Botárné Barcza Éva – Berecz Árpádné
Kovács Gábor

Az Eötvös József Program fejlesztései, eredményei

A TÁMOP 3.3.13-13/1 jelű, „Eötvös József Program Pedagógiai szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló” című kiemelt projekt megvalósítását a Türr István Képző és Kutató Intézet nyerte el 2013 októberében.

A projekt alapvető céljai:

• a befogadó oktatási rendszer megteremtéséhez történő hozzájárulás a közoktatási intézményrendszer hátránykompenzációs hatásainak növelését elősegítő, a hátrányos helyzetű csoportok lemorzsolódását csökkenteni képes támogató szolgáltatások biztosításával;
• a hátrányos helyzetű csoportok közoktatásbeli sikerességét segítő intézményi szolgáltatások biztosítására alkalmas országos szolgáltató-hálózat kialakítása, különös tekintettel a szolgáltatások elérhetőségének biztosítására a hátrányos helyzetű kistérségekben.
• kutatás-fejlesztési és tudásmegosztó tevékenységek végzésével az EU 2020-as stratégiai prioritások elérésének támogatása, különös tekintettel a lemorzsolódás, a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentésére és a fiatalok foglalkoztathatóságának növelésére.

A projekt további céljai:

• a projektbe bevont köznevelési intézmények és a velük együttműködő szakmai és civil szervezetek közötti kooperáció kiépítése és erősítése,
• ágazati és szakmai együttműködési hálózat kiépítése és működtetése,
• a fenntarthatóságot biztosító humánerőforrás felkészítése, képzése (tanárképzés, tanártovábbképzés),
• hozzájárulás a tanulói háttér és az eredményesség közötti finomabb összefüggések feltárásához és a korábban lezajlott, illetve a jelenleg futó, egyes hátránykompenzációs programok hatásainak feltárásához.

Melyek azok a főbb, specifikus célok, amelyek teljesüléséből az intézmények a napi kihívásoknak és a jogszabályi előírásoknak való megfelelés érdekében profitálhat?

• befogadó szemléletű intézményrendszer kialakítása, amelyben a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek/tanulók nagyobb sikereket érnek el,
• a mérés-értékelésen alapuló, differenciált egyéni fejlesztés megvalósulását támogató szolgáltatások biztosítása,
• a befogadó nevelés-oktatás megvalósítását elősegítő módszertani segédletek és tananyagok kidolgozása és közzététele,
• az országos kompetenciamérés eredményeinek javulását célzó intézményfejlesztés támogatása,
• tudásmegosztás és szemléletformálás elősegítése a program szolgáltatásait igénybe vevő intézményekben,
• a szegregáció megszűnését elősegítő programok kidolgozása, pilot (kísérleti) programok lebonyolítása.

Az Eötvös József Program célja összefoglalva tehát egy olyan méltányos, befogadó oktatási rendszer megteremtésére irányuló komplex programcsomag összeállítása, amelynek elemei ágazati együttműködésen alapulnak, összehangoltan és átfogóan működnek, így egymást kiegészítve és egymás eredményeire építve mozdítják elő a társadalmi befogadást.

A program közvetlen célcsoportjai:

• 3–16 éves kiemelt figyelmet igénylő, főként hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkozó pedagógusok, illetve a köznevelési intézmények egyéb dolgozói, kiemelten az intézményvezetők, munkaközösség vezetők; továbbá a gyermekek szülei/gondozói;
• 16–24 éves, az iskolákból lemorzsolódott (végzettség nélkül kiesett) fiatalokat segíteni hivatott, a társadalmi felzárkóztatás folyamatában ágazati együttműködésben érintett ellátó rendszerek dolgozói (önkormányzatok, foglalkoztatási, egészségügyi, szociális intézmények dolgozói; helyi civil szervezetek képviselői, vállalatok munkatársai stb.).

Közvetett célcsoportok:

• 3–16 éves kiemelt figyelmet igénylő, főként hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók;
• 16–24 éves, az iskolákból lemorzsolódott (végzettség nélkül kiesett) fiatalok.

