Kopasz Anikó

„LEGO matek” oktatási módszer az 1–2. osztályban

401 sz9 Kopasz Anikó

Korunkban hatalmas változáson megy át az oktatás. Mind tartalmi mind módszertani szempontból változásra van szükség ahhoz, hogy a jövő munkavállalóit, akik ma még az iskolapadokban ülnek, fel tudjuk készíteni azokra a kihívásokra, amit a majdani munka- és társadalmi környezet támaszt feléjük. Ezen kihívásokat ma még nem is ismerjük pontosan, csak az irányokat és a hangsúlyokat látjuk előre.

A változások szükségét támasztja alá az a tény is, hogy megváltozott a gyerekek érdeklődési köre és motiválhatósága, ezzel párhuzamosan az információszerzés világa az utóbbi 8–10 évben teljes átalakuláson ment át és ez a folyamat még korántsem zárult le.

A fő kérdés véleményem szerint, nem az hogy mit oktassunk, hanem az hogy milyen kompetenciákat fejlesszünk, melyek azok a kompetenciák, amelyekre a jövő emberének a mindennapokban szüksége lesz, mik azok a készségek és képességek, amik a napi kihívások sikeres teljesítéséhez elengedhetetlenek lesznek 10–15 év múlva. Ha körvonalazzuk ezekre a kérdésekre a válaszokat, meghatároztuk a célokat, akkor ehhez tudjuk hozzárendelni a szükséges módszertant és a szükséges tartalmat.

A LEGO Education világviszonylatban látja ezt az oktatási forradalmat és próbál olyan tartalmakat, módszereket és eszközöket kidolgozni, aminek segítségével a tanárok szakmai megújulását támogatja a játékos oktatásra helyezve a hangsúlyt.

Célkitűzésünk a manuális készségek fejlesztése mellett a matematikai, műszaki, technikai kompetenciák, az algoritmikus gondolkodás és a kommunikációs készségek fejlesztése. Ezen célok eléréséhez fejlesztettünk ki eszközöket és tartalmakat, szem előtt tartva azokat az értékeket, amik a LEGO-t vezető világcéggé tették.

Matematikai készségek fejlesztéséhez a „MoreToMath” eszköz- és tananyagcsomagot fejlesztette ki a LEGO Education. Meggyőződésünk, hogy a matematikát is szerethető tantárggyá kell tenni széles körben és már a kezdetektől, tehát az első osztálytól. Az alapműveletek oktatását nagyon alaposan értelemszerűen és játékosan oktatjuk, hiszen az összes további matematikai ismeret erre épül, ezért itt senki nem maradhat le.

Minden gyerek képes elsajátítani ezeket az alapokat, de nem minden tanuló azonos módszerekkel érti meg az összefüggéseket. Ezért a kidolgozott módszertan minden tananyagrészt több oldalról közelít meg, eljátsszák (megépítik) az órán a matematikai problémákat, következtetéseket vonnak le és fogalmaznak meg, úgy hogy közben a mennyiségszemléletük és a térlátásuk is folyamatosan fejlődik. A mai kor kihívásának megfelelően a digitális tartalmat is használunk.

kaa

A „MoreToMath” 3 fő részből áll

  • eszköz (amivel a tanulók eljátsszák az adott matematikai problémát);
  • tananyag csomag (ami a tanítóknak biztosít támogatást);
  • digitális tartalom (ami a megértést és a térlátás fejlesztést támogatja).

Ezt a módszert hazánkban eddig 50 iskolában próbálták ki. Ezekben az iskolákban a módszert használó tanítóknak (mintegy 100 fő) biztosítottuk a szakmai felkészítést és létrehoztunk egy jól működő zárt közösségi oldalt a tapasztalatcseréhez.

A visszajelzések nagyon pozitívak a tanítóktól, az iskolavezetőktől és a szülőktől egyaránt.

A gyerekek és a tanítók is nagyon megszerették a játékos LEGO matekórákat, a hatékonyság pedig kimutatható. El kell azonban azt is mondanunk, hogy a módszer használata bizony időigényes. Meggyőződésünk, ez a plusz idő a későbbiekben bőven megtérül, hiszen a biztos alapok miatt a későbbi ismétlések és ráépülő tananyagok elsajátításának időigénye csökken.

Kommunikációs készségek fejlesztéséhez a LEGO Education a „StoryStarter” módszert ajánlja. Ennek lényege, hogy a tanulók történetek jeleneteit építik meg LEGO elemekből és ezen jelenetvázlatok alapján összefüggően folyamatosan kell elmondaniuk/elmesélniük a feldolgozott történetet. A képi látásmód segíti a folyamatos és összefüggő előadást, észrevétlenül és stresszmentesen tudnak a gyerekek történetet előadni.

A megépített jeleneteket beilleszthetik egy képregénybe, ahol a történethez meg is írják a rövid tartalmat és ezzel dokumentálják az órán végzett munkájukat. A hangsúly itt is a játékos élményszerű fejlesztésen van, a verbális kommunikáció és a digitális kompetenciák fejlesztésén.

Az algoritmikus gondolkodás fejlesztéséhez és a műszaki irányultság kialakításához a LEGO Education a robottechnikát mint eszközt javasolja. Két korcsoport számára fejlesztettünk ki eszközkészletet és módszertant:

  • 5–10 éves korcsoportnak a „WeDo” robotot;
  • 10–24 éves korcsoportnak a Mindstorms EV3 robotot.

Mindkét konstrukcióra a szabad építés és grafikus programozás a jellemző. Amit nagyon jó szinten tudunk fejleszteni az eszköz segítségével:

  • algoritmikus gondolkodás, kódolási képességek;
  • probléma megoldási készségek;
  • csapatmunkában való együttműködési készségek;
  • műszaki szemlélet kialakítása, műszaki érdeklődés felkeltése;
  • digitális kompetenciák fejlesztése.

Ma már hazánkban is nagyon sok iskola használja a LEGO robotokat az oktatásban, elsősorban szakköri keretek között. Ezek az intézmények arról számoltak be, hogy a robotfoglalkozásaikra mindig túljelentkezés van, a szülők is nagyon értékelik ezeket a foglalkozásokat. Mivel országos és nemzetközi versenyek is indulnak LEGO robotokkal ezért ez a kihívás komoly és fenntartható motivációt biztosít. Egyben a versenyfelkészülés a tehetséggondozás egyik kiemelt szegmensének is számít.

Bízunk benne, hogy a LEGO Education módszerek és eszközök hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanárok és a diákok minél könnyebben és sikeresebben készüljenek fel a jövő kihívásaira.