Dr. Pajtókné Dr. Tari Ilona

KOmplex ALApprogram (KOALA program) összefoglaló

A KOALA Program egy komplex módszertani iskolafejlesztési program az alapfokú oktatásban résztvevők számára.

Az iskolafejlesztés általános célja, hogy olyan diákok kerüljenek ki az iskolapadból, akik képesek funkcionálni a társadalomban, sőt hozzá is tudnak járulni a társadalom fejlődéséhez. Ki kell alakítani a társadalmi viszonylatokba való betekintést, egy kritikus attitűdöt, kreatív hozzáállást és a felelősségérzetet.

Közvetett cél:

• Cél a minőségi oktatás biztosítása a KOALA-iskolákban
• A diákokat meg kell tanítani tanulni
• ​Személyre szabott növekedést és fejlődést érjenek el a diákok
• ​Teret kell biztosítani a sokoldalúság számára
• Halmozottan hátrányos helyzetű diákok kompenzálása
• Tehetségesek gondozása, segítése

A KOALA Program olyan értékek és módszerek együttese, melynek középpontjában a heterogén csoportokban tanulók komplex személyiségfejlesztésére fókuszáló pedagógiai értékek állnak. (A közismereti tantárgyak tanítása minden 5–6. órában heterogén tanulócsoportban történik, ahol együtt dolgozik a tehetséges és a kompenzálásra szoruló tanuló és az óra egy részében pedig differenciált, személyre szabott fejlesztés zajlik.)

Ezen értékek kiegészülnek a Komplex Alapprogram további tanulástámogató módszereivel: logika-alapú, testmozgás-alapú, művészet-alapú, valamint digitális-alapú módszerekkel, amelyek a tanulás iránti pozitív attitűdöket erősítik.

A KOALA Program pedagógiai rendszerét a következő négy alapelv mentén ragadhatjuk meg: (1) Együttműködés, (2) Egyenrangúság, (3) Közösségi lét, (4) Normativitás.

Az alapelvekből levezetett kompetenciák és tanulástámogató módszerek fókuszában a helyes életgyakorlat elmélyítése és megszilárdítása áll.

A KOALA Iskola egésznapos. A tanulók ráhangolódással kezdik a napot. A közismereti tantárgyak kerettantervben foglalt óraszámait 30%-ban átalakulnak és ezen tanórák tudástartalmai átkerültek a tanulástámogató módszerek (digitális-alapú, logika-alapú, testmozgás-alapú, művészet-alapú, életgyakorlat-alapú módszerek) időkeretébe (KOALA foglalkozások), amely tudástartalmak tanítása interdiszciplinárisan történhet.

Digitális-alapú Iskolafejlesztő Módszer

Cél: Tanulók és az őket tanító tanárok igényihez igazodó személyes tanulási környezet (PLE) és személyes információs környezet, illetve tudásmenedzsment (PKM) létrehozása és működtetése.

Digitális kompetenciák fejlesztése:

• eszközhasználat:
  • életvezetést támogató eszközök és alkalmazások
  • tanulást támogató eszközök és alkalmazások
  • digitális egészség
  • digitális- és információbiztonság
• kommunikáció:
  • hálózati kapcsolódás
  • digitális viselkedéskultúra
• információmenedzsment:
  • személyes információs környezet
  • integrált tanulási környezet
  • információs hozzáférés és megosztás
  • időgazdálkodás
• műveltség:
  • médiaműveltség
  • digitalizálás és produktivitás
  • digitális írástudás
  • kollaboratív tudásterek
  • információforrások
  • digitalizált kulturális tartalmak
  • online jog és kereskedelem

A Logikai-alapú Iskolafejlesztő Módszer

Cél: Azoknak a játékoknak és eszközöknek az alkalmazása, melyek sokszínűvé és motiválóvá tehetik a tanulást. Célunk nem az, hogy játékokkal helyettesítsük a tananyagot, hanem azt kiegészítve, olyan fejlődést érjünk el a gyerekek gondolkodásában, amely a „szárazabb” anyagok elsajátítását is megkönnyítik számukra, így hosszú távon a tanulási folyamatot felgyorsítsa.

