Dr. Sebestyén József

A Minősített Tehetséggondozó Műhelyek rendszere

Absztrakt

Jelen tanulmány a Hajdúszoboszlón 2016. október 11–13. között megrendezett Kihívások az oktatásban: demográfia, digitalizáció, tartalomfejlesztés, munkavállalói kompetenciák címet viselő XVIII. Országos közoktatási szakértői konferencián A Minősített Tehetséggondozó Műhelyek rendszere témában bemutatott előadás feldolgozása. Ahogyan a konferenciaelőadás, úgy a tanulmány is ismerteti egy európai uniós kiemelt projekt – és a hazai nemzeti tehetségprogram – támogatásából megvalósuló úgynevezett tehetség-mintaintézményi hálózat kialakításának céljait, a hálózatot alkotó Minősített Tehetséggondozó Műhelyek kiválasztásának folyamatát, sajátosságait, illetve cél- és feladatrendszerét, hálózati funkcióit, elvárt szolgáltatási tevékenységét, valamint a címmel járó legfontosabb előnyöket.

Kulcsszavak: Minősített Tehetséggondozó Műhely; hálózatosodás; tudásmegosztás, tehetségazonosítás; mentorprogram; tehetségszakmai tanácsadás; szolgáltatói szerep a gardneri tehetségterületeken.

Mit takar a Minősített Tehetséggondozó Műhely – vagy más néven MTM-cím?

A Tehetségek Magyarországa című, EFOP 3.2.1-15-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt és a Minősített Tehetséggondozó Műhely címmel rendelkező tehetséggondozó szervezetek támogatása című NTP-MTM-M-16 azonosítószámú projekt keretében létrejövő Minősített Tehetséggondozó Műhelyek (MTM) olyan, egyenletes területi lefedettséget biztosító tehetséggondozó mintaintézmények, amelyek

• a kiemelten tehetséges gyermekekre/tanulókra irányuló tehetséggondozó és tehetségfejlesztő, valamint
• a tehetséggondozásban szerepet vállaló pedagógusokra, szakemberekre irányuló támogatási, illetve
• a körzetükre – a székhely szerinti közigazgatási régióban – irányuló szolgáltatási tevékenységet végeznek;
• egymással és a körzetükben lévő köznevelési intézményekkel országhatáron belüli hálózatot alakítanak ki, a helyi multiplikátor szerepét töltik be.

A Minősített Tehetséggondozó Műhely mintaintézményi szerep betöltése az Emberi Erőforrások Minisztériuma által véleményezett és jóváhagyott Minősített Tehetséggondozó Műhelyek minősítési eljárásának kézikönyve (a továbbiakban: minősítési kézikönyv) című dokumentumban lefektetett eljárásrend szerint valósul meg (lásd: Az MTM-ek kiválasztásának egyéb jellemzői, a címadományozás sajátosságai, feltételei)

A fent hivatkozott kiemelt projekt megvalósítója konzorciumvezetőként az Új Nemzedék Központ Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Új Nemzedék Központ) konzorciumban a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségével (MATEHETSZ), a hazai támogatású, ún. NTP-projektek megvalósítója pedig az Új Nemzedék Központ.

Az MTM-hálózat kialakításának céljai – az MTM-ek hálózati szerepe és funkciói

Az MTM-hálózat kialakításának célja, hogy minden tehetséges tanuló az igényeinek, képességeinek legmegfelelőbb egyéni fejlesztésben részesüljön, továbbá, hogy a tehetség-mintaintézmény saját körzetében elhelyezkedő nevelési-oktatási intézmények számára speciális szolgáltatásokat nyújtson, más szóval:

• a tehetséggondozásban részt vevő diákok számára megfelelő tehetséggondozó programokat ajánljon;
• intézményközi tehetségszakmai tanácsadást;
• konzultációs lehetőséget és
• tehetségérzékenyítő rendezvényeket biztosítson.

