Dános Zsolt – Kis Noémi Katalin
Az EFOP-3.1.5-16 A tanulói lemorzsolódással
veszélyeztetett intézmények támogatása című kiemelt projekt szakmai céljai és tevékenységei
A projekt általános bemutatása
Az EFOP-3.1.5-16-2016-00001 azonosítószámú, A tanulói lemorzsolódással veszélyeztetett intézmények támogatása című kiemelt projektet az Oktatási Hivatal Pedagógiai-szakmai Szolgáltatások Koordinációs Főosztálya valósítja meg 12,9 milliárd forint keretösszeggel. A projekt szakmai megvalósítása előreláthatólag 2020. október 31-én zárul.
A projekt keretében megvalósuló intézményfejlesztések fókuszában a tanulói lemorzsolódás kockázatának csökkentése áll. A projekt által megfogalmazott fő célok között szerepel (1) a végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzése, csökkentése, újratermelődésének megakadályozása, a preventív tevékenységek mértékének növelése; (2) a köznevelési intézményrendszerben érvényesítendő befogadó oktatás erősítése; (3) a területi és térségi pedagógiai-szakmai szolgáltató és módszertani támogatórendszer minőségének és kapacitásának fejlesztése, valamint (4) az ágazati, helyi, közösségi, intézményközi és hálózati együttműködések támogatása. A projekt részcéljai: a végzettség nélküli iskolaelhagyással, szegregációval, alulteljesítéssel veszélyeztetett közoktatási intézmények, illetve óvodák bevonása átfogó, intézményre szabott, belső intézményi innovációt támogató komplex fejlesztési programokba; a tanulók iskolai és későbbi munkaerőpiaci sikerességéhez szükséges feltételek javítása célzott és személyre szabott beavatkozások megvalósításával; a köznevelési intézmények hálózatos kapcsolódásának, külső és helyi kapcsolatainak erősítése, építése; illetve oktatásszervezési intézkedési tervek kidolgozása az intézményrendszer befogadó oktatást erősítő, deszegregációs célú fejlesztése érdekében.
A kitűzött célokat megvalósítani kívánó projektszervezet egyik kulcsszereplője a projektbe bevont feladatellátási hely (FEH), amely az iskolai lemorzsolódás megelőzését támogató (ILMT) fejlesztés gyakorlati megvalósítója. A fejlesztőmunkát az ILMT intézményfejlesztési mentor és az ILMT tématerületi mentor támogatja, akik tartalmi minőségbiztosítást is végeznek. A formai minőségbiztosításban és a dokumentumkezelésben a POK projektmunkatársak nyújtanak segítséget. A projektközpont pedig a mentorok és a POK munkatársak munkáját közvetlenül támogatva nyomon követi és minőségbiztosítja az intézményben zajló fejlesztést.
A FEH, a projektbe való bevonódás mértékétől függetlenül, háromfős intézményfejlesztési mikrocsoportot működtet a komplex intézményfejlesztés irányítására, illetve az intézkedési tervben meghatározottak végrehajtásának biztosítására. Alaphelyzetben tagja az intézményvezető, aki egyúttal a mikrocsoport vezetője, a tagintézmény-vezető/feladatellátásihely-vezető, aki a mikrocsoport-vezető helyettese, illetve egy a feladatellátási helyen dolgozók köréből kiválasztott pedagógus. A haladó és átfogó csomagot választó FEH-ek tématerületi mikrocsoportot is felállítanak a FEH valamely tagozatán vagy az egész FEH-ben, a módszertani fejlesztésekhez szükséges szervezeti feltételek kialakítása érdekében.
