Dr. Nadrainé Szent-Gály Viola

Az óvodákat érintő néhány jogszabályváltozás
és értelmezésük

Tisztelt Kollégák!

Szárazabb területére értünk az óvodai nevelésnek, mint az EFOP 3.1.1, az első köznevelési projekt, és az is valószínű, hogy sok újdonságot nem tudok megosztani Önökkel, tekintve, hogy a tanévnyitó értekezleteken bizonyára bemutatásra kerültek a köznevelési törvény és egyéb jogszabályok nyári módosításából adódó változások.

Szeretném hozzátenni itt az elején, hogy ezek a módosítások alapjaiban nem változtatnak az óvodai nevelés általános gyakorlatán. Tehát az elkövetkezendőkben elsősorban a köznevelés egészét érintő kérdésekről lesz szó, amelyeknek vannak óvodai vonatkozásai is, illetve kiemelném a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosítását, amely most a figyelem középpontjába került.

Mindenek előtt vessünk egy pillantást az év statisztikai mutatóira!

A legfrissebb KSH adatok szerint ma 4564 feladatellátási helyen zajlik óvodai nevelés az országban, közel 31 500 óvodapedagógus közreműködésével. 379 671 férőhelyre 321 012 gyermek jut, ez országos adat. A csoportok száma idén is növekedett, szám szerint 69 új csoport létesítésével, a gyerekek száma 500 fővel csökkent – helyileg ez nyilván nem érzékelhető egységesen –, de tendenciájában az látható, hogy lassan, de csökken a csoportok telítettsége, azaz az átlagos csoportlétszám 22 főről lefelé halad, jelenleg 21,6 fő.

A trendváltozásra 2012-ben került sor, ezt jól ismerjük a pályázati és jelentős állami támogatásokból létrehozott óvodafejlesztések nyomán. Ugyanakkor továbbra is a Közép-magyarországi régió a legleterheltebb. E trendváltozásról például az imént vázolt „Kisgyermeknevelés támogatása” című projekt eredményeiből is tájékozódhatnak. Arra azonban itt is szeretném megragadni az alkalmat, hogy jelezzem, az óvodások számának 10 000 fős csökkenése 2013-ban egy jogszabályváltozás következménye, tehát nem arról van szó, hogy ennyivel kevesebb gyermek születne. A tankötelezettség május 31-éről augusztus 31-re halasztása ennyivel több gyermeket hozott az iskolai szektornak, egyben tehermentesítette az addigra helyenként kritikus helyzetet.

Nézzük a nyári változásokat, amelyeket alkalmaznunk kell, illetve amire figyelni érdemes!

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lépett: „(3) Az óvodai nevelés 6. melléklet szerinti finanszírozott időkerete magában foglalja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásokra fordítható heti ötven óra időkeretet. A fenntartó az óvodában heti tizenegy órás időkeretben köteles megszervezni a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztő, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatását.”

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 9. § (9) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lépett: „Az óvodapedagógiai program, kerettanterv a (8) bekezdésben meghatározott körben eltérhet az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazás alapján megalkotott jogszabályban meghatározottaktól”.

Az alternatív programokkal összefüggésben alapvető, NEM ÚJ szabály a 88. §, mely szerint a köznevelés rendszerének működéséhez szükséges fedezetet az állami költségvetés és a fenntartó, a működtető hozzájárulása biztosítja, amelyet az ellátottak térítési díjai, a tanuló által igénybe vett szolgáltatás díja, az e törvény szabályai szerint tandíj szedésére jogosult intézmény esetében a tandíj és a köznevelési intézmény más saját bevétele egészíthet ki. A fenntartó, a működtető biztosítja az általa engedélyezett többletszolgáltatások, többletlétszámok fedezetét.

A Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi LXVII. törvény 108. § (2) bekezdése, amely hatályba lépett 2016. szeptember 1-jén, és az óvodai időkeret finanszírozásában történő változást rögzíti. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 8. §-a következőkkel egészült ki:

• Óvoda esetében a napi nyitvatartási idő legalább nyolc óra, amely időtartam a fenntartó engedélyével csökkenthető.
• Ha a fenntartó engedélye alapján az óvoda hat óránál rövidebb napi nyitvatartási idővel működik, a fenntartásához a központi költségvetésből támogatás nem igényelhető.
• Ha a napi nyitvatartási idő nem éri el a nyolc órát, a költségvetési támogatás nem teljes összegben illeti meg a fenntartót, a támogatás mértékét a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg.

