Tóth Mária

Mesterpedagógusi és kutatótanári programok
elkészítése, értékelése, elemzése

„Nem az a mester, aki megtanít valamire, hanem aki megihleti a tanítványt, hogy legjobb tudását latba vetve fölfedezze azt, amit már eddig is tudott.”

(Paolo Coelho)

Kedves Kollégák!

Az Oktatási Hivatal a TÁMOP-3.1.5 kiemelt uniós projekt keretében dolgozza ki a pedagógusok előmeneteli rendszerének szakmai tartalmát, fejleszti ki az egységes, nyilvános, mindenki számára hozzáférhető pedagógusminősítési eszközrendszert az alábbi jogszabályok alapján:

• 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről;
• 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról (1–17. és 36–39. §);
• 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről;
• 15/2015. (III. 13.) EMMI rendelet a köznevelési szakértői tevékenység, valamint az érettségi vizsgaelnöki megbízás feltételeiről.

Az előmeneteli rendszerben történő előrehaladás a gyakornok és a pedagógus I. fokozatban lévők számára kötelező, a mesterpedagógus és a kutatótanár fokozatba lépés választható eleme a rendszernek. A 2018. december 31-éig tartó átmeneti időszakban a 2015. január 1-jével ideiglenesen pedagógus II. fokozatba soroltaknak éles minősítési eljáráson kell résztvenniük. Ezzel 2018 után az ideiglenes pedagógus II. fokozat megszűnik (7. ábra).

7. ábra: Az előmeneteli rendszer az átmeneti időszakban
és az OH javaslata alapján 2018 után

A minősítésekre való felkészülésben a konferencia-előadások és az Oktatási Hivatal honlapján elérhető tájékoztatók, hírlevelek mellett útmutatók segítik a minősítés résztvevőit. Az Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez című kiadvány először 2013. december 12-én jelent meg az Oktatási Hivatal honlapján. 2014. március 19-én jelent meg. A 28 terület- és szakspecifikus kiegészítő, amelyek az Útmutató mellékleteiként érhetőek el, és az egyes szakterületek pedagógusainak felkészülését segítik. Az éles és a próbaminősítések, a szakértői képzések, a workshopok, konferenciák tapasztalatai, visszajelzései alapján 2014. augusztus 25-én megjelent az Útmutató második, javított változata. 2015. október 8-án pedig nyilvánosságra került a harmadik, javított változat, az Útmutató a pedagógusok minősítési rendszerében a Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozatba lépéshez. A kiegészítő útmutatók is bővültek, sorra jelentek meg az egyes szakterületekhez tartozó újabb változatok. Az Útmutató készítőinek alaptörekvése mindvégig változatlan maradt, a legfontosabb módosításokat a minősítések egyszerűbbé tétele és a jogszabályi változások nyomon követése eredményezte.

A mesterpedagógus és kutatótanár fokozat megszerzésére irányuló minősítésekre való felkészülésben külön útmutatók segítik a pedagógusokat, szakértőket, intézményvezetőket, amelyek hamarosan szintén elérhetőek lesznek az Oktatási Hivatal honlapján. A kiadványokban részletes tájékoztató olvasható a minősítési eljárásról, a feltöltendő dokumentumokról, illetve azok elkészítéséhez is található bennük segítség.

A gyakornokok munkáját, minősítővizsgára való felkészülését támogató mentorok számára 2015 őszén jelenik meg a Mentori segédlet, amely kifejezetten a mentorok munkáját segítő hasznos tanácsokat és tájékoztatásokat tartalmaz.

