Dr. K. Nagy Emese

Milyen iskolát szeretne a szülő a gyermekének?

K.NagyE

 

A szülő azt várja az iskolától, hogy segítse őt a gyermeke felnevelésében, tegye felkészültté az életre. A gyermek érezze jól magát az iskolában, élményt és közösséget jelentsen az számára. A pedagógusok hozzák ki belőle a maximumot, hasznos dolgot tanuljon és annyira terheljék, amennyire kell és lehet. Elvárás, hogy az iskola erősítse a gyermeknek a sikeres élethez szükséges képességeit és készségeit. És az is természetes igény, hogy az iskola tanítson rendre és fegyelemre.

Vajon milyen eszközzel lehet az iskolában a szülői elvárásoknak eleget tenni?

Az EFOP-3.1.2-16-2016-00001 azonosítószámú, „A köznevelés módszertani megújítása a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentése céljából – Komplex Alapprogram bevezetése a köznevelési intézményekben” című kiemelt program megteremti a szülők számára a fenti kívánalmak teljesítését. A projekt központi eleme, a Differenciált Fejlesztés Heterogén Tanulócsoportokban (továbbiakban DFHT) tanítási-tanulási stratégia, amely segíti a tudásban heterogén tanulócsoportok nevelését, oktatását, nem szegregál és nem támogatja a társadalmi különbségek átörökítését. A DFHT-ban a különböző tanulásszervezési módok, technikák mellett a speciális, kollaboratív technikán alapuló Komplex Instrukciós Program (továbbiakban KIP) hangsúlyos szerepet kap. A KIP különlegessége, hogy a tanulói teljesítmény egyik meghatározó tényezőjét, a tanulók közötti státuszrangsort képes kezelni (K. Nagy 2018).

A DFHT tanítási-tanulási stratégia koncepciója

A DFHT tanítási-tanulási stratégia megalkotásánál figyelembe vettük, hogy az évtizedekkel ezelőtt alkalmazott módszereket a mai nevelési-oktatási gyakorlatban nem lehet kizárólagosan és hatékonyan alkalmazni. Mivel a szubjektív és objektív körülmények, feltételek (többek között a tanítás-tanulás céljai, követelményei, tartalma, a tanulók előzetes tudása, képességei, motivációi, érdeklődése, a pedagógusok attitűdjei és kompetenciái, az infrastruktúra) megváltoztathatók, ezért az oktatási intézményeknek a tanulók hatékony fejlesztéséhez, a kor kihívásaihoz, a változó technológiai feltételekhez és lehetőségekhez, a tanulói csoportok képességeihez, igényeihez mérten a legalkalmasabb tanítási-tanulási stratégiákat, módszereket és munkaszervezési formákat ajánljuk.

A DFHT jelentősége a nevelés-oktatás folyamatában

A DFHT tanítási-tanulási stratégia olyan oktatási módszert, módszeregyüttest kíván megvalósítani, amelynek egyik fontos eleme az innovatív gondolkodást, sokféle képesség felhasználását igénylő feladatok kijelölése. Másodsorban egy olyan oktatástervezési stratégia, amelyen keresztül a pedagógus felkészíti a tanulókat az együttműködési szabályok betartására, valamint azokra a szerepekre, amelyek munkájuk vezetéséhez szükségesek. Harmadsorban fontos elemként jelenik meg az ismeretekhez való egyenlő hozzáférés biztosítása, felkészítés az osztályon belüli státuszproblémák felismerésére és kezelésére. Cél, hogy a pedagógus erős hatást gyakoroljon az iskolában a tanulók szociális helyzete és tanulmányi eredménye által jelentősen befolyásolt nevelés és tanulás folyamatára.

A DFHT tanítási-tanulási stratégia megvalósítása

A DFHT tanítási-tanulási stratégia sajátosságai a DFHT kivitelezését segítő oktatásszervezési módok, módszerek, munkaformák (egyénre szabott differenciálás, egyedül végzett munka, rétegmunka, teljesen egyénre szabott munka, részben egyénre szabott munka, párban folyó tanulás, páros munka, tanulópárok munkája, kooperatív csoportmunka, drámajáték, projektmunka, tantermen kívüli tanulásszervezés) és a speciális kooperatív technikán alapuló, tanulói státuszhelyzetet kezelő Komplex Instrukciós Program (KIP). Ez utóbbiban a speciális jelző a tanulók közötti státuszrangsor rendezésére való alkalmasságot jelenti, amely az egyenlő esély megteremtésének – és ezen keresztül a képességkibontakoztatásnak – az egyik eszköze.

Az alábbiakban egy példán keresztül mutatjuk be, hogy a DFHT-KIP hogyan és miért tud a bevezetőben megfogalmazott elvárásoknak eleget tenni.

