Metka Katalin

Az intézményfejlesztés hatása az iskolák szakmai,
tárgyi és személyi feltételeire

A 2013. december 1-jén indult a TÁMOP 3.1.4.B-13/1-2013-0001 számú „Köznevelés az iskolában” című EU támogatásból megvalósuló kiemelt projekt egyik modulja az intézményfejlesztési modul. A modul keretében a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (továbbiakban KLIK) fenntartásában lévő 171 intézmény közvetlen mentori támogatásban részesült, amely segítheti az intézményekben tanuló diákok kompetenciamérésben elért eredményeinek javulását, a pedagógusok módszertani megújulását, az eredményes és hatékony pedagógiai munka érdekében.

Az intézményi fejlesztés célja, a kompetenciamérésekben jóval az országos átlag alatt teljesítő, jelentős számú hátrányos helyzetű tanulóval bíró, releváns pályázati forrásokból, innovációkból kimaradt 171 állami fenntartású általános iskola bevonása és fejlesztése. A projekt intézményfejlesztési modulja keretében az intézményfejlesztési mentorok és az intézmény helyi munkatársaiból alakult fejlesztő csoport együtt, közösen dolgozik a program megvalósításán. A fejlesztési program pedagógus-továbbképzésekkel, szakmai programokkal, és az iskolai társadalmi környezet bevonásának elősegítésével kívánja elérni az iskolai teljesítmény javulását.

A fejlesztésben különös hangsúlyt kapott az alábbiak támogatása:

• tanulók megfelelő pályaválasztása;
• szabadtéri mozgásos tevékenységek megvalósítása, a mindennapos testnevelés előmozdítása;
• környezettudatos tanórán kívüli tevékenységek;
• közlekedési ismeretek elsajátítása, egészségfejlesztési és elsősegély nyújtási ismeretek bővítése;
• hatékony tanulásmódszertan megismerése, alkalmazása;
• korai iskolaelhagyók, lemorzsolódók számának csökkentése.

A fejlesztések tevékenységeinek tervezett sorrendje a következő volt:

• intézmények kiválasztása (mentorok, szupervizorok kiválasztása);
• résztvevők, érintettek tájékoztatása;
• intézmények fejlesztő csoportjainak felállítása;
• helyzetfeltárások elkészítése;
• intézményi fejlesztési tervek elkészítése;
• képzések lebonyolítása;
• szükséges szakemberek bevonása;
• a szakmai programok végrehajtása;
• zárás, értékelés, visszacsatolás;
• fenntartási szakasz előkészítése, kutatás.

A fejlesztési program végére a tervezők a következő mérhető eredményeket várják:

• A fejlesztésbe bevont intézmények lemaradása a többi intézménytől csökkenni fog.
• Az intézmény hátrányát okozó tényezők hatását felismerik és kezelik.
• A hátrányos helyzetű és roma tanulók mérhetően jobb tanulmányi eredményeket mutatnak.
• Az eltérő oktatási és nevelési igényű csoportok oktatásának minősége javulni fog és integrációjuk sikeresen előmozdul.
• Hatékonyabbá válik az intézmények és a közvetlen patnerek közötti kommunikáció.
• Az intézményekben zajló pedagógiai munka hatékonysága javulni fog, gyökeret vernek újszerű megoldások és megközelítések.
• Kiegészülő know how és tudásbázis készük az intézmények támogatására.

A fejlesztőmunka során az intézmények tehát elsősorban mentori segítségben, másodsorban pedagógus-továbbképzésben (illetve eszközfejlesztésben és anyagköltség-térítésben) részesülhettek.

A program külső szakemberek – fejlesztő pedagógusok, pszichológusok, szociális munkások, szociálpedagógusok, szülők, mentorok, gyógypedagógusok, roma mentorok – bevonásával is elő kívánta segíteni a diákok tanulásának, iskolai előrehaladásának sikerességét, melyek támogatásához elengedhetetlen a hatékony és eredményes párbeszéd kialakulása a szülői és társadalmi környezettel.