Simonné Goschi Gabriella

Testmozgás az iskolában,
avagy a TE IS Program bemutatása

sgg0

Előszó

Programunk, melyet a kedves Olvasó elé kívánunk tárni, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 2014 októbere óta zajló TE IS, azaz a „TEstmozgás az ISkolában program a gyakorlatban”– elnevezésű, sikeresen lezárult projektjének összefoglalója. A TE IS Program alapjait a Magyar Diáksport Szövetség fejlesztette ki, amely a diákok által kitalált és megvalósított mozgásprogramok szervezésén keresztül teremt lehetőséget a gyermekek számára, hogy megtapasztalhassák a közösségi élményt, a közös játékot, miközben magukban és környezetükben erősítik a befogadás és az önkéntesség értékeit.

A 700 millió forint európai uniós támogatásból megvalósuló programhoz országszerte 18 megyében, jobbára hátrányos helyzetű térségekből 144 általános és középiskola csatlakozott, több mint 1500 diákönkéntes aktív részvételével. Az iskolákban kialakult TE IS Csoportok fejlődését intézményenként két fő mentorpedagógus segítette. Az ő munkájuk eredményeként, valamint a gyermekek aktivitása, programszervezése által mozgásba hozták az egész iskolát, megváltoztatták az iskolai kultúrához való alkalmazkodást. A 2014/2015-ös tanévben megvalósuló projekt a diákok készségeinek fejlesztése mellett a pedagógusokat is segítette újszerű módszertani ismeretekkel: a program eredményességét tantestületi készségfejlesztő tréningekkel, trénerek segítségével is támogattuk. Emellett célként tűztük ki a szemléletváltáshoz szükséges didaktikai elvek megismertetését, elsajátítását is.

A kiadványban összegezzük a módszertani alapok gyakorlati alkalmazását, valamint bemutatjuk, hogy a gyerekek – akikért a TE IS Programot létrehoztuk – hogyan tették hétköznapjaik részévé a mozgást, miközben játékos formában tanulták meg a hatékony kommunikációt, vagy a munka világában való boldoguláshoz szükséges készségeket.

A projekt alapjául szolgáló, közel három éves, kutatásokkal alátámasztott, az iskolák valóságára épülő, aktuális válaszokat kereső szakmai munka a gyermekek épülését, fejlődését célozza, a program további szakmai megvalósulása viszont már a TE IS Csapattól függ.

Az önkéntesség egy törékeny dolog, amikor pedig nem optimális módon működnek a dolgok, nagyon könnyű autoritásba csúszni és a hatalom szavával élni. A TE IS Program azonban nem erről szól! Ez talán az egyetlen valódi nyitott végű program, ami azt is jelenti, hogy azzá formálódik és olyan biztonsággá és erőforrások gyűjtőközpontjává válik, amilyen emberek és embercsoportok működtetik azt. Van, ahol vegetál, van, ahol működik, és van, ahol virágzik.

Ezek a pozitívumok azonban általában nem kézzel foghatóak és számadatok által nehezen megragadhatóak: Lehet, hogy „csupán” egy gyermek valódi barátokra talált, lehet, hogy egy másikat egy közösség befogadott. Lehet, hogy egy diák rátalált magában valami értékesre, izgalmasra és ettől önbizalma lett. Lehet, hogy egy szótlan kisdiák ma már megfogalmazza és elmondja a véleményét. Lehet, hogy a képességbeli különbség nem a csökkentértékűség érzéséhez vezetett, hanem erőforrássá változik. Lehet, hogy az iskola egyéb, már meglévő tárgyit, erőforrásait (pl. műfüves pálya, alagsor) már a gyerekek rendelkezésére meri bocsájtani, mert jobban megbízik bennük. Lehet, hogy egy pedagógus más – pozitívabb – szemmel néz diákjaira, mert olyan dolgokat tapasztalt tőlük, amire nem is gondolt korábban. Lehet, hogy változott a felnőttek véleménye a diákok felelősségvállalásáról és önállóságáról. Lehet, hogy a partnerség sokkal inkább láthatóvá vált felnőtt és gyerek között. Lehet, hogy az iskolában kevesebb az agresszió és többet mozognak, játszanak a gyerekek. Lehet, hogy felszabadultabb légkörben élik mindennapjaikat az ott dolgozók…

A TE IS Program küldetése – „Türelem és bátorság”

A TE IS Program célja, hogy a testmozgással kapcsolatos közösségi, önkéntes tevékenységek szervezésével a tanulók olyan készségei fejlődjenek, melyek hozzájárulnak ahhoz, hogy felnőttként sikeresebben állják meg helyüket a munkaerőpiacon. Ezért többek között az együttműködés és kritikus gondolkodás, a döntéshozatal, a tolerancia és empátia, a kommunikáció és a felelősségvállalás erősítésével tesszük magabiztossá a gyerekeket, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a modern világban egyre terjedő testi-lelki betegségek. A projekt kifejezetten a fizikai aktivitás eszközrendszerén alapul, így a tanulók általános aktivitási szintje és kezdeményező készsége miatt a program a tanulók állampolgári és életviteli kompetenciáinak fejlesztésére is alkalmassá vált.

