Soós László

Változások a szakképzés szabályozásában

A gazdaság versenyképességének és a foglalkoztatás helyzetének javítása érdekében a szakmatanulás, elhelyezkedés, szakmaváltás lehetőségének bővülését, valamint a szakképzés hatékonyabb működését célozzák a szakképzést érintő, utóbbi hónapokban elfogadott jogszabályi változások.

Annak érdekében, hogy az oktatási rendszer minél több, jól felkészült szakmunkás és technikus képzését tudja megvalósítani, a hatékony működés szempontját is szem előtt tartva, szükségessé vált a szakképzés szabályozási és intézményrendszerének változtatása. Annak érdekében, hogy a szakképzésből kikerülők versenyképes szakmákban, gyakorlatias tudással rendelkezzenek, szükséges minél több területen biztosítani a duális képzésben való részvétel lehetőségét.

A jogszabályi rendelkezések

25 éves korhatár a nappali rendszerű képzésben

A szakképzést érintő, a köznevelési törvényben foglalt módosítás alapján a nappali rendszerű oktatásban való részvétel felső korhatára a 21. életévről a 25. életévre növekedett, amely szintén bővíti az államilag finanszírozott szakmatanulást igénybe vevő fiatalok számát. Az Nkt. 60. § (2) bekezdés szerint gimnáziumban és szakképző iskolában a huszonötödik életév betöltésének évétől kezdődően a tanuló kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet.

A második szakképesítés ingyenes megszerzésének lehetősége

Az állam a 2015/16. tanévtől már két szakképesítés megszerzését biztosítja ingyenesen az iskolai rendszerű szakképzésben (Szt. 1.§ (1) bekezdés és az Szt. XI. fejezet 34/A. § (4) bekezdés alapján), ezzel támogatva az elhelyezkedési esélyeket, a munkavégzés színvonalának emelését, a munkahely megtartását, az esetleges szakmaváltást. A második szakképesítés ingyenes megszerzésének lehetőségét az állam – előnyben részesítve a munkahelyek megtartását, a foglalkoztatással párhuzamos képzés lehetőségét – a nemzeti köznevelésről szóló törvény (Nkt.) 60. § (7) bekezdése értelmében kizárólag a felnőttoktatás – esti, levelező és más sajátos munkarendben folyó képzés – keretében biztosítja (ide nem értve az adott szakképesítés ráépüléseként megszerezhető szakképesítést, vagy az érettségi keretében megszerzett szakképesítést követő technikusi végzettséget).

A Szakképzési Hídprogram bevezetése

A Köznevelési Hídprogramok Köznevelési (korábbi Híd I.) és Szakképzési (korábbi Híd II.) Hídprogramra válnak szét 2016. szeptember 1-jével. A Híd I. program marad az oktatásért felelős miniszter kompetenciájában, míg a kétévfo­lyamos Szakképzési Hídprogram a nemzetgazdasági miniszter feladat- és hatáskörébe kerül, illetve csak az új típusú szakközépiskolában szervezhető. A Szakképzési Hídprogramba legalább 6. osztályos általános iskolai végzettséggel lépők számára a Hídprogram elvégzése az alapfokú iskolai végzettség megszerzését is tanúsítja a megszerzett részszakképesítés mellett. A Szakképzési Hídprogramot megvalósító iskolákat az NGM miniszter jelöli ki. A Szakképzési Hídprogramban részt vevő tanulók ösztöndíjra, az őket tanító pedagógusok pedig pótlékra lesznek jogosultak.

A „kamarai garanciavállalás” rendszere

A tanuló gyakorlati képzése csak akkor folyhat iskolai tanműhelyben, ha a gazdasági kamara igazolja, hogy nem tud gyakorlati képzést végző vállalatot biztosítani.