Az MTM-ek kiterjedt hálózati modell kiépülését teszik lehetővé. A 38 intézményből álló hálózat a tehetséggondozás rendszerszintű koordinációjának megvalósítását célozza alapvetően a köznevelési rendszeren belül. Ezért kiemelt jelentőséget kap, hogy a legkiválóbb műhelyek (MTM-ek) – helyi multiplikátorként – be is kapcsolódjanak körzetük tehetséghálójának kialakításába, megerősítésébe, a köznevelés szereplőinek minél szélesebb körben történő bevonásába, a hálózati együttműködésbe. (A hálózati szerep miatt az együttműködés azonban túlmutat a köznevelés keretein.)

A 38 MTM területi megoszlása: Közép-Dunántúl: 4 intézmény; Dél-Dunántúl: 4 intézmény; Nyugat-Dunántúl: 4 intézmény; Észak-Magyarország: 5 intézmény; Észak-Alföld: 7 intézmény; Dél-Alföld: 6 intézmény; Közép-Magyarország: 8 intézmény (Budapest: 4 intézmény; Pest megye: 4 intézmény).

Az MTM-hálózat csomópontjai a Minősített Tehetséggondozó Műhelyek. Az MTM-ek az alábbi hálózati szerepeket tölthetik be:

• lokális hálózatok;
• szakmai hálózatok;
• hálózatosodás a többi MTM-mel;
• területi szerepek és kompetenciák.

Az MTM-ek mint köznevelési intézmények, illetve mint egy speciális társadalmi alrendszer csomópontjai – intézményi jellegükből adódóan – kiterjedt társadalmi kapcsolatháló részei, amit célszerű hasznosítani és kiaknázni. Első lépésként a feladat nem más, mint a meglévő hálózati kapcsolódások beazonosítása, feltérképezése. Második lépésként fontos tudatosítani, hogy az MTM-ek tehetséggondozó szakemberei maguk is egy tehetséghálózat aktív résztvevői, így nemcsak az intézményi hálózat mentén, hanem a saját „networkjeikben” is érdemes keresniük, megtalálniuk a tehetséget.

Szakmai hálózati szerepben a cél kettős. A szakmai tapasztalatcsere és a módszertani diverzifikáció miatt egyrészről törekedni kell arra, hogy adott MTM összekapcsolódjon más, ugyanazon tehetségterületeken kiemelkedő eredményeket felmutató tehetséggondozó intézményekkel (amelyek lehetnek köznevelési és nem-köznevelési intézmények is), és ugyanúgy cél, hogy az MTM tehetséggondozó szakemberei is eljussanak egy-egy téma, tehetségterület más intézményekben feladatot ellátó szakértőihez. Másrészről viszont meg kell találni az adott MTM által nem művelt tehetségterület(ek)en kiemelkedő intézményeket és elismert szakembereket, akik tudják kezelni az MTM-ek felől érkező azon javaslatokat, igényeket, amelyeket adott MTM nem tud egymaga kezelni.

Mivel köztudott, hogy a horizontális kapcsolatok erősödését leginkább a szakmai tartalmak mentén lehet ösztönözni, ez a kapcsolatrendszer akkor válhat igazán eredményessé, ha minél függetlenebb a hierarchiától, a vertikális szálaktól.

3) A hálózatosodáshoz az MTM-eknek tudásra és naprakész szakmai, hálózati adatokra, ismeretekre van szükségük (például: friss adatokra a horizontális hálózatok főszereplőiről, a téma-hálózatok csomópontjairól: a tehetségfejlesztő szakemberekről, tehetséggondozókról). Ezért közép- és hosszú távon elkerülhetetlen egy olyan tudásbázis létrehozása, amely lehetővé teszi, hogy a résztvevők ismerjék egymás speciális tevékenységeit.

A fentiek alapján az MTM-ek hálózati funkciói az alábbiakban lehet összefoglalni:

• tudásmegosztás;
• a tehetségek azonosítása, feltárása és gondozása;
• adaptálható tehetségtantervek, -programok megosztása;
• szolgáltatások nyújtása és megosztása;
• téma-csomópontok képzése.
• Ezek a funkciók több szereplő közötti hálózati rendszerben valósulnak meg intézményen kívüli (köznevelési rendszeren belüli és azon kívüli) együttműködés formájában.

