Molnárné Varga Katalin

Mesterpedagógus, kutatótanár tevékenységek
megjelenése a Nemzeti Oktatási Innovációs Rendszer+
(NOIR+) stratégiában[1]

Projektünk a korábbi NOIR-stratégiának egy konkrét elemét, a tudást és annak menedzselését emeli ki, és ezt állítja fókuszba. Két indok erősíti ezt a koncentrációt:

• a pedagógus-előmeneteli rendszer mesterpedagógus és kutatótanár fokozatainak, a hozzájuk tartozó tevékenységrendszernek, profiloknak, kompetenciáknak és elemeiknek, minősítési folyamatuk kidolgozásának az orientációja; valamint
• az a tény, miszerint a pedagógiai eredményesség, a sikeres nevelés-oktatás alapja a pedagógus mint tanulásspecifista szakember tevékenységének a professzionalizációja.

Előzmény

2011-ben az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet a Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.1.1 számú, „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” című kiemelt projektjének keretében elkészült dokumentum célja olyan stratégia kialakítása volt, amely koordinálja, segíti, hogy az oktatás terén folyó kutatások, fejlesztések és innovációk hatékonyan hozzájáruljanak a teljes köznevelési rendszer fejlődéséhez.

Nemzetközi és hazai tapasztalatok alapján is megtehető a megállapítás: eredményesebb oktatási rendszereket generál a kutatások, fejlesztések, innovációk fejlett struktúrája.

A NOIR megírását tematikus adatgyűjtés és -elemzés előzte meg több területen:

• tudástermelés, tudáselosztás sajátos intézményi mechanizmusai a természettudományos és az idegennyelv-oktatásban;
• az oktatáskutatás globális trendjei;
• multinacionális információtechnológiai cégek oktatásfejlesztési stratégiái és szerepe;
• az oktatásfejlesztésben, a tanulásiparban működő hazai vállalkozások innovációs tevékenységei;
• az oktatásban különösen eredményes kelet- és dél-kelet ázsiai régió tudásmenedzsment és innovációs rendszerei.

A NOIR-keretrendszer. A tudásteremtés, a tudásközvetítés és a tudásalkalmazás keretrendszere; a tudásmenedzsment keretrendszere. Tudásmenedzsment elemei a következők: az elméleti és alkalmazott kutatások, a gyakorlatorientált fejlesztések és az oktatási rendszeren belüli innovációk.

A szerzői koncepciók szerint a köznevelés, az oktatás jobbítását célzó tudásproduktum jön létre a keretei között. A tudásproduktum közvetítésre, átadásra kész és a napi gyakorlatban való alkalmazásra szánt. A megosztás útja, módjai rendkívül sokrétűek.

A NOIR átfogó célja: a tudásalapú, innovatív gazdaság és társadalom szakterületi támogatása; stratégiai célja: hatékony nevelés-oktatás pedagóguskörben, eredményes tanulás a diákok előmenetelében; specifikus célja: jól működő nemzeti oktatási innovációs rendszer.

Célrendszerét támogató keretrendszere öt kiemelt prioritásterületet határoz meg. Az alábbiakban a prioritások a hozzájuk kapcsolódó funkcionalitás-meghatáro­zással kiegészítve olvashatók:

• Intézményi és szervezeti keretek fejlesztése – annak támogatásához, hogy a szabályozási feltételek és az intézményi szervezet, s mindkettő környezete egyaránt innovációtámogató legyen.
• Szakemberek innovációs potenciáljának fejlesztése – az innovációk fejlesztéséhez, az új implicit és tacid tudásokat létrehozó, a felmerülő problémákra megoldást, választ adó pedagógusok és együttműködő csoportjaik tevékenységének támogatásához.
• Minőség, relevancia és hatékonyság biztosítása – a prioritáshármas minőségkontrolljának kialakítása, fejlesztése; a visszacsatolás biztosítása a kockázatkerülés érdekében.
• Tudás teremtése, közvetítése, gyakorlati alkalmazása – a pedagógiai hatékonyság és a tanulói eredményesség fejlesztéséhez.
• Innováció és technológia összekapcsolása – a korszerűség és a generációk közti együttműködés érdekében.

Mind az öt prioritás kapcsolódik a pedagógus-előmeneteli rendszerhez, annak fokozataihoz, kiemelten az újonnan, az Oktatási Hivatal által vezetett „A pedagógusminősítési rendszer kiegészítése, kipróbálása és korrigálása” című projekt (TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001) keretében kidolgozott mesterpedagógus és kutatótanár fokozatokhoz.