A mesterpedagógus és a kutatótanár fokozat kialakítása, jellemzői

A mesterpedagógus és a kutatótanár fokozat az előmeneteli rendszer két legmagasabb, de nem kötelező fokozata. A két választható fokozat kidolgozása és a teljes minősítési rendszer tesztelése a gyakorlatban nyert tapasztalatokra, tényekre építkezett. Figyelembe vette a tanulók, a pedagógusok, a köznevelési intézmények és a köznevelés irányítóinak szempontjait, feldolgozta a nemzetközi és hazai tapasztalatokat, beépítette a rendszeres szakmai egyeztetések, illetve a pedagógus- és pedagógusképzés-kutatások új eredményeit. A mesterpedagógus és a kutatótanár fokozatnak hozzá kell járulnia a köznevelési rendszer eredményességének javításához. A két fokozat kialakítását meghatározó szempontok a következők voltak: mindkét fokozat az innovációra épít, a kutatásalapúságot támogatja, a köznevelésben tapasztalható problémák megoldására és a fejlesztések előmozdítására irányul, támogatja a hálózatosodást, a tudásmegosztást, visszahat az életpálya többi elemére, átmeneti és hosszú távot is kezel.

Az Oktatási Hivatal pilotprogram keretében dolgozta ki a fokozatokat meghatározó elemeket, a profilokat, a fokozatba lépés követelményeit, a fokozatba sorolt pedagógusok feladatait 1399 mesterpedagógus- és kutatótanár-jelölt részvételével. A kutatásba kizárólag olyan kiváló, a szakterületük által elismert szakemberek kerülhettek, akik a szakmai munkájuk mellett (minimum 14 év) pedagógiai gyakorlattal rendelkeznek. A pilotban végül 1175 fő töltötte fel a portfólióját az informatikai rendszerbe, közülük 1049 fő mesterpedagógus-jelöltként (41 fő jelenleg is mesterpedagógus fokozatban van), 126 fő kutatótanár-jelöltként (39 fő jelenleg is mesterpedagógus fokozatban van) vett részt a kutatásban. A feltöltött szakmai anyagokat a pilot során képzett mesterpedagógus- és kutatótanár-minősítési szakértők értékelték.

A mesterpedagógus fokozat profiljai olyan tevékenységegyütteseket foglalnak keretbe, amelyek a gyakorlatban egyéni mintázatokban jelennek meg a pedagógusok egyéni munkájától függően. Az egyes tevékenységprofilokhoz eltérő feladatok, funkciók és különböző produktumok társulnak. A tevékenységprofilok alapvető célja, hogy irányokat mutasson az átjárhatóság alapelvének érvényesülésével. Öt tevékenységprofil került meghatározásra (innovátor, támogató, vezető, szakértő és szaktanácsadó tevékenységprofil), ám ezek nem teljesen steril profilok, egymással átfedésben is lehetnek (hiszen a szaktanácsadó a támogató tevékenység mellett részt vehet innovációban, vagy vezetői szerepet is betölthet).

A fokozatban lévők munkáját átható szakmai tevékenységek a mesterpedagógusok esetében négy (feltáró-elemző, fejlesztő-újító, tudásmegosztó-segítő tevékenységek és a tudatos szakmai fejlődés tevékenységei), a kutatótanároknál három dimenzió (kutatás-innováció, tudásmegosztás, tudatos szakmai fejlődés) mentén definiálhatóak.

A mesterpedagógusi és a kutatótanári minősítési folyamat

A mesterpedagógusok minősítésének folyamata felkészülési szakasszal kezdődik, amelynekben a pedagógus megtervezi, előkészíti azt az 1–2 éves fejlődési folyamatot, amely során a felkészül a mesterpedagógusi tevékenységek sikeres végzésére. Ezt követi a mesterpedagógus fokozat megszerzése, amelynek két fő összetevője a pedagógus által elkészített mesterpedagógusi pályázat, majd ennek bemutatása és védése. A mesterpedagógus fokozat megszerzése után a pedagógus megvalósítja mesterprogramját, végzi azokat a vállalt tevékenységeket, amelyekkel hozzájárul a szakmai közösség, a köznevelés innovációjához-fejlesztéséhez, megosztja tudását, feltáró-elemző tevékenységeket végez, szakmai fejlődését tudatosság jellemzi. A mesterprogram utolsó előtti évében a pedagógus mérlegelheti, hogy szeretné-e megújítani mesterpedagógusi pályázatát. A mesterpedagógusi pályázat megújításakor a pedagógus újabb, öt évre szóló mesterpedagógusi pályázatot nyújt be, majd intézményének közössége és a bizottság tagjai előtt bemutatja és megvédi első mesterpedagógusi ciklusának eredményeit és új mesterprogramját. Az új mesterprogram megvalósításának folyamata, tartalma megegyezik az előző mesterprogram megvalósításával. Az új mesterprogram utolsó előtti évében a pedagógus ismét mérlegelheti, hogy szeretné-e megújítani pályázatát.