A programban megvalósult/megvalósítandó tevékenységek

1. Pedagógiai-szakmai szolgáltatás megszervezése

A projekt eredményeként a Türr István Képző és Kutató Intézet országosan ellátja a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel/tanulókkal foglalkozó intézmények és pedagógusaik számára a pedagógiai-szakmai szolgáltatás nyújtását, a 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet 14. §-ban foglaltaknak megfelelően:

Pedagógiai-szakmai szolgáltatásként kell megszervezni a hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók nevelésének, nevelés-oktatásának megszervezését és ellátását segítő

a) szaktanácsadás köréből az integrációs pedagógiai rendszer (a továbbiakban: IPR)-alapú pedagógiai, módszertani tevékenységet elemző, valamint az intézményszervezési, intézményműködési helyzetelemző szaktanácsadást, amelynek feladatait IPR folyamat-szaktanácsadó látja el,

b) szaktanácsadás köréből az esélyegyenlőség-elvű oktatásszervezési tevékenységet elemző, módszertani szaktanácsadást, fejlesztéstámogató szaktanácsadást, amelynek feladatait az esélyegyenlőségi pedagógiai fejlesztési folyamat-szaktanácsadó (a továbbiakban: mentor) látja el,

c) pedagógiai értékelés köréből a hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók felkészítésének megszervezéséhez, az ellátás eredményességének megismeréséhez szükséges elemző pedagógiai és komplex intézményértékelési eszközök és módszerek megismertetését és terjesztését,

d) tanügy-igazgatási szolgáltatás köréből a hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók ellátásához kapcsolódó, az intézményvezetés munkáját fejlesztő jogi és egyéb információk gyűjtését, rendelkezésre bocsátását, e körben tájékoztatás adását, valamint az esélyegyenlőségi feladatok végrehajtásának segítését.

2. Intézmények kiválasztása

Azon intézmények kiszűrése és kiválasztása – az Oktatási Hivatallal együttműködve –, amelyekben az országos kompetenciamérés eredménye nem éri el a jogszabályban [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 80.§ (2)] meghatározott minimumszintet.

Olyan intézményeket választottunk ki, amelyek az esélyteremtés szempontjából leginkább veszélyeztetett területeken működnek. A kiválasztott intézményeket bevontuk a fejlesztésbe. A projekt idejére (s majd a fenntartási időszakra is) velük szoros szakmai kapcsolatot alakítottunk ki.

3. Az országos kompetenciamérés eredményeinek feldolgozása a kiválasztott intézményekben

A kiválasztott 128 intézmény eredményeit részletes vizsgálat alá vetettük, és felrajzoltuk esetükben a problématérképet. Az intézményekben már meglévő intézkedési terveket elemeztük, különös tekintettel arra, hogy a szegregáció megszüntetése érdekében mit terveztek és mit tettek. Az eredmények alapján megtörtént a fejlesztési stratégiák kidolgozása, standardok meghatározása, módszertani elemek kidolgozása; azzal, céllal, hogy ezek beépíthetőek legyenek az intézmények intézkedési terveibe.

4. Minőségbiztosítással kapcsolatos tevékenységek fejlesztése

Ez a projektelem az intézményi minőségbiztosítási rendszereket elemzi. Az elemzés alapján áttekinthetőek lesznek azok az általános vagy speciális problémák, melyek különösen a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű célcsoportokkal foglalkozó intézmények sajátjai, s ezekre rendszer- és modellszintű programok kidolgozhatók. Feladatunk az újonnan kidolgozott programok megismertetése, bevezetése, kapcsolódó továbbképzések akkreditálása, lebonyolítása. A képzések célcsoportjai: intézményi minőségbiztosítási felelős, mentor, tantestület. A képzések utáni feladat a bevezetés támogatása, működésének folyamatos ellenőrzése, az esetleges hiányosságok korrigálása. Ehhez a projektelemhez kapcsolódik egy hálózati kutatás, melynek célja a szegregáció/integráció fogalmi rendszerének vizsgálata, hogyan, milyen összefüggésekben és jelentéstartalommal jelennek meg a jogszabályokban, szakmai anyagokban.

5. Pedagógusképzések, továbbképzések, jó gyakorlatok, szupervíziók kidolgozása és megvalósítása

Elsősorban a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű csoportok nevelésével-oktatásával kapcsolatos módszertani, szociális, kommunikációs kompetenciák megerősítésére a szegregáció csökkentése/megszüntetése céljából.

6. Tudásmegosztás elősegítése, érintettek tájékoztatása, szemléletformálás.

Ez a projektelem a jó gyakorlatok, pedagógiai módszerek, innovációk gyűjtésével, megosztásával foglalkozik. Ennek keretében szemléletformáló tevékenységek, módszertani gyűjtemény kialakítása, kiadványok készítése, elektronikus tananyagok fejlesztése zajlik. Workshopok és képzések tartása, honlap működtetése segíti a szemléletformálást.