Az intézményen kívüli együttműködés formái kiterjednek a többi Minősített Tehetséggondozó Műhelyekkel való együttműködés mellett az egyéb köznevelési intézményekkel, más intézménytípusokkal, szakemberekkel való együttműködésekre, így:

• a tehetséges tanuló „küldő” intézményére;
• a tehetséggondozás referenciaterületet felvállaló referenciaintézményekre;
• a pedagógiai szakszolgálatokra;
• a POK-okra;
• az óvodákra;
• a felsőoktatási intézményekre, illetve
• egyéb tehetséggondozással foglalkozó szervezetekre (tehetségpontok, tehetség-tanácsok, civil szervezetek), valamint
• piaci szereplőkre.

49. ábra

A 49. ábra alapján felmerülhet a kérdés: Hogyan viszonyulnak egymáshoz a Minősített Tehetséggondozó Műhelyek és a Tehetségpontok vagy egyéb tehetséggondozó hálózatok? A Minősített Tehetséggondozó Műhelyek hálózati koncepciója nem a Tehetségpontok (vagy egyéb tehetséggondozó hálózatok) alternatívájaként fogalmazódott meg, és ebből adódóan a cél nem párhuzamos rendszerek létrehozása, hanem szabályozott, hosszútávon fenntartható szolgáltatói funkciók és feladatok összehangolása.

A Minősített Tehetséggondozó Műhelyek és a Tehetségpontok tehát egymást kiegészítő és erősítő hálózatokat alkotnak. Az MTM-ek hálózatának legfőbb sajátossága, hogy a tagok kizárólag hazai nevelési-oktatási intézményeik lehetnek, és az Új Nemzedék Központ projektjein keresztül rendszeres támogatásban részesülnek.

Miért érdemes MTM-címre pályázni?
Milyen támogatásban részesülnek az MTM-ek?

A célok elérése érdekében az Új Nemzedék Központ a címbirtokos intézményeket komplex szolgáltatási csomagokkal és programokkal támogatja:

• az intézményi programfelelős többlettevékenységének díjazása;
• tehetséges tanulókat támogató mentorprogramok, kiemelten tehetséges diákok egyéni mentorálása;
• tehetségmentorok képzése, díjazása;
• tehetséggondozást támogató tárgyi eszközök, tehetség- és készségfejlesztő eszközök biztosítása;
• díjmentesen biztosított, akkreditált pedagógus-továbbképzések;
• tehetségszakmai tanácsadás;
• tehetséggondozással kapcsolatos vizsgálatok és új tehetségazonosítási módszerek tesztelése;
• az intézmények szakmai együttműködésének támogatása;
• szakmai rendezvények megvalósításának támogatása;
• webes kommunikációs felület biztosítása az MTM-hálózat számára;
• tanárok és tanulók versenyzési és szakmai célú utazásának támogatása.

Az alábbiakban – a teljesség igénye nélkül – részletezünk néhány támogatást, komplex szolgáltatási csomag-elemet, amelyekből az MTM-ek részesülhetnek.

Az egyik igen fontos támogatás, amelyben az MTM-ek részesülnek, a mentorprogram, amely kiemelten tehetséges diákok egyéni mentorálását takarja. A kiemelten tehetséges tanulók mentorálását az Új Nemzedék Központ által alapított és szervezett, díjmentesen biztosított 30, illetve 60 órás tehetségmentor pedagógus-továbbképzését eredményesen teljesített, pedagógus-munkakörben foglalkoztatott tehetséggondozó szakember látja el.

Ami a tehetséggondozást támogató tehetség- és készségfejlesztő eszközöket illeti, a projektmegvalósító azt tervezi, hogy előzetes igényfelmérés alapján olyan kooperációs készséget fejlesztő, asszociációs készségeket támogató, a matematikai gondolkodást fejlesztő és egyéb, a gardneri képességterületeket támogató eszközöket biztosít, amelyek elősegítik az MTM-ekben zajló tehetséggondozó és tehetségmentorálási tevékenység magas színvonalú ellátását.