A kutatók javaslata alapján kutatótanár fokozatba csak öt év mesterpedagógus fokozatban töltött idő után lehet majd jelentkezni, erről azonban még nem születetett minisztériumi döntés. A kutatótanárok minősítése ezek után a mesterpedagógusi minősítés során megismert folyamatokkal folytatódik: a Kutatótanár fokozat megszerzése után a kutatóprogram megvalósítása, a kutatótanári pályázat megújítása, valamint az újabb kutatóprogram megvalósítása következik.

A mesterpedagógusi/kutatótanári pályázat elkészítése

A mesterpedagógusi és a kutatótanári pályázathoz elkészített dokumentumokat az e-portfólió felületére kell feltöltenie a pedagógusnak. Az átmeneti időszakban (2018-ig) a pedagógus I. és az ideiglenes pedagógus II. fokozatban lévő pedagógusoknak összevont eljáráson kell résztvenniük, amelynek során nemcsak azt mutatják be a bizottságnak, hogy a három-, illetve a négydimenziós modell alapján mesterpedagógusi vagy kutatótanári tevékenységet végeznek, hanem azt is bizonyítaniuk kell, hogy birtokában vannak a nyolc pedagóguskompetenciának, hiszen munkaidejük jelentős részét gyermekek között töltik. (Az átmeneti időszakot követően ezekből a fokozatokból nem lehet pályázni, így az összevont eljárás megszűnik.) Az átmeneti eljárásban feltöltendő dokumentumok körét az alábbi ábrák mutatják.

A pedagógus II. vagy a mesterpedagógus fokozatból pályázóknak az eljárás során csupán a mesterpedagógusi/kutatótanári pályázatot szükséges feltölteniük.

A pedagógus II. fokozathoz kapcsolódó dokumentumok elkészítéséhez az Útmutató harmadik, javított változata (Útmutató a pedagógusok minősítési rendszerében a Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozatba lépéshez) nyújt segítséget. A mesterpedagógusi, illetve kutatótanári pályázatba feltöltendő dokumentumok elkészítését a mesterpedagógusok és kutatótanárok felkészítését támogató útmutatók segítik, amelyek megjelenése 2016 első félévében várható. Az útmutatókban minden dokumentumtípus elkészítéséhez készülnek minták, sablonok, szempontsorok, ajánlások, amelyek szintén a dokumentumok összeállítását segítik. Ezek minden esetben ajánlások, hiszen a pedagógus maga dönti el, hogy milyen szakmai tartalommal képes a leginkább bemutatni tevékenységeit, kompetenciáit.

A szakmai életút bemutatása és elemzése című dokumentumban a mesterpedagógus-/kutatótanár-jelölt bemutatja és elemzi életútja legfontosabb állomásait, szakmai fejlődését, elért eredményeit. A dokumentum tartalmazhatja többek között a pályázó korábbi mesterpedagógusi/kutatótanári tevékenységeit és ezek hatókörét (helyi, regionális vagy országos szint). Leírhatja benne a pedagógus, hogy ezekhez milyen támogatást kapott, milyen nehézségekkel szembesült a megvalósítás során, illetve a tapasztalatok alapján mely kompetenciái fejlődtek, és melyek a fejlesztendő területei.

A pályázathoz legalább két ajánlás feltöltése kötelező: az intézményvezetői (intézményvezető esetében fenntartói) és az intézményen belüli szakmai ajánlás, amelyet a pályázó pedagógusközösségének egy, a pályázó által felkért tagja készít. A dokumentumok célja elsősorban a végzett tevékenységek intézményen belüli hasznosulásának bemutatása, igazolása. A dokumentum lehetőséget biztosít a pedagógus intézményben betöltött szerepének, szakmai fejlődésének, eredményeinek, valamint az intézményi támogatás módjainak bemutatására. Az ajánló megjelenítheti, bizonyíthatja benne érveit, leírhatja a véleményét a jelölt mester- vagy kutatóprogramjáról.