A TE IS elsősorban a hátrányos helyzetű, a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott településeken, térségekben valósult meg. Ezáltal az önkéntes tevékenységekben rejlő lehetőségekre építve a résztvevő tanulók továbbtanulással, pályaorientációval kapcsolatos motivációjának fokozása, valamint tanulási esélyeik javítása, iskolai lemorzsolódásuk megakadályozása is fontos küldetése a programnak.

Éppen ezért a program fejlesztésének folyamatát első mozzanataitól egészen az iskolákba való belépésig a türelem és a bátorság határozta meg. A TE IS Program kialakítása és megtervezése ugyanis egy olyan újszerű lehetőségét nyújtott, amelyben a gyerekek komplex fejlesztésének igénye mentén találkozni tudtak az eddig egymást csupán közvetetten érintő területek.

A TE IS Program elméletében a testmozgás a társas befogadás eszközévé vált. Azok a gyermekek, akik az újszerű, saját ötleteken alapuló, szinte mindennapos mozgásos játékaikat megszervezik, és lebonyolítják diáktársaik számára, egyfelől üde színfoltot hoznak az óraközi szünetek egyhangúságába és a délutáni szabadidőbe, másfelől élményeket nyújtanak közösségüknek, és társas, valamint egyéni kompetenciáik is fejlődnek.

A TE IS programban az önkéntesség ereje leginkább abban rejlik, hogy a közös tevékenységekbe minden szereplő a saját akaratából, sajátos belső motivációja által kapcsolódik be. Így a diákok hamar ráéreznek arra a szabadságra, amelyből a kreatív energiák által konstruktív társas alkotások és széleskörű mozgásprogramok, aktivitások alakulnak.

A támogató közösség, az izgalmas közös tervezgetés, a célok megvalósítása, és a befogadó környezet védelmet és motivációt biztosít a gyerekek számára, hogy magukénak érezzék a feladatokat, a sikereket. Merjenek hibázni, erősödjenek a kudarcok megtapasztalásából és közös feldolgozásából. Fontos, hogy a program által megismerjék önmaguk és társaik rejtett képességeit, továbbá magukénak érezhessék az iskolai környezetet.

A TE IS koncepciójában a testmozgás nem öncélú fizikai aktivitást jelent és nem kizárólag csak az egészségtudatos szemlélethez kapcsolódik. A testmozgásban olyan fizikai és lélektani erőforrások érhetők tetten, amelyek nagymértékben meghatározzák a gyerekek fejlődését. A mozgás az emberi tevékenységek közül a legszabadabb külső és belső aktivitási formát is jelenti.

A TE IS program keretei között az iskolai testmozgás játékkal és közös élményekkel jár együtt. Mindez olyan lehetőség és minta a gyerekek számára, amelyben megélhetik a megküzdés, az átlépés, a megértés, a társas aktivitás, a motiváció saját életükben is fontos mozzanatait.

A transzverzális készségek, valamint a társas kompetenciák az iskolában leginkább az óraközi szünetekben alakulnak, változnak, fejlődnek, amikor a gyerekekre kevésbé hatnak a tantárgyi keretek. Társadalmunk változásai egyre inkább megkövetelik azt, hogy a non-formális és informális tanulási formák is legalább olyan mélységben kerüljenek kidolgozásra, mint a formális oktatás módszertanai. Éppen ezért célunk többek közt, hogy a TE IS Program keretei között megvalósuló fejlesztés pozitívan hasson a benne működő diákok végzettségi szintjére, illetve a munkaerő-piacon való elhelyezkedési esélyeikre. Cél az is, hogy a program a sport és a társas kohézió kialakításának és megerősítésének pozitív hatásain keresztül javítson a hátrányos helyzetű közösségekben élő, illetve hátrányos helyzetű gyermekek életkörülményein, hangulatán, viselkedésén, iskolai eredményein.

