Néder Katalin

A fenntarthatóság pedagógiája
Az ökoiskolák szerepe a köznevelésben

Fenntarthatóságra nevelés – kiemelt fejlesztési cél

A Nemzeti alaptanterv egyik kiemelt fejlesztési területe, nevelési célja a fenntarthatóságra, környezettudatosságra nevelés.

„A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába.”

A NAT által megfogalmazott fejlesztési célok elérésének nélkülözhetetlen feltétele a szemléletváltás, amelyben az ökoiskolák élen járnak. A környezeti nevelésnek, a fenntarthatóság pedagógiájának elsődleges intézményi színtere az óvoda és az általános iskola, hisz életkori sajátosságaiknál fogva ez a korosztály a legfogékonyabb az új szokások befogadására. Ezt a természetes kíváncsiságot kell minden köznevelési intézménynek – attól függetlenül, hogy rendelkezik-e ökoiskola címmel – kiaknáznia a fenntarthatóság érdekében!

Az Ökoiskola cím elnyerésének feltétele: kiterjesztett szemlélet, a nevelés egész iskolás megközelítése:

• Az iskolai alapdokumentumokban (Pedagógiai program, helyi tanterv, iskolai munkaterv) kiemelt hangsúlyt kell kapnia a környezeti nevelésnek, a fenntarthatóság pedagógiájának.
• Az intézmény összes munkatársának (a pedagógusoktól a technikai dolgozókig) hitelesen kell képviselnie ezt az értékrendet.

Az ökoiskolai szemléletmódnak az iskola összes területét érinteni kell:

• a nevelő-oktató munkát,
• az intézmény működését, működtetését,
• a helyi közösséggel való kapcsolattartást,
• az intézmény arculatának kialakítását.

14. ábra: Az Ökoiskola címpályázat logója

Minden ökoiskolában működik egy un. ökoiskolai munkacsoport, amelynek az egész intézmény működését át kell látnia, így annak munkájában a vezetőségen kívül az alsó tagozatos tanítóknak, a felső évfolyamon oktató humán-, illetve reálszakos tanároknak, és a technikai dolgozóknak is elkötelezetten részt kell vállalniuk! Feladatai közt szerepel az iskola éves munkatervével összhangban álló ökoiskolai munkaterv összeállítása és az ahhoz kapcsolódó programok szervezése. A munkacsoportnak beszámolási kötelezettsége van az abban a tanévben végzett tevékenységekről, eredményekről, tapasztalatokról.

Az Ökoiskola Hálózat

Az Ökoiskola Hálózatnak tagja minden olyan intézmény, amelyik Ökoiskola vagy Örökös Ökoiskola címmel rendelkezik. Az intézmény vezetője, pedagógusai az aktuális pályázati lehetőségekről, erdei iskolai programokról, pedagógus továbbképzésekről, iskolai versenyekről és egyéb más, ökoiskolákat érintő információkról az Ökoiskola Hírlevélen keresztül kapnak tájékoztatást. Az ökoiskolák regionális ökoiskola találkozókon vehetnek részt, ill. fel kell készülniük az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) által szervezett monitoring látogatásokra.

Mi tartja fenn az Ökoiskola Hálózatot 2005 óta?

A Hálózat önfenntartó, mert nincs külső kényszerítő forrás, ami a folyamatos fenntartását biztosítja. A Hálózat tagjai azonos értékrendszer mentén csatlakoznak a tagok, mindegyik intézmény kiemelt módon foglalkozik a fenntarthatóságra neveléssel. A tagok azonos értékűek, függetlenül attól, mikor csatlakoztak a Hálózathoz. A tagok közötti közös kapocs a közös felelősség: a gyermekek környezeti nevelése és az elkötelezettség abban a hitben, hogy a jövő az ő kezükben van. 15–20 év múlva ezek a gyerekek fognak felnőttként dönteni környezetünk állapotáról, ők alapítanak családot, nevelnek gyermekeket; közülük kerülnek ki a települések és az ország döntéshozó is.

