Fehérvári Krisztina

Mentoráló intézményi tudásmegosztás
és innovatív továbbképzések

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ a TÁMOP-3.1.4.B-13/1-2013-0001 „Köznevelés az iskolában” kiemelt projekt Módszertani Innováció moduljának tevékenysége három fő elem köré csoportosítható. A modul első fő tevékenységcsoportja a „Mentoráló intézményi működés kialakítása” című pályázat köré szerveződött, amellyel a pedagógiai munka minőségének, ezáltal a nevelés-oktatás eredményességének javulásához, a pedagógiai hatékonyság és a tanulói eredményesség növeléséhez kíván hozzájárulni. A második fő cél egy komplex nevelési programcsomag létrehozása volt, mely elősegíti az intézményi nevelés nevelőtestületi szintű tervezését. A harmadik kulcselem pedig a módszertani pedagógus-továbbképzések szervezése volt. A modul tevékenysége során 16 folyamatba ágyazott pedagógus-továbbképzés kifejlesztésére került sor.

A Módszertani Innováció modul szerteágazó tevékenységei a három kulcselem mentén kerültek összefoglalásra.

Mentoráló intézmények tudásmegosztó hálózata

A Módszertani Innováció modul egyik fő célja a területileg egyenlő eséllyel hozzáférhető, megfelelő minőségi színvonalú nevelési-oktatási, pedagógiai szolgáltatások biztosításához szükséges feltételek megteremtése, építkezve az eddigi fejlesztések tapasztalataira. További célunk volt az új módszerek alkalmazására fogékony pedagógus-közösségek fejlődésének, tartalmi, módszertani és strukturális fejlesztésének, rendszerszintű innovációjának elősegítése. A célokhoz kapcsolódva a Módszertani Innováció modul egyik fő feladata a sikeres és már bevált nevelési-oktatási gyakorlatok összegyűjtése, disszeminációja és meghonosítása minél több iskolában. A modul másik fő feladata, hogy a nevelés-oktatás szintereinek megfelelő témákban összegyűjtött példaértékű gyakorlatok, módszertani modellek egy tudásmegosztó rendszerbe kerüljenek. A tudásmegosztás hozzájárul a nevelés-oktatás eredményességének javulásához, a pedagógiai hatékonyság és tanulói eredményesség növeléséhez.

A célmegvalósítás egyik kulcselemeként 2015 júniusában meghirdetésre került a „Mentoráló intézményi működés kialakítása” c. pályázat. A pályázatra olyan KLIK fenntartású nevelési-oktatási intézmények jelentkezhettek, amelyek pedagógusai legalább két éve közreműködnek a módszertani modell alkalmazásában és vállalják a projekt keretében a nyitott intézményként való működést, valamint a havi egy hospitálási és/vagy műhelymunka megtartását a projektidőszak alatt. Ezen kívül közreműködnek a komplex módszertani tudástár létrehozásában, illetve modelljükhöz adaptációs tervet készítenek, amely lehetővé teszi, hogy más intézmény pedagógiai programjába is bekerülhessen az adott módszertani modell. A tervezetten bevonni kívánt 100 intézmény helyett végül 299 KLIK fenntartású nevelési-oktatási intézmény összesen 354 modellje került kiválasztásra, amelyek más intézmények pedagógusai számára bemutatásra és adaptációra érdemesek.

A módszertani modellek intézménytípusonként, és területi adottságok szerint specifikus, a pedagógiai hatékonyságot és a tanulók eredményességét növelő módszertani gyakorlatok, melyek legalább egy, az oktatáspolitika priorizációja alapján kiemelt témakört lefednek a pályázati kiírásban szereplő 20 téma közül. A témák között megtalálhatóak voltak átfogó módszertani területek:

• kötelező délutáni foglalkozást támogató pedagógiai gyakorlatok;
• mindennapos testnevelés mozgásformái, sportági sokszínűsége.

Ezen kívül megtalálhatók voltak szaktárgyakhoz kapcsolódó, de átfogó módszertani modellek bemutatását célzó témák:

• környezeti nevelés és természettudományos nevelés módszertana;
• magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv, erkölcstan, etika tanítás módszertana.

A pedagógiai kultúrát fejlesztő, szemléletformáló témák:

• értékelés módszerei;
• konfliktuskezelés, mediáció;
• komplex művészeti nevelés módszertana;
• tehetségsegítés és tehetséggondozás iskolában és iskolán kívül;
• integráció – SNI és társadalmi – hatékonyságának fejlesztése, módszerei.