• A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése
  • A Dienes játékok integrálása a matematika tananyagba
  • A sakk alapjainak elsajátítása
  • A táblás játékok alkalmazása – népek játékai
  • Stratégiai játékok alkalmazása
  • Logikai játékok, logisztorik – a logikai következtetési sémák alkalmazásának képessége
  • Barkochba és egyéb csoportos szituációs játékok
  • Kártyajátékok, bridzs
• Térszemlélet, sík- és térbeli tájékozódási képesség fejlesztése kirakós játékok segítségével
• A vizualitás szerepe a gondolkodás fejlesztésében – művészeti alprogrammal együtt (művészetek a gondolkodás fejlesztésének szolgálatában)
• A kreativitás fejlesztése

Testmozgás-alapú Iskolafejlesztő Módszer

Cél: Olyan élményszerű, a testmozgáson és a mozgásos tanuláson alapuló módszereket és tevékenységek integrálása a tanítási folyamatba melyek segítségével a tanulási folyamat eredményessége növelhető, az osztálytermi tanulás monotonitása megtörhető, a tanulási motiváció magasan tartható.

• Komplex (motoros) képességfejlesztő programok /kondícionális és koordinációs képességfejlesztés/
  • Tehetséggondozó, kiválasztó (sportágválasztó) programok
  • A kiemelt figyelmet igénylő tanulók (SNI, BTMN, tehetséges, HH, HHH) a testnevelés órán
  • A direkt és az indirekt oktatási módszerek a testnevelésben
• A mozgásos tanulás integrálása a tanulási folyamatba (8 óra)
  • A mozgásos tanulás integrálása a tanulási folyamatba (a tanteremben megvalósuló oktatásba illeszteni a mozgással való tanulás módszertanát)
  • Tanórai testmozgásprogramok (pl. TAKE 10; Pass & Catch; Happy 10)
  • Kereszttantervi kapcsolatok (tantárgyi kapcsolatok)
  • Iskolai testmozgásprogramok
  • Az egészségtudatos jövőorientált életvezetés koncepciójának iskolai megvalósítása.
  • A projektmódszer alkalmazása a mozgásos tanulásban.

Művészet-alapú Iskolafejlesztő Módszer

Cél: A tanulók személyiségének és különböző kompetenciáinak fejlesztése a művészetek eszközrendszerének megismertetésével, komplex élményszerző tevékenységek végzésének segítségével.

• A művészeti nevelés értékközvetítő szerepe – Kultúrtörténet, a kultúra és hagyományok átadásának módszertana művészeti nevelésen keresztül.
• Esztétikai érzék fejlesztése élményközpontú komplex művészeti foglalkozásokkal
  • Vizualitás: múzeumpedagógia, filmművészet
  • Irodalom: kortárs irodalom (színházlátogatás, megzenésített versek, felolvasó estek, kreatív írás).
  • Tánc
• A művészeti nevelés komplex személyiségfejlesztő hatása – önszabályozás, identitás, önértékelés, stresszoldás, önbizalom fejlesztése a művészetek által.
• Érzelmi nevelés művészeti alkotások segítségével
• Szociális kompetenciák fejlesztése (érzelmi intelligencia és közösségi nevelés) a művészeti nevelés eszközeivel
  • Kóruséneklés
  • Alkotócsoportokban történő vizuális művészet, új játék tervezés, szabályalkotás vizuális tevékenységekkel, közösen
  • Irodalmi színpad, drámajáték
  • Táncművészeti csoportok
• Térlátás-térszemlélet, idő, ritmus, problémamegoldó gondolkodás fejlesztése a művészetek segítségével
• A művészetek kapcsolódásai a közismereti tárgyakhoz – hogyan segítik elő a művészetek a különböző tantárgyak tanítását

Életgyakorlat-alapú Iskolafejlesztő Program

Cél: A szociálisan értékes és egyénileg eredményes életvezetés megalapozása közösségfejlesztő és önfejlesztő magatartás- és tevékenységformák kialakításával, direkt és indirekt nevelési módszerek és eljárások adekvát alkalmazásával.

• Család, háztartás, életvitel, környezetkultúra
• Gazdasági, pénzügyi ismeretek
• Közlekedés
• Munkatevékenységek
• Pályaorientáció, közösségi szerepek

Az Alapelvek érvényesülését az intézményesített tanulási környezetben az egésznapos iskola pedagógiai programjához kapcsolódva a következő négy, életgyakorlathoz illeszkedő koncepcionális elem támogatja: (1) személyre szabott pedagógiai eljárások alkalmazása, (2) kompetencia alapú fejlesztési megoldások, (3) tanulóközpontúság érvényesülése a célokban és tevékenységekben, (4) a tanulói kreativitás aggregálása a tanulásszervezésben.