A fenntarthatóságra nevelés módszertana: a gondolkodás öröme

„ A tanító nem pusztán tanít, hanem inspirál”

„Hogyan tanítsunk gondolkodni? Úgy, hogy nem adunk mindent készen!”

A fenntarthatóság pedagógiája olyan tanítási-tanulási formákra ad lehetőséget, amelyek a gyerekeket hozzásegíti ahhoz, hogy részeseivé váljanak a tanítási-tanulási folyamatnak, maguk formálják a megismerésre szánt ismeretanyagot. Hogyan lehetséges ez? A módszer egyszerű: nem kész információkat adunk át, hanem hozzásegítjük őket a tudás megszerzéséhez. Hagyjuk, hogy személyes tapasztalatok útján, maguk fedezzék fel a körülöttük levő világot! A pedagógusok itt megváltozott szerepet vállalnak: háttérbe vonulnak, csak facilitálnak. A gyerekek ezeket a folyamatokat sokkal sikeresebben élik meg, a gyengébb tanulók is előtérbe kerülhetnek, a kiválóbban végre kimutathatják a bennük rejlő tudást. A folyamattal mindenki csak nyer. Bár az ilyen módszer több előkészítést kíván a pedagógustól, de a belefektetett munka végül megtérül: a gyerekek örömmel vesznek részt ezeken a foglalkozásokon, motiváltak lesznek, és alig várják a következő alkalmat!

A fenntarthatóságra nevelés, a környezeti nevelés elterjedése több mint 30 éves múltra tekint vissza Magyarországon. Ez azoknak a környezeti nevelőknek köszönhető, akik hivatásuknak tekintették azt a pedagógiai munkát, amit az iskolákban, nyári táborokban, erdei iskolai programokon végeztek. Azok a környezeti nevelési tanulási formák, mint a témanap, a témahét, az erdei Iskola, a terepgyakorlat vagy a projektmódszer iskolai bevezetése az ő munkájuknak köszönhető.

Ma Magyarországon a gyerekek nagy része elveszik az információk tengerében. Ugyan naprakész, kiváló tankönyvek, digitális tananyagok jelennek meg, de vannak olyan hétköznapok, amikor a gyerekeknek arra sincs idejük, hogy kinyissák a saját tankönyveiket. Emiatt arra sincs idő, hogy elmélyüljenek egy-egy tananyagrészben, hozzá olvassanak vagy gondolkodjanak azon a témán. Így a komplex világlátás lehetősége is eltűnik a gyerekek életéből. A környezeti nevelés módszertana ezt a képességet próbálja visszaállítani.

Ökoiskolák hatása a köznevelésre

Az elmúlt két és fél év, amikor a TÁMOP 3.1.1. projekt keretében ökoiskolában nevelő pedagógusokkal dolgoztunk együtt, minden visszajelzés abba az irányba mutatott, hogy az ökoiskolai gondolkodásmód hatással van az intézményekre, az intézményvezetőkre, a pedagógusokra; kutatókra, fejlesztőkre, modulkipróbálókra és a külső szemlélőkre egyaránt. A fejlesztés során tartott pedagógus képzéseink is erről adtak egyértelmű visszajelzést. Ezeket a hatásokat a következőképpen lehet összefoglalni:

• Az ökoiskola pályázat önértékelési rendszerének iskolafejlesztő hatása van.
• A környezeti nevelés a pedagógusok módszertani kultúrájának megújulását eredményezi.
• Az iskola nyitottabbá válik azáltal, hogy kapcsolatrendszere bővül (pl. civil szervezetek programjait beviszi az intézménybe).
• Közösségformáló hatása az ökoiskolai munkacsoport megalakulásával kezdődik, de az általuk szervezett programok az egész iskolai közösséget formálják.
• Az ökoiskolai munkatervben megfogalmazottak lehetőséget adnak az „egész iskolás” megközelítésre. Ez azt jelenti, hogy a fenntarthatóságra nevelés nemcsak tanítási-tanulási folyamatokban jelenik meg, hanem pl. az egész épület felépítése vagy pl. a fűtési rendszere is energiatakarékos módon lett kialakítva.