7. Pilot programok lebonyolítása

A programok az alábbiakat tartalmazták:

• Legalább 40 helyi szolgáltató kialakítása és működtetése, elsősorban a hátrányos helyzetű kistérségekben történő szolgáltatás-biztosításra.
• Kísérleti program megvalósítása a hátrányos helyzetű, köztük roma szülők és az iskola együttműködésének támogatására.
• Kísérleti program megvalósítása korai iskolaelhagyók nyomon-követésére és a lemorzsolódóknak az iskolarendszerbe és a munkaerő-piacra történő visszavezetésére.
• Kísérleti program megvalósítása a fiatalkorú anyák tanulását segítő „lány-program” működtetésére: a fiatalkorú anyák végzettség megszerzését segítő tevékenységekre.
• Tanodák hálózatba szervezése, a tanodai szakmai hálózat működtetése.
• A szegregáció csökkentését/megszüntetését célzó program megvalósítása.

A feladatok végrehajtásában – a 139 bevont intézmény mellett – a Türr István Képző és Kutató Intézet kiemelt együttműködő partnerei:

• Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
• Oktatási Hivatal
• Országos Roma Önkormányzat

Az Eötvös-program a számok tükrében

A program keretében kiválasztásra került az országos kompetencia-méréseken átlag alatti teljesítményt nyújtó 139 köznevelési intézmény. A kiválasztott intézményekben közel 62 ezer tanuló több mint 2000 csoportban tanul, fejlődésüket 5000 pedagógus támogatja.

Minden egyes intézményből 5 fő pedagógus mentorcsoportot alkot, akik közvetlenül segítik az intézményi szervezetfejlesztési, módszertani, mérés-értékelési, tanulás-módszertani, konfliktuskezelési, egészség-megőrzési és kommunikációs tevékenységet.

A mentorok képzéseken, műhelymunkákon vettek részt. A 688 mentor 40 csoportban sajátította el azokat a korszerű ismereteket, módszereket, tevékenységeket, melynek segítségével intézményük eredményeket érhet el a hátrányos helyzetű tanulók sikeres oktatásában, nevelésében. A képzéseken részt vettek a hálózatkoordinációs munkatársak is. Közel 1000 fő szerzett tanúsítványt.

Az intézmények a projekt belső munkatársaival, fejlesztőivel, projektmenedzsmentjével a koordinátori hálózaton keresztül tartják a kapcsolatot, emellett minden intézményben tájékoztatót tartottunk, és minden tantestületben 30 órás képzést szerveztünk.

Hálózatunk:

• hét fő vezető koordinátor (területi koordinátor), aki régiónként irányítja a szakmai működést Budapest, Debrecen, Eger, Kaposvár, Miskolc, Kecskemét, Nyíregyháza feladatellátási-helyeken;
• 57 fő szakmai koordinátor (területi végpont koordinátor), aki a 40 végpont irodát működteti és szakmai koordinációs feladatokat lát el a 139 intézményben;
• 5-5 fős mentori programfejlesztő team, összesen: 688 fő, az intézményekben;
• 195 mentorasszisztens, mint a helyi közéletben elfogadott, a célcsoportok körében katalizáló erővel rendelkező megvalósítók, aki az intézmények munkáját segíti.

A koordinátorok feladata többek között a szakmai szolgáltatáshoz kapcsolódó helyi feladatok szervezése, szakmai fejlesztések közvetítése az intézmények felé, aktív részvétel a hálózatépítésben, a továbbképzések, szakmai műhelyek hatékony támogatása, valamint a hozzájuk tartozó intézmények együttműködésének és kapcsolattartásának koordinációja.

A koordinátori hálózaton kívül még két hálózatot működtetünk:

• A tanoda hálózatunkhoz 96 szervezet csatlakozott, melynek keretében konferenciákat, képzéseket szervezünk, módszertani fejlesztéseket, egyéb segédanyagokat juttatunk el hozzájuk.
• A Módszertani Gyakorlóintézményi Hálózatunkban 26 olyan intézmény vesz részt, akik módszertani támogatást tudnak nyújtani a pedagógusoknak és a hallgatóknak.

Képzések

A projekt keretében 30 és 60 órás pedagógus-továbbképzési programok akkreditációjára, valamint pedagógus-továbbképzések és műhelymunkák megszervezésére került sor, amelyek célja a hátrányos helyzetű/halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók iskolai sikerességének növelése és a lemorzsolódás csökkentése. Az egyes továbbképzések különböző aspektusból és különböző célcsoportokat fókuszba állítva hivatottak szakmai támogatást nyújtani a fenti célok eléréséhez.