A bemutatóportfólió legalább négy, legfeljebb hat dokumentumot tartalmaz, amelyekben a pedagógus a legjelentősebbnek ítélt tevékenységeit, eredményeit mutatja be. Bizonyítja, hogy pályáját tudatos szakmai fejlődés jellemzi, megvalósult tevékenységeiben meghatározóan jelen vannak a három-, illetve négydimenziós modell által leírt tevékenységek,
valamint mesterpedagógus esetén indokolja a fő tevékenységprofil választását. A bemu­tatóportfólió dokumentumai között a pályázó bemutathat például egy általa fejlesztett taneszközt, egy általa tervezett és kivitelezett pedagógiai projekthez kapcsolódó dokumentumot, saját jó gyakorlatot vagy innovációt, saját vagy másokkal végzett vizsgálatot és elemzést. Feltöltheti egy rendszeresen szervezett tanórán kívüli közösségi program, diákrendezvény vagy az intézményben folyó fejlesztés dokumentumait, illetve a saját szakmai publikációinak listáját. A dokumentumok közül legalább három nem lehet 10 évesnél régebbi.

A bemutatóportfólióhoz készített összegző elemzésben, reflexióban értékeli a pedagógus az egyes dokumentumok által igazolt tevékenységeket és a további fejlesztési lehetőségeket, illetve magyarázza a szakmai dokumentumok kiválasztását. Bemutathatja többek között a személyes szakmai célok megvalósulását, a célok mentén végbement fejlődést, a szakmai fejlődés útját, a szakmai célok megvalósulását, az abból levont következtetéseket, az eredmények hatásait az intézményi célokra, valamint a tevékenységek és az eredmények megosztását.

A pedagógus a mester-/kutatóprogramban rögzíti rövid és hosszú távra kijelölt céljait, az azok eléréséhez vezető utat, a szükséges erőforrásokat, az eredményesség mutatóit, valamint a szükséges támogatás módját. A program két részből épül fel: a mester-/kutatóprogram általános és résztervéből. Előbbi tartalmazza a kitűzött főbb szakmai célokat, azok előre tervezhető nagyobb állomásait és várható produktumait, továbbá mesterpedagógus esetében megjelöli a választott fő tevékenységprofilt, az azt szolgáló és a más profilokból vállalt egyéb tevékenységeket. A részterv a célok, a folyamatok, az értékelés és a produktumok megtervezését foglalja magában az első időegységre vonatkozóan. A mesterpedagógusi pályázat során lehetőség van közös mester-/kutatóprogram készítésére, amennyiben egy szakmai csoport közös cél érdekében dolgozik együtt.

A pályázat részeként a pedagógus feltölti az együttműködési szándéknyilatkozatot, amely közte, az intézménye és a mester-/kutatóprogramot támogató szakmai partner között jön létre. Meghatározzák benne közös céljaikat, közös és egyéni vállalásaikat, amely biztosíthatja azt, hogy a jelölt tevékenysége beágyazódhasson szakmai közösségeinek életébe, és ezzel hozzájárulhasson annak eredményességéhez, fejlődéséhez. Rögzítik az együttműködés során végzendő tevékenységeket és ezek ütemezését, hasznosulását, a szakmai közösség támogató szerepét, és amennyiben releváns, a külső szakmai partner szerepét. A dokumentumot a pedagógus, az intézményvezető (intézményvezető esetén a fenntartó), valamint amennyiben releváns, a külső szakmai partner (vagy annak vezetője/delegált képviselője) hitelesíti aláírásával.

A mesterpedagógusi/kutatótanári pályázat bemutatása,
védése és az értékelés

A mesterpedagógusi és a kutatótanári pályázat feltöltését a pályázat bemutatása és védése követi, amely 60 percig tart. Az átmeneti időszakban pedagógus I. és ideiglenes pedagógus II. fokozatból pályázók esetében az összevont eljárás során a pedagógusnak két e-portfóliót kell feltöltenie, így a védésre szánt idő is megduplázódik. A bemutatás és védés javasolt felépítése, ütemezése az alábbi:

A bemutatóban érdemes megjeleníteni a szakmai fejlődés útját, a személyes mellett a szakmai és az intézményi perspektívát is. Javasolt a célok, a tevékenységek és az eredmények összefüggésének, valamint az erősségek és a továbbfejlődési lehetőségek bemutatása. Kiemelheti a pedagógus a formális és informális tudásmegosztás formáit, módjait, a kollégákkal, szakmai partnerekkel történő együttműködést.