Az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi LXXX. törvény megjelent a Magyar Közlöny 90. számában. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény is módosult:

• A többi gyermekkel együtt nem nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésével, oktatásával kapcsolatos szabályokban.
• Az alapfogalmak kiegészítésével – gyógypedagógus, konduktor; utazó gyógypedagógus, utazó konduktor; együttnevelést segítő pedagógus; egyéni előrehaladású nevelés és oktatás definiálásával.
• A köznevelés intézménytípusok sorának kiegészítésével (például: szakiskola, készségfejlesztő iskola stb.).
• Utazó gyógypedagógusi, konduktori hálózat szabályaival.
• A tankerületi központok és az Oktatási Központ hatáskörével.
• A fizetési fokozatokhoz és ezen belül az egyes fizetési kategóriákhoz tartozó garantált illetményre vonatkozó normaszöveg az Nkt. 65. § (1) bekezdésben és a 7. mellékletben.
• Kiegészült a munkáltató eszköze a pedagógus teljesítményéhez mérhető illetményeltérítés hatáskörrel.
• Kiterjeszti az életpálya modellt a pedagógiai szakszolgálatoknál foglalkoztatott nevelőmunkát segítőkre.
• Kiegészült a fenntartói jog váltás tervezett végrehajtásáról való döntés határideje és az ezzel kapcsolatos kötelezettségek, hatáskörök.

Nézzünk néhány módosító rendelkezést a 235/2016. (VII. 29.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosításáról. Hatályba lépett: 2016. július 30-án.

A magasabb fokozatba történő előrelépéshez és a gyakornoki idő teljesítéséhez elismerhető szakmai gyakorlat köre (326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés)

A pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak Pedagógus I. fokozatba sorolásához elismerhető szakmai gyakorlat előírása a (326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 6. § (3a) és (4a) bekezdés)

A gyakornok fokozatba besorolt pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak hospitálási és annak adminisztrációs kötelessége. (326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 8. § (1a) bekezdés, továbbá a 9/A § (3) bekezdés)

A pedagógus szakképzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak minősítő vizsgájába foglalt követelmények (326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 8. § (1b) bekezdés), továbbá a vizsga eredményének rögzítése 10/A § (7) és (8) bekezdés a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rend 36. § (4) bekezdés hatályával.

• A 2015. január 1-jén ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus besorolása minősítési eljárás lefolytatása nélkül véglegessé válik. Az OH az érintettek Pedagógus II. fokozatra irányuló minősítési eljárásra való jelentkezését törli, és őket erről tájékoztatja.

Az a 2015. január 1-jén ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus, aki 2016. július 1. előtt a 3. § szerinti minősítési eljárásban vett részt, amely sikertelen tanúsítvány kiadásával zárult – feltéve, hogy 2019. december 31-ig nem szerzi meg a Pedagógus II. fokozatba való besoroláshoz szükséges sikeres minősítést – 2020. január 1-jén a Pedagógus II. fokozatba való ideiglenes besorolását elveszti és ezen időponttól őt Pedagógus I. fokozatba kell visszasorolni. Illetménye megállapításához beleegyezése nem szükséges, de a munkáltató a Pedagógus I. és a Pedagógus II. fokozat alapján a pedagógust megillető illetmény különbözetére visszamenőleg nem tarthat igényt.

Az a Pedagógus I. fokozatba besorolt köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben, nevelési-oktatási intézményben pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy, akinek 2016. szeptember 1-jén a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerezéséig hét év vagy annál kevesebb ideje van hátra, vagy öregségi nyugdíjra jogosult, 2017. január 1-jén Pedagógus II. fokozatba és a Kjt. alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, továbbá a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő szerinti kategóriába kerül besorolásra, kivéve, ha korábban sikertelen minősítési eljárásban vett részt.

A nem pedagógus szakképzettséggel rendelkező, segítői munkakörben foglalkoztattak bérezése (326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 32/A. §)

„32/A. § (1) A pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott kinevezésben szereplő illetménye, munkaszerződésben szereplő alapbére nem lehet kevesebb, mint a Kjt. szerinti besorolásukhoz tartozó garantált illetmény – ha az érintett személy a kötelező legkisebb munkabérre vagy garantált bérminimumra jogosult, ez utóbbiak – százhét százaléka.”