A díjmentesen biztosított, akkreditált pedagógus-továbbképzések körét illetően az Új Nemzedék Központ – a tehetség- és készségfejlesztő eszközökhöz hasonlóan – előzetes igényfelmérés alapján biztosítja az MTM-ekben és a körzetükben feladatot ellátó tehetséggondozó szakemberek számára azon pedagógustovábbképzéseket, amelyek a tehetségazonosítás és -gondozás speciális területeit fedik le, a tervek szerint az alábbi témakörökben:

• a tehetségazonosítás korszerű módszerei;
• gemifikáció a tehetséggondozásban;
• megváltozott tanárszerepek a tehetséggondozásban;
• paradigmaváltás az intézményi tehetségfejlesztésben;
• tehetségterület-specifikus tehetségfejlesztés a tanórán;
• a tanórán kívüli tehetséggondozás formái és szereplői.

A tehetségszakmai tanácsadás több típusú tevékenységet is magában foglal. Az Új Nemzedék Központ által a projekt keretében biztosított tehetséggondozó szaktanácsadók egyrészről helyszíni támogatófeladatokat látnak el, amelynek köszönhetően az MTM-ek – éves szinten – rendszeres tehetségszakmai tanácsadásban, illetve módszertani támogatásban részesülnek.

Az MTM-ek hálózat-specifikus súlyponti szerepköre miatt másrészről viszont elengedhetetlen a szolgáltató tevékenység monitorozása, amelyet nem a tehetséggondozó szaktanácsadók, hanem a minősítési eljárásban közreműködő minősítők és/vagy az Új Nemzedék Központ munkatársai végeznek. Bár a monitorozás elsődleges célja nem a szaktanácsadás, hanem a pályázati vállalások, programok és a szolgáltatói feladatok nyomon követése, általa az intézmények mégis is rendszeres tehetség-szaktanácsadást, illetve szakmai, módszertani támogatást kapnak.

Összességében elmondható, hogy a tehetségszakmai tanácsadás és a monitoring az intézmények minőségirányítási rendszerét fejleszti.

A tehetséggondozással kapcsolatos vizsgálatok és az új azonosítási eljárások MTM-ekben történő tesztelése lehetőséget teremtenek arra is, hogy olyan közös kutatások és tevékenységek valósuljanak meg, amelyek hatékonyabbá teszik a körzetben működő intézmények közötti feladatmegosztást, a tehetségazonosítás szolgáltatói szintű kezelését.

Az Új Nemzedék Központ – a projekt keretében biztosított komplex szolgáltatási csomag műhelybeszélgetések nevű programelemeként – minden MTM-ben évente egy rendezvény szervezési költségeit fedezi. A műhelybeszélgetéseken az MTM-ek – országosan és nemzetközileg elismert, neves előadók meghívásával – többek között a tehetségfelismerés jelentőségére, a tehetségtámogató környezet szerepének fontosságára érzékenyíthetik a rendezvénybe bevont társadalmi környezetet.

A rendezvényeken keresztül az MTM-ek saját szolgáltatói funkciójukat is gyakorolhatják, ugyanis körzetük intézményeinek és a tehetséggondozásban érintett egyéb társadalmi szereplők bevonása, illetve a műhelybeszélgetésekbe való bekapcsolásuk révén intézmény- és programspecifikus szerepet tudnak vállalni.

A komplex szolgáltatási csomagok lehívhatósága optimális szintre emeli a tehetséggondozó munka iránti motivációt, és a motivációs szint hosszú távú fenntartását segíti. A projekt lehetővé teszi a Minősített Tehetséggondozó Műhelyek tevékenységének és eredményeinek publikálását és széles körű disszeminációját.

Mely köznevelési intézmények lehetnek Minősített Tehetséggondozó Műhelyek?

Ahogyan arra a fentiekben is utaltunk, a Minősített Tehetséggondozó Műhely mintaintézményi szerep betöltése minősítési kézikönyvben lefektetett, szigorú eljárásrend keretében valósul meg.

Az ötéves időtartamra elnyerhető MTM-címre a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 7. § (1) bekezdése (b)–(e) pontjaiban megjelölt város, megyeszékhely vagy megyei jogú város jogállású településen székhellyel rendelkező általános iskola, gimnázium, szakgimnázium vagy szakközépiskola pályázhat.