A Nemzeti Oktatási Innovációs Rendszer továbbfejlesztett stratégiája
NOIR+ „OKOS KÖZNEVELÉS”

A mesterpedagógus és a kutatótanár fokozatok, szerepek meghatározását célzó, az előzőekben említett fejlesztési programfolyamat keretében készült a NOIR+.

Az innováció a fejlesztési folyamatot perspektívaként orientálta; az előmeneteli rendszer két fokozatának eredményességével kapcsolatos elvárást is meghatározta: járuljanak hozzá a köznevelés innovációs képességének fejlődéséhez.

Szerzői javaslatokat fogalmaznak meg az ágazati innovációpolitikai környezet alakítására, olyan innovációösztönző környezet kialakítására, amelyben a mesterpedagógusok és a kutatótanárok szakmai tevékenysége is ad innovációtartalma­kat, valamint tevékenységeikkel ösztönzik, támogatják e folyamatokat.

A NOIR+ stratégia elkészítését, az eredeti stratégia specifikációját, a pedagógus-előmeneteli rendszerben – különösen az említett két fokozatban – rejlő tudásmenedzsment-potenciál felismerése és felhasználásának lehetősége; valamint a hazai köznevelés-fejlesztési programok során felhalmozott új tudás, az oktatáskutatás újabb eredményei, a nemzetközi tapasztalatok elemzése és konklúziói, az OECD oktatási innovációs stratégiájának folyamata indokolta.

Fókusza a NOIR negyedik prioritásterülete: tudásteremtés–tudásközvetítés–gya­korlati tudásalkalmazás; a köznevelési tudásmenedzsment fejlesztése.

Három fő beavatkozási területet definiál:

• A pedagógusmunka professzionalizációjának támogatása.
• Tudásmegosztás, tudásmenedzsment-rendszerek fejlesztése.
• Az iskolai szervezetfejlesztés támogatása.

A fő beavatkozási területeket és a kapcsolódó tizenhét prioritást átszövik, mátrixszá alakítják a nevezett horizontális prioritások:

• a mesterpedagógusok és a kutatótanárok szakmai tevékenységei,
• partnerség – erőforrások,
• a neveléstudományi kutatások hasznosulása, tényekre alapozott gyakorlat,
• technológia – erőforrás,
• nemzetközi együttműködés – előnyök,
• a makro- és mikroszint kombinálása.

A következőkben a pedagógiai szakmai tudásteremtés, tudásmenedzselés mátrixának horizontális prioritástartalmát szeretném áttekinteni rövid tartalmakkal beavatkozási területenként.

A pedagógusmunka professzionalizációjának támogatása,
a prioritások beavatkozási területei

A pedagógusmunkáról alkotott társadalmi kép gazdagítása

Olyan pedagóguskép megerősítése a cél, amely úgy láttatja a pedagógusmunkát, mint más professzionális tudást igénylő hivatásokat: orvos, mérnök, jogász. Például olyan kép és önkép kialakítása, amelynek alapja, magva a köznevelés komplex problémáinak kezelésekor alkalmazható pedagógiai szakmai tudás.

A pedagóguskompetenciák meghatározásának bővítése

A már meghatározott kompetencialeírásokat továbbgondolva a tudásmenedzsment szempontjából elsődleges kompetenciaelemeket szükséges megjeleníteni: problémafelismerő és problémamegoldó képesség, kreativitás, releváns kutatási eredmények megtalálásának és felhasználásának képessége, önálló vagy kooperatív kutatások folytatására való képesség, kísérletezés képessége, a szakmai tudás megosztásának képessége, reflektív és érzelmi kompetencia, tanulószervezeti működés támogatásának képessége, hazai és nemzetközi tudásmegosztó hálózatokban való részvétel képessége stb.

A pedagógusértékelés rendszerének gazdagítása az innovációt és
a tudásmenedzsmentet támogató elemekkel

A pedagógus-előmeneteli rendszer elsősorban mesterpedagógusi és kutatótanári innovatív és tudásmegosztó folyamatokhoz kapcsolódik, azokat támogató értékelési modell kidolgozásával tervezett a megvalósítása.