„A program – szemléleti és gyakorlati – egészének középpontjában mindig a gyermek áll: azok a tanulók, akik kisgyermekként addigi életük meghatározó érzelmi és értelmi tapasztalataival együtt belépnek az iskola falai közé, majd az általános és középiskolában szerezett tudással továbblépnek a felnőttkor világába. Ez az életszakasz sok szempontból a legmeghatározóbb és legszenzitívebb időszak a gyermekek személyiségfejlődésében. Az iskolában eltöltött évek tehát kognitívan és érzelmileg, valamint társas szinten is igen érzékenyen határozzák meg a gyermekek fejlődését, és ennek az időszaknak komoly szerepe van a további életükben is.”[1]

Összességében a TE IS Program legfőbb feladata, hogy a programot befogadó iskolákban megerősítse a társas központú egészségtudatos iskolai kultúrát, amely elfogadó és biztonságos környezetet nyújt a tanulóknak és a pedagógusoknak egyaránt, és amelyben türelemmel és bátorsággal lehet szembenézni a változásokkal, az akadályokkal.

A TE IS Program Bemutatása – Megszületéstől a Megvalósulásig

2013 elejétől a Magyar Diáksport Szövetség kiemelt európai uniós támogatás segítségével fejlesztette ki a TE IS Program elméleti alapvetéseit és gyakorlati módszertanát. A szakmai munka kezdetén egy országos szintű kérdőíves és terepkutatás került lefolytatásra, melynek célja az volt, hogy a program megalkotásához gyakorlati és valós kép legyen látható a hazai iskolák értékeiről, kultúrájáról. Egy olyan iskolai programot szándékoztunk megalkotni, amely illeszkedni tud a jelenlegi magyar iskolai rendszerhez és iskolai kultúrához, amely megfelel az iskolai élet kihívásainak, és amelynek működése és alkalmazása fenntartható. A kutatás eredményei és a releváns szakmai és szabályozási anyagok áttekintése és feldolgozása után, 2013 decemberében megszületett a TE IS Koncepció.

„Koncepciónk értékei a gyermekek, tanulók fejlődéséhez és személyiségük kibontakoztatásához kapcsolódnak, kiemelve az élmény, a részvétel, a partnerség és a képessé tevés fontosságát.”[2]

A Koncepció gyakorlati megvalósulása felé haladó úton pedig egyre körvonalazódott a módszertan: a gyermekek transzverzális készségeinek fejlesztését iskolai környezetben az intézmény felnőtt tagjainak bevonásával és elfogadó támogatásával lehet megvalósítani.

A TE IS módszertan keretei szerint a TE IS iskolákban egy 10–15 fős TE IS Csapat áll az egész éves fejlesztés és a program középpontjában. A TE IS Csapat támogatását minden intézményben két iskolai mentorpedagógus valósítja meg, akik szintén részt vesznek a program folyamataiban, képzéseiben. Mivel a befogadó szemlélet leginkább az iskolai működés sajátosságaiban és a problémák megoldási módjaiban érhető tetten, a diákok és a pedagógusok közötti viszony mozzanatai direkt hatással vannak az együttműködés mértékére és formájára. A motiváció és a magabiztosság, továbbá e tényezők mentén a problémamegoldás módjai és eredményei is a program hatásaként jelentkeznek. A befogadó iskolai nevelés olyan iskolai kultúrát feltételez, amelynek nem célja a tanulók különbözőségeinek elrejtése, de a közös munka hangsúlyát az azonosságokra, a közösségre és az együvé tartozásra helyezi.

A módszertan fejlesztésével párhuzamosan, TE IS képzők bevonásával a Magyar Diáksport Szövetségben megszületett az a 30 órás akkreditált felnőtt és pedagógus-továbbképzés, melyen minden megvalósító szakember – mentor, tréner és szupervízor – egyaránt részt vett. Ez az élményalapú, gyakorlati képzés adta meg azt az alaphangot, amelyre az elméleten kívül a pedagógusok a megvalósítás során támaszkodni tudtak. A program nyitott végű megoldásainak alapszemlélete szerint a képzés több mint 400 részvevője és a szakmai stáb folyamatos, élő kapcsolatban volt egymással.

A fejlesztés és a képzések során a TE IS cél és alapérték lényeges összetevője a rugalmasság volt. A munka során nem a véglegességre és az általános érvényű megoldásra törekedtünk, hanem az integrációra, a kölcsönösségre és az egyéni meg­oldások erejére. Így születhetett meg a TE IS módszertana, amely reményeink szerint forrása lett annak a minőségi munkának, melyet a szakmai megvalósítók véghezvittek.

A TE IS 2014 szeptemberében lépett be az iskolák falai közé. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ koordinációjában országszerte 144 intézményben, megyénként átlagosan nyolc általános és középiskolában kezdődött meg az elmélet valósággá váltása. A módszertan iránymutatásain és a támogatáshoz szükséges emberi erőforrások fejlesztésén kívül tárgyi eszközök is érkeztek a tanulókhoz: informatikai és sporteszközök, valamint a TE IS Kuckó berendezéséhez szükséges bútorok.