Az Ökoiskola téma három pillére az OFI-ban:

• Ökoiskola cím: az ökoiskola pályázat kiírásával és értékelésével foglalkozik.
• Zöld óvoda-, ökoiskola programok kiszélesítése (SH/4/5): ennek a projektnek az a célja, hogy minél több intézmény lépjen a fenntarthatóság útjára.
• Ökoiskolai nevelési-oktatási program fejlesztése (TÁMOP 3.1.1): ebben a projektben történt az Ökoiskolai nevelési-oktatási program kidolgozása.

A TÁMOP 3.1.1. projekt keretében a következő nevelési-oktatási programok, jó gyakorlatok kerültek nyilvánosságra (honlapon elérhető):

• Egész napos iskola keretprogram – nevelési-oktatási program
• Természettudományos nevelés – nevelési-oktatási program
• Komplex művészet – nevelési-oktatási program
• Gyakorlati életre nevelés – nevelési-oktatási program
• Ökoiskola nevelési-oktatási program
• Pedagógiai jó gyakorlatok
• Az Ökoiskolai nevelési-oktatási program keretében közel 100 modul került kidolgozásra, 10 partnerintézmény közreműködésével. Minden intézmény 10 modult dolgozott ki, minden modul kipróbálásra került és intézményenként 5 modult kellett adaptálni. Ökoiskolai moduloknak azokat a min. 3 órás tanítási-tanulási egységeket nevezzük, amelyek komplex témákat dolgoznak fel a fenntarthatóság témakörében és „receptszerűen” minden részletében kidolgozottak (ebben is különböznek a jó gyakorlatoktól!).
• A fejlesztésben részt vett 10 partnerintézmény viszonylag színes palettát mutatott: volt benne kisiskola, nagyiskola falusi és városi iskola, egyházi fenntartású és KLIK-es, általános- és középiskola valamint ökoiskola és nem ökoiskola is. Az OFI munkatársai mentorként vettek rész a modulok kidolgozásában, többször meglátogatták az intézményeket, a modulkipróbálások után konzultáltak a modulírókkal és a modulok kipróbálóival, adaptálóival. A nevelési-oktatási programok leírásánál a honlapon (www.ofi.hu) a Tanítási-tanulási egységek leírásánál találhatók a modulok. Az Ökoiskolai nevelési-oktatási program részeként a közeljövőben 91 ökoiskolai modul került nyilvánosságra, a honlapról teljes terjedelmükben letölthetők.

15. ábra: A nevelési-oktatási programok részei

16. ábra: Az Ökoiskolai nevelési-oktatási program logója

Példák ökoiskolai modulokra

Almárium – Lágymányosi Bárdos Lajos Két tanítási Nyelvű Általános iskola és Gimnázium (Budapest)

Ez a modul egy olyan intézményben került kidolgozásra, ahol több mint 30 éve foglalkoznak környezeti neveléssel. Nagy iskola, Budapesten a XI. kerületben található egy lakótelep közepén. A témahét alkalmával „gyerekportfóliók” készültek az alma témakörében. A gyerekek mindegyike saját mappájába rendezgette azokat az információkat, amiket otthon és az iskolában gyűjtött. A pedagógusok ezeket a gyűjtőmunkákat beszedték a gyerekektől és a témahét utolsó napjára egy vetélkedőt állítottak össze belőlük. Ez a modul alkalmas arra, hogy megismerjük a projekt módszert és egy témahét felépítését.

Állati jó nap – Dunakeszi Fazekas Mihály Általános Iskola

Ezt a modult egy fiatalokból álló fejlesztő csapat dolgozta ki. Az állatok világnapjára (október 04.) terveztek egy témahetet: az alsó tagozatosok behozhatták a kisállataikat az iskolába és bemutathatták társaiknak, a felsősök pedig egy facebook oldalon keresztül szavazhatták meg, melyik állatot fogadják örökbe az állatkertben. A témahéten egyéb más foglalkozások is voltak, és ebben az iskolában is vidám vetélkedővel zárult a témahét.

