9. szekció:
Szabóné Dr. Kaj Mónika
Aktív Iskola védjegyrendszer
Az Aktív Iskola védjegyrendszer háttere
Az Egészségügyi Világszervezet legfrissebb ajánlása szerint az életmódbetegségek megelőzése érdekében öt és 17 éves kor között átlagosan napi 60 perc testmozgás végzése javasolt. Statisztikai adatok alapján az iskoláskorúak 80%-a nem végez ennyi fizikai aktivitást naponta Magyarországon. A Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) által működtetett kötelező iskolai fittségmérési rendszer (NETFIT®) eredményei alapján ma majdnem minden 3. magyar gyermek túlsúlyos vagy elhízott hazánkban, ráadásul arányuk négyéven belül 4%-kal nőtt, a gyerekek 70%-ának fittségi állapota nem kielégítő, fokozott fejlesztésre szorul.
Az egészséges életvezetésre nevelésnek, a rendszeres testmozgásra ösztönzésnek, így a fizikai aktivitás mennyisége növelésének legfontosabb intézményi környezetét ebben a korcsoportban az óvodák és az iskolák jelentik, különösen a kistelepüléseken, falvakban, ahol a sportszervezetek, a sportszolgáltatások száma alacsony, azaz nincs szervezett sportélet.
Tudományos kutatások bizonyítják, hogy a mozgásban gazdag iskolai környezetben a diákok nemcsak sokkal többet mozognak, sportolnak, hanem jobb közösséget is alkotnak, jobban tanulnak és jobb jegyeket is szereznek, kezdeményezőbbekké válnak az iskolai programokban, mindezek következtében pedig szívesebben is járnak iskolába. Aktív környezetben a tanulók magatartása, társas kapcsolata, ezáltal pedig az iskolai légkör is javul.
A NETFIT® adatok elemzése ugyanakkor arra is rámutat, hogy jelenleg Magyarországon a tanulók fittségi állapota jóval kedvezőtlenebb:
- az elmaradottabb térségekben (kedvezményezett járások, települések),
azokban az iskolákban, ahol
- magas a hátrányos helyzetű tanulók aránya;
- nagyobb a korai iskolaelhagyás és az iskolai lemorzsolódás veszélye;
- magasabb az igazolatlan hiányzások száma, sőt ott is;
- hiányzik a szaktanári (testnevelői) háttér.
A legfrissebb adatok szerint ma a magyar iskolák 86%-ának intézményi fittségi mutatója rossz, a kedvezőtlen, vagy rendkívül kedvezőtlen tartományba esik, ami azért is riasztó, mert a kedvezőtlen fittségi állapot korrelációt mutat az országos kompetenciaméréseken elért rosszabb eredményekkel is.
1. ábra: A rendszeres testmozgás kedvező élettani hatásai
Az MDSZ elemzései azt is alátámasztják, hogy a kötelező mindennapos testnevelés bevezetése fontos és hasznos mérföldkő volt a mozgásmennyiség növelése szempontjából, de sajnos nem elégséges. Az intézkedés 2013 és 2019 között apróbb pozitív változásokat okozott a tanulók fittségi állapotában, de ezeket az eredményeket a COVID-járvány alatti távolléti oktatás teljesen annulálta. A pandémia alatt a tanulók 83%-ának tovább romlott a fittségi állapota, így bebizonyosodott, hogy az iskolai környezet, a strukturált és vezetett programok nélkül a tanulók nem, vagy jóval kevesebbet sportolnak a szükségesnél, a családi környezet ezt képtelen teljeskörűen pótolni.
Az iskolai sporttevékenység és a diáksport rendszere jelenleg a teljes tanulói populáció (~1,2 millió iskoláskorú diák) egészségfejlesztésére szintén nem képes, hiszen annak középpontjában a sportban ügyes, tehetséges tanulók foglalkoztatása áll.
Az adatok azt mutatják, hogy mintegy egymillió tanuló egyáltán nem vesz részt a diáksport versenyeken, hiszen a Diákolimpiára nevezők száma tanévente 150 ezer fő körül mozog. Ahhoz, hogy potenciálisan minden diákot elérjünk a mozgás- és sportprogramokkal, azonnali fejlesztésekre van szükség.