A TE IS Csapathoz, már az iskolai megvalósítás legelején – a TE IS képzéseket szintén abszolválva – TE IS Trénerek csatlakoztak. Ezek a szakemberek külső erőforrást és támogatást jelentettek az iskola TE IS csapatának. A módszertan útmutatásai szerint kéthetente fejlesztő foglalkozásokat tartottak a csapat számára. A trénereknek azonban más feladatuk is volt: szakmai partnerként támogatták a mentorpedagógusok munkáját, erősítették a kapcsolatot az iskola igazgatója és a TE IS Csapat között, valamint TE IS szemléletű tréningeket tartottak az iskola nevelőtestülete számára. A trénerek munkáját, szakmai fejlődését a program időszaka alatt régiónként egy-egy képzett szupervízor segítette.

A TE IS Program Folyamatai – „A program sikere a gyerekekből fakad”

A TE IS módszertan[3] célja, hogy a programban megvalósuló, változatos iskolai aktivitások számára keretet nyújtson, valamint megmutassa a kapcsolódási lehetőségeket az egyes programelemek között. Ahhoz, hogy a program megvalósulása a lehető legtöbb szakmai és gyakorlati támogatást kapja, a TE IS Módszertan mellett elkészítettük a mentoroknak és trénereknek szóló TE IS elméleti kézikönyvet[4], valamint gyakorlati útmutatót[5], illetve, hasonló tematika mentén a diákok számára a „Játék és győzelem[6]„ és a „Találd meg a történetedet[7]„ című kiadványokat. A két elméleti és két gyakorlati füzettel a módszertan komplexitását a hétköznapi folyamatok szintjére adaptáltuk a könnyebb megvalósíthatóság érdekében. A TE IS Program folyamatai, a felnőtteknek szóló elméleti és gyakorlati kézikönyvekben a következőképpen követik egymást:

  • A mentorok és a trénerek közös TE IS Stratégiájának kialakítása.
  • A trénerek és az igazgatók közös munkájának folyamata.
  • A TE IS Csapat toborzása.
  • A TE IS belső, iskolai kommunikációjának kialakítása.
  • A TE IS Csapat csapatépítése.
  • A TE IS Kuckó kialakítása.
  • A TE IS Csapat első iskolai szintű kutatásának lebonyolítása.
  • Az első TE IS aktivitás megtervezése és megvalósítása.
  • A TE IS Csapat folyamatos fejlesztése, képzése és támogatása.
  • A TE IS aktivitások és mozgásprogramok folyamatosságának biztosítása.
  • Tematikus tréningek az iskola felnőtt szereplői számára.
  • Belső hálózat kialakítása és fenntartása.
  • Az iskola házirendjének újragondolása.
  • A tudásmegosztás folyamatainak meghatározása.
  • Külső kapcsolatok és külső hálózat megteremtése.
  • A fenntarthatóság eszközeinek megteremtése.

A gyerekeknek szóló TE IS füzetek ugyanezeket a folyamatokat írják le, egy történet fordulatainak segítségével. A „Játék és győzelem” című, a TE IS Diákoknak szóló kiadványban szereplő történet egy iskolai csapatról szól, akik egy saját maguk által megálmodott aktivitást szeretnének megvalósítani az iskolájukban.

Kevin, András és barátaik egy képzeletbeli iskola tanulói, akiknek hirtelen támadt egy hatalmas ötletük. Az ötletért azonban meg kellett küzdeniük, sőt még a felnőttek támogatását is el kellett nyerniük. Míg az ötletük megvalósítása felé haladtnak, egy sor olyan körülmény merül fel, amelyekre válaszokat kell találniuk. Történetünkbe belefűztük azokat a szálakat, amelyek a TE IS Program alkotóelemei is. Persze minden iskolában máshogyan zajlik az ötletelés, a problémák megoldása, másképp állnak a gyerekekhez a tanárok, de most nem ez a fontos. Sokkal lényegesebb az, hogy a történetben meglássuk azokat a lehetőségeket, amelyek ránk is várhatnak. A történetbe természetesen beleszőttük a TE IS folyamatait, az alábbi alcímek mentén:

  • Játszunk együtt
  • Hogyan mondjam el?
  • A felnőttek összefognak
  • Amikor valóban együtt vagyunk
  • „Miénk ez a cirkusz”
  • A mi igazgatónk
  • Mit is akarunk?
  • Fejlődöm és bátrabb leszek
  • Hogy is csináljuk?
  • Én is beleszólhatok…
  • Együtt leszünk okosabbak
  • Mást is beengedni
  • Itt hagyom a lábnyomom

