Kovátsné Vörös Ágnes

Határon túli kapcsolatok a szakképzésben

A szak- és felnőttképzés szakemberei között már több mint öt éve folynak a szakmai eszmecserék Magyarország és a környező országok szakképzési rendszereinek kapcsolódási pontjairól. Ezek során a szakemberek sok-sok észrevételt és javaslatot tettek a szakmapolitikai döntés-előkészítők és döntéshozók felé. Adatgyűjtések és elemzések után 2013 tavaszán indult az NFA KA 15/2012 „A szakképzésben és felnőttképzésben oktatók továbbképzése a duális szakképzésről, mint jó gyakorlatról” című projekt, amely a közép-európai gazdasági tér kialakítására kidolgozott stratégiának a duális szakképzés közös fejlesztésére vonatkozó lépéseit valósítja meg. A projektet a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatja, szakmai megvalósítója pedig a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal.

Most, 2015 októberében, a tapasztalatok alapján elmondhatjuk, hogy a projektben egy összetett, a partnerországok és partnerintézmények eredményeit és jó gyakorlatait ötvöző, a közép-európai közös gazdasági térség munkaerő-piaci igényeinek kielégítésére alkalmas rendszer tervei körvonalazódnak.

Ezt támasztja alá több kormányzati lépés, többek között az, hogy a Magyar Állandó Értekezlet döntése alapján a 2015. évet a külhoni szakképzés évévé nyilvánította a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága, a Nemzetgazdasági Minisztérium pedig több olyan projektet támogatott, amelynek eredményeit hasznosíthatjuk a közép-európai szakképzési és felnőttképzési hálózat építése során.

Ezeknek a szinergiáknak köszönhetően többek között

• százezernyi magyar nyelvű szakképzési tankönyv került kiszállításra a határon túlra,
• a Szakma Sztár Fesztiválon 150 külhoni diák és pedagógus kísérőik részvételét tudta biztosítani,
• két új, magyar nyelvű szakképzési intézmény nyílt meg a magyar kormány támogatásával Beregszászon, illetve Kolozsvárott,
• megállapodások születtek a határon túli magyarlakta régiókban folyó szakképzés támogatásáról, illetve
• megalakult a Duna Régió Szakképzési Klaszter a hálózati együttműködés koordinálására – hiszen különleges szerepe van a magyar nyelvű szakképzésnek a határon túl, mert nemcsak a munkaerő-piacon elfoglalt pozícióra készít fel, hanem a magyar identitás megőrzésének egyik eszköze is.

„A szakképzésben és felnőttképzésben oktatók továbbképzése a duális szakképzésről, mint jó gyakorlatról” című NFA KA 15/2012 projekt projekttermékei igen hatékonyan járulnak hozzá a duális szakképzés egész Kárpát-medencét felölelő, komplex innovációs tervének elkészítéséhez.

A projekt megvalósításában nyolc ország, Ausztria, Horvátország, Románia, Magyarország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna magyarlakta régióinak kutatói, szakértői, pedagógusai és szakmapolitikusai vesznek részt.

2013 májusától a határon túli munkákat koordinátor intézmények segítségével végeztük, több központot is létre tudtunk hozni a határon túli régiókban. Bécs, Dunaszerdahely, Nagykapos, Beregszász, Szatmárnémeti, Kolozsvár, Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy, Magyarkanizsa és Szabadka lettek a legnagyobb csomópontok. Problémát jelentett a szórványterületek bevonása, ezzel kapcsolatban javaslatot tettünk külön stratégia kidolgozására.

A határon túli koordinátor intézményekkel közösen adatfelvevő kérdőívet és kérdéssort készítettünk – ennek segítségével adatbázist hoztunk létre, melybe azokat a határon túli intézményeket regisztráltuk, ahol magyar nyelven biztosított a szakképzés. Koordinátoraink segítségével kutatócsoportokat alakítottunk ki, kérdőívezést végeztünk, interjúkat készítettünk és az adatbázist folyamatosan újabb intézményekkel, újabb adatokkal frissítettük.

A projekt során megvizsgáltuk és összevetettük a nyolc ország szakképzésének és felnőttképzésének jogszabályi hátterét is. Feltártuk továbbá a legjellemzőbb szakirányokat, létszámokat, működési jellemzőket, és az eredményekről kiadvány jelent meg.

A projekt első mérföldköve a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a pedagógusszövetségek és a duális szakképzésben élen járó szakképző intézmények részvételével 2014. március 7-én rendezett, a „Szakképzés határok nélkül” c. tudástranszfer konferencia volt, nyolc országból több mint 250 fő részvételével.

2014 őszére az adatbázisban már 122 iskola szerepelt, és összesítéseket tudtunk készíteni arról, hogy milyen szakmacsoportokban, ezeken belül milyen szakirányokban tanul szakmát 24 432 határon túli magyar diák. Elkészültek a regionális statisztikák, majd a közép-európai összesítők.

Ezeken kívül még sok más adat is rendelkezésre állt az iskolafenntartásra, a tanműhelyek meglétére, felszereltségére, a vállalkozásokkal való együttműködésre, tervezett fejlesztésekre vonatkozóan.