  1. 10. táblázat: Egy Komplex Instrukciós Program szerint szervezett tanóra[1]

Tanított tantárgy történelem

Az óra típusa: rendszerező, ismétlő óra

Évfolyam: 6

Téma: Reneszánsz

Csoportok száma: 5 (5 × 4 fő)

Központi téma, nagy ötlet: időutazás – vissza a múltba, a reneszánsz korába. „Mátyás udvarában élek”

A központi téma érdekes, motiváló, gondolkodtató.

Csoportalakítás, szerepek (akár előzetes) kijelölése: 2 perc

A tanulói kiscsoportok tudásban heterogének, amely munkaszervezés lehetőséget ad az egymás tanítására és az egymástól tanulásra. A többféle képességet felhasználó feladatok alkalmat adnak a pedagógusnak a tanulók teljesítményének a kiemelésére, így a tanulói státuszkezelésnek az eszközei.

Szerepek: kistanár, beszámoló, anyagfelelős, írnok, időfelelős

A szerepek elosztása irányított. A tanulói szerepek rotálódnak. Egy csoport addig együtt marad, amíg minden tanuló minden szerepet be nem töltött. Utána a pedagógus újabb, de tudásban heterogén tanulócsoportokat formál. A kistanár és a beszámoló szerep státusznövelő.

Csoportmunka: 12 perc

A csoportmunka nyílt végű, az innovatív gondolkodásnak, a több lehetséges megoldásnak utat engedő.

Csoportbeszámolók: 10 perc

 

Egyéni munka: 6 perc

Az egyéni feladatok felhasználják, tovább gondoltatják a csoportmunka eredményét.

Egyéni munka bemutatása: 12 perc

 

Értékelés: 2 perc

Az értékelés pozitív megerősítés, amely minden esetben személyre szabott.

Rendrakás: 1 perc

 

Felhasználható eszközök, anyagok: csomagolópapír, ragasztó, színes filctollak, színes ceruzák, pecsételő párna festékkel, vízfesték, krumpli, kés. (Időszűkösség miatt lehetőség van csak bizonyos felelősök beszámoltatására vagy írásban történő feleletrögzítésre és annak későbbi időpontban történő ellenőrzésre.)

 

Tanári motiváció: A reneszánsz szó eredetét és jelenségtartalmát már ismerjük. Ismereteink, ötleteink és képzelőerőnk alapján éljük bele magunkat Mátyás korába (XV. század), a kor szellemébe! Keltsétek életre a kor nagy személyiségeit és szellemét! A hozzá vezető utat a csoportfeladatokban megtaláljátok. Tartsátok be az alapelveket, működjetek együtt, mindnyájan tevékenykedjetek! A kistanárok jöjjenek ki a feladatokért, és szervezzék meg csoportjuk munkáját! Az anyagfelelősök a tanári asztalon megtalálják a szükséges eszközöket.

 

Csoportfeladatok:

Az osztályban minden csoport, azonos témában, eltérő feladaton dolgozik, amelynek indoka a csoportok közötti versenyeztetés kiiktatása és ezzel a stresszmentes tanulási környezet biztosítása. A csoportfeladatok teljesítése többféle képesség felhasználását igénylik, amelyek minden tanuló részére lehetővé teszik a feladat teljesítéséhez való hozzájárulást.

 

A csoportfeladatban érvényre jut a pozitív vita, a kommunikáció fejlesztése, mások véleményének az elfogadtatása és a státuszkezelés.

1. csoport: „Mátyás és udvara bemutatkozik”

 

beszámoló = Mátyás vagyok, a király

 

Írjatok közösen egy olyan beszédet, amelyben Mátyás bemutatja népének önmagát, udvara két legfontosabb személyét és a két legfontosabb központi királyi hivatalt! A beszéd rövid, lényegre törő legyen! Tervezzétek meg és készítsétek el a szereplők jelképét pecsét formájában (krumpli-pecsét)!

 

Egyéni feladatok:

·          Emeld ki a király beszédéből a királyról szóló részt! Egészítsd ki egy olyan igazi tulajdonsággal, amely nem szerepel a beszédben! Miért ezt a tulajdonságot választottad?

·          Válaszd ki a beszédből az egyik központi királyi hivatalt, és vizsgáld meg, hogy hazánkban jelenleg van-e ehhez hasonló intézmény. Ha igen, akkor mutass rá az esetleges közös vonásokra!

·          Mely szavaknak, kifejezéseknek változott meg a jelentése napjainkra a beszédből, illetve tűnt el a mai nyelvhasználatból?

·          Milyen jelképek, feliratok kerülhettek volna még a pecsétre? Indokold is meg!

Az egyéni feladatok differenciáltak, képességekhez mértek, névre szólók, fejlesztők.

