Bíró Csaba

A mozgásos programok
a teljes körű iskolai egészségfejlesztésben

Projektünk hivatalos elnevzése: TÁMOP-6.1.2.A-14/1-2014-0001 „Komplex intézményi mozgásprogramok és kapcsolódó egészségfejlesztési alprogramok megvalósítása az általános iskolákban, többcélú intézményekben valamint szabadidős közösségi mozgásprogramok és kapcsolódó egészségfejlesztési alprogramok megvalósítása az iskolán kívüli szereplők bevonásával”. Röviden: Teljes körű iskolai egészségfejlesztés, avagy a TIE Program.

Ritkán olvasható ilyen hosszú cím. Úgy gondolom, hogy nincs is értelme megtanulni, viszont ha figyelmesen elolvassuk, megtaláljuk benne a projekt „részletes” leírását. A sorok között olvasva kiderül, hogy kinek, hol, és mit kíván nyújtani a projekt, és ezt kikkel igyekszik megvalósítani. Néhány dolgot szeretnék kiemelni:

• komplexitás: Fontos hangsúlyozni, hogy nem csak mozgásról, sportolásról van szó ebben a projektben, hanem az egészséges életmódra nevelés több területe is megjelenik a projektben (pl. egészséges táplálkozás, ivóvíz népszerűsítése)
• szabadidő: A projekt mozgásos elemei nem a mindennapos testnevelés feladatit igyekszik megoldani, hanem a szabadidő hasznos, és egészségtudatos eltöltéséhez ad ismereteket, és attitűdöket próbál kialakítani a gyerekekben, pedagógusokban, szülőkben.
• külső szereplők bevonása: Fontos eleme a projektnek, hogy minél több olyan külső szakembert, civil szervezetet, sportegyesületet von be, akik egy-egy területen rendelkeznek magas szintű ismeretekkel, és azt képes is átadni a célközönség (gyerekek) számára. Például: a „higiéné” alprogramban adja magát a helyi védőnő vagy az iskolafogász bevonása, illetve a Bartók-próbába a különböző tánccsoportok közreműködése.

2012-ben az új Köznevelési törvény jelentős változásokat hozott a hazai közoktatásban. Ennek egyik fontos eleme a KLIK létre jötte volt. 2013. január 1-től közel 2500 közoktatási intézmény lett állami fenntartású. (Ez 2015. július 1-től, a szakképzés NGM-hez kerülésével kb. 400 intézménnyel csökkent.)

A KLIK jelenleg futó/befejeződő kiemelt projektjei 16,1 milliárd összértékűek. Ebből a TÁMOP-6.1.2. (TIE) projekt 2,7 milliárd forint értékű. A projekt összköltsége 3,59 milliárd forint. A projekt a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézettel (NEFI) konzorciumban valósult meg. A KLIK-re eső 2,7 milliárd forinttal gazdálkodott a Pályázatkezelő Főosztály.

A projekt tervezett kezdete 2014. április 1. volt. Ehhez képest a valós indulás jóval később történt meg. Ez jelentős mértékben megváltoztatta a megvalósítás folyamatát. Hiszen a szakmai megvalósításnak már szeptember hónapban, a tanév kezdéssel egy időben meg kellett volna kezdődnie. A támogatási szerződés aláírására 2014. október 10-én került sor. Ezután kezdődhetett meg a szakmai megvalósítók bevonása, a közbeszerzések indítása, a szakmai program kidolgozása. Mindezen hátrányok ellenére, a projekt teljesíteni tudta feladatait, a programokat maradéktalanul végre tudtuk hajtani, és az indikátorok is teljesültek.

A projektbe 288 általános iskola került bevonásra a konvergencia régiókban, 18 megyében (Budapest, Pest megye kivételével). Megyénként átlagosan 16 iskola került be a programba. Az iskolák kiválasztásakor különös figyelmet fordítottunk a HH és HHH tanulók arányára. A projekt konzorciumi formában valósult meg. A projektgazda a NEFI, a konzorciumi partner a KLIK volt. A projekt pilot jelleggel indult. Egyrészt kipróbálásra került, hogyan működik a konzorciumi forma, másrészt, meg kellett vizsgálni, hogy a mai közoktatásban hogyan tud működni egy egészségfejlesztő projekt. A projekt méreteit nemcsak a felhasznált pénzösszeg nagyságával lehet jellemezni, hanem a szakmai megvalósításba bevontak számával is. Intézményi szinten 860 fő koordinátort vontunk be. Megyénként 3 fő (összesen 54 fő) megyei koordinátor, régiónként 6 fő regionális koordinátor bevonására került sor. A projekt vezetését változó létszámmal (8–10 fő) a projektmenedzsment látta el.

A projekt alapvetően három pillérre épült:

• I. ütem – iskolákban megvalósuló egészségfejlesztő programok;
• II. ütem – megyei (közösségi) egészségfejlesztő mozgásprogramok;
• Eszközcsomag (2,8 millió forint/iskola).

Az alapkoncepció szerint az I. ütemes iskolai programokra épültek volna a II. ütemes megyei (a megye összes bevont iskolájának részvételével) mozgásprogramok. A kialakult csúszás miatt azonban ezek a programok párhuzamosan futottak. A gyakorlat bebizonyította, hogy így is sikeresen, és hasznosan valósultak meg a programok.

Az egészségfejlesztés teljeskörűségét két szempontból megközelítve vizsgálhatjuk:

• Teljeskörűség az egyén szempontjából. Teljeskörű lehet az egészségfejlesztés akkor, ha az egészség-összetevők mindegyikét fejlesztjük.
• Teljeskörűség a közoktatási rendszer szempontjából. De teljeskörű az iskolai egészségfejlesztés, ha a közoktatási rendszer minden résztvevőjéhez eljut.

A TIE-projekt az egyén szempontjából tekinthető teljes körűnek. Az I. ütemben megvalósult egészségfejlesztő programok voltak:

• Iskolakert vagy egészséges táplálkozás – A projekt keretében megyénként két iskola került kiválasztásra, ahol megvalósulhatott az iskolakert program. A többi iskolában az egészséges táplálkozás alprogram megvalósítása volt a feladat.
• Ivóvíz népszerűsítése – Korunk egyre égetőbb problémája az egészséges ivóvíz. Egyrészt a tanulók ismereteket szereztek az ivóvíz fogyasztás egészségmegőrző szerepéről, másrészt a természetes ivóvíz készlet védelméről, fontosságáról.
• Helyes test- és száj-higiéné – Korunk társadalmában az iskola több olyan feladatot megoldását kénytelen átvállalni, ami régebben a család feladata volt. Különösen igaz ez az elmaradott térségekre, illetve a szociálisan alacsony érzékenységű közegből érkező gyerekek esetében. A rendszeres fogmosás iránti igény, a helyes fogmosás technikájának elsajátítása nagyon fontos ebben az korosztályban.
• Sérülésmegelőzés – Nagyon népszerű program volt. Az elsősegélynyújtás, az újraélesztés technikája minden bevont évfolyam számára hasznos és élményszerű volt. Különösen fontos, hogy a gyerekek tisztában legyenek azzal, hogy mi a teendőjük sérülés, vagy rendkívüli esemény esetén.
• Egészségfejlesztő célú kommunikáció – A program célja a korosztályon belüli kommunikációban rejlő előnyök kihasználása volt. A gyerekek sokkal job­ban elfogadják a kritikát vagy a jó példát a saját korosztálybeli társaiktól.
• Mozgásos programok: A mozgásos programok célja nem a versenysport és a mindennapos testnevelés feladatainak megoldása volt, hanem az aktív életre való nevelés. Megtalálni a mindennapi életben a fizikai aktivitást és kialakítani az arra való igényt. Különösen előtérbe került a programok során a közlekedéses aktivitás feljesztése:
• Délutáni szabadidőben
• „Spuri a suliba”
• „Lépéselőnyben”

A projekt II. ütemében un. „Hétpróba” rendezvényeket tartottunk. A próbák közül öt mozgásos, kettő pedig nem mozgásos egészségfejlesztő program. A mozgásos próbák:

• Bartók-próba – A tánc mozgásanyagán keresztül aktivizáltuk a gyerekeket. A középpontban a néptánc volt, de a gyerekek megismerkedhettek a modern táncokkal, illetve a helyi hagyományokra épülő táncokkal is. Több helyszínen lépett fel országosan ismert tánccsoport, egyesület. Különleges élményt nyújtott Székesfehérváron a kerekesszékesek táncbemutatója. Ami a fogyatékkal élőkkel szembeni elfogadást erősítette.
• Szent László-próba – A rendezvények alkalmával a csapatszellem erősítése volt a cél. Játékos feladatok együtt, csapatban történő végrehajtása során próbálhatták ki magukat a gyerekek.
• Maraton-próba – A maratoni táv (42 195 m) jelképes teljesítése volt a cél. A tízfős csapatok együtt teljesítették kb. 4,2 km-es távot. A próbát teljesíthették a tanulók túra vagy váltó formájában, illetve rollerrel vagy görkorcsolyával is.
• Kinizsi-próba – A legváltozatosabb próba volt, hiszen számtalan mozgásforma, sportág mozgásanyagával ismerkedhettek meg a gyerekek. Ezeket az alábbiak szerint rendszerezhetjük:
• Magyar hagyományokkal rendelkező mozgásformák/sportágak: ilyen volt például a lovaglás, vívás
• Küzdősportok: pl. birkózás (grundbirkózás), cselgáncs, karate, különböző harcművészeti ágak.
• Extrém sportok: falmászás, gördeszka, hagyományőrző hadi játékok stb.

Nem mozgásos próbák:

• „Egyem vagy ne egyem”-próba – Az I. ütem egészséges táplálkozás alprogramjához kapcsolódó program, melyben védőnők segítségével ismerkedhettek meg a gyerekek az egészséges ételekkel, kóstolhattak friss gyümölcsöket, ehettek saláta mixet.
• „Hogyan mondjam el”-próba – Szintén az I. ütemre épülő program. Ennek a próbának keretében mutathatták be a gyerekek a témával kapcsolatos alkotásaikat (fotó, video, riport, plakát, flash mob stb.) Több helyszínen folytattak tartalmas beszélgetéseket az egészséges életmódról, a káros szenvedélyek (dohányzás, alkohol, kábítószer) káros hatásairól.

A programok megvalósításának módszertani alapelvei:

• Mercy-jelleg: Fontos, talán a legfontosabb szempont volt, hogy a gyerekek élményekkel teli távozzanak a hétpróbákról. A programok összeállításánál odafigyeltünk arra, hogy egy hétpróba alatt többféle pozitív élmény érje a tanulókat és ne legyen idejük unatkozni.
• Játékos ismeretszerzés: A jókedv és a vidámság mellett a gyerekek sokféle ismerettel gazdagodtak és mindezt játékos formában tették.
• „Nem verseny”: Igyekeztünk olyan stresszmentes körülményeket teremteni, hogy ne feszélyezze a gyerekeket a teljesítés kényszere. Csak magáért a mozgás öröméért vegyenek részt a hétpróbákon.

Eszközcsomag – Az iskolák számára hasznos és nagyon sokrétűen felhasználható. Az eszközcsomag értéke, iskolánként 2,8 millió forint. Ez a 288 iskola tekintetében több mint 800 millió forintos fejlesztés. Az eszközcsomag összeállításánál figyelembe vettük az iskolák igényeit és azt, hogy az iskola életének több területén legyen felhasználható. Így például: a projekt megvalósításában, testnevelés órán, szabadidőben, iskolai táborozás, kirándulás során, iskolai ünnepségeken (mobil hangosító).

A szakmai megvalósítók komoly szakmai tőkét jelentettek és az intézmények többsége komoly fejlődés lehetőségét látta a projektben (nemcsak az eszközcsomag tekintetében).

Feladatunk volt a projekt indikátor számainak teljesítése. A bevont tanulók tekintetében három jelentős indikátor mutatót kellett teljesítenünk:

• I. ütembe 30 000 tanuló bevonása,
• II. ütembe 26 000 tanuló bevonása volt a cél.
• Emellett a hétpróbák alkalmával 50 000 próba-teljesítést kellett elérni.

Az I. ütembe 30 903 tanuló került bevonásra az egészségfejlesztést támogató iskolai programokba. A II. ütemben 29 428 tanuló vett részt a hétpróba rendezvényeken 5439 pedagógus kíséretében. A hétpróbákon 52 738 próba teljesítését regisztráltuk.

Ezek a számok minden várakozást felmúltak, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a szakmai megvalósításra négy hónap maradt.

Kimondani is félelmetes, hogy a szakmai megvalósítók 4 hónap alatt 202 rendezvényt szerveztek és bonyolítottak le. Minden elismerésem a megyei koordinátorok munkabírásának, ötletességének, szakmai tudásának.