A gyakorlati tudásra és gyakorlatba ágyazott kutatásra épülő doktori fokozat létrehozása

Támogathatná a NOIR+ célkitűzéseinek megvalósítását a pedagógia szakterületéhez kapcsolódó DLA-típusú doktori fokozat, amelynek alapja az innovatív, alkalmazható gyakorlati tudás és gyakorlatba ágyazott kutatás. Ez a típusú doktori képzés feltételezi a nevelési-oktatási intézmények produktív együttműködését.

Az innováció és tudásmenedzsment beépítése a vezetők feladatleírásába és képzésébe

Az intézményvezetők és más magasabb vezetői feladatokat ellátó pedagógusok kompetenciái között javasolt megjeleníteni és képzéseikben fejleszteni az innovációs és tudásmenedzsment kompetenciákat: hogyan alakíthatnak ki, fejleszthetnek és irányíthatnak intelligens, tanulószervezetté váló és akként működő intézményeket.

A tudásmegosztás- és a tudásmenedzsment-rendszerek fejlesztése,
a prioritások beavatkozási területei

Az iskolaközi tudásmegosztást támogató hálózatok kialakulásának
és működésének támogatása

A tervezett hálózatok működésének eredményességét biztosító elemek bevezetése, alkalmazása szükséges a hatékony működéshez: rugalmas keretek, szakmai-politikai támogatás, többszintű struktúrák a szerveződésükhöz, eseti vagy tartós pénzügyi támogatás és a hálózatokat támogató rendszerek adottak; szakértői támogatás, nyomon követés, értékelés, rendezett szabályozási környezet a tudásmegosztásban aktív intézmények szerepet kapnak.

A hálózatosodás és a hálózati együttműködés motivációs elemeivel is számolni kell: közösen elért eredmények, elkötelezett hálózatszervezők, felhasználóbarát működési szabályok, átlátható és jóváhagyott együttműködési normák, megfelelő szakmai felkészültség, valós problémákra adekvát válaszadás, a hálózati tagság szakmai megbecsültséggel jár.

Az iskolák, egyetemek és iskolafenntartók közötti együttműködésre épülő
klaszterek létrehozása

A klaszterek kiemelt értékeként definiálható: nyitottak a külső partnerekkel, az üzleti szféra és a civil társadalom szakembereivel és a nemzetközi partnerekkel való együttműködésre.

A hatékony tudásmenedzsmentet támogató pedagógusképzés és szakmai fejlesztés

A mesterpedagógusi és a kutatótanári kompetenciák fejlesztésére, a fokozatok eléréséhez szükséges felkészítő képzésekre, a tudástermelésre és a -megosztásra való felkészítésre helyezik a hangsúlyt.

Országos tudás- és jó gyakorlatokat megosztó platformok fejlesztése

A gyakorlat adta problémák felismerésében, elemzésében, megoldásában nyitott és intelligens módon funkcionáló szakmai közösségek, hálózataik biztosíthatnak érvényes tudást a pedagógusok és az intézmények számára.

A tudásról való tudás fejlesztése

A NOIR+ fejlesztési koncepcióban a tudás létrehozásáról, megosztásáról és felhasználásáról, azaz a tudásmenedzsmentről való tudás fejlesztése; a mesterpedagógusok és kutatótanárok szerepeinek, szakmai és szakmaközi együttműködéseinek tudástermelő lehetőségei feltárása az elsődleges.

Az innovációs tevékenység mérése, értékelése

Szükséges a minőség garanciája az innovativitás mérésére alkalmas eszközök fejlesztésével, hiteles mérések és szakszerű értékelések kivitelezésével. A mérés, feltárás tárgyaként az innovációs környezet is szerepel.

Az iskolai szervezetfejlesztés támogatása, a prioritás beavatkozási területei

Az iskolák tanulószervezetté fejlődésének támogatása

A mesterpedagógusok, kutatótanárok innovatív intézményi támogató tevékenységei eredményességének központi kérdése: tudják-e növelni problémamegoldó, pedagógiai folyamataikat megújító képességük hatékonyságát az intézmények. Biztosított-e a tudásfókuszú és megosztott vezetés, a szervezeten belüli közös értékek, célok és jövőkép, a bizalom és az együttműködés, a kezdeményezőkészséget, innovációkat, kockázatvállalást támogató szervezeti kultúra és rutinok, valamint a belső és külső tudásmegosztási képesség és a tudásmegosztó platformok kialakítása és megerősödése. E szükséges szervezeti jellemzők kialakítását hatékonyan támogathatják külső professzionális tanácsadók, fejlesztők.