Célja, hogy elősegítse a gazdálkodóknál folyó gyakorlati képzést, a tanulószerződések számának növekedését. A garanciavállalás rendszere figyelembe veszi a megyei fejlesztési és képzési bizottságok szakképzés-fejlesztési stratégiáját, a helyi gazdaság igényeket. Ezek összehangolása egységessége,azt a pályaorientációs tevékenységet szolgálja, mely elősegíti a szakképzésbe történő beiskolázás eredményességét, a szakképzés népszerűsítését, hosszú távon pedig a szakképzett munkaerő utánpótlást. A tanulók munkavállalási lehetősége megerősödik, a foglalkoztatási és társadalombiztosítási rendszerbe beemeltek száma pedig jelentősen növekedik.

A Szabóky Adolf ösztöndíj kiterjesztése

Folytatódik és kiterjesztésre, megújításra kerül a hiányszakmák képzését támogató szakképzési ösztöndíjrendszer. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprésze terhére a Szabóky Adolf szakképzési ösztöndíj megyénként 20-20 hiányszakmára kerül kiterjesztésre a korábbi 10-10 helyett.

Tanulószerződés a felnőttoktatásban

A felnőttoktatási lehetőségek szélesítése érdekében lehetővé válik tanulószerződés kötése a felnőttoktatásban is. Ezen túlmenően a nem állami fenntartású szakképző intézmények lehetőséget kapnak arra, hogy az állami fenntartótól átvett szakképzési tanulói keretszámokkal növelhessék a felnőttoktatásban részt vevő tanulóik létszámát.

Az Szt. 34. § (1) bekezdése alapján már a 2015/16-os tanévtől lehetővé válik tanulószerződés kötése a felnőttoktatásban is. Ez várhatóan hozzájárul ahhoz, hogy többen szerezhetnek gyakorlatorientált szakmákban, hiányszakmákban szakképesítést az iskolai rendszerű felnőttoktatás esti munkarend szerinti formáiban is, köztük a második szakképesítés megszerzésére irányuló képzésekben is.

Szakképzési centrum, szakgimnázium, szakközépiskola

A szakképzésről szóló törvény (Szt). 4/A. § és 4/B. §-ában foglaltaknak megfelelően 2015. július 1-jétől a szakképzést folytató állami iskolák jelentős része a Nemzetgazdasági Minisztérium fenntartásába került. A szakképző intézmények hatékonyabb, összehangoltabb működése, az erőforrások közös felhasználása érdekében szakképzési centrumok kerültek kialakításra, amelyek minimális tanulói létszáma 2000 fő. A korábbi szakképző iskolák a szakképzési centrumok tagintézményeiként működnek tovább. (Az FM által fenntartott állami szakképző iskolák, valamint az egyéb fenntartású (egyházi, civil, magán stb. fenntartók) intézmények fenntartói szabályozása lényegében nem módosul.)

A 2016/17. tanévtől átalakulnak a szakképző iskolák. A nemzeti köznevelésről szóló törvény 99/D. § (1) és (2) bekezdése, valamint a szakképzésről szóló törvény 92/A.§ (12) bekezdés alapján a jelenlegi szakközépiskola szakgimnáziummá, a jelenlegi szakiskola szakközépiskolává alakul.

A jelenlegi szakközépiskola szakgimnáziummá alakul, amelyben a képzés továbbra is az érettségit megelőző 9-12. évfolyamokból, valamint érettségit követő szakképzési évfolyam(ok)ból áll, azonban lényegi változás, hogy az érettségit megelőző szakaszban növekszik a szakmai képzés (és ezen belül is a gyakorlati képzés) aránya, amely biztosítja, hogy a tanulók már az érettségi mellett egy szakképesítést is szerezzenek. Az érettségiig a szakképzésre fordítható idő a korábbi összesen 1 évről 1,5 évre növekszik. Az érettségit követően további 1 év alatt pedig érettségire épülő emelt szintű („technikus”) szakképesítés szerezhető. Ebben az iskolatípusban tehát 4+1 évfolyamos képzésben összesen 2,5 éves szakmai képzés folyik. A gimnáziumi érettségivel rendelkezők számára továbbra is a korábbival egyező, 2 évfolyamos képzés alatt szerezhető meg a technikusi végzettség azzal a különbséggel, hogy ők a szakmai érettségihez kapcsolódó alacsonyabb szintű szakképesítést nem szerzik meg.