Akkreditált pedagógus-továbbképzési programjaink:

• Hatékony konfliktuskezelési eljárások a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket/tanulókat nevelő intézmények eredményessége érdekében (30 órás)
• Az intézmény mérési és fejlesztési kultúrája fejlődésének támogatása a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket/tanulókat nevelő intézményekben (60 órás)
• Hatékony tanulás-módszertani eljárások a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket/tanulókat nevelő intézmények eredményessége érdekében (30 órás)
• Hatékony egészségfejlesztési eljárások a hátrányos és halmozottan hátrányos gyermekeket/tanulókat nevelő intézmények eredményessége érdekében (30 órás)
• Hatékony szervezeti kommunikációval a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket/tanulókat nevelő intézmények eredményessége érdekében (30 órás)
• A fejlesztő biblioterápia és a fejlesztő e-biblioterápia alkalmazása adott tematika alapján a köznevelésben (30 órás)
• Szaktanácsadók felkészítése a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók nevelését/oktatását végző pedagógusok támogatására (60 órás)
• Esélyteremtő intézményfejlesztési program és eszközrendszer (30 órás)
• Óvodai esélyteremtő intézményfejlesztési program és eszközrendszer (30 órás)
• Tanoda tanácsadók felkészítése (30 órás)
• Tanoda szakmai vezető felkészítése (30 órás)
• Egyéni fejlesztés az oktatási esélyegyenlőséget támogató programban (30 órás)

További négy, a módszertani gyakorló iskolai hálózati működést, a mérés-értékelési rendszer intézményi kialakítását, a szupervizori tanácsadás, illetve az óvoda-iskolai átmenet támogatását megcélzó pedagógus továbbképzési program akkreditációja folyamatban van.

A képzéseken több mint 4300 pedagógus vett részt egyenetlen eloszlásban, mert a legnépszerűbb tantestületi képzéseken közel 70%, majd az intézményi mentorok képzés következett a közel 20%-os aránnyal.

Módszertani fejlesztéseink, pilotjaink

A projekt keretében módszertani fejlesztéseket dolgozunk ki, helyzetelemzésen alapuló stratégiákat fejlesztünk, jó gyakorlatokat gyűjtünk össze, különösen figyelmet fordítva a tanulók érdeklődésére, a kor igényeire. Éppen ezért hangsúlyt kapnak a digitális tananyagok, a multimédiás anyagok fejlesztése, melyet eljuttatunk az intézményekhez. A projekt keretében több mint 50 módszertani fejlesztésünk volt.

Elkészült fejlesztéseinkből néhány:

• Interaktív, elektronikus tananyagok.
• Mérési és értékelési rendszer, valamint a rendszerhez kapcsolódó fejlesztési eszközök.
• A hazai és nemzetközi mérés-értékelési rendszer feltárása, alkalmazhatóságának bemutatása.
• A hátrányos helyzetű térségek köznevelési intézményei részére tervezett mérési és értékelési rendszer, valamint a fejlesztő eszközök adaptálása.
• Kognitív képességeket fejlesztő játékok.
• Óvoda-általános iskola átmenet támogatása.
• Jó gyakorlatok gyűjtése, közzététele.
• Elemzések, tanulmányok készítése, eljuttatása az intézményeknek.
• Tevékenységközpontú pedagógiák fejlesztése, bemutatása, mely nemcsak tanítási órákon, hanem szabadidős tevékenységként is alkalmazható.

Pilot programjaink

Pilot programoknak nevezzük azokat a fejlesztéseinket, amelyeket a projekt keretében dolgozunk ki, de kipróbálásuk szűkebb körben történik, és tapasztalatok összegzése után kerül sor szélesebb körű terjesztésre:

• Egészségfejlesztés.
• Tevékenységalapú pedagógiák.
• Környezeti nevelés – szelektív hulladékgyűjtés.
• Fiatalkorú anyák tanulását segítő tevékenységek lebonyolítása.
• Tanodák szakmai hálózatának kialakítása.
• Deszegregációs stratégiák elkészítése, a szegregáció megszüntetését célzó program megvalósítása.
• Iskolai lemorzsolódás csökkentését célzó „Csellengők” pilot.
• Újra az iskolában pilot – Az iskolarendszerből lemorzsolódott hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok visszavezetése az oktatásba.
• Második esély programok – Köznevelési második esély iskolái hálózatának kiépítése és működtetése.
• Pályaszocializációt fejlesztő kísérleti program.
• Szupervíziós szemléletű tanácsadás módszertanának kidolgozása.
• Audiovizuális módszertani segédanyagok készítése hátrányos helyzetű gyermekeket nevelő pedagógusok segítése érdekében.
• Online Feladat Applikáció.
• E-biblioterápiás kísérlet a köznevelésben.
• Intézményvezetők felkészítése és támogatása a társadalmi felzárkózást támogató innovációk adaptációjára.

Az eddigi fejlesztéseink, képzéseink, műhelymunkáink tapasztalatai azt mutatják, hogy a kezdeményezés elérte célját, hiszen olyan fejlesztési folyamatok indultak be, amelyek a jövőben meghatározóak lesznek egy-egy intézmény életében, remélhetőleg az egyes tanulók teljesítményének javulásában, az eddigi hátrányuk csökkentésében.