Fontos azonban látni, hogy valamennyi köznevelési intézmény pályázhat, amelynek szakmai alapdokumentumában vagy alapító okiratában rögzített köznevelési feladatai között szerepel a köznevelésről szóló CXC. törvény 4. §-ában meghatározott azon alapfeladat, amely a fentiekben felsorolt valamely intézménytípusnak megfeleltethető.

Az intézménytípusok körének látszólagos korlátozása hátterében az áll, hogy a projektmegvalósító Új Nemzedék Központ – a többször hivatkozott minősítési kézikönyvben – az MTM-ek alap- és kiegészítő feladatrendszerét úgy határozta meg, hogy a korlátozott számú tehetség-mintaintézmények lehetőség szerint minél több tehetségterületet és programtípust lefedhessenek körzetük intézményeinek bekapcsolásával. A projektcél tehát lényegében az, hogy a kiválasztandó intézményben a tehetségfelismerés és -fejlesztés vonatkozásában a lehető legtöbb tehetségterület megjelenjen, illetve mind a tanórai, mind a tanórán kívüli tehetséggondozó módszerek és ezek jó gyakorlatai, szakmai támogató tevékenységeik megtalálhatók legyenek. Ennek a célnak az általánosabb profilú nevelési-oktatási intézmények felelnek meg a leginkább. A speciális tehetségfejlesztő és tehetségkoordináló intézmények (AMI, EGYMI, szakszolgálatok, kollégiumok) – az MTM-ek hálózatfejlesztő szolgáltatási kötelezettsége révén – bevonódnak az együttműködésbe és az MTM-hálózatba.

Ezen felül Minősített Tehetséggondozó Műhely olyan nevelési-oktatási intézmény lehet, amely:

• kiemelten tehetséges gyermekek/tanulók gondozását támogató szakmai csoporttal (amely minimum egy iskolapszichológusból – aki pedagógiai pszichológiai, illetve óvoda-, iskolapszichológiai vagy tanácsadó szakpszichológusi szakvizsgával rendelkezik – és egy programfelelősből áll), valamint tehetséggondozó programmal rendelkezik;
• a tehetségekkel történő foglalkozás teljes folyamatát kiterjeszti:
• az általános képességekre;
• lehetőség szerint a gardneri képességterületek mindegyikére;
• a speciális helyzetű tehetségcsoportokra;
• foglalkozási területekre (ahol releváns);
• a tehetséges tanuló motivációjának és személyes érzelmi jóllétének gondozására.

A programfelelős a Minősített Tehetséggondozó Műhely tehetséggondozó szakmai csoportjának vezetője, aki elsősorban az MTM által a pályázatban vállalt tehetséggondozó program szakmai megvalósulásért felel. Részt vesz az iskola munkaközösség-vezetői értekezletein, és koordinálja az intézmény szakmai csoportját. További feladatai:

• a projektmegvalósító Új Nemzedék Központ által az MTM-címet elnyert intézmények körében elvégzett előzetes eszköz- és programigény-felmérésben való közreműködés;
• az MTM címmel rendelkező intézmény felkészítése a projektmegvalósító Új Nemzedék Központ által éves rendszerességgel megtartott monitoringlátogatásra;
• az intézmény tehetséggondozó tevékenységével összefüggő éves adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése.

Az MTM-ek kiválasztásának egyéb jellemzői,
a címadományozás sajátosságai, feltételei

A cím elnyerése minősítési kézikönyvben lefektetett, hat szakaszból (kiválasztási szakasz; regisztrációs szakasz; előminősítési szakasz; dokumentációs szakasz; minősítési szakasz; döntéshozatali szakasz) álló eljárásrend alapján történik.

Az MTM-ek azonos szerepűek, nincs különböző típusuk.

Az MTM-ek célcsoportjai a tevékenységek és a szolgáltatás szintjén nem válnak el egymástól.

Az MTM-ek célcsoportja és alaptevékenysége minősítési kézikönyvben definiált, szolgáltatási tevékenységüket pedig jellemzően a körzetükben látják el.

