Dr. Híves-Varga Aranka
Az EFOP-3.1.5-16 A tanulói lemorzsolódással
veszélyeztetett intézmények támogatása című kiemelt
projekt pedagógiai-szakmai támogató tevékenységei
A projekt szakmai tartalmának ismertetése
Az előadás elsőként visszautalt a konferencia szakmapolitikai előadásaira, felsorolva a korai iskolaelhagyás témakörének sokrétű megjelenését, a hazai és nemzetközi szakpolitikáktól a tervezett beavatkozások számszerű adatain keresztül a gyakorlati megvalósítások színteréig. Ebben a kontextusban hangsúlyozta a bemutatandó projekt kiemelt szerepét, mely szerint 300 köznevelési intézmény feladatellátási helyének (FEH) differenciált fejlesztésével kívánja támogatni az iskolai lemorzsolódás megelőzését. A projektbe célzottan bevont valamennyi intézmény és FEH veszélyeztetett a korai iskolaelhagyás szempontjából, mivel tanulóik között felülreprezentáltak a társadalmi hátránnyal küzdők, kompetenciamérési eredményeik döntően az országos átlag alatt vannak, valamint ezeknek az iskoláknak az elszigeteltsége is nagymértékű.
Az előadó ezt követően a projekt fejlesztésének középpontjában lévő, az iskolai lemorzsolódást megelőző támogatás (ILMT) szemléleti keretét mutatta be, kiemelten kezelve a befogadó oktatási és társadalmi környezetben való megvalósulás szükségességét. Kitért arra is, hogy a projektbe bevont 300 FEH többségében elsőként deszegregációs intézkedésekre van szükség, a fenntartók és a társadalmi környezet megszólításával. Ezt követően építhetők ki a kölcsönösen befogadó (inkluzív) iskolai környezet tartalmi elemei a tanulók lemorzsolódásának megelőzése érdekében. Az ILMT keretrendszerében szereplő alappontok (deszegregáció, inkluzivitás) érvényesülésének garanciájaként az előadó kiemelte annak fontosságát, hogy a gyakorlati megvalósításhoz elengedhetetlen a projektbe bevont, illetve a megvalósulásban érintett valamennyi szereplő együttműködése, mely a projekt által kiemelten támogatott hálózati munkában ölt testet. Mindez az intézményen belül és az intézmények között szervezett, a pedagógusok mellett a fenntartók és más partnerek bevonásával rendszeresen megvalósított műhelymunkák során épül ki, fejlődik.
Az előadás következő részében az a három oktatásfejlesztési modell került elő – Inklúziós Index, Integrációs Pedagógiai Rendszer, Inclusive Excellence –, amelyek elvrendszerére és tapasztalataira épít a projekt. Az Inklúziós Index a fogyatékkal élő tanulók sikeres integrációját célzó intézményfejlesztési eszköz, mely az adott intézmény helyi értékeit feltárva valamennyi résztvevő (pedagógusok, tanulók, szülők, partnerek) hozzájárulásával alakít ki befogadó szemléletet és gyakorlatot. Az Integrációs Pedagógiai Rendszer olyan hazai modell, mely a hátrányos helyzetű tanulók szegregációmentes környezetének kialakításával kezdi az intézményfejlesztést, és erre építve sokrétűen újítja meg a pedagógiai gyakorlatot – mindvégig szem előtt tartva az egyenlőtlenségi helyzetben lévő tanulók méltányos támogatását. Az Inclusive Excellence modelljének keretében tudományos kutatások támasztották alá, hogy az intézményen belüli diverzitás (tanulói sokszínűség) kedvező hatással van a minőségi oktatási kimenetekre, amennyiben az intézményfejlesztés értékként épít a különbözőségekre, miközben segíti a hátrányok leküzdését.
A bemutatott modellekre visszautalva a továbbiakban a projektben kialakított pedagógiai keretrendszer (ILMT) folyamatelvű modelljét ismertette az előadó. Ez a keretrendszer nyújt szempontokat és alapozza meg a megfelelő lépéseket a projektbe bevont intézmények komplex és differenciált fejlesztéséhez. Az ILMT-fókuszú intézményfejlesztés első lépése (bemenet) során a helyi értékeket és hiányterületeket feltáró helyzetelemzés születik, szem előtt tartva az iskolai lemorzsolódás megelőzésének támogatását. Mindezekből kiindulva az érintett szereplők együttműködésével fejlesztési és intézkedési terv készül, hogy az iskola strukturális és tartalmi beavatkozásokkal képes legyen a szegregációs keretek lebontására, a lemorzsolódás veszélyének csökkentésére. Az ILMT keretrendszerének középső eleme (folyamat) a gyakorlati megvalósításhoz ad szempontsort, többek között az ökoszociális környezet fejlesztésére, a pedagógiai szemléletre és tartalmakra, valamint a tanulók méltányos támogatására vonatkozóan. Az ILMT harmadik eleme (kimenet) az eredményességi kritériumokat határozza meg az iskola fejlődése és a tanulói sikeresség szempontjából. Az előadás első felében elhangzottak a projektben megfogalmazott „mit?” kérdéskörét járták körül, erre épült a „hogyan?” bemutatása a második részben. Az előadó kiemelte az ILMT-alapú intézményfejlesztés sokrétűségét. Az intézményfejlesztés legfontosabb szempontjai ugyanis a komplex (átfogó/rendszerelvű/folyamatelvű) megközelítés, az intézményre szabott differenciálás, a kooperatív elvek szerinti működés és a hálózati tanulásra épülő fejlesztés.