A jelenlegi szakiskola szakközépiskolává alakul, amelynek lényeges tartalmi újdonsága, hogy a 3 éves szakmai képzést és komplex szakmai vizsgát követően automatikus továbblépési (továbbtanulási) lehetőséget nyújt az érettségi megszerzéséhez, egy kétéves érettségire felkészítő képzés keretében. Erről a lehetőségről a tanuló dönt. Ebben az esetben a tanuló négy kötelező közismereti vizsgatárgyból tesz érettségit és a korábban az iskolában megszerzett szakképesítése középszintű érettségi vizsgaként kerül elismerésre. Ebben az iskolatípusban tehát 3+2 éves képzés folyik.

A szakképző iskolák szerkezeti változása következtében mindkét szakképző iskolatípus a jövőben egyaránt biztosítja szakképesítés és az érettségi megszerzését is. A korábbi szakközépiskolai, szakiskolai, speciális szakiskolai 9. évfolyam utoljára a 2015/2016. tanévben indítható, kifutó jelleggel.

A pedagógus életpálya modellhez illeszkedő változások

A köznevelési pedagógus életpálya modellhez illeszkedő, de a szakképzési sajátosságokat figyelembe vevő szakképzési pedagógus életpálya almodell kerül bevezetésre, amely pedagógus végzettség hiányában szakmai szakirányú posztgraduális képesítéssel is továbblépést biztosít a Pedagógus II. fokozatba. Ugyanakkor a magasabb életpálya fokozatok (Mesterpedagógus szint) elérését viszont továbbra is pedagógusképesítéshez kötjük. A szakképzési sajátosságok további érvényesülésének elősegítése, sajátos szabályok meghatározása érdekében a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező, szakképző iskolában dolgozó gyakorlati oktatók besorolási és előmeneteli szabályainak meghatározására vonatkozó felhatalmazó rendelkezések is beépítésre kerültek a törvénymódosításba, tervezzük a középfokú végzettségű gyakorlati oktatók számára is új bérkategóriába lépés lehetőségét. Sor került a vállalatoknál dolgozó gyakorlati oktatók képesítési előírásainak szélesítésére (enyhítésére), valamint egy évvel meghosszabbodik a gazdálkodó szervezeteknél gyakorlati oktatóként tevékenykedők mesterképzésbe történő belépésének előírt időpontja annak érdekében, hogy a képzési kötelezettség – az induló képzésekkel összehangoltan – biztonságosan teljesíthető legyen.

A duális képzés erősítése

A duális képzés erősítése, a színvonalas, összehangolt gyakorlati képzés megvalósításának igénye az állam által fenntartott szakképző iskolákban indokolja a gyakorlati oktatásvezető munkakör visszaállítását. A gyakorlati oktatásvezetők feladata a szakképző iskolai munkájuk mellett, ill. annak keretében a gyakorlati képzést szervező vállalatokkal történő szorosabb kapcsolattartás, amely elősegíti a jobb együttműködést az iskola és a gazdaság szereplői között. A köznevelési törvény módosítása az igazgatóhelyettesekével azonos vezetői pótlékot állapít meg. Az állami fenntartású szakképző intézményekben, illetve tagintézményeikben 200 fő tanulólétszám felett 1 fő gyakorlati oktatásvezető alkalmazása vált kötelezővé.

A gyakorlati képzés támogatása a munka világában

A szakképzési hozzájárulás támogatási célrendszere kiegészült a felsőoktatási duális képzés keretében végzett szakmai gyakorlattal és a szakképzési hozzájárulás teljesítésének lehetőségei közé is bekerült e duális képzés keretében végzett szakmai gyakorlat. A módosítások eredményeképpen ezen képzési formában résztvevők is a szakképzési hozzájárulási támogatási rendszer közvetlen alanyaivá válnak.