2. csoport: „A Fekete Sereg katonája vagyok” „Mátyás elfoglalja Bécs városát”

 

Készítsetek rajzsorozatot a történések, események időrendjében! Hogyan nézne ki a szuperfegyver, amely egyszerre rendelkezne a fekete sereg összes fegyvernemének jellemzőivel? Rajzoljátok le!

 

Egyéni feladatok:

·          Válaszd ki a rajzsorozat első rajzát, és alakítsd át: „Így is történhetett volna” címmel! Meséld is el!

·          Válaszd ki a rajzsorozat utolsó rajzát, és alakítsd át: „Így is történhetett volna” címmel! Meséld is el!

·          Készíts használati utasítást a szuperfegyverhez!

·          Ha te lennél a fekete sereg ellenfele, hogyan tudnád megfordítani a csata ki-menetelét? Fejtsd ki védekezési és támadási stratégiádat és taktikádat!

 

3. csoport:

 

Tervezzetek meg egy reneszánsz palotát, és készítsétek el annak alaprajzát! Helyezzetek el a tervrajz megfelelő részébe odaillő (korhű) tárgyakat, berendezéseket vagy (és) személyeket! Írjatok egy Mátyást dicsérő rövid, maximum négy soros epigrammát, disztichon formában! A mű feleljen meg az epigramma műfaji és verstani követelményeknek!

 

Egyéni feladatok:

·          Adj egy másik találó címet az általatok írt epigrammának! Indokold meg választásodat!

·          Te milyen más tulajdonságait dicsőítenéd a királynak, amely nem szerepel az epigrammában? Miért?

·          Az epigramma alapján milyennek látod a király személyét?

·          Milyen tárgyak, eszközök, berendezések nincsenek már használatban azok közül, amelyek a rajzon találhatóak?

 

4. csoport

 

Tervezzétek meg a király egynapi programját napszakok szerint! Hivatali és szabadidős program egyaránt kapjon helyet! Rendezzetek lakomát egy sikeres vadászat után! Terítsd meg az asztalt korhű evőeszközökkel, ételekkel és italokkal! Rajzoljatok!

 

Egyéni feladatok:

·          Milyen programokat lehetett volna még felvenni a király napirendjébe?

·          Milyen ételeket szolgálhattok fel a sikeres vadászat után, amely a rajzotokon nem szerepel?

·          Írd le részletesen az általatok készített napirend második pontját!

·          Vizsgáld meg az asztalra került ennivalókat, valóban ott lehettek-e Mátyás asztalán? Fejtsd ki, mely növények nem lehettek ott (pédául más kontinensről származnak)!

 

5. csoport: „Zenész vagyok Mátyás udvarában”

 

előadó = zenemester

 

A zenemester mutassa be az udvari kórust és zenekart, valamint a hangszereket! Tegyen említést kortársairól! Válasszatok magatoknak korhű fantázianevet! Alkossatok egy zeneművet! Kottázzátok le! Írjatok hozzá szöveget, melynek témája a reneszánsz életérzése! Adjátok elő a dalt, és kísérjétek hangszerekkel is!

 

Egyéni feladatok:

·          Bíráld meg jóindulatúan a társad (énekest és muzsikust is) zenei produkcióját! Indokold is!

·          Keresd ki az általatok komponált mű szövegéből a tanult szófajokat! Csoportosítsd azokat!

·          Jegyezd le az általatok komponált dalt az általad választott hangnemben a lemosható hangjegytáblára a lejegyzettől eltérő hangnemben!

·          Állapítsd meg az általatok komponált dal hangkészletét és hangnemét!

 

Összegzés

Írásunk középpontjában annak a kérdésnek a megválaszolása áll, hogy a Komplex Alapprogramot, benne e DFHT-KIP-et alkalmazó iskolák miért alkalmasak a szülői elvárásnak eleget tenni azzal, hogy biztosítják a többféle képesség felhasználását, az élményszerűséget és ezzel a motiváció fenntartását a tudásban heterogén osztályteremben. A módszer erősségének az alátámasztására egy tanóra leírását hívtuk segítségül. A bemutatott csoportfeladatok érdekesek, motiválók és lehetőséget adnak a tanulók közötti munkára, a közös gondolkodásra. Az egyéni feladatok testre szabottak, differenciáltak és fejlesztők.

Felhasznált irodalom

  1. Nagy Emese (szerk.) (2018): Differenciált Fejlesztés Heterogén Tanulócsoportban (DFHT) tanítási-tanulási stratégia. EKE Líceum Kiadó
  2. Nagy Emese (2015): KIP Könyv I-II. Miskolci Egyetemi Kiadó

dr.k.nagy emese

[1] A KIP-et a tanítási órák minimum 10%-ban, maximum 20%-ban célszerű alkalmazni.