(2) A Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény a Kjt. szerinti garantált illetmény – amennyiben az érintett személy a kötelező legkisebb munkabérre vagy garantált bérminimumra jogosult, ez utóbbiak – száztíz százaléka erejéig biztosítja a fedezetet az illetmény, munkabér (1) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó, munkáltatói mérlegelésen alapuló emelésére.

326/2013. (VIII. 30.) 17. § (1) 15. pont értelmében a munkaközösség-vezető heti kötött munkaidejébe két óra számítható be.

102/2016. (V. 13.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet módosításáról 7. § a) bekezdés, hatályba lépett: 2016. május 21-én. A 229/2012 (VIII. 28.) Korm. rendelet a) 25. § (4) bekezdésben az „október 15–31. között egy alkalommal kérheti a minisztertől a” szövegrész helyébe az: október 15. és november 15. között egy alkalommal kérheti a minisztertől az adott tanévi lezárt statisztikájának módosítását”.

A 3. életévét augusztus 31-ig betöltött gyermekek értelmezése: a problémát az jelentette, hogy a 4 és 5 évesek is rögzítésre kerültek, holott csak a 3. életévüket adott évben betöltött gyermekek száma volt rögzítendő. Erre az ide köznevelési statisztikai adatszolgáltatásban nagyobb figyelmet szükséges fordítani a végrehajtásban.

A 2016/2017-es nevelési évben az óvodákra vonatkozó főbb statisztikai adatgyűjtések módosulásáról is essék szó: az alábbi új adatok jelennek meg a 2016/2017-es nevelési év köznevelési statisztikai adatszolgáltatásában

• logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szobák száma;
• köznevelési szerződés keretében ellátott gyermekek számából új adat a hh, hhh, SNI, BTM gyermekek száma;
• külföldi, illetve kettős állampolgársággal rendelkező gyermekek számának adatgyűjtésében változás (adatgyűjtési definíciós változás miatt);
• az étkező gyermekekre vonatkozó részletezett bontás jogosultság szerint;
• mulasztási, illetve igazolatlan nappal rendelkező gyermekek számának részletezett bontása;
• a felvett körzeten kívüli gyermekek, bejáró gyermekek, felmentett gyermekek, bölcsődében maradó, családi napköziben maradó gyermekek részletezett bontása (hh, hhh, SNI, BTM, RGYK);
• az óvodába jelentkezettek száma (április 20. és május 20., május 21. és augusztus 31., valamint szeptember 1. és december 30. között jelentkezettek, ebből körzeten kívüli gyermekek bontásban);
• a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek életkori bontása.

Végül, tudjanak róla, hogy a 2017. évi költségvetésben további támogatást nyer a Kisgyermekkori nevelést támogató fejlesztés. Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény 3. melléklet II. 3. pont felhatalmazásával. (A törvényt az Országgyűlés a 2016. június 13-i ülése napján fogadta el.)

Óvodai kapacitásbővítést célzó beruházások támogatása. Előirányzat: 2 500,0 millió forint Hatályba lép: 2017. január 1-jén. A jogcím esetében a pályázatot az államháztartásért felelős miniszter a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az oktatásért felelős miniszter egyetértésével írja ki.

A támogatásról az államháztartásért felelős miniszter dönt.

„Az előirányzatból a települési önkormányzat pályázati úton támogatást igényelhet új önkormányzati óvoda létrehozására, az önkormányzati tulajdonban lévő, a települési önkormányzat, továbbá társulás által fenntartott, óvodai feladatellátást szolgáló intézmény férőhelyeinek növelésére és kapcsolódó fejlesztések, felújítások megvalósítására. Nem igényelhet támogatást az az önkormányzat, mely a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény (a továbbiakban: 2015. évi költségvetési törvény) és a Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény (a továbbiakban: 2016. évi költségvetési törvény) azonos célú támogatási jogcíméből, vagy a 2014–2020. évek közötti uniós programozási időszakban azonos célra rendelkezésre álló európai uniós támogatásban részesült.

A támogatásból megvalósuló beruházást a beruházás megvalósításától számított 10 évig az eredeti rendeltetésének megfelelően saját (ideértve a pályázó részvételével működő társulást is) fenntartásban kell működtetni.

A támogatásról az államháztartásért felelős miniszter dönt.

A vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik.”