A komplex megközelítés igazodik ahhoz a korai iskolaelhagyás megelőzését célzó szakmapolitikai javaslathoz, mely szerint az intézményfejlesztésnek minden területre ki kell terjednie (átfogó), figyelembe kell vennie a területek kölcsönhatását (rendszerelvű), valamint a tervezéstől a megvalósításon és eredményességmérésen keresztül a visszacsatolásig (folyamatelvű) kell ívelnie a sikeres beavatkozás érdekében. A differenciálás szintén elengedhetetlen szempont, hiszen a projektbe bevont 300 FEH társadalomföldrajzi jellemzője, mérete, fenntartója, tanulói összetétele, pedagógiai gyakorlata stb. különböző élethelyzeteket eredményez, melyekben csak intézményre szabottan lehet valódi fejlődést tervezni, elérni. A kooperáció alapelvei kiemelt helyet foglalnak el a fejlesztés minden területén. A hatékonyság növelése érdekében a fejlesztés párhuzamosan zajlik, és a tevékeny részvételt részesíti előnyben. A bevont szereplők (mentorok, pedagógusok, POK-szakemberek, fenntartók, partnerek stb.) személyre szabott feladatokon keresztül vállalnak felelősséget a fejlesztés részterületeiért, a tevékenységek pedig úgy épülnek fel, hogy mindenkinek a hozzájárulása szükséges a közös cél eléréséhez. A kooperáció elvrendszeréhez a hálózati tanulás szemlélete társul a projektben.
Az előadó ezután a projektben tervezett hálózati tanulás szintjeit részletezte, valamint a megvalósítás színtereit vette sorra, az egyénitől a tantestületi, a hálózati és a központi szintig ívelve. Ismét kiemelte, hogy a projekt legfontosabb fejlesztési keretei a különböző (mikrocsoportos, tantestületi, fenntartói, intézményközi, partneri stb.) műhelymunkák, melyek tartalma az intézmények differenciált fejlesztéséből adódóan eltérő, azonban három közös jellemzőjük van. Az első, hogy a műhelymunkák egyben képzések is, melyek a résztvevők számára biztosítják a hatékony intézményfejlesztéshez szükséges kompetenciák kialakulását. Emellett mindig a helyi értékek feltárására építenek, azokból kiindulva teszik lehetővé a további eredményes tevékenységet. Szintén közös jellemző a méltányosság érvényesítése azzal, hogy a projektbe bevont FEH-ek – igényeik, szükségleteik mentén – maguk választják ki a műhelyek tematikáját. Az intézményfejlesztési folyamat első lépésében elvégzett helyzetelemzés, valamint a fejlesztési és intézkedési terv elkészítésével összefüggésben minden intézmény választás elé kerül. A helyzetelemzés és a tervezési folyamat végén ugyanis minden FEH megjelöl egy olyan intézményfejlesztést támogató szolgáltatási csomagot, melyet a projekt nyújt a FEH számára a későbbiek során.
Az előadó röviden kitért a projekt megvalósítóira is, visszautalva az előző előadásban elhangzottakra. A mentorok, POK-szakemberek, az intézményekben dolgozó pedagógusok és a központi munkatársak eddigi tevékenységeit és jövőbeli feladatait felsorolásszerűen mutatta be, kiemelve a kapcsolódási, együttműködési pontokat. Itt is hangsúlyozta, hogy a fejlesztésben részt vevők a saját területükön olyan jól körülhatárolható fejlesztési feladatokat látnak el, melyek csak egymásra épülve érik el a kívánt célt.
Végezetül a projektbe bevont FEH-ek fejlesztéséhez kötődő eszközrendszer, a differenciált szolgáltatási csomagok kerültek sorra. A szolgáltatási csomagok méretük és tartalmuk szerint is eltérnek, és legfőbb jellemzőik alapján 5 kategóriába sorolhatók (Belépő, Belépő Plusz, Haladó, Átfogó, Egyedi). Kisebb mértékben képzéseket, nagyobb számban műhelymunkákat, továbbá mentori szolgáltatásokat, tárgyi eszközöket és a pedagógusok fejlesztőmunkájához, valamint a tanulók kulturális programjaihoz támogatásokat tartalmaznak. A projekt szolgáltatási csomagjainak általános bemutatásán túl az előadás a gyakorlati megvalósulásra is kitért. Elhangzott, hogy a projekt jelenleg a csomagkiválasztás szakaszában tart, amire a 300 FEH mentor által támogatott helyzetelemzését követően kerül sor. Ezután kezdődött meg 2017 novemberében a fejlesztési tervek – központi sablonra épülő – elkészítése. Szó volt arról is, hogy a következő félévben az egyes FEH-ek az intézkedési tervükben intézményre szabott módon bontják ki a fejlesztési terveket. Így jön létre 300 differenciált beavatkozási terv, melyek gyakorlatba ültetése – az ismertetett szakmai műhelyek strukturális keretében és kétféle (intézményfejlesztési és tématerületi) mentori támogatással – a 2018/2019-es tanévben kezdődik. Zárásként az előadó számszerűen és indoklással mutatta be, hogy a projektbe bevont 300 FEH – a helyzetelemzésekre építve – milyen arányban választott a projekt által felkínált ötféle szolgáltatási csomagból.