Fűzfakunyhó építése – Hild József Építőipari Szakközépiskola (Győr)

Az Ökoiskolai nevelési-oktatási program kidolgozása előtt feltártuk a fenntarthatóságra nevelés hiányterületeit, így az épített környezetre épülő foglalkozások hiányként jelentek meg az iskolákban. Ezért is örültünk a Hild József Építőipari Szakközépiskola modulíróinak, mert biztosak voltunk benne, hogy ők ezt a területet jól ismerik és erre a témára alapozzák a moduljaikat. Ez a modul az iskolai közösségi szolgálat szép példája is. A hildes középiskolás diákok egy fűzfakunyhót építettek egy általános iskola udvarán. A fűzfakunyhóról tudni kell, hogy a fűzfavesszők a földbe dugva újra kihajtanak, így nem elég a kunyhót elkészíteni, utána folyamatosan gondozni kell.

Ne kerteljünk, tanuljunk lépésről lépésre – Lágymányosi Bárdos Lajos Két tanítási Nyelvű Általános iskola és Gimnázium (Budapest)

Ebben a modulban gyerekek terveztek tanösvényeket. A tanösvény egyes állomásait ők maguk találták ki, így lett például bodobács pihenőhely is, ami egy napsütötte kődarab. Ez a modul lehetőséget ad arra, hogy a gyerekeket minél jobban bevonjuk a tanítási-tanulási folyamatban. A modul a projektoktatásra is példa. Itt a projekt eredménye a tanösvény és a hozzá kapcsolt bemutató anyagok.

A papír útja – Dunakeszi Bárdos Lajos Általános Iskola

Ez a modul egy olyan iskolában lett kidolgozva, ahol még nem csatlakozott az intézmény az ökoiskola hálózathoz, nem rendelkezett ökoiskola címmel. Ám a programfejlesztés során olyan szintre jutottak, hogy végül elnyerték az Ökoiskola címet. A papír útja című modult egy fiatal tanítónő dolgozta ki a 2. osztályos tanulók részére. A modul rengeteg tevékenységgel párosult, így tudatosítva a gyerekekben a papír újra feldolgozhatóságát.

LakOSZTÁLY – Török Flóris Általános Iskola (Budapest)

Ebben a modulban felső tagozatos gyerekek készítettek ún. öröm-bánat térképet az iskolájukban. Számba vették azokat a helyeket, amelyek számukra tetszenek, ill. azokat amelyek nem. Végül kitalálták, hogyan lehetne barátságosabbá, élhetőbbé tenni az iskolai környezetet. Az ő ötletük volt az ún. PÁNIKSZOBA kialakítása is, ahol a rosszkedvű diákok és tanárok levezhetik a feszültségüket.

Látogatás Daru Dóránál – Kaszap Nagy István Református Általános Iskola és Óvoda (Túrkeve)

Nagyon sok ökoiskola modul épül terepi, természeti környezetre, hiszen azt gondoljuk, hogy a saját tapasztalattal, saját élmény útján megszerzett tudást a természeti környezetről semmi sem pótolhatja. Számtalan szép természetfilm, fotó mutatja be hazánk természeti értékeit, de mégiscsak érdemes ezeket az értékeket átélnünk, megéreznünk, magunk felfedeznünk. Egy alföldi település református iskolájának pedagógusai dolgozták ki a modult.

Összegzés

Reméljük az Ökoiskolai nevelési-oktatási program intézményi bevezetése pozitív hatással lesz a nevelő-oktató munkára és az egész intézmény működésére. Hiszünk abban, hogy a környezeti nevelés hatással van mindenkire, és ha az ember jó dolgokat kezd el valahol csinálni, hamar társakra, barátokra lel!

Összefoglalóan az ökoiskolai modulokra a következő jellemzőket lehet elmondani: