Rozmis Attiláné

EFOP-3.1.1 Kisgyermekkori nevelés támogatása

203 sz1 Rozmis Attiláné

Előzmények

2014. szeptember 11-én Magyarország kormánya aláírta a következő 7 évre szóló Partnerségi Megállapodást az Európai Bizottsággal, és ezzel formálisan kezdetét vette az új, 2014–20-as fejlesztési időszak. A Kormány az Európai Unióval kötött Partnerségi megállapodásban célul tűzte ki a magyarországi köznevelési rendszer esélyteremtő szerepének javítását.

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) a Partnerségi Megállapodás 4. nemzeti prioritásában – azaz a társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése –valósítja meg az alábbi fő beavatkozási irányokon keresztül:

  • Társadalmi felzárkózás
  • A család társadalmi szerepének megerősítése és a társadalmi összetartás erősítése
  • Egészségfejlesztés és betegségmegelőzés, egészségügyi fejlesztések
  • A köznevelés minőségének fejlesztése, kiemelt tekintettel a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentésére
  • A munkaerőpiaci változásokhoz alkalmazkodni képes felsőfokúvégzettséggel rendelkezők számának növelése
  • Utánpótlás mennyiségi és minőségi megerősítése a humán intézményekben dolgozók körében és a kutatás-fejlesztésben

Mindezeket kiegészíti a 7. beavatkozási irány, a lelki egészség és megújulás horizontális kezdeményezés, melynek célja a lelki egészség fejlesztése, a mentális betegségek megelőzése és ezáltal az életminőség javítása.

A projekt jellemzői

Az EFOP 3.1.1-14-2015-00001 azonosító számú, Kisgyermekkori nevelés támogatása elnevezésű projekt célja – az EFOP Gyarapodó tudástőke elnevezésű 3. prioritási tengely 10. tematikus célkitűzésével[1] összhangban – az óvoda esélyteremtő szerepének és hátránykompenzációs képességének erősítése. Ezáltal

  • óvodai szinten az Alapprogramban meghatározott hátránycsökkentő szerep eredményes megvalósítása az óvodai nevelés gyakorlatában,
  • fenntartói szinten a hároméves kortól kötelező beóvodázás szakmai támogatása, kiemelten a hátrányos és halmozottan helyzetű gyermekek hároméves kortól történő hatékony beóvodázási gyakorlatának fejlesztése.

A fenti célok elérésével a projekt hozzájárul a pedagógusok szakmai felkészültségéhez, várhatóan eredményessebbé válnak az esélyteremtő és hátránykompenzációs pedagógiai beavatkozások, a végzettség nélküli iskolaelhagyást megelőző pedagógiai folyamatok, és ezáltal hosszútávon hozzájárul a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentéséhez.

Ahhoz, hogy a hároméves kortól kötelező óvodai nevelésben való részvétel meg tudjon valósulni, illetve az esélyteremtő, hátránycsökkentő pedagógia mindennapi gyakorlattá tudjon válni, ágazati szinten meg kellett teremteni a feltételeket.

  • Az esélyteremtés egyik legfontosabb oktatáspolitikai eszköze a hároméves kortól kötelező óvodai nevelés bevezetése volt. Ez azért nagyon lényeges, mert minél korábban kerül egy hátrányos helyzetű gyermek a köznevelés rendszerébe, annál nagyobb esélye van a felzárkózásra, arra, hogy kikerüljön a hátrányos helyzetéből, teljesíteni tudja majd tankötelezettségét, és felnőtt korára aktív dolgozóvá váljon.
  • A hároméves kortól óvodai nevelésben való részvétel kötelezettségének bevezetése előtt az óvodai férőhelyek bővítése elengedhetetlenné vált. Visszatekintve a 2012/2013-as nevelési év adataira a KSH statisztikai adatai alapján a bevezetés évében, tehát a 2015/2016-os nevelési évben az óvodafejlesztési támogatásoknak köszönhetően 243-al nőtt az óvodai feladatellátási helyek száma és 2517-el nőtt az óvodai férőhelyek száma. Most 2016 őszén is lehetett pályázni intézményfejlesztésre: épület felújítása, fejlesztése, korszerűsítése.
  • A pedagógus életpálya bevezetésével emelkedett a pedagógusok társadalmi megbecsülése, vonzóbbá vált a pedagógus pálya, valamint a teljesítményhez kötött magasabb bérezés lehetőségével a tapasztalt, kiváló szakemberek minősítésen alapuló elismerése.
  • Jogszabályi szinten az Nkt. hangsúlyozza, hogy a köznevelés kiemelt feladata a kisgyermekkori fejlesztés és társadalmi leszakadás megakadályozása. Az ONOAP megerősíti az óvoda hátránycsökkentő szerepét és kijelöli azt a célt, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. A 20/2012. EMMI rendelet szabályozza az óvodás gyermekek egyéni fejlődésének nyomonkövetésével kapcsolatos feladatokat, és a PP kötelező tartalmi elemeibe történő esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések meghatározását. Az előbbieken kívül a Gyvt-be került a HH és HHH újabb értelmezése.

A projekt megvalósítása konzorciumban történik. Konzorciumvezető az Oktatási Hivatal (OH), konzorciumi tag a Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft. (CSBO) A konzorciumban történő megvalósítás eltérő célcsoportot érint, az OH tevékenysége az óvodákra, a CSBO tevékenysége elsődlegesen a bölcsődékre fókuszál. A megvalósítás azokra a régiókra vonatkozik, ahol az egy főre jutó GDP kevesebb az EU-25 átlagának 75%-ánál. Ezek a régiók az Európai Unió regionális politikájának 1. fő célkitűzése („A legelmaradottabb régiók támogatása és fejlesztése”) alá tartoznak. A Közép-magyarországi régió kivételével Magyarország összes régiója e kategóriába, úgynevezett konvergencia régióba tartozik.

A projekt célcsoportját elsődlegesen azok a konvergencia régióban működő óvodák, illetve az ott dolgozó pedagógusok alkotják, ahol intézményi szinten legalább 15%-os a hátrányos helyzetű gyermekek aránya. Fenntartói szinten a célcsoportba tartoznak azok a települési önkormányzatok, ahol magas a hátrányos helyzetű gyermekek jelenléte. Az ő számukra kívánunk képzéseket és támogató szolgáltatásokat nyújtani.

Képzéseink kétirányúak. Egyrészt az óvodában foglalkoztatott pedagógusoknak, másrészt az óvodákat fenntartó önkormányzati köztisztviselőknek szólnak. Mindkét képzés térítésmentes, és figyelembe veszi az életpályamodell továbbképzési kötelezettségét, így a képzések sikeres teljesítésével kreditpontok szerezhetők, melyek beszámíthatók az előírt óraszámba.

A pedagógus-továbbképzések 30 órás, kontakt, akkreditált szakmai megújító képzések. A képzések tematikája egyedülálló: 20 óra óvodai területet érintő téma + 3 óra hospitálás + 7 óra alapmodul a pedagógiai program fejlesztésének támogatása céljával. Az óvodai területek a képzések tematikájában az alábbi területeken kerültek kifejlesztésre:

  • Játék, szabad játék szerepe a hátránycsökkentésben
  • Különleges bánásmódot igénylő (SNI, BTM, kiemelten tehetséges) gyermekek együtt nevelése az óvodában
  • Tehetségazonosítás, tehetséggondozás lehetőségei az óvodában, esetei hátrányos helyzetben
  • Mozgás kiemelt szerepe a gyermekek fejlődésében, szerepe a hátránycsökkentésben
  • Környezettudatosságra nevelés hátrányos helyzetű gyerekeket nevelő óvodákban
  • Művészeti nevelés hátrányos helyzetű gyerekeket nevelő óvodákban
  • Egyéni bánásmód, hátránycsökkentés speciális módszertana az óvodában
  • Egészséges életmódra nevelés hátrányos helyzetű gyerekeket nevelő óvodákban

Másik továbbképzésünk az önkormányzatoknál dolgozó köztisztviselőknek szól. A képzés célja: az önkormányzat számára kötelező óvodai feladatellátás támogatása, kiemelten a hátrányos helyzetű gyermekek óvodai felvételének, rendszeres óvodába járásának jogszerűségére és gyakorlatára. A 30 órás távoktatás keretében történő képzés sikeres teljesítés esetén beszámítható a közszolgálati életpályamodell továbbképzési kötelezettség teljesítésébe.

Mi történt eddig és hogyan tovább?

Kutatási program alapján elkészült a hazai kisgyermekkori nevelés ellátására vonatkozó helyzetelemzés, kiegészítve a kisgyermekkori nevelés nemzetközi tapasztalatainak feltárásával. A helyzetelemzés bemutatja:

  • a hazai kisgyermekkori nevelés intézményes ellátására vonatkozó adatokat, és azok elemzéséből levont következtetéseket;
  • a hazai kisgyermekkori nevelés jogszabályi környezetét és ágazatközi együttműködését, elemzését, javaslatokat a lehetséges ágazatközi együttműködésekre;
  • a hazai óvodai nevelés óvodapedagógiai jellemzőit a kétszintű szabályozás mentén;
  • a kisgyermekkori intézményes nevelés ellátási formáinak nemzetközi tapasztalatait.

A helyzetelemzés statisztikai adatainak felhasználásával azonosítottuk és kiválasztottuk a célcsoportot, azokat az óvodákat, ahol a legnagyobb szükség lehet a hátránycsökkentő óvodai nevelés megvalósítására, valamint azokat az önkormányzati fenntartókat, ahol települési szinten magas a hátrányos helyzetű gyermekek jelenléte.

Kiváló szakemberek közreműködésével megvalósult az egyedülálló tematikai koncepcióval tervezett pedagógus-továbbképzések fejlesztése. Nagy megtiszteltetés volt együtt dolgozni többek között Bihariné Dr. Krekó Ilona főiskolai docens asszonnyal vagy Dr. Pálfi Sándor rektorhelyettes úrral, illetve gyakorló óvodapedagógusokkal, óvodavezetőkkel, óvodai szakértőkkel.

A 30 órás akkreditált képzések sajátossága, hogy a frontális tanítás-tanulás forma helyett előtérbe helyezi a kooperatív, a kisebb csoportokban megvalósuló tudásmegosztást, erőteljesen érvényesül a reflektív szemlélet és hangsúlyosan jelenik meg a jó gyakorlat bemutatása és elemzése.

A térítésmentes képzéseinkkel szeretnénk képletesen olyan tüzet gyújtani, amelynek lángja feléleszti azokat a pedagógus kompetenciákat, amelyek ott rejlenek minden óvodapedagógusban, csak esetleg hiányzik az a mentális támogatás, az a megerősítés, amelynek hatására – akár a képzések nyújtotta tudásmegosztással, az AHA-élmény megélésével, vagy egyszerűen csak kiszakadva a megszokott mókuskerékből – újra életre tud kelni és képes lesz megújulni, új, korszerű módszertant magáévá tenni és a saját óvodai csoportjában, a gyerekek között azt alkalmazni.

A számokat nézve a projekt 3–4000 óvodapedagógus képzését vállalja, melyet 220–250, egyenként 15–18 fős képzési csoportban, 120–150 képzési helyszínen, 70–80 település óvodáiban szeretnénk megvalósítani.

A képzéseinket óvodai helyszínen kívánjuk megvalósítani, amely – a képzések sajátosságából adódóan – biztosítja a hátránycsökkentés óvodai jó gyakorlatának közvetlen, hospitálás keretében történő megosztását a résztvevő pedagógusokkal. Ezért olyan óvodákat keresünk, amelyek rendelkeznek jó gyakorlattal és az óvoda épülete, infrastruktúrája alkalmas 15–20 fő képzésének megtartására három napon keresztül. A jelentkezés lehetőségét minden óvodának megadtuk, az óvodák vállalását a Pedagógiai Oktatási Központokon keresztül mértük fel. Jelenleg a vállalások feldolgozása folyik.

Képzéseinket elsődlegesen facilitátori szereppel folyamattámogató mentorok segítik. Személyükre javaslatokat kértünk az óvodáktól, ezek megadott szempontok szerinti feldolgozása szintén folyamatban van.

A képzést tartó trénerek kiválasztása pályáztatással valósul majd meg. Szeretnénk olyan professzionális trénereket megszerezni, akik nem csak trénerként kiválóak, de az óvodai nevelés terén is kiemelkedő tapasztalattal bírnak. A pályázat kiírása a jövő év első negyedévében várható, az Oktatási Hivatal honlapján.

Az óvodapedagógusok bekapcsolódási lehetőségei a projektbe:

plussz8

Megtörtént a köztisztviselői képzés bejelentése a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképző Intézete felé. Jelenleg a képzésfejlesztés folyik, majd a nyilvántartásba vételi eljárásra kerül sor.

Szakmai eseményekkel szeretnénk a projektben résztvevő óvodák és fenntartók hálózatosodását elősegíteni. A nyitó- és zárókonferencián kívül 18 megyei konferenciát és 10 workshopot tervezünk.

A projektről további információ az Oktatási Hivatal honlapján érhető el. Érdeklődni az alábbi tematikus e-mail címeken lehet:

  • képzéssel kapcsolatosan: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
  • általános információ kérése: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

[1] A korai iskolaelhagyók számának csökkentése és a végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzése, a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása a koragyermekkori nevelésben.