Érdemes arra is figyelni, hogy a bemutató azok számára is érthető, áttekinthető legyen, akik nem látták előzetesen a mesterpedagógusi/kutatótanári pályázatot. Az értékelés során a mesterpedagógus vagy a kutatótanár fokozathoz tartozó minősítésen 85%-ot kell elérnie a pedagógusnak ahhoz, hogy magasabb (mesterpedagógus vagy kutatótanár) fokozatba léphessen.

Összevont eljárás esetén a pedagógus II. fokozathoz tartozó minősítésen 75%-ot, a mester vagy kutatói minősítésen 85%-ot kell elérni a pesterpedagógus vagy a kutatótanár fokozathoz. Ha a pedagógus a pedagógus II. fokozathoz tartozó minősítésen eléri a 75%-ot, de a mesterpedagógus/kutatótanár fokba lépés feltételeit nem teljesíti, akkor pedagógus II. fokozatba léphet.

Az értékelést végző minősítőbizottság összetétele szintén eltér a pedagógus II. fokozat megszerzésére irányuló minősítési eljárás bizottságától:

A minősítőbizottság tagjai
Mesterpedagógus minősítési eljárása esetén	Kutatótanár minősítési eljárása esetén
Az Oktatási Hivatal által delegált mester- és kutatópedagógus-minősítési szakértő (elnök).	Az Oktatási Hivatal által delegált mester- és kutatópedagógus-minősítési szakértő (elnök).
Az Oktatási Hivatal által delegált mester- és kutatópedagógus-minősítési szakértő.	Az Oktatási Hivatal által delegált mester- és kutatópedagógus-minősítési szakértő.
Intézményvezető vagy az általa delegált szakmai vezető.	Az intézményvezető vagy az általa delegált szakmai vezető.
A szakmai partner képviselője, ha ez vállalásként szerepel a szándéknyilatkozatban.	A szakmai partner képviselője, ha ez vállalásként szerepel a szándéknyilatkozatban.
	A Magyar Tudományos Akadémia által delegált tag.
Az átmeneti eljárás során pedagógus I. vagy ideiglenes pedagógus II. fokozatból pályázó pedagógusok esetében: az Oktatási Hivatal által delegált szakos szakértő.	Az átmeneti eljárás során pedagógus I. vagy ideiglenes pedagógus II. fokozatból pályázó pedagógusok esetében: az Oktatási Hivatal által delegált szakos szakértő.

Az összevont eljárásban a pedagógus II. és a mesterpedagógus vagy kutatótanár fokozatra irányuló értékelés párhuzamosan zajlik. A pedagógus II. fokozatra irányuló minősítési eljárás az Útmutatóban leírtak alapján történik. A mesterpedagógusi/kutatótanári minősítési eljárás során a bizottság két alkalommal, két fázisban, két különböző értékelőlap segítségével értékeli a mesterpedagógus-/kutatótanár-jelölt tevékenységeit, illetve mesterpedagógusi/kutatótanári pályázatát.