Időközben a felsőoktatási szakképzés körüli változások, illetve a szórványterületekre vonatkozó stratégia kialakítása a szakemberek újabb eszmecseréjét tette szükségessé, ezért Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem együttműködésével a 2014. október 29–30-án megrendezésre került „A duális szakképzés lehetőségei az erdélyi szórványban” című konferencia Kolozsvárott.

A projektben folyó munkáknak új lendületet adott, hogy 2014. december 15-én sor került a „2015 – A külhoni magyar szakképzés éve” program nyitókonferenciájára a Magyarság Házában. A stratégiáról elhangzott előadásokat, prezentációkat a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Földművelésügyi Minisztérium képviselői tartották, szimbolizálva ezzel azt a szakmai összefogást, amely a külhoni magyar szakképzés fejlesztése szempontjából elengedhetetlen. A szakmai hátteret biztosító intézmények közül a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet és a Magyar Nemzeti Kereskedőház Kereskedelemfejlesztési Hálózata részéről hangzottak el előadások a gyakorlati megvalósításról.

2015 májusában a projektben eddig végzett munkáról, a jogi háttér összefoglalóiról és a három konferenciáról, eredményeiről könyv készült, amely magyarul, illetve a hét partnerország nyelvein is kiadásra került.

Ettől az időszaktól kezdve olyan műhelymunkák folynak, amelyek segítségével feltárhatjuk a duális szakképzés legjobb gyakorlatait, a nemzetközi együttműködési tapasztalatokat, az együttműködések hatékonyságát leginkább gátló tényezőket és elkészíthetjük a fejlesztésre vonatkozó komplex tervet. Terveink szerint ezt a feltárást a 2015/16. évi tanévben a magyarországi szakképzési centrumokban is elvégezzük és így megindulhat a tapasztalatcserék, a tanulói és oktatói mobilitás programok szervezése.

A jelenlegi stádiumban hét nagy problémaklasztert tudunk elkülöníteni, ezekben az irányokban a legszükségesebb a fejlesztés:

1. A szakmaválasztást segítő rendszer

• pályaorientációs rendszer hiányterületei, célcsoportra szabott kommunikáció, szakmai bemutatók, „kortárs-propaganda” stb.;
• tanácsadók továbbképzése, együttműködésük és tapasztalatcseréjük segítése.

2. A magyar nyelvű oktatás segítése:

• korszerű tankönyvek;
• praktikus, elektronikus formában elérhető tananyagok;
• szakmai nyelvhasználat ápolásának szükségessége (oktatói továbbképzés).

3. A szakmai oktatást nehezítő tényezők:

• kapcsolatteremtés vállalkozásokkal/vállalkozások ösztönzése;
• tanműhelyek felszereltsége/vállalkozások felszereltsége oktatási feladatokra;
• a gyakorlati oktatás programjának közös kidolgozása;
• szakmai kapcsolatok más régiókban – iskolák közötti együttműködés.

4. A szakmai közélet biztosítása transz-regionális szinten

• szakmai portál létrehozása (szakmai problémák megvitatása, tananyag-csere, információcsere, elérhetőségek stb.);
• rendszeres személyes találkozók, szakmai fórumok egy-egy tématerületen (például: pályaorientációs tanárok, oktatáskutatók, tananyag-fejlesztők fóruma);
• rendszeres továbbképzések transz-regionális szinten.

5. A felnőttek képzésbe való bevonásának, képzésének problémái

• a felnőttek tanulási szokásainak feltárása, ismerete, háttere – jó gyakorlatok;
• a felnőttkori tanulás jellemzői, pedagógus kollégák felkészítésének szükségessége (pedagógus szövetségek közreműködése, felnőttképzési intézmények bevonása);
• az időskori tanulás jellemzői, tanulási motivációk, időskorú tanulókat oktatók továbbképzésének szükségessége;
• generációk közötti tanulás jellemzői, jó gyakorlatai, pedagógiai pszichológiai tapasztalatok cseréje transz-regionális szinten.

6. Az intézményi kapcsolatok kialakítása, szervezéssel kapcsolatos jó gyakorlatok, tudnivalók – diákcserére, oktatócserére lehetséges pályázati források megismerése, felhasználásuk módja.
7. A szórvány „kiürítésének” megakadályozása, a szórványiskolák problémáinak megoldására stratégia kidolgozása közösen.

A problémaklaszterek feltérképezése, elemzése és az összegző tanulmány megírása után 11 helyszínen kerül sor disszeminációs eseményekre, majd Budapesten a záró konferenciára, amellyel a program aktív része hivatalosan befejeződik.

A projekt célja végső soron egy, a duális szakképzés fejlesztését szolgáló, hosszútávra szóló, komplex innovációs terv kidolgozása, amely hozzájárul a közép-európai közös gazdasági térség kialakításához. A terv kidolgozása során, a problémakataszter és igénytérkép alapján meghatározzuk a fejlesztési célokat, kidolgozzuk a fejlesztési projekt tervét, majd feltárjuk a lehetséges forrásokat.

Ehhez szükséges az intézmények közreműködésére a határon innen és túl – hiszen a kapcsolatépítés, a fejlesztések gyakorlati lépései nélkülük nem valósulhatnak meg.