Gyakorlati kézikönyvünkben a „Játék és győzelem” történetének fontosabb mozzanatait nagyítottuk ki. A rövid, egyperces részletekben András, Kevin, Zoli és a többiek, tehát a teljes csapat közös életének egy-egy epizódja elevenedik meg: a csapatépítés nehézségei, a kívülről érkező segítség, a felnőttek jóváhagyása, támogatása és még sorolhatnánk. A gyerekek és a felnőttek sok mindenen mennek keresztül, amíg rátalálnak a közös célokra. Minden útközben átélt sikerben és kudarcban, örömben és szomorúságban olyan tanulságok és üzenetek vannak, amelyek talán találkozhatnak a te történeteddel is. Találd meg bennük a magadét!

A TE IS folyamatok gyakorlati aspektusai gyermeknyelven az alábbi fejezetek segítségével kerültek tematizálásra:

  • Ki legyen a főnök?
  • Még egy kör beszélgetés
  • Nem!
  • Nem vagy egyedül
  • Én nem akarok színészkedni!
  • Legyél igazi csapattag!
  • A kívánságlista
  • Valami gond van?
  • Mozdulj!
  • Vállaljuk!
  • A kétszáz éves bölcs
  • Nehéz, de nem rossz!
  • Mit hagyok itt másoknak?

Azok a TE IS Csapattagok és a csapat munkáját támogató pedagógusok, akik végighaladtak a fent leírt folyamaton, nem csupán testmozgásprogramokat, közös aktivitásokat alkottak, de számos olyan társas és egyéni élményben volt részük, amelyek hozzájárultak csoportos vagy egyéni fejlődésükhöz.

A módszertani fejlesztés során az iskola mindvégig a legfontosabb társadalmi intézményként került definiálásra, amelyben az oktatás és a pedagógiai munka érintettségével a társadalmi kérdések a leggyorsabban lecsapódnak. Úgy tartjuk, hogy a társadalmi rendszerekben zajló változtatásoknak, fejlesztéseknek akkor van hozadéka, ha azok valódi helyzetekre reagálnak, valódi kérdésekre adnak válaszokat.

A TE IS Programban, a testmozgás és az aktivitás mellett az önkéntesség és a befogadás vált meghatározó elemmé, valamint dinamizáló erőkként az élmény és a játék adták az alapját a mindennapi folyamatoknak és tevékenységeknek. „A pedagógusok, az iskola munkatársai és a diákok, valamint a szülők közötti kapcsolat az iskolai kultúra középpontja és a tanulási-tanítási folyamat minőségének megalapozója. A mozgás, az önkéntesség és a befogadó szemlélet egyenként, valamint szemléletükben programszerűen összekapcsolódva együtt hivatottak erősíteni a pozitív és sikeres iskola kultúra kialakulását.”[8]

A valódi teljesítményhez, a valódi sikerhez a pozitív élményeken és az elfogadó közösségen át vezet az út. Bár még ma is sok helyütt találkozunk azzal a hiedelemmel, miszerint csak „vért izzadva” lehet jó teljesítményt elérni, a TE IS Program bebizonyította, hogy a TE IS diákok a közös élmények és játékok által sikereket érnek el, miközben fontos és az életben használható tudást szereznek. Mindezt az összesített adatok is alátámasztják: a gyerekek osztályfőnökeinek és igazgatóinak visszajelzései alapján elmondhatjuk, hogy a TE IS diákok több mint 60%-ának javult a tanulmányi eredménye, nyitottabbá, aktívabbá váltak a tanórákon és az iskolai élet más területein is.

A TE IS Módszertan – Rugalmasság és „Nyitott végűség”

A TE IS módszertan nem csupán tervezni, szervezni tanít és nem egyedül a testmozgásra ösztönöz, hanem számtalan olyan elemet is tartalmaz, amely nélkül tudásunk kevesebbet ér. A program során a gyerekek (és a felnőttek is) megtanulhatják a tudásmegosztás jelentőségét, gyakorlati elemeit éppúgy, mint az erőforrások azonosításának lépéseit.

A gyakorlati és elméleti útvonalak, a témákhoz tartozó mérföldkövek és kulcsfogalmak ahhoz segítik hozzá a módszertan alkalmazóit, hogy a valós élethelyzetet beleillesztve, szinte térképszerűen találjanak rá saját és egyedi megoldásaikra, amely ezáltal a leghatékonyabb és legegyszerűbb válasz lesz a megfogalmazott kérdéseikre. Módszertanunk komplexitása adja a megvalósulás sokszínűségét és valós illeszkedését, ami később sodró erejű, egyre nagyobb hatásfokkal épül be az iskola mindennapi életébe. Gyakorlati és elméleti útvonalainkat egy olyan többdimenziós keretrendszerbe foglaltuk, amely által láthatóvá válik a program sokrétűsége.