A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény (Szht.) 8. §-ának kiegészítése alapján a gyakorlati képzést végző vállalkozások a szakképzési hozzájárulási kötelezettségüket csökkenthetik.

A tanműhely fenntartási kiegészítő csökkentő tétellel, ha a gyakorlati képzést kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyben végzik a 9. évfolyamon tanműhelyben oktatott tanulószerződéses tanulók részére, amennyiben a tanműhely megfelel az Szt. 2§ 50. pontban meghatározott „kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhely” kritériumainak.

Gyakorlati oktatók bérét tehermentesítő kiegészítő tétellel, ha kis- és középvállalkozásról van szó.

Beruházási kiegészítő csökkentő tétellel a beruházás aktiválásának évében, ha kizárólag a gyakorlati képzés folytatásához szükséges beruházást hajtanak végre. (Ez utóbbi a korábbi, decentralizált keretből történő pályázati úton nyújtott támogatási rendszer kiváltását szolgálja).

A fenti lehetőségek várhatóan szélesebb vállalkozói kör számára teszik vonzóbbá az iskolai rendszerű szakképzés gyakorlati képzésében való részvételt, amihez hozzájárul a kapcsolódó adminisztrációs terhek csökkenése is.

Az OKJ felülvizsgálata

Szükséges az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítések kialakítása

A szakképzési törvény 2015. évi LXVI. törvénnyel történt módosítása révén 2016 szeptemberétől megkezdődik a szakgimnáziumi képzés. Ezen új képzési forma egyik lényeges eleme, hogy a tanulók már az érettségi vizsga keretében szakképesítést szerezhetnek. Ehhez viszont szükséges, hogy mindegyik szakmai érettségi vizsgatárgyhoz megfelelő szakképesítés legyen rendelve. Az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítések kiválasztásához, kialakításához szükséges annak vizsgálata, hogy lehetséges-e a meglévő szakképesítések köréből kiválasztani a feltételeknek megfelelő szakképesítéseket vagy új szakképesítések kialakítása válik szükségessé.

Az iskolarendszeren kívüli képzésben alkalmazandó óraszámok áttekintése.

A túldimenzionált képzési óraszámok racionalizálása, a képzési tartalom csökkentése, amely a képzési idő csökkenését is magával vonja.

Az OKJ szerinti szakképesítéseken belül további részszakképesítések kialakítása.

Aa szakembereket alkalmazó vállalkozások és intézmények nem minden esetben igénylik mindazokat a kompetenciákat, amelyeket egy OKJ-s képzés szakmai- és vizsgakövetelménye jelenleg kötelezően meghatároz:

• A hosszabb képzési idejű szakképesítések fokozatos megszerzésének lehetőségének biztosítása.
• Részszakképesítések kialakítása a munkaerő-piacon jelenlévő szűkebb vagy egyedi tevékenységi körökhöz.

A Magyar Képesítési Keretrendszer fejlesztése, a szakképesítések besorolása folyamán tapasztalt besorolást nehezítő, szintbeli eltérések korrekciója

A szakmai tartalom igazítása az elvárt MKKR szinthez, illetve az MKKR besorolás alapján a szakképesítés „újrapozícionálása” az OKJ-ban.

Összefoglalva

A jogszabályi módosításokkal az iskolai rendszerű szakképzés 2011-ben megkezdett átalakítása folytatódik olyan irányban, amely biztosítani fogja a magyar gazdaság felemelkedéséhez szükséges jól képzett, megfelelő végzettséggel, szakképzettséggel rendelkező munkaerőt. A szakképzésben résztvevő partnerektől a Nemzetgazdasági Minisztérium a korábbiakhoz hasonlóan folyamatosan várja a visszajelzéseket, javaslatokat a kialakítandó részletszabályokra, további intézkedésekre nézve a szakképzési rendszer még hatékonyabb működtetése érdekében.