísérletek
megvalósítóival, közreműködőivel

A szekció tervezésekor, résztvevőinek meghívásakor több, a digitális iskola irányába mutató kezdeményezés közreműködőit, megvalósítóit térképeztük fel. Közismert, hogy – elkötelezett vállalkozások támogatásának köszönhetően – a közelmúltban megvalósult egy digitális mintaiskola projekt. Az elmúlt tanévben több intézmény tanulói és tanárai szerezhettek közvetlen tapasztalatot, illetve a konferencia idején is bárki által megtekinthető volt a mobil digitális iskola, továbbá éppen Hajdúszoboszlón található a Thököly Imre Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola is, amely a digitális átalakulás egyéni döntéseken alapuló folyamatának többszörösen elismert intézményi mintája.

A beszélgetés meghívott vendégei:

• Erdei Gyula – Thököly Imre Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola
• Matolcsy Miklós – Mobil Digitális Iskola
• Mikulás Domonkos – Piarista Gimnázium, Kollégium, Általános Iskola és Óvoda
• Nagy Regina – Digitális Pedagógiai Módszertani Központ
• Racskó Péter – Racionet Zrt.

és moderátora, koordinátora Szalay Sándor, a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ munkatársa az alábbi kérdések köré csoportosítva adtak tájékoztatást az általuk képviselt intézmény eredményeiről, a leküzdött akadályokról, illetve az időközben megélt változásokról:

• Mitől digitális az iskola? Mit tett ennek érdekében az Ön intézménye?
• Melyek voltak a legfontosabb eredmények?
• Melyek voltak a legnagyobb akadályok?
• Mik voltak a digitális iskolává válásuk sikerkritériumai?
• Milyen változásokat eredményezett az intézményben a digitalizáció?

A beszélgetés jelen összefoglalója elsődlegesen azokat az intézményi válaszokat tartalmazza, amelyek a téma szempontjából fontosak és meghatározóak, de nem térünk itt ki a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ tevékenységére, hiszen azt az előző két írás részletezi.

Mitől digitális az iskola? Mit tett ennek érdekében az Ön intézménye?

Az iskola digitális jelzője nem lehet különlegesség, hiszen környezetünkben is egyre meghatározóbbak a digitális elven működő eszközök. Ebből következően az iskolában is készülni kell a digitális világban való helytállásra, aminek nyilvánvaló következménye kell legyen, hogy a pedagógiai munkában is használni kell a digitális lehetőségeket. Valami hasonlóra lehet itt gondolni, mint korábban – a könyvnyomtatás megjelenésekor, elterjedésekor – a tankönyvek megjelenése jelentett. A technológiai fejlődés mára elérte azt a szintet, hogy széles körben elérhetőek azok az eszközök, amelyek a tanítás/tanulás támogatását szolgálhatják.

Legjelentősebb változás a szemlélet, a gondolkodás, a léptékek fokozatos átalakulása terén jelent meg a kollégák mindennapi munkája során. A lehetőségek felkutatása, a problémák sokoldalú megközelítése, a rendelkezésre álló ismeretek rendszerezésével fontossági sorrendek meghatározása és azok megfelelő felhasználása. A gondolkodás terén a sablonos – megszokott, eddig használt – ismeretanyag felülvizsgálata, azok megfelelő áttekintésével a legújabb szakmai és módszertani alkalmazások felhasználása a mindennapi munka során.

A lehetőségek jelentős bővülése, a technikai támogatottság maximális kihasználása, a tanítói–tanári munka fejlesztése annak érdekében, hogy a tanítási órák, foglalkozások érdekesek, figyelem felkeltőek, motiválóak legyenek. Nagyon fontos a megfelelő technikai háttér, illetve a technikai háttér biztonságos működtetéséhez szükséges feltételek megteremtése, a különböző alkalmazások rendszeres használatának biztosítása a pedagógusi munka során.