		IGEN	NEM
I. Tudatos szakmai fejlődés dimenzió
1	Pedagógiai gyakorlatát rendszeresen újragondolja és megújítja. Tevékenységében tetten érhető az állandó elemzés, önértékelés és megújulás az adaptivitás, a tanulók, gyermekek fejlődése érdekében.	igen	nem
2	Szakmai fejlődését tudatosan tervezi. Keresi a tanulási, fejlődési lehetőségeket, ezt összekapcsolja pedagógusi gyakorlatának önelemzésével, értékelésével.	igen	nem
3	Figyelemmel kíséri szűkebb vagy tágabb szakmai környezetének fejlesztési eredményeit. Tevékenységében megjelenik más pedagógusok, szervezetek jó gyakorlatainak, adaptív megoldásainak figyelemmel kísérése.	igen	nem
4	Követi szakterületének trendjeit, új eredményeit. Tájékozódik a hazai vagy nemzetközi szakirodalomban, online felületeken; továbbképzéseken, szakmai rendezvényeken, konferenciákon vesz részt.	igen	nem
II. Feltáró-elemző dimenzió
1	Pedagógiai munkájának eredményessége, a tanulók, gyermekek fejlődése érdekében egyénileg vagy együttműködésben szakmai elemzést, vizsgálatot, kutatást végez. Szakmai elemzései, vizsgálatai, kutatásai tervezettek, szakmailag indokoltak, céljaiban szerepel a saját és/vagy az intézménye pedagógiai gyakorlatának jobbítása. Már egy koherens, átgondolt szakmai elemzés, vizsgálat, kutatás esetében is teljesül a feltétel.	igen	nem
2	Szakmai elemzései, vizsgálatai megalapozottak, bizonyítékokra épülnek. A választott elemzési, vizsgálati módszernek megfelelő szabályok szerint jár el.	igen	nem
3	Elemzéseihez, vizsgálataihoz szükséges szakmai hátteret, szakirodalmat ismeri, értelmezi. Vizsgálataihoz kötődően tájékozódik a szakirodalomban, az olvasottakat elemzi, értelmezi, saját vizsgálataihoz kapcsolja.	igen	nem
4	Elemzési, vizsgálati eredményei intézményében, szakmai közösségében hasznosulnak. Elemzési, vizsgálati, kutatási tevékenységének eredményei dokumentálhatóan hozzájárulnak intézményének, szakmai közösségének fejlődéséhez.	igen	nem

 

8. ábra: Értékelőlap mesterpedagógus fokozatra irányuló minősítéshez

Az első szakaszban történik annak értékelése, hogy a pedagógus végzett-e korábban mesterpedagógusi/kutatótanári tevékenységet a három-, illetve négydimenziós modell alapján, továbbá a mesterpedagógusi/kutatótanári pályázat részletes, pontszámmal és szöveges módon történő értékelése.

A pályázat bemutatására és védésére kizárólag akkor kerül sor, ha a mesterpedagógusi/kutatótanári pályázat előzetes értékelésének összesített eredménye legalább 75%-os.

A második értékelésre a mesterpedagógusi/kutatótanári pályázat bemutatásán és védésén kerül sor, amelynek során a minősítőbizottság tagjai kitöltik a II. értékelőlap utolsó részét (5. értékelési terület), illetve szükség esetén módosítják korábbi pontszámaikat (1–4. terület). Azok a jelöltek lépnek mesterpedagógus/kutatótanár fokozatba, akik az értékelés összesítésekor kiemelkedő (legalább 85%-os) eredményt érnek el.

9. ábra: II. értékelőlap a mesterpedagógus fokozatra irányuló minősítéshez

10. ábra: Az összesítő értékelés értékelőlapja a mesterpedagógus fokozat esetében

A mesterpedagógus, valamint a kutatótanár fokozat megszerzésére irányuló minősítési eljárás tehát a pedagógus II. eljárás folyamatára épül, annak elemei jelennek meg benne. Mégis több, hiszen az ezekbe a fokozatokba pályázó pedagógusok nem csupán kiváló pedagógusok, de fejlesztő, kutató, tudásmegosztó tevékenységükkel intézményük, illetve a közoktatási rendszer egészének fejlődését segítik, emellett pedig folyamatosan fejlesztik, képzik magukat. A Mesterpedagógus és a Kutatótanár fokozat elérése nem kötelező eleme az előmeneteli rendszernek, a pedagógusok döntése, hogy pályáznak-e ezekbe a fokozatokba. Amikor egy pedagógus eldönti, hogy mesterpedagógusi vagy kutatótanári tevékenységet végez, nemcsak az elismerést vállalja, hanem a kötelezettséget is, amely méltóvá teszi ennek végzésére. Ahogy George Eliot megfogalmazta, „a fejlődés legfontosabb kulcsa az emberi választásban rejlik”.