Programunk gyakorlati dimenzióját tehát az úgynevezett TE IS kerék elemei mutatják meg, amelynek körforgása biztosítja a mozgásprogramok tervezésének, megvalósításának és értékelésének folyamatosságát. Az elemek egy-egy fontos témakört érintenek a tanulás során, melyek a következők:

  • Kutatás, megismerés
  • Célmeghatározás
  • Tervezés
  • Erőforrások
  • Toborzás
  • Szabályalkotás
  • Kockázatelemzés, kifogáskezelés
  • Programértékelés
  • Külső erőforrások
  • Tudásmegosztás
  • Fenntarthatóság

A TE IS kerék elemei, kapcsolódásai úgy kerültek kialakításra, hogy a lehető legkézzelfoghatóbb legyen, és ez által a diákok és a pedagógusok is könnyen alkalmazni tudják.

sgg1

A program gyakorlati lépései (ami nem más, mint a TE IS kerék állandó körforgása) egyúttal a TE IS főbb folyamatainak rendezőelve.

A program előrehaladása tekintetében meghatározhatóak azok a lépések és a velük összekapcsolódó témák is, amelyek kronológiailag követik a TE IS Csapat, az iskola lépéseit. Ilyen szakaszok az előkészítés, a program kialakítása, felépítése, a program megtartása, beágyazódása és a program fenntartása. A módszertani szakaszok végeit olyan eredmények jelzik, amelyeket a csapat és az intézmény határozott meg:

  • az előkészítő szakasz a BIZALOM kialakulásával ér véget;
  • a felépítés az EMPÁTIA és a BEFOGADÁS megjelenésével zárul;
  • a beágyazódás az ÖNKÉNTESSÉG és AKTIVITÁS által válik biztosítottá;
  • a fenntartás záloga pedig a TÁRSAS és az EGYÉNI ÖNISMERET.

Mindezen főszakaszok pedig elméleti útvonalak sokaságából, többnyire egymásutániságából állnak össze. „Ahhoz, hogy nyitott, elfogadó, önmaguk és mások értékeit, illetve az együttműködést szem előtt tartó fiatalok kerüljenek ki az alap- és középfokú oktatási rendszerből, olyan nevelői attitűdre van szükség, amely támogatja az önállóságot, a kreativitást, és amely felvállalja a konstruktív konfliktusokat, valamint megtanítja azok hatékony kezelését is.”[9]

Ehhez azonban szükséges egy kézzel fogható, a személyiségfejlődés és fejlesztés lépéseit és sorrendiségét megjelenítő, az iskolai életre szabható és a mindennapi pedagógiai helyzetekben is alkalmazható, az egyéni és társas önismerethez segítő tankönyvre. Ennek metodikája a TE IS módszertan elméleti útvonal rendszere, amely sorra, egymás után jeleníti meg azokat a problémahelyzeteket, amik a változás és az újítás mentén törvényszerűen bekövetkeznek a program megvalósítása során.

A TE IS Módszertan rendszere sorra, egymás után jeleníti meg azokat a téma-, illetve fejlesztési területeket, amelyek a változás és a megújulás mentén törvényszerűen bekövetkeznek a program megvalósítása során. Végighaladva a témakörökön, megtapasztalva azok kihívásait és alkalmazva a kulcsfogalmak útmutatásait módszertanunk olyan tudásokkal vértezi fel a csapatokat és az iskolákat, amelyeket más, a TE IS Program folyamatain kívül eső helyzetekben is használhatunk.

sgg2

A TE IS módszertan elméleti útvonalai az alábbi sorrendben jelenítik meg a TE IS előrehaladását:

  • Határok, keretek, elvárások.
  • Az elutasítás kezelése.
  • A szükségletek megfogalmazása.
  • A stressz kezelése.
  • Kommunikáció.
  • Düh és harag kezelése.
  • Elfogadó figyelem.
  • Erőforrások azonosítása.
  • Teljesítmény, siker, kudarc.
  • A motiváció megerősítése, fenntartása.
  • Coopetition – Együttműködés és versengés.
  • Elköteleződés, bevonódás.
  • Mentalizálás.
  • Belső hálózat.
  • Kreativitás.
  • Önbizalom.
  • Jövőorientáció.
  • Rendszerszemlélet.
  • Érzelmi intelligencia.
  • Identitás.