A beavatkozás egyik iránya, hogy a Diákolimpia® versenyei mellett diák-tömegsport eseményeket is meghonosítsunk az iskolarendszerben. Ezt jelenti a diáksport megújítása és kiegészítése.
Az intervenció másik fókuszában az iskolák egészséggel, sporttal, testmozgással összefüggő tevékenységének, kultúraváltásának minőségirányítása áll. Ezt a célt szolgálja az Aktív iskola védjegyrendszer elindítása.
Az Aktív Iskola védjegyrendszer bemutatása
A cél
Az MDSZ elsődleges célja, hogy a testnevelés, a rendszeres testmozgás és a sport, valamint az aktív oktatási módszerek védjegyrendszeren keresztüli meghonosításával javuljon a diákok egészségi, fittségi állapota, az életkoruknak megfelelő mennyiségű és minőségű fizikai aktivitást végezzenek, fejlődjön az egészséges életvezetéssel összefüggő kompetenciájuk, és képessé váljanak jövőorientáltan gondolkodni az egészségi és fittségi állapotukról. A szövetség célja, hogy segítse az iskolákat abban, hogy ehhez támogató környezetet biztosítsanak minden tanuló számára és az mozgási, sportolási lehetőségek széles tárházának elérhetővé tételével inspirálják az iskolai közösséget a minél aktívabb életre, és hogy az mindenki számára elérhető és fontos tevékenységgé váljon. A védjegyrendszer célja továbbá, hogy csökkenjen a kedvezőtlen fittségi mutatójú iskolák száma – különösen az elmaradott térségekben – és csökkenjen az iskolákban a lemorzsolódás, javuljon a diákok tanulási teljesítménye és magatartása. A cél, hogy az egészségfejlesztő testmozgás iránt érdeklődő, elhivatott iskolák – hasonlóan az Ökoiskola rendszerhez, de ez esetben a tömegsport, testmozgás területén – hálózatba szerveződjenek, és a védjegyrendszeren keresztül népszerűsítsék a rendszeres iskolai testmozgást.
Az MDSZ célja, hogy a NETFIT® tanévi eredményeit a védjegyrendszer keretében intervenciós, beavatkozási céllal felhasználja, a hálózata által nyújtott szakmai szolgáltatásait az adatok alapján szervezze meg, és azokon keresztül segítse az intézményfenntartók, intézményvezetők, és az iskolákban dolgozó pedagógusok munkáját, így kiemelten azokat az iskolákat, ahol a fittségi eredmények kedvezőtlenek. Az Aktív Iskola védjegyrendszert az MDSZ világ- és Európa-szerte létező programok, jó gyakorlatok, valamint korábban megvalósult európai projektje alapján dolgozta ki.
Beavatkozási területek, szakmai szempontrendszer
A védjegyrendszer létrehozását és bevezetését követően az iskolák egy minőségirányítási rendszerbe, egy klubba jelentkezhetnek, ahol előre meghatározott területeken és szakmai szempontrendszer mentén, a saját adottságaikhoz, körülményeikhez igazodóan fejleszthetik a sportot, egészséget középpontba állító tevékenységüket, és a mutatók, indikátorok teljesítését követően elismeréseket (védjegy) kapnak majd. A védjegyek alapján az iskolákat – hasonlóan a középiskolák rangsorához – az MDSZ minőségi sorrendbe állíthatja majd, segítve a szülők iskolaválasztását e szempont alapján is, valamint hálózatba szervezheti.
A fenti célok elérése érdekében az Aktív Iskola védjegyrendszer az 2. ábrán látható öt beavatkozási terület mentén fogalmaz meg szakmai szempontokat, mutatókat a programban résztvevő iskolák számára.
Az egyes beavatkozási területeken belül olyan szakmai szempontok kerültek megfogalmazásra, melyek megvalósítása hozzájárul a tanulók egészségtudatos életvezetésének kialakításához, aktivitásuk fokozásához. Az egyes beavatkozási területekhez kapcsolódó indikátor- és szempontrendszer támogatja az iskolákat abban, hogy saját lehetőségeikhez, feltételrendszerükhöz igazodva fejlesztési folyamatba kezdjenek, és minőségi fejlődést érjenek el az egyes területeken.
2. ábra: Az Aktív Iskola program célzott beavatkozásának területei
Az Aktív Iskolává válás folyamata
Azok az iskolák, akik vállalják, hogy belépnek az Aktív Iskola programba egy többlépcsős (3. ábra) fejlesztési és fejlődési folyamatba kezdenek a fenti 5 terület mentén.
3. ábra: Az Aktív Iskola többlépcsős előmeneteli folyamata
A programban való részvétel a klubtagsági szinten kezdődik, melynek eléréséhez/megtartásához minimális, egységesen meghatározott követelményeknek – 14 db, a fenti területek fejlesztését célzó szakmai szempontnak, mutatónak – kell egy adott iskolának egy adott tanévben megfelelnie. A klubtagság két évre szól, amennyiben az iskola két egymást követő évben nem teljesíti az elvárt szempontokat, a klubtagsága megszűnik.
A klubtagságot követő tanévben az iskoláknak lehetőségük nyílik arra, hogy újabb – alternatívan választható – szempontok megvalósításának vállalásával magasabb szintű elismerést kapjanak. Az egyes szakmai szempontokhoz, mutatókhoz – azok fontosságától, várható hatásától függően – pontértékek vannak rendelve. Az egyes szintek eléréséhez az iskoláknak meghatározott összegű pontot kell gyűjteniük, melyek minden tanév végén összegzésre kerülnek. A gyűjtött pontok alapján kerül egy iskola adott tanévi munkája értékelésre, elismerésre.
Az arany, az ezüst vagy a bronz minősítést és elismerést egy iskola beavatkozási területenként is megkaphatja, ha egy adott területen eléri az adott szinthez tartozó pontértéket. Az iskola akkor kaphatja meg a teljes tevékenységrendszere kapcsán az adott védjegyminősítést és elismerést, ha mind az öt beavatkozási területen elérte az adott szinthez tartozó pontértéket.
Az Aktív Iskola klubtagságának eléréséhez tehát a klubszintű, ezt követően a szintlépéshez (bronz, ezüst és arany fokozat eléréséhez) pedig további választható szempontok teljesítése szükséges. A szempontok iskolai lehetőségekhez igazított választhatósága rugalmas lehetőséget biztosít az intézmény számára a folyamatos fejlődés megvalósításához.
Az egyes beavatkozási területek szakmai szempontjait, mutatóit a mozgalom honlapján[1] ismerhetik meg.
4. ábra: Az Aktív Iskola védjegyrendszer minősítési folyamata
Az iskoláknak minden tanévben lehetőségük lesz az Aktív Iskola védjegyrendszerhez kapcsolódni. A minőségirányítási rendszerben való részvétellel kapcsolatos feladatokat egy adott tanév vonatkozásában a lenti folyamatábra (5. ábra) mutatja be.
5. ábra: Az Aktív Iskola védjegyrendszerben résztvevő iskolák feladatai egy tanév vonatkozásában
Az Aktív Iskola védjegyrendszer támogató rendszere
Az egyes beavatkozási területeken meghatározott szakmai szempontok, mutatók és a folyamatos fejlesztési, fejlődési folyamat megvalósításához az iskolák folyamatos támogatást kapnak.
A védjegyrendszer MDSZ általi működtetését felhasználóbarát informatikai rendszer biztosítja majd, melynek felületén:
- megtalálható lesz az egyes beavatkozási területek, szakmai szempontok, mutatók és az ezekhez kapcsolódó feladatok pontos leírása;
- ötlettárak, feladatgyűjtemények, sablonok és egyéb, az intézményi beavatkozások megvalósítását támogató szakmai anyagok lesznek elérhetők, melyek időről időre frissülnek és bővülnek a beérkező tapasztalatok alapján;
- nyomon követhető lesz az iskolák előrehaladási, fejlődési folyamata;
- megvalósul a védjegyrendszerben való előrehaladás értékelése;
- bizonyos szempontok esetében (amennyiben rendelkezésre áll adat valamelyik más, az MDSZ által működtetett rendszerből, például NETFIT®/Diákolimpia® nevezések/pedagógus-továbbképzések) a szempontok teljesülésének értékelését automatizmusok támogatják.
Az iskolák – a felmerülő igények mértékének, illetve a programmegvalósulás minőségének függvényében eltérő mértékű – személyi, szakmai és eszköztámogatást is kaphatnak a beavatkozások megvalósításához.