A tudásmenedzsmentet támogató iskolai szintű technológiai platformok fejlesztése

A szervezeteken belüli és szervezetek közötti tudásmegosztást hatékonyan támogató eszközök az interaktív online tudásmegosztó felületek, mert alkalmasak személyes kommunikáció és tudásmegosztás biztosítására. A tanulóhálózatok kialakításának, működésének alapjai.

A szervezetfejlesztés jó gyakorlatait megosztó referenciaintézmények támogatása

A szervezetfejlesztés területén kialakított jó gyakorlatok mintaként szolgálhatnak a tudásmegosztásban a tudásmenedzsment támogatásával. Felveti a koncepció a vezetés- és szervezetfejlesztési központ kialakítását is a hatékonyság biztosításához.

Kutatóiskolák és mentoráló iskolák kialakulásának támogatása

Ahhoz, hogy kutatóiskolákká és mentoriskolákká fejlődhessenek a TÁMOP-programok keretei között korábban létrejött referenciaintézmények és mentoráló iskolák egy része, továbbá az e programokba korábban még be nem kapcsolódott, de kiemelkedő „képességekkel” rendelkező intézmények, önálló szervezetfejlesztési programokra van szükség.

A kutatóiskolák és mentoráló iskolák egyetemekkel, a kormányzati kutató és fejlesztő intézetekkel, valamint a szakmai szolgáltatás intézményeivel együttműködve modellértékű tevékenységet folytathatnak az új pedagógiai megoldások kipróbálása és a pedagógusok szakmai fejlesztése területén, és így meghatározó szerepet vállalhatnak az innováció és tudásmegosztás területén. Tevékenységükben feladattá válhat a gyakorlatba ágyazott pedagógiai kutatások folytatása, a beválásvizsgálatokba történő bekapcsolódás, az aktív részvétel a pedagógusok képzésének és szakmai fejlődésének biztosításában és a szakmai tudás gyakorlatban épülő megosztása.

A kapcsolódó kommunikációban – amelybe a médiakommunikáció is beletartozik – a kutatóiskola és mentoriskola címeket minőségdíjként is lehet értelmezni, amelynek elnyerése jelentős presztízzsel járhat.

Szervezetfejlesztés a tanügyigazgatás és pedagógiai szolgáltatások

Tudásintenzív módon működő támogató igazgatási és szolgáltatási környezetre van szükség, amely szereplői értik az innovációs folyamatok természetét, továbbá képesek támogatni a szakmai tudás folyamatos teremtését, hatékony megosztását és gyakorlati alkalmazását az iskolák szintjén és az iskolák által alkotott hálózatokban.

A köznevelési vezetés- és szervezetfejlesztés nemzeti szintű koordinálása

Javaslatként tárja olvasói, alkalmazói elé „nemzeti szintű módszertani központ” létrehozását, amely betöltheti az iskolai vezetés- és szervezetfejlesztéssel kapcsolatos feladatok nemzeti szintű koordinálásának szerepét.

E központ támogathatja a köznevelési rendszer szféráiban az innovációs és az iskolai tudásmenedzsment feladatok megvalósítását, az iskolai szervezetfejlesztés szakmai és tudáshátterének megteremtését.

Kiemelt feladataként írhatók le az iskolai szervezetfejlesztési folyamatokat és az iskolák intelligens tanulószervezetté válását, valamint az intézményközi tudásmegosztó hálózatok kialakulását és működését támogató beavatkozások motivációja, koordinációja.

Az innovációk és a jó gyakorlatok feltárásában, értékelésében és terjesztésének támogatásában, támaszkodhat a koordinációt ellátó szervezet a mesterpedagógusok és kutatótanárok hálózatára.

Hasonlóképpen fontos feladata lehet az iskolafejlesztést támogató kutatások orientálása, valamint az iskolai szervezetfejlesztés és innováció területén rendelkezésre álló nemzetközi tudás ismerete és adekvát alkalmazása.

 

[1] A dokumentum „A pedagógusminősítési rendszer kiegészítése, kipróbálása és korrigálása a TÁMOP-3.1.5/12- 2012-0001 azonosító számú projekt” keretében készült. A dokumentum létrehozásában, valamint az azt megalapozó kutatási-fejlesztési munkában közreműködtek: Balázs Éva, Fazekas Ágnes, Fischer Márta, Győri János, Halász Gábor, Kovács István Vilmos (a projekt vezetője), Molnár Lajos, Szőllősi Tímea, Vámos Ágnes, Wolfné Borsi Julianna.