Az elméleti útvonalak összessége, az a dimenzió, amelyen az informális tanulás legtöbb eleme kézzelfoghatóvá és fejleszthetővé válik. Ez az a témacsoport, amely minden emberi és pedagógiai helyzetben megnyilvánul, amely az együttélésünk és teljesítményeink alapjait adja. Ha figyelünk rá, foglalkozunk vele és fejlődünk általa, akkor képességeink és készségeink fejlődése megfelelő keretet kap.

„A TE IS Módszertan elemeinek összeillesztését több hónapos közös munka során alakítottuk ki. Az együttgondolkodáshoz olyan elméleti és gyakorlati szakembereket hívtunk segítségül, akik a legkülönfélébb szakterületekről érkeztek, úgymint a pszichológia, a szociális munka, a pedagógia, a szervezetfejlesztés, a kommunikáció és az integráció. A fejlesztő csapat dinamikája – épp úgy, mint a megvalósítóké – nem nélkülözte sem a vitákat, sem a zsákutcákat, vagy az egymásnak feszülést, ugyanakkor bőven volt részünk olyan élményekben is, amelyeket a rátalálás öröme, a kompromisszum elégedettsége, vagy az alkotás érzése adott. Úgy érezzük, hogy egy olyan keretrendszert sikerült kialakítanunk, amely megfelelő keretbe foglalja a mozgás, a befogadás és az önkéntesség hármas egységét, valamint számos olyan tartalmat rejt, amelyek az iskolai fejlesztések forrásai, lehetőségei lehetnek.”[10]

Ezen a ponton látható, hogy kicsi és nagy, gyerek és felnőtt, elméleti és gyakorlati szakember, gondolkodó és menedzselő, mind hasonló folyamatot élt át: sokat küzdöttünk és közösen gazdagodtunk a program megvalósításának során.

Nincs különbség a TE IS tagok között, csupán ki-ki a maga szerepében éli át a program hatásait és az általa való fejlődést.

A  sgg3ezer arca – A társas központú, egészségtudatos iskolai kultúra

Látható, hogy a módszertan komplexitása, többdimenziós rendszere, valamint nyitott végű megoldásai adják a program sokszínűségét. Alább pedig elénk tárul a módszertan elemei által egy olyan életciklus-modell, amelyben a program résztvevői kivétel nélkül végighaladnak, ám ki-ki a maga ritmusában.

Ez az a dinamikai ív a TE IS Program alapja. A program iskolába való belépésének pillanatától indul, és a fenntartási időszak kezdetéig tart. Kimenetele pedig nem más, mint a társas központú egészségtudatos iskolai kultúra. A TE IS olyan iskolai légkör megteremtésében játszik kiemelt szerepet, amelyben a pedagógusok és a diákok egyaránt szívesen töltik idejüket. Ebben a biztonságos, elfogadó és nyitott légkörben, az élményszerű, jókedvű, játékos, mozgásokkal teli és kreatív tanulás- és tanítási lehetőségek könnyedén megszületnek és fennmaradnak.

Korábban tettünk említést arról, hogy a program hogyan járul hozzá a benne résztvevők nonformális (TE IS Kerék) és informális (Módszertani útvonalak és szakaszok) tanulásának gyarapodásához. A projektben a diáksport általi önkéntes struktúrákon nyugvó informális és nem formális tanulási környezetet jelentő programok megvalósítása azonban a köznevelési intézményekben történt, így a mozgásprogramok szervezésében hangsúlyosan jelenik meg a szociális és állampolgári kompetenciák kialakítása, a demokráciára nevelés és a pályaorientáció megalapozása is.

Szeretnénk azt is megemlíteni, hogy a mozgásprogramok szervezése sok ponton vált a formális oktatás részévé. A program megmutatta, hogy ha a tanárok és a diákok a tanulás témakörében valóban partnerközösséget alkotnak, akkor a gyerekek szárnyaló fantáziája és állandó kíváncsisága hozzájárul a tantervi, kimeneti követelmények elsajátításához. A projekt elért eredményei is azt bizonyítják, hogy a sokrétű tanítási-tanulási folyamathoz, de akár a kerettanterv részeként is van helye a TE IS kezdeményezésének. Az alábbi számok a modellprogramban megvalósult elemeket támasztják alá.

A konvergencia régióban az állami fenntartású intézmények száma: 1354, ebből 144 TE IS iskola szervezetfejlesztése valósult meg – 10,6%.