Az utóbbi pár évben nagyot fejlődött a rendelkezésre álló és elérhető eszközök kínálata, de az élenjáró (úttörő) intézmények már évtizedek óta kihasználják a felkínálkozó lehetőségeket. Jelentős vezetői és fenntartói elkötelezettség, kitartás kellett ahhoz, hogy az esetenként zsákutcát jelentő fejlesztésekben megtalálják azt a rést, amely segített átlendülni a nehézségeken.

Természetesen a kezdeti időszak nehézségei nem kerülték el az újonnan kialakított Mobil Digitális Iskola üzemeltetőit sem, de munkájukat nagyban megkönnyítette, hogy nem folyamatosan működő, minden tanítási napon többszáz gyermeket és pedagógust foglalkoztató szervezetről van szó. A 21. század tantermének berendezett speciális irodakonténer, amelyben megjelennek és megtapasztalhatók, kipróbálhatók a korszerű digitális oktatási eszközök, változatos digitális tananyagok, hiszen felkészült, a digitális pedagógiai módszertanban jártas tanárok és a rendszert működtető profi támogatók állnak a háttérben, segítik a tapasztalatszerzést. A Mobidik országos turnéja során a délelőtti tanórák és szakkörök keretében diákok tanultak, délutánonként a pedagógusoknak digitális pedagógiai módszertani képzések zajlottak.

A digitális iskola egy összetett rendszer, amelynek működtetése, a szükséges technikai és technológiai háttér üzemeltetése nem érhet véget az eszközök beszerzésével és beüzemelésével, hanem gondoskodni kell azok folyamatos karbantartásáról, a fokozott igénybevétel melletti napi készenlétéről is. A Digitális Mintaiskola projektben éppen arra tettek kísérletet a háttér biztosítását vállaló gazdasági társaságok, hogy erre mintát adnak, működő példákon keresztül mutatják be azokat a technológiákat, módszertani és technikai megoldásokat, amelyek akár széles körben is alkalmazhatók lesznek.

Melyek voltak a legfontosabb eredmények?

A digitális iskola működésében, felszereltségében is más, hiszen jelentős az innováció a tantestületben is, de az osztálytermek berendezésének is változnia kell, hogy a tudatosan felkészülés során megismert és egymásnak is átadott új eljárások, a csoportmunka előtérbe helyezése ne csak szóban és elméletben valósuljon meg. Hajdúszoboszló város támogatásával megtörtént például az alsó tagozat iskolabútorainak kicserélése (egyszemélyes padokra, asztalokra), a kooperatív technikák alkalmazása tárgyi feltételeinek megteremtése, illetve a technikai háttér fokozatos kialakítása (laptopok, interaktív táblák megvásárlása).

Kiemelkedő a kollégák innovatív hozzáállása, hiszen a hiányosan vagy nem megfelelő minőségben és tartalommal rendelkező digitális anyagokat saját maguk egészítették ki, készítették el. Kihasználva a különböző pályázatok adta lehetőségeket teljes tantárgyi tartalmak készülhettek el, amelynek következtében rendkívül jelentős szakmai fejlődésen mentek keresztül a kollégák, munkavégzésük tervezetté, szervezetté és hatékonyabbá vált. Az elkészített munkák igényesek voltak, olyan szinten valósították meg, amelyekkel nyugodtan lehetett a nagyközönség elé lépni, az eredményeket másokkal megosztani. Ezt a szakmai fejlődést tartjuk a digitális átállás legnagyobb hozadékának. A szakmai fejlődés természetesen magával hozta azokat a címeket és minősítéseket is, amelyekre alapozva már tovább lehet lépni.

Ma már mindenki számára természetes, hogy a diákok használják az órán okostelefonjaikat, amelyhez az iskola biztosítja internetet. A komplex szolgáltatások közül vannak, akik a Google for education csomagot választották, mások a Microsoft Office365 rendszerét. Természetesen a döntés intézményi szinten célszerű meghozni, de azt követően már könnyen elérhető, hogy minden diák és pedagógus rendelkezzen digitális alapszolgáltatások széles körét biztosító szolgáltatással, amelyen keresztül működik a tananyagok megosztása vagy a házi feladatok begyűjtése (természetesen ezek csak kiragadott példák). Igyekszünk sokféle technológiát megtanulni – adja közre Mikulás Domonkos igazgató úr ­–, hisz digitális mintaiskola szeretnénk továbbra is lenni, így használjuk a SMART Suite programcsomagot, benne a SmartAmp együttműködést segítő kiváló alkalmazását, de Promethean táblát és hozzá tartozó Classflow licenszét is beszereztünk.

A Mobidik[1] eddigi legnagyobb sikere a létrejötte, illetve a nagyon izgalmas eszközrendszerrel történt felszerelése, ami nagyon sokoldalú felhasználást tesz lehetővé. A „dobozban” található programozható Lego robotika, 3D-nyomtató és szkenner, tabletekből és/vagy notebookból és egy hatalmas érintőképernyős kijelzőből álló oktatói rendszer saját osztálymenedzsment szoftverrel támogatva, mobil internet és sok egyéb eszköz. A Mobidikben 2017 tavaszától október végéig közel tízezer diák, tanár és érdeklődő fordult meg egy-egy tanóra keretében. Vendégeink szinte kivétel nélkül részt vettek egy online kutatásban is, amiben a digitális eszköz- és tartalomhasználatról, iskolai digitális eszközökről és tanórai használatukról kérdeztük meg őket.

Melyek voltak a legnagyobb akadályok?

A beszélgetésben részt vett intézmények vezetői arról számoltak be, hogy alapvetően két dolog egyensúlyának hiányából fakadtak a problémák. Az egyik oldalon a tanári lelkesedés (kiegészülve a szülői, fenntartói támogatással, elvárással) jelent meg, másik oldalon viszont a megfelelő feltételek biztosítása. Problémát okozott az is, ha a háttér biztosításának feltételei maradtak el az igényektől, de az is, amikor az eszközök hirtelen rendelkezésre álltak és nem volt erő az értő használat elsajátítására, megfelelő háttérszolgáltatások biztosítására, ami azok időleges használaton kívüliségét eredményezte.

A szolgáltatásokat biztosítók arról is beszámoltak, hogy mennyire nehéz volt egyik-másik intézményben a teljes körű használat elterjesztése, a bizonytalanok, a kevésbé elszántak meggyőzése, illetve annak a – különböző okból – kialakult félelemnek a leküzdése, amely sokszor az eszközök túlzott, már-már a használatukat lehetetlenné tevő féltésében nyilvánult meg.

Mik voltak a digitális iskolává válásuk sikerkritériumai?

Különböző szinteken jelennek meg az elvárások. A kezdetek arról szólnak, hogy a pedagógusok rendszeresen és kitartóan vonják be a digitális eszközöket a napi munkájukba, működjenek együtt kollégáikkal, tanítványaikkal és más, e téren gyakorlatot szerzett személyekkel. Ezt követően már sor kerülhet az egyéni tartalomfejlesztésre (az első tesztlaptól hosszú út vezet a tanórát támogató saját összeállításokig), illetve a digitális eszközök tervezett (tanmenetbe, tantervbe épített) használatára.

Milyen változásokat eredményezett az intézményben a digitalizáció?

Egyértelműen megváltozott a pedagógusok szemlélete, viszonyulása a digitális világ eszközeihez, amivel kapcsolatban korábban ellenállás volt, az most lényegében mindenki számára alapvető és természetes (például a saját eszközök tanórai használata). Kitágult látókörük, elfogadták, napi tevékenységükbe építették a digitális világ eszközeit és szolgáltatásait, azaz kibővült és folyamatosan bővül módszertani eszköztáruk.

Az iskola nyitottabbá vált, a tanulók jól hasznosítható ismereteket szereznek. A változások híre elérte az iskolát használók körét is, ami megnyilvánul az iskola iránti fokozott érdeklődésben is, de részben ennek köszönhető, hogy az intézmény által kibocsátott végzősök helytállása is jelentősen eredményesebb lett.

A technológiai fejlesztések óhatatlanul magukkal hozták a szervezeti átalakításokat, a módszertani eszköztár kiszélesedését is.

[1] A https://www.mobidik.hu/ oldalon tekinthető meg a részletes ismertető.