Az intézményfejlesztési mentor a komplex intézményfejlesztés legfontosabb szakaszaihoz nyújt segítséget. Folyamatos személyes és kiscsoportos konzultációval támogatja a FEH-et a komplex intézményi helyzetelemzés, az erre épülő fejlesztési terv, majd az ennek kibontásaként megszülető, konkrét tevékenységeket leíró intézkedési terv elkészítésében; az intézkedési terv végrehajtásában és a végrehajtás kiértékelésében, a szükséges hálózati szolgáltatási elemek beazonosításában és a fejlesztés eredményes folytatásában. Az ILMT tématerületi mentor az ILMT Pedagógiai Rendszer elemeihez kapcsolódva esélyegyenlőségi, intézményfejlesztési, szervezetfejlesztési vagy módszertani segítséget biztosít. Feladata minden esetben egy-egy ILMT intézményfejlesztési terület koncentrált konzultációs támogatása. POK projektmunkatárs a POK kapcsolattartó, aki a projekt és a FEH fő összekötője. Feladata befogadni és ellenőrizni a FEH projektdokumentumait (beszámolók, emlékeztetők, helyzetelemzés stb.), illetve a FEH tájékoztatása. A POK hálózati koordinátor feladata a projekt rendezvényeinek és képzéseinek szervezése, megvalósítása, valamint a FEH partneri kapcsolatai bővítésének és elmélyítésének támogatása. A POK szakmai asszisztens adminisztratív feladatokat lát el, támogatja a POK kapcsolattartó és a POK hálózati koordinátor munkáját. A projekt céljainak megvalósításához maga is kialakít együttműködéseket.
A bevont köznevelési intézményekkel és fenntartókkal háromoldalú együttműködési megállapodás került megkötésre. A Pedagógiai Oktatási Központokkal folyamatos együttműködés zajlik az intézményfejlesztés támogatásában, illetve az EFOP-3.1.2-16-2016-00001 azonosítószámú „A pedagógusok módszertani felkészítése a végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzése érdekében” című projekttel még idén együttműködési megállapodás megkötésére kerül sor.
Az ILMT alapú komplex intézményfejlesztés intézményfejlesztési szakaszok keretében kerül megvalósításra: felkészülési év (2017/2018-as tanév), első (2018/2019-es tanév) és második fejlesztési év (2019/2020-as tanév). A felkészülési év fő tevékenységei a helyzetelemzés keretében történő adatgyűjtés és adatértelmezés; a fejlesztési tervben a fejlesztés stratégiai és részcéljainak meghatározása, a célokhoz kapcsolódóan hálózati szolgáltatások kiválasztása; az intézkedési terv keretében pedig a helyi pedagógiai értékek beazonosítása és az intézkedések pontos megtervezése. Ugyancsak a fejlesztési évben zajló folyamatelőkészítés része, hogy elindulnak a projekt különböző szintjein működő mikrocsoportok és támogatások, a központi és regionális műhelyfoglalkozások, az intézményfejlesztési mentori, valamint POK projektmunkatársi támogatás. Az első fejlesztési évben megkezdődik az intézmények intézkedési terveinek végrehajtása, kiegészül a projektmegvalósítást biztosító struktúra a tématerületi intézményi mikrocsoportok létrehozásával, és a támogatások is gazdagodnak a tématerületi mentorok, illetve a differenciált intézményfejlesztési szolgáltatási csomagok révén. A tanév végi visszamérést és kiigazítást követően a második fejlesztési évben az intézkedési terv végrehajtása folytatódik, és folyamatosan működnek a projektmegvalósítást biztosító struktúra (tématerületi intézményi mikrocsoportok) és támogatások (tématerületi mentorok, differenciált intézményfejlesztési szolgáltatási csomagok) is. A tanév végén ismét visszamérés és kiigazítás zajlik, valamint megtörténik az eredményes szolgáltatások, jó gyakorlatok beazonosítása is.
A projekt 2017. január 2-i indulása óta már mostanra is számos számszerűsíthető eredményt képes felmutatni. 2017. március és július között kiválasztásra és megkeresésre került a bevonni kívánt 300 feladatellátási hely. 2017. július-augusztusban aláírásra került a 300 FEH együttműködési szándéknyilatkozata. 2017. augusztus 22–25. között országszerte 22 db pedagógusműhely került megrendezésre, ahol a FEH-ek mikrocsoportjai a projekt személyes ismertetését követően helyzetelemzésük elkészítéséhez kaptak közvetlen segítséget. A szakmai stáb bővítésének keretében a 300 FEH 900 pedagógusa 2017. szeptember-októberben lépett be. 2017. szeptember 1-én teljesült a projekt első mérföldköve: aláírásra került a 300 együttműködési megállapodás. 2017. október 10-re elkészült a 300 FEH-re vonatkozó helyzetelemzés,
melyben minden FEH választott fejlesztési csomagot. Október 16-ra a mentorok elkészítették a helyzetelemzésekre vonatkozó reflexióikat, majd az aláírásokat követően a 2017. október 31-re kitűzött második mérföldkő is teljesült, azaz végleges formában elkészült a 300 helyzetelemzés.
