Papp László

Köznevelési tematikus hetek,
tematikus napok programfejlesztése

Az alprojekt szakmai előzményei

Az EMMI oktatásért felelős államtitkársága a témahetek kezdeményező programgazdájaként tartalmi és módszertani kezdeményezéseket támogatott a köznevelési szakterület felismert hiányterületeinek lefedésére. A kezdeményezés eredményeként a tanév rendjébe illeszkedő témahetek korcsoport-specifikusan, a szakszerűséget játékos feladatokkal párosítva adnak át olyan, mindennapokban használható gyakorlati ismereteket, amelyek élményszerű ismeretbővítéssel segítik a tanulókat a tudatos felnőtté válásban, a tudatos életvitel megszervezésében.

Az EMMI eredményeihez kapcsolódóan az Oktatási Hivatal az EFOP-3.2.15 kiemelt projekt keretei között tűzte célul maga elé a témahetek, illetőleg ehhez kapcsolódóan a témanapok programkínálatának bővítését. A célkitűzés megvalósításának kiindulópontját az EMMI által elkészített elemzés, illetve stratégiai dokumentum képezte, ugyanakkor az uniós keretben fejlesztett tematikus napok, tematikus hetek, illetve a tanév rendjében szereplő témahét fogalmi lehatárolása is megtörtént. Ennek értelmében a projektfejlesztés keretében kidolgozott „Tematikus hetek, tematikus napok” megnevezésükben is megkülönböztetendők a tanév rendjében jelenleg is meghirdetett témahét programjaitól, az új fejlesztés szakmai tartalmai csak a szaktárca jóváhagyó elfogadása és választása esetén emelhetők be a tárca által kihirdetett témahetek és témanapok ajánlati lehetőségei közé.

A fejlesztés folyamata – a tevékenységek bemutatása

Az EFOP-3.2.15-VEKOP-17 „A köznevelés keretrendszeréhez kapcsolódó méréséi-értékelési és digitális fejlesztések, innovatív oktatásszervezési eljárások kialakítása, megújítása” című kiemelt projekt keretében fejlesztett „Köznevelési tematikus hetek és tematikus napok programfejlesztése” című alprojekt tartalmi kereteit a Köznevelésért Felelős Helyettes Államtitkárság témakörökre vonatkozó javaslatai határozták meg.

A javaslatok alapján 2017 novemberétől egy szakterületi szakértőkből álló szakmai team három tematikus nap és három tematikus hét kidolgozását kezdte meg az alábbi témakörökben.

Tematikus napok:

• „Pályaorientációs tematikus nap”;
• „Demokráciára, tudatos állampolgári kompetenciára nevelés” tematikus nap;
• „Az egészségtudatos gondolkodás és az iskolán kívüli szabadidős mozgástevékenységek” tematikus napja.

Tematikus hetek:

• „Kreatív, alkotó tematikus hét (művészetek)”;
• „Természettudományok a gyakorlatban” című tematikus hét;
• „A hatékony, önálló tanulás gyakorlata és az internet használata a tanulásban” című tematikus hét.

A közös munka első szakaszában az alprojekt szakértői csapata az előzmények mélyrehatóbb megismerése, a fejlesztés megalapozása, az illeszkedési pontok meghatározása és a jelenleg futó témahét programjaival való esetleges jövőbeli, könnyebb összehangolhatóság érdekében szakértői tanulmányban összegezte az előzményeként létrejött pilot-programok (a tanév rendjéből ismert témahetek: „Digitális témahét”, „Pénz7”, „Fenntarthatósági témahét”) tapasztalatait, követendő megoldásait, esetleges korrekciós lehetőségeit.

Ezt követően vette kezdetét a tulajdonképpeni fejlesztőmunka, a mintaprogramok kidolgozása új nevelési területeken.

A szakértői team a területenként kidolgozandó programok közös alapelveit, gyakorlati-szakmai kérdéseit egyeztetve alkotta meg programfilozófiáját, állapodott meg a készülő mintaprogramok struktúrájában, tartalmi összetevőiben.

Az elvi kereteket meghatározó közös munka során iránymutatásként fogalmazták meg, hogy a tematikus hetek és napok legfontosabb sajátossága a formális (tanórai) tanulási helyzetekkel szemben az, hogy a tanulási-tanítási keretek feloldásával, a tanulási folyamat szabadságfokának legitim növelésével az életszerűségnek biztosít tényleges teret az oktatásban, és ennek kell tükröződnie kidolgozott mintaprogramjainkban is.

A mintaprogramok kidolgozása során a hangsúly a készségfejlesztésre helyeződött. A fejlesztő tevékenység szervező elvei között – mintegy a gyerekközpontúság elvének gyakorlatba történő átfordításaként – megkülönböztetett szerepet kapott a mintaprogramok tanulói tevékenységre való építettsége. (A témaköri programok teljes tevékenységrendszerét – a tanári tevékenységre való fókuszálás helyett – a tanulók tanulási tevékenységláncolatán keresztül mutattuk be.) A tanulási folyamat végén pedig fokozott hangsúlyt kapott a tanulási eredmények megfogalmazhatósága és a tanulási folyamat egésze során érvényesülő személyre szabott értékelés.

A mintaprogramok a programkidolgozás során végül az alábbiak szerinti rendeződtek egységes szerkezetbe (amelyek a lényegi tagolás megtartásával az adott témakör sajátosságainak megfelelően természetesen rugalmasan módosulhattak). Ennek megfelelően minden tematikus hét és tematikus nap programleírása tartalmaz:

• egy elméleti jellegű szakmai (felvezető) részt, amely bemutatni hivatott az adott terület, témakör tudományos-szakmai hátterét, a program szempontjából fontos igazodási és illeszkedési pontok bemutatásával;
• egy készség és programtérképet az adott tematikus hét/nap mintaprogramjához (vagyis egy olyan közös fejlesztési keret, amely segítséget nyújt annak a megértésében, milyen készségek és ismeretek elsajátítására van lehetősége a tanulóknak a program keretében);
• az adott mintaprogram tematikus egységeinek részletes bemutatását a tanulási tevékenységláncolatok segítségével (ahol a mintaprogram „forgatókönyve” – ikonokkal azonosítható – tanulói tevékenységláncokon keresztül jelenik meg, és ahol az egyes tanulási tevékenységhez szükség szerint egy strukturált leíró szerkezet tartozik [általános jellemzők áttekintése, leírása; előnyök a tanár számára; előnyök a tanuló számára; előkészületek; a feladat bemutatásának sajátosságai; a lebonyolítás sajátosságai; értékelés]).A mintaprogramokhoz programvariációs lehetőségek (tervezetek) bemutatásával Ajánlások is kapcsolódnak.

Az alprojekt következő fejlesztési fázisában a tematikus programok kipróbálásához és továbbfejlesztéséhez nevelési-oktatási intézményeket vontunk be. 61 intézmény közel 400 pedagógusának jelentkezését regisztráltuk. Az intézmények jelenleg egy 20 órás online képzés keretében ismerkednek meg a kidolgozott mintaprogramokkal, hogy aztán a képzést követően tapasztalataik visszacsatolásával segítsék az egyes programok korrekcióját, gazdagítását, véglegesítését.

Az alprojekt 2019 áprilisában zárul. Eredményeit ezt követően publikáljuk a szakmai nyilvánosságnak.