Az intézmények kapcsolati hálójának erősítését célzó témák:

• pedagógusképző felsőoktatási intézményekkel való együttműködés;
• szülőkkel való kapcsolattartás fejlesztése, módjai;
• pedagógus együttműködések.

A mentoráló intézményi működés további elvárt jellemzői voltak:

• Támogassák az intézmények pedagógiai szakmai fejlődését, a pedagógusok módszertani megújulását.
• Az intézményi, intézmények közti szakmai együttműködést generálják; gyorsítsák a szakmódszertani megújulási folyamatokat.
• Bemutatása, modellje/modelljei disszeminációs eseményei és dokumentációja legyen elérhető, jól használható az érdeklődő intézmények számára.
• Minél szélesebb körben legyenek hasznosíthatóak, akár modellelemeik is adaptálhatók.
• Támogassák a vertikális és horizontális tudástranszfer hálózati megvalósítását módszertani tudásmegosztó központokként.

Mentoráló intézményi működés – módszertani tudásmegosztó központok kialakítása

A Mentoráló intézmények a vertikális és horizontális tudástranszfer hálózatának kiépítését módszertani tudásmegosztó központokként valósították meg a 2014/2015. tanévben. A tanév első félévének célja a vertikális tudásmegosztás és hálózatépítés volt, a második félévben a horizontális tudásmegosztás erősítése, valamint az adaptációs együttműködési megállapodások megkötése, és az ehhez kapcsolódó intézmények közti adaptációs tevékenységek kerültek fókuszba.

A modul szakmai programjairól, eredményeiről hét regionális konferencián (Debrecen, Eger, Szeged, Pécs, Székesfehérvár, Győr, Budapest) kaptak tájékoztatást a nevelési-oktatási intézmények vezetői, pedagógusai. A délutáni szekcióülések szakmai műhelyeiben régiónként vehettek részt a mentoráló intézmények képviselői. A mentoráló intézményi bemutatkozásokra, népszerűsítésekre a fenntartó honlapján való közzétételen, az intézményi PR-on és az eseménynaptár negyedévenkénti közzétételén túl e programokon nyílt lehetőség. Ezt segíti a megyénként egy módszertani innovációs területi koordinátor alkalmazása is, akinek feladata a kétirányú kommunikáció és a koordináció.

A vertikális hálózati tudásmegosztás működtetése

A mentoráló intézmények havonként egy disszeminációs eseményt, hospitálást és/vagy műhelymunkát biztosítottak az érdeklődő pedagógusok számára. Ezek az alkalmak lehetőséget teremtettek a módszertani modell megismerésére, gyakorlati elemeinek bemutatására, tudás – és tapasztalat-megosztásra, pedagógiai önértékelésre, valamint segítették az adaptációs folyamatot. A disszeminációs eseményeken való részvételről az érdeklődő pedagógusok igazolást kaptak, melyet beszámíthatnak a pedagógusok számára kötelezően előírt továbbképzési óraszámba.

A 2015. június 30-ig tartó időszakban a mentoráló intézmények szakmódszertani programját 1403 bevont mentoráló pedagógus biztosította és a tudásátadásban közreműködő személyek létszáma több mint 46 876 fő volt. Az eseménynaptár kínálata alapján a mentoráló intézmények által kínált, módszertani modelljeikhez kapcsolódó, havonként szervezett szakmai rendezvények száma: 4312 szakmódszertani fejlesztést ösztönző esemény.

A horizontális hálózati tudásmegosztás működtetése

A mentoráló intézményi működés második szakaszában, a 2014/2015. tanév második felében a horizontális mentoráló intézmény hálózati tudásmegosztás erősítése érdekében megyei, regionális mentoráló intézményi műhelymunka-sorozat keretében osztották meg addigi tapasztalataikat az intézmények mentoráló pedagógusai, vezetői. 2015. március–áprilisban összesen 18 db megyei szakmai műhelymunka valósult meg, facillitátorok közreműködésével hálózati együttműködéseiket kezdték kialakítani, stabilizálni.

A kétnapos megyei műhelymunkák során a mentoráló intézmények saját, mintaértékű pedagógiai módszereiket és mentoráló intézményi tapasztalataikat osztották meg a többi mentoráló intézmény pedagógusaival. A második napon az adott város egyik mentoráló intézményének bemutató foglalkozásán vehettek részt. Ez újabb alkalmat adott a tapasztalatcserére, illetve a szakmai együttgondolkodásra. A program után a mentoráló intézmények közötti kapcsolat erősödött, szakmai együttműködések kezdődtek meg.

A 299 mentoráló intézmény módszertani modelljei, adaptációs dokumentumai, és megvalósuló adaptációs folyamatai szakértők feldolgozták, és értékelték, valamint egy módszertani tudástárba rendezték, mely minden pedagógus számára elérhetővé válik.

Komplex nevelési programcsomag kialakítása

A Módszertani Innováció modul második kulcseleme a „Módszertani ajánlás egységes nevelési rendszer kialakításához” című tanulmánykötet. A kötet célja, hogy segítse az intézményi és osztálytermi szintű nevelési folyamatok felszínre hozását, értékelését. Segítse az intézményi nevelési célok kialakítását, a feladatok meghatározását és módszereket kínáljon ezek megvalósítására. A programcsomag a Nemzeti köznevelési törvény és a Nemzeti Alaptanterv 12 kiemelt nevelési cél és fejlesztési terület mentén épül fel, segíti ezzel az intézmények nevelési tervének nevelőtestületi szintű áttekintését, hozzájárul az intézményi, és osztálytermi nevelési célok és feladatok pontos megfogalmazásához. A kötet az egyes nevelési célok mentén rendezi a mentoráló intézményi modelleket, egyfajta megoldási javaslatot nyújtva az egyes célok megvalósítására.

Folyamatba ágyazott pedagógus-továbbképzések

A KLIK a 16 továbbképzés tartalmát az iskolák számára leginkább aktuális témák alapján határozta meg:

• Társas kapcsolatok jelentősége a pedagógiai folyamatokban; csoportvezetők felkészítése.
• Egészség-tudat(ok)osság.
• Szakszolgálatok együttműködési lehetőségei.
• Művészettel a tehetség- és egészségfejlesztésért.
• Kapcsolatban a családdal – Együttműködés, a családok lehetséges bevonása a nevelés az iskola életébe.
• Egyezzünk meg! Mediációs lehetőségek az iskola életében.
• A tehetségekért – felkészítés a felismeréstől a komplex fejlesztési lehetőségekig.
• Korszerű mozgáskultúra – segítség a mindennapos testnevelés és mozgásfejlesztéshez.
• Átélhető tudomány – komplex természettudományos szemlélet, korszerű módszertan.
• ZÖLD KÉZ Cselekvő természetvédelem.
• Jövőképteremtés: a pályaválasztás támogatása.
• Én, mint más – toleranciára nevelés.
• Viselkedéskorrekciós lehetőségek az iskolában.
• Komplex nevelési stratégia hatékony megvalósítása a köznevelési intézmények mindennapjaiban.
• Agresszió kezelése – intézményvezetői feladatok az agresszió kezelésének rendszerszintű megközelítésében.
• Ön- és társismeret fejlesztésének gyakorlata közoktatási intézményekben.

A továbbképzések egyik előnye, hogy az iskolák teljes tantestületének részvételével zajlanak, lehetőséget adva a szakmai együttműködés és a csapatmunka javítására. A 30–40 órás képzések sajátossága, hogy folyamatba ágyazottan valósulnak meg, ami kontakt- és nem kontaktórák egymásra épülését jelenti. A nem kontaktórák során a résztvevők a tanultakat a helyi sajátosságokhoz igazítva, gyakorlatban is ki tudják próbálni a képző on-line támogatása mellett. Ehhez kapcsolódva a tapasztalatok megosztására is lehetőség nyílik a későbbi találkozások során. A továbbképzések végén portfolio, illetve reflexió benyújtásával szerezhető meg a képzésről szóló tanúsítvány. A modul tevékenysége során 2015 szeptemberéig 189 képzés megszervezését valósította meg, melyek során közel 3000 pedagógus szerzett tanúsítványt.

A Módszertani Innováció modul öt mentoráló intézménye 20 órás pedagógus felkészítési programot állított össze, melyeken összesen 159 pedagógus szerzett igazolást. A felkészítések témái között szerepelt például az erőszakmentes kommunikáció, komplex tehetségfejlesztő program, SNI-s tanulók eredményes tanulását segítő két-tanáros modell. A felkészítések által a mentoráló intézmény elősegítette a módszertani modellje adaptációját, valamint a pedagógusoknak lehetőségük volt széles körű ismeretek elsajátítására egy-egy témán belül.