- Az MDSZ Aktív Iskola koordinátora a védjegyrendszerben való részvétel teljes időtartama alatt személyesen, telefonon, illetve online formában támogatja az iskolát a program beindításában, az intézményi célok meghatározásában és megvalósításában.
- Az MDSZ – országos központján és szakemberhálózatán keresztül – folyamatos szakmai szolgáltatásokat és támogatást nyújt az iskolák számára az egyes beavatkozási területekhez kapcsolódó szakmai szempontok megvalósításához, többek között:
- a felmerülő igényekhez illeszkedő bemutató foglalkozások, szakmai továbbképzések, workshopok szervezése;
- intézményi programok megvalósítása és megvalósulásának támogatása;
- intézmények közötti kapcsolatok koordinálása;
- infrastruktúra elérhetőségének, valamint a szükséges eszközöknek és berendezéseknek intézményi igényekre szabott biztosítása;
- iskolai szintű elemzések biztosítása a tanulók fizikai aktivitási szokásainak és attitűdjének, annak változásának vonatkozásában;
- folyamatosan megújuló szakmai, módszertani segédanyagok rendelkezésre bocsátása;
- hazai és nemzetközi jó gyakorlatok megismerési lehetőségének biztosítása által.
Az Aktív Iskola védjegyrendszer hatásának monitorozása
A megvalósítás részét képezi a rendszer hatásosságának, hatékonyságának folyamatos monitorozása is. Az MDSZ – mint a NETFIT® rendszer működtetője – a fittségi állapot intézményi változásának nyomon követése által önállóan képes a program fittségi állapotra (ezen belül a túlsúly és elhízás előfordulási gyakoriságára) gyakorolt hatásosságát vizsgálni.
A tervek szerint ezen felül az Aktív Iskola védjegyrendszer keretein belül minden tanévben egy tanulói kérdőív kitöltésére is sor kerül az ahhoz csatlakozó iskolákban, mely kérdőív a tanulók fizikai aktivitási szokásainak feltérképezése mellett a mozgás iránti attitűd vizsgálatára, továbbá az iskolai jóllét vizsgálatára is kitér. A kérdőív nem csupán az aktuális állapot feltérképezésére és a javasolt beavatkozási pontok meghatározására, hanem a beavatkozások hosszútávú, széleskörű hatásainak vizsgálatára is alkalmas.
Az Aktív Iskola védjegyrendszert megvalósító iskolákban az országos mérési-értékelési feladatok keretében az Oktatási Hivatal által megvalósított kompetenciamérések eredményei változásának nyomon követése az aktivitás tanulásra gyakorolt hatásának vizsgálatára biztosít lehetőséget. Ehhez az MDSZ már jelenleg is dolgozik a megfelelő együttműködések kialakításán az érintett köznevelési középirányító szervvel.
Az Aktív Iskola védjegyrendszer bevezetésének várható hatásai
Az Aktív Iskolához hasonló nemzetközi programok tapasztalatai alapján a védjegyrendszer bevezetésének hatására az alábbi pozitív változások várhatók a bekapcsolódó iskolákban:
- a tanulók többet sportolnak, több testmozgást végeznek, így annak mennyisége közelít a WHO napi 60 perces fizikai aktivitási ajánlásához;
- a tanulók fittségi állapota a lehető legtöbb fittségi profilban javul, a kedvezőtlen fittségi mutatójú iskolák aránya csökken;
- a túlsúly és elhízás előfordulási gyakorisága csökken a diákok körében;
- javul a diákok tanulmányi teljesítménye;
- kevesebb tanulói (igazolatlan) hiányzás, jobb magatartás;
- alacsonyabb iskolai lemorzsolódási arány;
- pozitívabb iskolai légkör;
- javul az iskolák kommunikációja, az iskolák és a szülők közötti információáramlás minősége;
- vonzóbbá válik a pedagógusi életpálya;
- az iskolák számára kiemelt márkaértékké válik a programban való (minél magasabb minőségű) részvétel;
- a szülők számára iskolaválasztási szempont lesz az intézmények testmozgással, sporttal, egészséggel kapcsolatos tevékenységének minősége.
6. ábra: Aktív Iskola védjegyrendszer motivációs struktúrája