A minősítés folyamata:

• Az MTM-ek minősítési eljárása pályázati felhívásra történő jelentkezéssel indul.
• A pályázati felhívásra történő jelentkezés önmagában nem eredményez státuszt.
• A pályázati adatlap beérkezését követően pontozásos rendszerű előminősítési eljárás keretében folytatódik az MTM-ek kiválasztásának folyamata.
• A minősítési eljárás további szakaszába, az ún. dokumentációs szakaszba meghatározott számú pályázat jut tovább (minden körzetben a birtokolható címek mennyiségénél kettővel több pályázat).
• A minősítési szakaszban az eljárást lefolytató Minősítő Bizottság rangsorolja a pályázatokat. A döntéshozatali szakaszban minden körzetben kettővel kevesebb pályázó nyerheti el az MTM-címet.
• A minősítési eljárás során a háromfős minősítő bizottság helyszíni látogatás keretében személyi feltételeket, pedagógiai programot és adaptálható jó gyakorlatot vizsgál.

Az MTM-cím öt évre adományozható.

A Minősített Tehetséggondozó Műhelyek feladatai

Az MTM-ek feladatrendszerét a minősítési kézikönyv I. 1.4. fejezete (9-14. oldal) szabályozza részletesen. Jelen tanulmányunkban a kötelező alapfeladatokra térünk ki.

Az MTM-eknek az alábbi speciális alapfeladatokat kell ellátniuk:

• tehetségszűrés, -azonosítás, beválogatás;
• komplex tehetséggondozó programok megvalósítása;
• kontroll és nyomon követés;
• tehetségtanácsadás, szakmai konzultáció biztosítása a szülők, a pedagógusok, a tehetségekkel foglalkozó szakemberek (tehetségtámogató környezet), illetve intézmények számára;
• egyéni, sajátos arculatot kifejező jó gyakorlatok kifejlesztése, amely eléri az adaptálhatóság szintjét;
• hálózati együttműködés.

Támogatotti, azaz az MTM-ek oldaláról a speciális alap- és kiegészítő feladatok úgy valósulnak meg, hogy az intézmény fogadja a működési körzetében tanuló tehetségeket (például a kiemelten tehetséges tanulókat mentorálási szolgáltatásra), számukra és környezetük számára szolgáltatásokat nyújt, programokat, rendezvényeket (például műhelybeszélgetések) biztosít.

Támogatói, azaz a projektmegvalósító Új Nemzedék Központ oldaláról – ahogyan azt a fentiekben részletesen kifejtettük – a kitűzött célok komplex szolgáltatási csomagok és programok, illetve tehetségtematikájú pedagógus-továbbképzések biztosítása révén, valamint folyamatos tanácsadás és rendszeres monitoring révén valósulnak meg.

Fontos hangsúlyozni, hogy a tehetséggondozó tevékenységet az MTM-eknek kiterjedt együttműködés keretében kell megvalósítaniuk. (Az MTM-hálózat kialakításának céljai – az MTM-ek hálózati szerepe és funkciói c. fejezet.)

A kiterjedt együttműködés keretei:

• intézményen belüli együttműködések;
• a tehetséges diák-szülő-szakember-intézmény közti együttműködés;
• intézményen kívüli együttműködés (lásd: kézikönyv: 17–20. oldal).

Az intézményen kívüli együttműködés részleteiről, az együttműködők köréről az MTM-hálózat kialakításának céljai – az MTM-ek hálózati szerepe és funkciói című tartalmaz részleteket.

Összefoglalás

A Minősített Tehetséggondozó Műhelyek kiválasztásával, a címbirtokos intézmények területi, regionális hatókörű mintaintézményi szerepének és hálózatosodásának támogatásával és a komplex szolgáltatási portfólió kialakításával a projekt egy rendszerszintű szolgáltatói szerepkör megerősítését valósítja meg, ami jelentős tehetséggondozási hagyományokkal és eredményekkel rendelkező intézmények mérhető/igazolható eredményeket hozó programjainak, tehetséggondozó tevékenységének továbbfejlesztésében, összehangolásában és megosztásában realizálódik.

Felhasznált irodalom

Lesku Katalin (szerk.) (2015): A Minősített Tehetséggondozó Műhely minősítési eljárás kézikönyve (kézirat). Új Nemzedék Központ, Budapest.