  • Több mint 1500 TE IS Diák egy éven át tartó személyiségfejlesztése.
  • 10 085 db alternatív fejlesztő foglalkozás.
  • 20 168 db mozgásos foglakozás.
  • 52 tréner és 6 szupervízor jelenléte az oktatási rendszerben.
  • Több mint 8000 óra tréningspecifikus fejlesztés a transzverzális kompetenciák fejlődése érdekében.
  • Több mint 500 tantestületi tréning.
  • Több mint 1000 diák iskolalátogatási idejének növekedése (kevesebb hiányzás, a szabad (otthoni) idő iskolában való eltöltése).
  • Több mint 1000 diák tanulmányi átlagának növekedése.
  • Több mint 1000 diák motivációjának és felelősségvállalásának növekedése.
  • Több mint 1000 diák önbizalmának növekedése.
  • Több mint 1000 diák jövőképének javulása.
  • Több mint 1000 diák önállóságának és kreativitásának növekedése.
  • Több mint 1000 diák problémamegoldó készségének fejlődése.
  • Több mint 500 pedagógus bizalma a diákokban növekedett.
  • Több mint 500 pedagógus szemléleti és módszertani fejlődése.
  • A TE IS Módszertan hozzájárult az oktatás innovációjához.
  • Több mint 60 000 gyermek életében nőtt a napi és heti szintű mozgásos tevékenységek száma.
  • Minden iskolatípusra alkalmazható komplex fejlesztő módszertan.

Az iskolai kultúrára hatott értékek:

  • az iskola pedagógusai és diákjai egyaránt elfogadóbbakká váltak egymás iránt;
  • a gyermekközpontúság erősödése;
  • a mozgás mindennapossá válása iskolai színtéren (nem csak a kötelező órákban);
  • a szabadidőben tömeges mozgásos játékok megjelenése;
  • az agresszió iskolai szintű csökkenése;
  • A gyerekek aktivizálódása órai és órán kívüli tevékenységekben.

Zárszó

A TE IS Program víziója, hogy az elindított program évek, évtizedek múlva is szolgálni tudja az egészségtudatos, társas befogadásra építő és kreatív iskolák munkáját. A programot befogadó iskolák az Európai Unió által támogatott projekt által pozitív változásokon mennek keresztül. Ezek hatására sokasodnak az intézményekben a mozgásos tevékenységek, az iskola légköre elfogadóbbá válik, a kommunikáció és az együttműködés gazdagodik, színesedik, az iskolai színtér szereplői jobban megismerik egymást, felfedezik egymás rejtett értékeit, és a mindezt lehetővé tévő együttműködés a kölcsönös tiszteleten alapul.

 

[1] Simonné Goschi Gabriella – Prihoda Gábor – Liczencziás Ferenc – Molnár László: TE IS Koncepció 73. o., Magyar Diáksport Szövetség, 2013 http://www.mdsz.hu/te-is/koncepcio/

[2] Simonné Goschi Gabriella – Prihoda Gábor – Liczencziás Ferenc – Molnár László: TE IS Koncepció ció 97. o., Magyar Diáksport Szövetség, 2013 http://www.mdsz.hu/te-is/koncepcio/

[3] Simonné Goschi Gabriella – Prihoda Gábor: A TE IS Program módszertana Magyar Diáksport Szövetség, 2014 http://www.mdsz.hu/te-is/modszertan/

[4] Simonné Goschi Gabriella – Prihoda Gábor: Elméleti kézikönyv a TE IS trénerei és mentorpedagógusai számára Magyar Diáksport Szövetség, 2014 http://www.mdsz.hu/te-is/modszertan/

[5] Simonné Goschi Gabriella – Prihoda Gábor: Gyakorlati útmutató a TE IS trénerei és mentorpedagógusai számára Magyar Diáksport Szövetség, 2014 http://www.mdsz.hu/te-is/modszertan/

[6] Tallér Edina: Játék és Győzelem. A TE IS Csapat elméleti kézikönyve Magyar Diáksport Szövetség, 2014 http://www.mdsz.hu/te-is/modszertan/

[7] Tallér Edina: Találd meg a történeted. A TE IS Csapat gyakorlati kézikönyve. Magyar Diáksport Szövetség, 2014 http://www.mdsz.hu/te-is/modszertan/

[8] Simonné Goschi Gabriella – Prihoda Gábor – Liczencziás Ferenc – Molnár László: TE IS Koncepció 92. o., Magyar Diáksport Szövetség, 2013 http://www.mdsz.hu/te-is/koncepcio/

[9] Simonné Goschi Gabriella – Prihoda Gábor – Liczencziás Ferenc – Molnár László: TE IS Koncepció 118. o., Magyar Diáksport Szövetség, 2013 http://www.mdsz.hu/te-is/koncepcio/

[10] Simonné Goschi Gabriella – Prihoda Gábor: A TE IS Program módszertana Magyar Diáksport Szövetség 2014 48. o. http://www.mdsz.hu/te-is/modszertan/